﻿Mit ér az ember, ha civil?

A képviselői összeférhetetlenség - külföldön
7. óidul
Látható hang, hallható kép
I I. oldal

\ra: 2ö ft Színes Teleiiiagazin melléklettel
Kovács és Keleti Brüsszelben
NATO-együttmuködésiink
forgatókönyve érvénybe lép
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA; PETIIG SÁNDOR
SZERDA, 1994. november 16. LVII. évfolyam, 269. szám
A magyar diplomácia vezetője Willy Claes főtitkárral
(MTI külföldi képszolgálat -
EPA)
(Tudósítónktól)
BRÜSSZEL - Magyarország elfogadta, a NATO pedig jóváhagyta az egyéni partnerségi programot, amelyet Willy Claes főtitkár „nagyon lényegi" együttműködésnek nevezett, miután a NATO brüsszeli központjában hazánk átnyújtotta a mintegy negyvenoldalas, sűrűn gépelt, sok táblázattal teli dokumentumot Magyar-
ország és az atlanti szervezet együttműködésének konkrétumaival.
Kovács László külügy- és Keleti György védelmi miniszter a Nyugat-európai Unió hollandiai üléséről érkezett Brüsz-szelbe. Kedd délelőtt a magyar kormány két tagja a NATO vezérkari főnökségének magas rangú tábornokaival találkozott, délután az atlanti szervezet
brüsszeli központjában Claes főtitkárral folytatott eszmecserét, majd a nagyköveti tanács ülésén vett részt. A NATO főtitkára a tagországokat képviselő nagykövetek és a két magyar miniszter előtt arról beszélt, hogy a dokumentum mostani átnyújtása a harmadik és végső lépés a gyakorlati együttműködés megkezdése előtt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kohl ismét kancellár
A német képviselőház kedden rendkívül szoros eredménnyel ismét Helmut Kohlt választotta kancellárrá. A bonni kormányt 12 éve irányító Kohl mindössze egy szavazattal kapott többet, mint amennyi a megválasztásához szükséges volt. Az októberi választások után megalakult új összetételű Bundestagban a keresztény-liberális koalíciónak csekély többsége van az ellenzékkel szemben. Míg a kormánypártok - a CDU, a CSU és az FDP - 341, az ellenzéki pártok 331 mandátummal rendelkeznek. A kancellár megválasztásához 337 szavazatra volt szükség, s Kohl 338 voksot kapott. Mivel minden kormánypárti képviselő jelen volt - bár az egyik elaludt, s csak az utolsó pillanatban esett be -, a jelek szerint a koalíciós pártok képviselői közül hárman nem támogatták a CDU elnökének újraválasztását. A régi-új kancellár Román Herzog államfőtől átvette kinevezési okmányát, majd délután a Bundestagban letette a hivatali esküt. Kohl megválasztása utáni első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a német egyesülés kiteljesítését és az európai integrációs folyamat visszafordíthatatlanná tételét tekinti legfontosabb célkitűzésének a következő évekre. A kancellár csütörtökön ismerteti új kormányának összetételét, és a jövő héten terjeszti elő a kormányprogramot.
(Kommentárunk a 2. oldalon)
Napirenden az alapszerződés
Választervezet
Pozsonynak
(Munkatársunktól)
A magyar Külügyminisztérium kedden átadta a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetének a két ország közötti alapszerződés magyar választervezetét - erősítette meg a Magyar Nemzetnek Tóth János, a minisztérium helyettes államtitkára. Ezzel egy időben Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete ugyanezt a dokumentumot átadta a szlovák Külügyminisztériumban is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az ellenzék tiltakozik
Nincs hatpárti megegyezés a médiatörvényről
(Munkatársunktól)
A koalíciónak nincs joga ahhoz, hogy hatpárti tárgyalásokon elfogadott álláspontként nyilatkozzon saját nézeteikről - mondta Zsigmond Attila (MDF) és Deutsch Tamás (Fidesz) keddi országgyűlési sajtótájékoztatóján.
A két politikus szerint a hétfői MSZP-SZDSZ sajtótájékoztatón ismertetett változat még köszönő viszonyban sincs azzal, amiről a hat párt korábban tár-
gyalt. Deutsch Tamás elmondta: elfogadhatatlan számukra például az, hogy a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak és a Duna tv-nek egy közalapítványa, egy kuratóriuma s egy felügyelőbizottsága legyen. Zsigmond Attila szerint a koalíció által nyilvánosságra hozott változat nemcsak az ellenzék, hanem a szakmai szervezetek nézeteivel is „szembemenetel”. Remélik azonban, hogy szomorú, de egyszeri precedenst jelent az eset, amikor a kormánypártok olyat mondanak, ami nem felel
A családév végén
A családok szerencsére jól működnek. Többnyire legalább és általában. Amikor ez nem így történik, akkor mindjárt baj van. Rögtön kiderül, hogy sem a szociális ellátó rendszer, sem az oktatásügy, sem az egészségügy nem tökéletes. A család segíti ezeket, pótlója a hiányosságokat, a kórházban helyettesíti a nővért, anyagi válságba kerülő tagjait „segélyezi”, és a nyugdíjemelést is gyakran saját maga hajtja végre.
Éppen ezért a kormányoknak létérdeke a családbarát politika. A ma kezdődő kétnapos budapesti konferencia mégis a családbarát társadalomra
helyezi a hangsúlyt. A bajba jutott családok helyzete
ugyanis aligha javult az elmúlt években. Az átmenetileg nehéz körülmények közé kerülők gyakran alapvető szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá, a gondokat ma is többnyire egyedül kell megoldaniuk. A családsegítők száma gyarapodott ugyan, sikeres működésüknek köszönhetően azonban minden lehetséges feladatot rájuk hárítanak a hivatalok. Ezzel már-már működésképességüket is veszélyeztetik. A családbarát politikát ugyanis nehezen lehet íróasztal mellől végezni. A családsegítők pedig elmennek azokhoz, akik valóban rászorulnak a segítségükre. Megkeresik a szemérmes szegényeket, segítik megfogalmazni a kérvényeket, tudják, mi-
lyen gondokkal kihez fordulhatnak, és felderítik a valódi rászorulókat.
Márpedig a családok egyre gyakrabban kerülnek krízishelyzetbe. A korai halálozás, a rákbetegek számának emelkedése, az alkoholizmus terjedése mind arra enged következtetni, hogy átmenetileg még a legkiégyensúlyozot-tabbak is bajba kerülhetnek. Egy új típusú szociális szolgáltató hálózat kiépítése tehát nem várathat sokáig magára. S ennek kiépítésében a családsegítők hagyományaira lehetne építeni. A családokat nem szabad jn agukra hagyni. Ha egyszer valami eltörik bennük, azt kijavítani nagyon nehéz.
Élő Anita
meg a valóságnak. A sajtótájékoztatók sorában Orbán Viktor és Kása Lajos fideszes képviselők a kárpótlás ügyében benyújtott módosító indítványukat ismertették, amelynek lényege, hogy a kárpótlás jogcímén földhöz jutott tulajdonosok ugyanolyan feltételek között tudják elidegeníteni földtulajdonukat, mint a piac más résztvevői. Ezzel az intézkedéssel lehetne megteremteni a jogbiztonságot, valamint azt, hogy valódi földpiaci árak alakuljanak ki.
(Folytatás a 4. oldalon)
Három, év alatt heten távoztak
Felmentett bírák
Fegyelmi okból hét bíró távozott az igazságszolgáltatásból 1992-től napjainkig. Három év alatt másodfokon 19 fegyelmi ügy fellebbezésével foglalkoztak - mondta Rabócz-ki Ede, a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bíróságának az elnöke az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy az előző napon a Legfelsőbb Bíróság és a megyei (fővárosi) bíróságok fegyelmi bíróságainak elnökei tartottak szakmai konzultációt. Rabóczki Ede közölte: a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága 1992-ben öt, 1993-ban négy, 1994-ben pedig november elejéig 10 fellebbezési ügyet tárgyalt. A tanácskozáson megállapították, hogy az értékelt időszakban a bírák ellen ritkán és többnyire csekélyebb súlyú ügyekben indítottak fegyelmi eljárást.
A módosító indítványokra a kormány azonnal válaszol
Megállapodás a költségvetési vita menetrendjéről
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés házbizottságának keddi rendkívüli ülésén a frakcióvezetők megegyeztek a jövő évi költségvetés és a hozzá szorosan kapcsolódó törvények vitájának menetrendjéről. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke ez alapján úgy vélte: a parlament még az idén el tudja fogadni a jövő évi költségvetést.
Az ez évi határozathozatal feltételei az írásos megállapodás szerint a következők: a házszabálytól való eltéréssel a kapcsolódó módosító indítvá-
nyok beadási határideje nyolc napról négy napra rövidül. így december 20. (kedd) helyett 16-ig (péntek) lehetne a kapcsolódó módosító javaslatokat benyújtani. Az ET-tárgyalá-sok, illetve az ott született megegyezés a javasolt ütemet nem befolyásolja.
A megállapodás szerint szükség van arra, hogy a bizottsági üléseket az általános rendtől eltérő időben, esetleg munkaszüneti napon tartsák, s hogy a tárgyalási napokat meghosszabítsák. A kormánynak emellett „két napon belül” helyett a részletes vitát követően azonnal, illetve a kiegészítő ajánlás benyújtásával egy-
idejűleg nyilatkozni kell, hogy mely módosító javaslatokat fogadja el. A házbizottság elfogadta, hogy az Országgyűlés a költségvetés tárgyalása alatt csak a tervezethez szorosan kapcsolódó javaslatokat tárgyalja. A cél érdekében a módosító- és a kapcsolódó módosító indítványok benyújtásakor az ellenzék részéről is ésszerű önkorlátozásra van szükség. A javaslat szerint karácsonykor nem tart ülést a parlament. A végszavazást december 27-re tervezik, így a Magyar Közlönyben már szilveszter napjára megjelenhet a törvény szövege.
(Folytatás az 5. oldalon)
A minisztérium nem csökkenti a pedagóguslétszámot
Elsőbbséget az oktatásnak!
Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára két ízben is beszámolt kedden a művelődési tárcának költségvetéssel kapcsolatos reményeiről és aggodalmairól. A közoktatási intézet tudományos tanácsa előtt, valamint a közoktatáspolitikai tanács nyilvános ülésén is elmondta, hogy noha az 1995-ös költségvetési támogatás nem haladhatja meg a ’94-es juttatások nominálértékét, bizonyos területek fejlesztésére módja lesz a tárcának. Relatív prioritást biztosítanak az oktatásnak a tartalmi megújulás érdekében. Egyelőre nem sikerült a Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztető tárgyalásokon dűlőre jutni a közalkalmazotti bérek, valamint a normatív támogatások növelése ügyében, de az államtitkár azt reméli, ha
Fábry János rajza
a béreket nem is tudják emelni, a normatív támogatások mértékét képesek lesznek növelni. (Részletes tudósítás a 13. oldalon)
Energiaárak
Mekkora lesz a kompenzáció?
(Munkatársunktól)
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Energiahivatal a napokban készítette el az áremelésre vonatkozó javaslatát - válaszolta a díjnövelés mértékére vonatkozó kérdésünkre Soós Károly Attila, a minisztérium politikai államtitkára. De a döntés a kormányra tartozik, és az IKM, mint az érdekelt tárcák egyike fog javaslatot tenni. Ahogy Soós Károly Attila elmondta, az újabb költségszámítások eredményeként a villanyáram árának 78 százalékos, míg a földgáz árának 75 százalékos emelését tartja indokoltnak. A lakossági kompenzációra vonatkozó kérdésre az államtitkár elmondta: ennek kidolgozása a Népjóléti Minisztérium hatásköre, de a végső döntést itt is a kormány hozza meg.
(Folytatás all. oldalon)
Adatok a magyarországi AIDS-megbetegedésekről
Detektált HÍV pozitív személyek és AIDS esetek száma a diagnózis éve szerint: 1994.
1991
	1162“	
	
	
	
	
	■ HIV-pozitívok □AIDS-esetek (kumulatív szám)
	
	
	' ' , .. M v \ í;f IV-poziirviás tagadás elölt - 	1	
• j Korrigált adatok: ag—n—n o5 * í5tanonym ■ " Közülük 135-nál a 1 JL iC ismert volt a megtx 	1	H	1—-—l—~	
____
SlrrOADATBAírt*

50	100	150	200	250 - 300	350	400	450 fő
HIV-pozitívok és AIDS-ben szenvedők kor és nemek szerinti megoszlása:
1994.09.30.
te«»« »u*i esqsSLSS?
«
I