﻿• •
Összeomlott a könyvkereskedelem?
Behívtak
a volt házéinüköt
6. oldal
A hajtóvarlászaf kora
K. oldal
Ara: 19,5« Ft
Európai—amerikai nézetkülönbség a NYEU fórumán
Budapest üdvözli a biztonsági együttműködést
Willy Claes NATO-főlilkár (balra) a NYEU-tanácskozás két résztvevőjével
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
(Munkatársunktól) NOORDWIJK - A NATO katonai bizottsága kedden rendkívüli tanácskozást tart Brüsszelben, ahol megvitatják, hogyan tartható fenn a közös adriai NATO-NYEU blokád Washing-
ton részvétele nélkül. Willy Claes NATO-főtitkár pedig szerdán az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozik Bili Clintonnal, Warren Christopher kül-ügy- és William Perry védelmi miniszterrel. A látogatás célja,
hogy megvitassák azt az amerikai döntést, amely szerint Washington a jövőben nem vesz részt a jugoszláviai fegyverembargó betartatását végző tengeri blokád tevékenységében.
(Folytatás a 3. oldalon)
Elnöki vizit a hadseregnél
Találgatások
Gracsov
sorsáról
(Moszkvai tudósítónktól)
A világban végbement kedvező változások ellenére Oroszország számára nem szűnt meg teljesen a háborús fenyegetés, ezért magas követelményeket kell támasztani a fegyveres erőkkel szemben -jelentette ki a védelmi minisztériumban tartott hétfői tanácskozáson Borisz Jelcin, aki szerint különös figyelmet kell fordítani a hadsereg felkészítésére a lehetséges helyi konfliktusokban való részvételre.
(Folytatás a 3. oldalon)
Hatpárti egyeztetés után
S
Újabb médiamegállapodás
(Munkatársunktól)
A koalíciós pártok a legutóbbi hatpárti egyeztető tárgyalások után a médiatörvény tervezetét újabb, öt pontból álló, írásbeli megállapodással egészítették ki. Erről Jánosi György (MSZP), valamint Molnár Péter (SZDSZ) tájékoztatta a közvéleményt.
A koalíciós pártok média-szakértői elmondták, megegyezésüket az ellenzéki pártok legutóbbi javaslatainak figyelembevételével kötötték meg. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat utolsó változatát e megállapodás szerint készítik el. Az elkészült tervezetet ezután az ellenzéki
pártok a közigazgatási államtitkárokkal egy időben kapják meg. Véleményezésük után a kormány a parlament elé terjeszti, a szándékok szerint még ebben az évben. A parlamenti vita előtt a kulturális bizottságban még egyszer lehetőség nyílik arra, hogy az ellenzéki és kormánypártok a véleményüket ütköztessék.
A megállapodásból kiderül, a koalíciós pártok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak és a Duna Televíziónak egy közös közalapítványa legyen, egy kuratóriuma és egy felügyelőbizottsága.
(Folytatás az 5. oldalon)
Svéd siker
Jó hír Skandináviának, jó hír Európának óh jő hír Mugyarországnak. így minősíthető a vasárnapi svédországi népszavazás eredménye, amely szerint az állampolgárok az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett döntöttek. Igaz, stockholmi parlament végső szavazása még hátravan, de a népakarat szentségéből kiindulva bizonyosra vehető, hogy Svédország — Finnországgal és Ausztriával együtt - 1995. január elsejétől az EU tagja lesz. Már csak egyedül Oslo sorsa kétséges a felvételért folyamodó négy EFTA-állam közül. A november végén tartandó norvég népszavazás kimenetelét ugyan felettébb nehéz megjósolni, de a svéd csatlakozáspártiak diadalu után az „igen” szavazatok esetleges győzelmének Norvégiában is nagy az esélye.
Nem véletlen, hogy a legtöbb EU-tagállam sietett üd-
vözölni a svédországi referendum eredményét. A skandinávok és Ausztria csatlakozása ugyanis mindenképp azoknak az erőknek kedvez, amelyek a maastrichti szerződés összes kétsége és az EU jövőjének valamennyi problémája ellenére az egységes Európát szorgalmazzák, és nemcsak az együttműködés mélyítését, hanem az EU bővítését is fontosnak tartják. Ám legalább ennyire fontos a svédországi népszavazás eredménye a kelet-közép-európai államoknak, köztük Magyar-országnak, hiszen egy esetleges stockholmi „nem” a legjobb esetben is lelassíthatta volna a remélt - és amúgy is csak a távoli jövőben várható - csatlakozásukat.
Az osztrák, a finn és a svéd példa ugyanakkor bizonyította azt is, hogy a belépés előkészítése felettébb kemény és felelősség-teljes feladat. A tagság ké-
relmezése és az arról tartott népszavazás közötti időben mindhárom ország rendkívül nehéz tárgyalásokat folytatott, és mindegyik úgy védte nemzeti érdekekeit, hogy közben kész volt kompromisszumokra is. Mindez hozzájárult a sikerhez, mint ahogy az is, hogy Ausztria, Finnország és Svédország lakossága kellően tisztában volt az előnyökkel és a hátrányokkal, s megfontoltan tudott mérlegelni. A három ország ily módon azzal is példát mutatott, hogy miként kell a csatlakozásra felkészülni, és a lakosságot is felkészíteni. Egyben pedig a sorban állók előtt megcsillantotta azt az elbizakodottságra fel nem jogosító reményt, hogy érdekeiknek az EU-ban a norvég népszavazás eredményétől függően három vagy négy új képviselője lesz.
Pietsch Lajos
H»ar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR
A Washington Times értesülése
Clinton néhány órát tölt Budapesten
(Washingtoni tudósítónktól) Clinton elnök a hálaadás ünnepe után is folytatja diplomáciai erőfeszítéseit, utazásait, ám ezek igen rövidek lesznek, hiszen december közepén Miamiban az amerikai kontinens csúcstalálkozóját rendezik meg. A budapesti EBEÉ-ta-nácskozásra az elnök néhány órát szán, az egész út összesen tizennyolc órás lesz, írta hétfőn Dzsakartából keltezve anyagát a The Washington Times.
(Folytatás a 3. oldalon)
KEDD, 1994. november 15. LVII. évfolyam, 268. szám
A miniszterelnök a befektetési konferencián
Kedvező feltételek külföldi tőkéseknek
Magyarország a térség többi államához hasonlítva is kedvezőfeltételeket kínál a külföldi tőkebefektetőknek. A kormány modernizációs programot kíván végrehajtani, s ebben fontos szerep jut a külföldi beruházásoknak - mondta Horn Gyula miniszterelnök a Financial Times brit gazdasági napilap által a magyarországi befektetésekről szervezett kétnapos budapesti konferencia nyitónapján, hétfőn - jelentette az MTI.
A miniszterelnök bevezetőjében kitért arra: többszörösen is megalapozatlan az az amerikai napilapban megjelent állítás, hogy csökken az országba áramló tőke mennyisége, mert Magyarország nem hangsúlyozza eléggé NATO-csatla-kozási szándékát. Éppen a NATO kér türelmet Magyarországtól, a tőkebeáramlás nagysága pedig annak ellenére sem csökkent, hogy idén választások voltak - húzta alá Hóm
Gyula. Mindeddig 8-8,5 milliárd dollár értékű tőke áramlott az országba, és ebben az évben a külföldi tőkebefektetések összege várhatóan eléri az 1,5 milliárd dollárt. A nagy érdeklődést az magyarázza, hogy Magyarországon a térségben a legszabályozottabb a tőkepiac, liberalizált az import, a gazdálkodók számára konvertibilis a forint és alacsonyak a bérköltségek.
(Folytatás all. oldalon)
Alkotmánybírósági döntés
Megoszlik a lakásprivatizáció
bevétele
(M unkatársunktól) Alkotmányellenes a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásából származó bevétel ötven százalékát a kerületi önkormányzat köteles átadni a Fővárosi Közgyűlésnek.
Ugyanakkor alkotmányos a lakások elidegenítéséből származó bevétel ötvenszázalékos arányban történő meg-
osztása a kerületek és a főváros között - állapította meg tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság.
A testület kimondta azt is, hogy 1994. december 31-éig a lakások eladásából származó teljes bevétel a kerületeknél marad, vagyis csak 1995. január elsejétől alkalmazhatók a bevétel megosztására vonatkozó rendelkezések.
Indokolásában a testület megállapítja, hogy más megítélés alá esik a szociális indokú tulajdonkorlátozások közérdekűsége a lakások, illetve az üz-
lethelyiségek tekintetében. Az utóbbiak ugyanis az önkormányzat ama vagyontárgyai közé tartoznak, amelyekkel szabadon vállalkozhat. A vállalkozói vagyont képező helyiségek tekintetében a kötelező vételár-felhasználás olyan tulajdonkorlátozás, amelyet közérdek nem indokol.
A testület kimondta, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek olyan lakásgazdálkodási feladatai vannak, amelyek keretében az egész főváros lakásállománya állapotáról kell intézkednie.
(Folytatás az 5. oldalon)
Mekkorák a miniszteri fizetések?
a
Ev végi tervek a koalícióban
(Munkatársunktól)
A koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy az ellenzék hét végi és a múlt heti házbizottsági ülésen tett kijelentései biztatóak, így remény van arra, hogy még az idén elfogadják a jövő évi költségvetést. Pető Iván, a koalíciós egyeztető tanács hétfői ülése után úgy vélte, ez ügyben minden politikai tényező felelős magatartást tanúsít. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt Hóm Gyula miniszterelnök nem vett részt.
A költségvetés idei elfogadásának feltétele ugyanakkor az is - mondta az SZDSZ frakcióvezetője -, hogy a két, kormánypárti frakció költség-vetési munkacsoportjai szorosan együttműködjenek, hiszen a jogszabály tárgyalása a jövő héten megkezdődik. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője egyes ellenzéki feltételezésekre reagálva elmondta, hogy a kormány igenis akarja az idei végszavazást. Az adótörvényeket egyébként is el kell fogadni
az idén. Szekeres Imre szerint azonban nem szabad összekeverni az elfogadás módját -amelyben a pártok egyetértenek valamint a költségvetés tartalmát, amelyben különböző véleményen lesz az ellenzék és a koalíció. A kormánypártokra kemény munka vár, s fontos, hogy a párton belüli egyeztetések is megtörténjenek, csak konszenzusos, összefüggő módosító indítványcsomagot terjesszenek a Ház elé.
(Folytatás az 5. oldalon)
A költségvetés hiánya
Ny olcmilliárddal nőtt októberben
Októberben a költségvetési hiány 222,7 milliárd forintra emelkedett. Egy hónap alatt a deficit közel 8 milliárd forinttal növekedett, mivel a központi költségvetés szeptember végi hiánya 214,3 milliárd forintot ért el. (Augusztus végén a költségvetési deficit 195,2 milliárd forint volt.) A központi költség-vetés első tízhavi egyenlegéről a Pénzügyminisztérium hétfőn tájékoztatta az MTI-t.
Az összegzés szerint novemberben és decemberben a költségvetésnek még jelentős kiadásai lesznek, így az év utolsó hónapjában 56 milliárd forintot kell az államadósság tőke-törlesztésére fordítani. A módosított költségvetés szerint az ez évre tervezett hiány 331 milliárd forint. Ettől az októberig regisztrált deficit még jelentősen elmarad. A központi költségvetés első tízhavi hiánya 898,7 milliárd forint bevétel és 1121,4 milliárd forint kiadás egyenlegeként alakult ki. Az év hátralévő részében - a jelentés szerint - számottevő kiadási tételt képviselnek az agrárgazdaság exporttámogatásához kapcsolódó költségvetési kötelezettségek is. A június-júliusban bekövetkezett mintegy 6-7 százalékos kamatemelkedés az év első feléhez képest 10 milliárd forinttal növeli a költségvetés idei kamatkiadásait.
(Folytatás all. oldalon)
A PSZ vitázik Horn Gyulával
Nem sok a pedagógus
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az államháztartás átvilágítása csak az oktatást érintse, elsősorban szűk látókörű pénzügyi szemlélet miatt. Egyebek közt ezt tartalmazza a PSZ közleménye, amelyet Szöllősi Istvánné főtitkár aláírásával hétfőn juttattak el az MTI-hez. Eszerint a szakszervezet értetlenül áll Horn Gyula miniszterelnök november 11-én Karcagon és Debrecenben tett kijelentései előtt, melyek szerint a csökkenő gyermeklétszámhoz képest sok a pedagógus. A közlemény szerint a PSZ tényszerűen igazolni tudja, hogy a közoktatásban nem történt olyan mértékű gyer-meklétszám-csökkenés, amely az ott foglalkoztatottak elbocsátását tenné szükségessé.
TGV-start az alagútban
Felszállnak az utasok a Párizs—London és Brüsszel-London útvonalon közlekedő Eurostar-szerelvénybe. A szupergyors TGV hétfőn tette meg első útját a csatornaalagúiban (Tudósításunk a 20. oldalon)
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)

JT K-
