﻿Katasztrofális-e a gazdaság helyzete?
Közelkép:
Hanglemezkiadás
7. oldal
Az ellenzék felelőssége is óriási
6. oldal
Hangos reklámot a metróban?
9. oldal
I Budapest és szigetei
Összeállítás aló. oldalon

\ra: 19,50 Ki
ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR
KEDD, 1994. november 22. LVTI. évfolyam, 271. szám
Javaslat új pénzügyi alap megteremtésére
Balladur az európai stabilitásról
(Párizsi tudósítónktól) Franciaország támogatja, hogy az Európai Unió esseni csúcsértekezletén döntsenek olyan új pénzügyi alap megszervezéséről, amely előmozdítaná a jószomszédságot és stabilitást a közép-európai térségben - mondta Balladur kormányfő, aki azt reméli, hogy a kezdeményezésére létrejött stabilitási egyezményt márciusban megköthetik az érdekeltek.
(Folytatás a 3. oldalon)
ülésezett az Agrobank igazgatósága
Még nincs jogerős döntés
(Munkatársunktól)
Az Agrobank tegnapi igazgatósági ülésén a pénzintézet likviditási helyzetét tekintették át -tájékoztatta lapunkat Bányai Endre, a bank élére vezérigazgatói hatáskörrel kinevezett ügyvezető. Az igazgatóság ülésén nem vett részt Kovács Mihály elnök, helyette jelen volt viszont megbízott igazgatótanácsi elnökként Kunos Péter vezérigazgató, aki beszámolt az elmúlt napok vele kapcsolatos történéseivel Az igazgatóság ülésén személyi kérdések nem kerültek napirendre. (Folytatás all. oldalon)
Romokban a krajinai Udbina repülőtere
Az eddigi legnagyobb NATO-légicsapás a szerbekre
Francia ENSZ-katona elsősegélyben részesíti boszniai kormányhadsereg egy katonáját
(MTI külföldi képszolgálat — EPA)
ÚJVIDÉK - A NATO harci gépei hétfő délután erőteljes légicsapásokkal megsemmisítették a Krajinában levő udbinai repülőteret, ahonnan az utóbbi napokban a horvátországi szerbek légi akciókat indítottak a nyugat-boszniai bihaci enklávé ellen. Az eddigi legnagyobb itteni légicsapásban harminckilenc amerikai, brit, francia és holland repülő vett részt. Az olaszor-
szági támaszpontokról induló gépek első hullámban déli fél egykor támadtak, két óra után azonban ismét akcióba lendültek. Használhatatlanná tették a repülőtér kifutópályáját, az irányítótornyot és a környező szerb állásokat, amelyekről a légelhárító ütegek és rakéták veszélyeztethették volna a vadászbombázókat. A krajinai szerbek repülőit azonban nem semmisítették meg. A bombá-
zás a BT-határozattal összhangban történt, és a NATO az Unprofor kérésének tett eleget, s az akció során szorosan együttműködött az ENSZ embereivel. (Mint emlékezetes, az ENSZ testületé egyhangúlag jóváhagyta a NATO-emyő kiterjesztését a horvátországi területek fölé is, amit aztán a katonai szövetség tanácsa is megtámogatott.)
(Folytatás a 3. oldalon)
Jánosi komolyan gondolja
Sem Békési, sem Fodor nem mutatott együttműködési készséget
Expolemondás
✓
Göncz Árpád aláírta a törvényt
A köztársasági elnök aláírta az 1996-os expo lemondásáról szóló törvényt - közölte az MTI érdeklődésére Faragó András, az államfő szóvivője. Bár Göncz Árpád ellátta kézjegyével a jogszabályt, a T. Háznak a későbbiekben ismét foglalkoznia kell az expo megrendezésének - az erről szóló népszavazásnak - a kérdésével. Az exponépszavazást kérők aláírásai között ugyanis nyolcvanezernél többet talált hitelesnek az illetékes hatóság.
(Folytatás az 5. oldalon)
Előremenekül a NATO mind saját belső megosztottságából, mind a délszláv válságból. A hétfői, a horvátországi szerbek repülőterére mért légicsapás sorrendben a hatodik, nagyságrendjét illetően pedig a legnagyobb volt az észak-atlantiak eddigi balkáni akciói közül. Nemcsak figyelmeztető jellegű, de a kiszemelt stratégiai célpontot megsemmisítve akár befolyásolhatja a katonai helyzetet Bihac körül.
Kétségtelen, hogy ameny-nyiben a horvátországi szer-bek hatékony támogatásának is köszönhetően a boszniai kormányerők elvesztenék az északnyugati területeiket, azt feltehetőleg Zágráb sem nézné tétlenül. Egy esetleges nyűt horvát beavatkozást követően pedig
(Munkatársunktól) legjobb politikai belátásom mellett sem tudok szakmai felelősséget vállalni a kormány kulturális és oktatási programjáért, ha e területek nem jutnak többletforrásokhoz”- mondta Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium múlt pénteken lemondott politikai államtitkára azon a sajtó-beszélgetésen, amelyen lemondásának hátteréről tájékoztatta az újságírókat.
A jelenlegi pénzügyi feltételek között visszafordíthatat-
elviselhetetlenné erősödne a nyomás a belgrádi politikusokra, hogy ne hagyják magukra szerb testvéreiket. Minden óvatos tapogatózás, amely a délszláv öldöklés le-csendesülését Zágráb és Belgrád közeledésétől ^remélné, hamvába holna. Épp úgy, ahogyan azt Faléban és Kninben szeretnék. Az udbinai repülőtér megrongálása ennek a helyzetnek próbálta elejét venni.
De az is határozottságra sarkallta az atlantiakat, hogy helyreállítsák az egységet a szervezeten belül s demonstrálják annak változatlanul gyors döntési képességét. Hiszen az amerikai bejelentést követően, hogy beszüntetik a fegyver-szállítási embargó ellenőrzésében játszott szerepüket, egyes nyugati lapok már az
lan folyamatok indulnak meg, amelyek nem illeszthetők össze a kormányprogrammal. Ez elegendő indok arra, hogy a program egyik kidolgozója távozzon posztjáról. Ám, mint köztudomású, nem az elvi egyet nem értés, hanem egy konkrét ügy, a miniszterelnök félretájékoztatása miatt írta meg Jánosi György lemondó levelét.
Hogy mi történt az elmúlt héten? Hétfőn Jánosi a művelődési tárca vezető munkatársának jelenlétében tájékoztatta Horn Gyula miniszterelnököt a
angol-amerikai kapcsolatok legmélyebb ellentétéről cikkeztek az elmúlt negyven évben, a szuezi válság óta. S felvetődött a kérdés, hogy nem okoz-e mindez jóvátehetetlen károkat az északatlanti együttműködésnek.
Aligha hihető persze, hogy mind a délszláv háború eszkalálódásának fenyegetését, mind pedig a válságkezeléssel kapcsolatos, eltérő nyugati vélemények kiéleződését sikerülhet „egy csapásra” elhárítani. De a szavahihetőség és az elrettentés hitele fennmaradhat, s az eddigi délszláv tapasztalatok szerint ez az ideiglenes diplomáciai enyhülések előfeltétele. Valós rendezési távlatok híján pedig a nyugati közvetítők ennél többre a jövőben is aligha vállalkoznak.
Lambert Gábor
Pénzügyminisztériumban folytatott tárgyalásairól. Beszámolt Hornnak arról, hogy van lehetőség a normatívák emelésére, mégpedig a belső erőforrások átcsoportosításával. Azt is jelezte, hogy az óvodai terület, a szakképzés és a vidéki intézmények megfelelő finanszírozása nem oldaható meg a jelenlegi keretek között. Horn felajánlotta, hogy részt vesz a művelődési minisztériumban a pedagógusszervezetekkel történő találkozáson.
(Folytatás az 5. oldalon)
Munkabeszüntetés az egészségügyben?
Húszszázalékos
béremelést
követelnek
(M unkatársunktól)
Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete csak abban az esetben tudja elfogadni a közalkalmazotti alapilletmény 10 ezer 500 forintra emelésének elhalasztását, ha a jövő évben a bértömeg 20 százalékkal, a dologi kiadásra fordított összeg 15 százalékkal emelkedik - jelentette ki Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke hétfőn az alapszervezetek ülését követően.
A szakszervezet szerint erre szükség van ahhoz, hogy az egészségügy túlélje az 1995-1996-os évet.
(Folytatás a 4. oldalon)
A hatodik csapás
Népszerűtlen döntések sorozata várható
Megkezdődött
a jövő évi költségvetés vitája
(Munkatársunktól)
A szokásosnál is hosszabb parlamenti expozé előterjesztésére vállalkozott Békési László pénzügyminiszter, aki tegnap ismertette az Országgyűlés előtt a kormány 1995. évi költségvetési törvényjavaslatát.
A pénzügyminiszter elöljáróban emlékeztetett a költség-vetési törvényjavaslat benyúj-
tásának viharos politikai és gazdasági előzményeire, a kisebb határidőcsúszásra, a hosz-szadalmas pótköltségvetési vitára. A költségvetés ma is likviditási gondokkal küzd, és óriási árat fizet magas kamatok formájában azért, hogy a költségvetés és a társadalombiztosítás kiadásait fedezni tudja -szögezte le Békési László. Úgy
vélte, helyes lépés volt a pótköltségvetésben módosítani az idei előirányzatokat. Rohammunkában, nehéz körülmények között folyt a jövő évi büdzsé szervezésével kapcsolatos munka - folytatta a pénzügyminiszter, aki a plénum előtt is megköszönte a parlamenti, de külön is az ellenzéki pártok konstruktív magatartását.
Részletesen elemezte Békési László a gazdaságban ható pozitív és negatív tendenciákat, majd hangsúlyozta: a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy megelőzzük a rossz gazdaságpolitika későbbi káros hatását. A teendőket illetően a gazdaság stabilizálására helyezte a hangsúlyt, amelynek egyik alapvető útjaként a túlköltekezés megállítását, a fogyasztás mérséklését nevezte meg. Ezzel egy időben a beruházások és a befektetések reális támogatását is a célok között említette. A fedezet nélküli növekedést azonban mindenképpen elvetette.
A továbbiakban a kormány gazdaságpolitikájának sarkalatos kérdéseiről adott áttekintést. Szavaiból kiderült, a kormányzat radikális, de nem sokkhatású lépéssorozattal szeremé megalapozni a stabilizációt. A miniszter részletesen szólt az állam-háztartási reform felgyorsításáról, amit a kormány kiemelt feladatának tekint. Az intézményfelülvizsgálat keretében a kormány néhány nagyobb közintézmény átalakítására is javaslatot tett, így megemlítve a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Magyar Távirati Irodát is. Az államháztartási reform lényeges elemeként jelölte meg a kincstári rendszer kiépítését.
(Folytatás az 5. oldalon)
Békési László: A kormány jövőre már csak 27 milliárd forint hiányt tervez
Weber Lajos felvétele
Az MSZP bírálja a tévé hírműsorait
Ellentétek a koalícióban
A koalíciós egyeztető tanács öt kérdésről tárgyalt hétfői ülésén, a kormánypártok azonban csupán egy esetben, a költségvetés ügyében értettek egyet.
Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője szerint valóban több ügy került a napokban nyilvánosság elé, mint ami egy normálisan működő koalíció esetében megengedhető volna, így a koah'ciós egyeztető tanács hétfői tanácskozását senki nem is kérdőjelezte meg, bár a testület működéséről felvetett probléma még nem lezárt, hiszen az
Semmiféle konkrét lépés nem történt Diósgyőrben arra vonatkozóan, hogy a technológiaváltással feleslegessé váló 2500 gyári alkalmazott számára munkahelyet teremtsenek, bár ezt az idevonatkozó 2014/1994. (H. 16.) kormány-határozat 5. pontja egyértelműen előúja. Mindezt Horn Gyula miniszterelnökhöz szóló levelükben írják a diósgyőri kohászok. A levélben - amelyet az
SZDSZ álláspontja ez ügyben eltér a miniszterelnökétől.
Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár a ’94-es hiány nagyobb lesz a tervezettnél, a költségvetési törvény tárgyalása megkezdődik. Amennyiben a Pénzügyminisztérium új adatokat bocsát a rendelkezésükre, a két koalíciós párt és a kormány módosító indítványok formájában vezeti át a változásokat a jövő évi költségvetésről szóló törvény tervezetébe.
(Folytatás a 11. oldalon)
MTI jelentése szerint hétfőn ismertettek az érdek-képviseleti szervek vezetői - megfogalmazták, hogy július 21-én már írásban fordultak a miniszterelnökhöz, az ipari és kereskedelmi, valamint a munkaügyi miniszterekhez. A tőlük kapott válaszok azonban ismét megkerülték az említett kormányhatározat 5. pontjában megfogalmazottakat.
(Folytatás a 11. oldalon)
Tucatügy
vagy politikai botrány?
APEH-ellenőrzés Palotás Jánosnál
(Munkatársunktól)
A miniszterelnök „intézkedett” egy nagyvállalkozó kérésére, s „ígéreten tett” arra, hogy a továbbiakban figyelemmel kíséri ügyét. Ezt Palotás János nagyvállalkozó, a Köztársaság Párt elnöke jelentette be tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az ismert gazdálkodó hat cége ellen ugyanis tegnap adó-ellenőrzés kezdődött, s Palotás János szerint ez összefügg a három hét múlva sorra kerülő ön-kormányzati választásokkal. Forró Evelyn kormányszóvivő lapunk kérdésére megerősítette, hogy „a hét végén” a miniszter-elnök fogadta a vállalkozót, az intézkedés mibenlétéről azonban sem ő, sem Palotás nem mondott részleteket.
(Folytatás all. oldalon)
MÁV
Megszakadtak a tárgyalások
Megszakadtak a bértárgyalások hétfőn a Vasutasok Érdekegyeztető Tanácsának (VÉT) ülésén. A MÁV vezetése ugyanis továbbra is kitartott amellett, hogy jövőre nem emelik a vasutasok bérét. (Folytatás a ll. oldalon)
Diósgyőriek levele Horn Gyulához
Megalakult a sztrájkbizottság