﻿Az európai biztonsági konferencia megnyitóján
Amerikai-orosz szópárbaj a NATO-ról
A „családi fotón” még azok is mosolyognak, akik a plenáris ülésen keményebb hangot ütöttek meg
Weber Lajos felvétele
Clinton, Jelcin:
Ugyanarról másképp
C Munkatársunktól)
A budapesti európai biztonsági csúcstalálkozó első napján, jóllehet Ukrajna is csatlakozott az atomsorompó-egyezmény-hez, s ezzel lezárta az atomkészlete megtartásáról folytatott régi vitát, mégis az Egyesült Államok és Oroszország lényegi elemeiben eltérő biztonságpolitikai felfogása határozta meg a légkört. Bili Clinton amerikai elnök néhány órás villámlátogatásának feszített programjába nem fért bele a különtalálkozó Borisz Jelcinnel - bár október első napjaiban még maga az orosz elnök jelentette be, hogy következő megbeszélésük Budapesten lesz. Az első amerikai kommentárok már bírálják is a „kapkodva és rögtönözve” előkészített villámlátogatást, mint amely az egység demonstrálása
helyett inkább az ellentétek meglétét tükrözi. Jelcin pedig a tervezettnél korábban, kedd délelőtt utazik haza. Diplomáciai források szerint ennek hátterében belpolitikai okok, elsősorban a csecsen válság áll. A több mint ötven ország részvételével megrendezett csúcsértekezleten előbb Clinton, majd közvetlenül utána Jelcin mondta el beszédét.
Az egymás után elhangzó értékelések nyomán még inkább szembetűnővé vált, hogy az Egyesült Államok, valamint Oroszország elképzelései a NATO bővítését, a hidegháború utáni új európai biztonsági rend építését illetően alapvetően eltérnek egymástól. Kemény hangú beszédében Jelcin kijelentette: Európa azt kockáztatja, hogy „hideg békébe”
keveredik. (Kovács László külügyminiszter utólag úgy értékelte: nem lepte meg a hozzászólás hangvétele, hiszen minden előzmény, köztük a magas szintű magyar-orosz találkozók „nyílt eszmecseréi” is ilyen állásfoglalást jeleztek előre.) Mint Jelcin kifejtette, Oroszország nyugtalansággal követi a NATO-ban végbemenő változásokat. Fontosnak minősítette, hogy ez az útkeresés ne vezessen elhatárolódásokhoz, hanem közelítsen az európai egységhez.
„Véleményem szerint e logikának ellentmond a NATO kiszélesítését célzó elv. Miért kell elvetni a bizalmatlanság magját, hiszen mi már nem ellenségek, hanem partnerek vagyunk”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Túl az első napon
A szinte hermetikusan körülzárt Budapest Kongresszusi Központban több mint ötven ország állam- és kormányfője hétfőn a lehető legnagyobb biztonságban tanácskozott - Európa biztonságáról. Biztató jelek vannak arra, hogy a kétnapos konferencia befejezéséig mégiscsak sikerül tető alá hozni a politikai nyilatkozatot és a csatolt dokumentumokat, köztük egy magatartási kódexet, amelyek rögzítik az EBEÉ-nek Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetté való átalakulását. Jóllehet az első felszólalók között helyet kapó amerikai, majd orosz elnök lényegesen másként közelítette meg a hidegháború utáni új európai biztonsági rendszer alapvető elemeit, a konfrontativ kezdet után felszólaló nyugat-európai vezetők már megpróbáltak óvatosan egyensúlyozni. A napirenden szereplő témák sorában a biztonsági értekezlet jövője mellett ott volt a boszniai konfliktus is, az ezzel kapcsolatos elképzelések és javaslatok azonban mindössze keserű kifakadásra késztették Izet-
begovics bosnyák elnököt. Az EBEÉ béketeremtő vállalkozásaival összefüggésben viszont fordulatot hozhat, ha - mint azt a hétfői egyeztetések már előrevetítették - sikerülne többnemzetiségű alakulatot vezényelni Karabahba. A budapesti találkozó súlyát növelheti, hogy Ukrajna most szánta rá magát és formailag is csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint az érintett szovjet utódállamok pedig további egyezményeket kötöttek, amelyek a nukleáris arzenálok biztonságos ellenőrzését és további csökkentését vetítik előre. Magyar szempontból a házigazda szerepkörön kívül kiemelt jelentőséget kapnak a különböző szintű kétoldalú megbeszélések, ezek eredményei is erősíthetik a londoni The Times értékelését, amely szerint az EBEÉ megrendezésével Budapest célja annak az elkötelezettségnek a demonstrálása, hogy a cseheket is lekörözve elsőként kapcsolódjon a Nyugat vérkeringésébe.
Magyar-amerikai csúcstalálkozó
Támogatás törekvéseinkhez
Bili Clinton amerikai elnök hétfőn találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyula kormányfővel. A megbeszélésen a magyar miniszterelnök - Göncz Árpád nevében is szólva - hangsúlyozta Budapest elkötelezettségét a NATO-mel-lett, és ezzel összefüggésben elismerését fejezte ki azért a kiegyensúlyozott amerikai megközelítésért, amely az észak-atlanti szervezet bővítésével kapcsolatosan megnyilvánult.
Horn ugyanakkor kifejtette, a magyar kormány csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Budapest folytatja azokat a gazdasági reformokat, amelyek feltétlenül szükségesek az EU-tag-^g elnyeréséhez, s amelyek egyben Magyarország érdekeit is szolgálják. Ezek között megemlítette a gazdaság szerkezetének átalakítását, valamint a privatizáció folytatását. Erre reagálva Bili Clinton hangsúlyozta:
Washington messzemenően egyetért azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljon, ezt nagyon fontosnak tekintik és készek ehhez támogatást nyújtani. Egyben kifejtette
azt is, hogy az Egyesült Államok kész támogatást nyújtani a Horn által említett gazdasági törekvésekhez úgy a kétoldalú kapcsolatokban, mint a nemzetközi szervezetekben. A NATO-\'á\ kapcsolatban az amerikai elnök ki-emelte, az észak-atlanti szervezet kibővítését semmiképpen sem oly módon akarják végrehajtani, hogy az Európában új megosztottsághoz vezessen, hanem ellenkezőleg, a földrész, s ezen belül a térség stabilitásának megerősítését célozzák.
A kétoldalú együttműködéssel kapcsolatban a megbeszélésen felmerült néhány konkrét javaslat. A magyar fél kérte a technológiai együttműködés bővítését, valamint az amerikai támogatások fokozását. Felmerült' annak lehetősége is - és erről megállapodás is született -, hogy a két ország működjék együtt a nemzetközi szemezett bűnözés elleni küzdelemben. Ennek érdekében az Egyesült Államok kész egy regionális központot létesíteni Budapesten azzal a céllal, hogy szervezettebbé tegye térségünk országainak együttműködését e téren.
(nagy)
Iliescu interjúja a Magyar Nemzetnek
Ez csak a kezdet volt
Hasznosnak, pozitívnak és építő jellegűnek minősítette Ion Ilisecu a Horn Gyula magyar kormányfővel folytatott megbeszélést. A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában a román elnök hangsúlyozta: elsősorban azért tartotta hasznosnak a megbeszélést, mivel arra egyáltalán sor került. Mint mondotta, Horn Gyulával megállapították: ter-
mészetellenes, hogy ezidáig nem találkoztak, és ez csak az EBEÉ-csúcstalálkozó alkalmával valósult meg. Úgy vélem - tette hozzá -, hogy két olyan szomszédos ország között, amelynek ennyi közös érdeke van, mint Magyar-országnak és Romániának, rendszereseknek kell lenniük az ilyen szintű megbeszéléseknek.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ellentmondásos
kórházépítés
11. oldal
A főváros
aj
díjazottjai
16. oldal
Önkéntes tb-kártyacsere
Csak februártól drágulnak a gyógyszerek
(Munkatársunktól)
Január elsejétől azok, akiket zavar, hogy tb-kártyájukon alkotmányellenesen szerepel személyi számuk, újat kérhetnek, de a társadalombiztosítás nem kezdeményez központi kártyacserét - egyebek között ebben egyeztek meg a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökségeinek hétfői közös ülésén. A tanácskozáson az is elhangzott: csak
februártól drágulnak a gyógyszerek és ekkortól módosítják a támogatási rendszert is.
A társadalombiztosítási alapok krízishelyzetbe kerültek, erőteljesen negatív irányba mozdult el az önkormányzatoknak a kormánnyal való viszonya, sorozatos önkormányzat-ellenes lépések történnek, és törvényt sértő módon kerülnek a parlament elé javaslatok.
(Folytatás a 6. oldalon)
Ratifikálták a békepartnerség keretdokumentumát
Lezárult a költségvetés részletes vitája
Szusszanásnyi szünet
A biztonsági értekezlet első napjának feszített programja kevés időt engedélyezett a kötetlen eszmecserékre
Weber Lajos felvétele
nöki pulpitusnál elhelyezett nemzeti zászlóra gyászszalag került, az ülésterem közepén lévő asztalra pedig koszorút helyeztek. Gál Zoltán házelnök fejezte ki elsőként részvétét az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek, majd Lotz Károly közlekedési miniszter és Szekeres Imre (MSZP) tolmácsolta együttérzését A közlekedési miniszter felszólalásában kitért arra: szinte biztos, hogy a tragédia hátterében súlyos emberi mulasztások állnak. A történteket összefüggésbe hozta a munkafegyelemmel, egyben hangsúlyozta: halaszthatatlan a MÁV megújításával kapcsolatos kormányprogram végrehajtása.
Torgyén József, a kisgazdafrakció vezetője szintén megemlékezett a szajoli katasztrófáról, majd az ügynöktörvény végrehajtása körül kialakult helyzet miatt fejezte ki aggodalmát. Az FKGP számára elfogadhatatlan, hogy az ügynöktörvény végrehajtása helyett az átvilágító bírák ellen indul hajsza.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés hétfő délelőtt már tíz órakor megkezdte e heti programját. A plenáris ülés napirendjének elfogadását követő rövid vita után a parlament jóváhagyta a NATO békepartnerség-program keretdokumentumáról szóló határozati javaslatot.
A hat parlamenti párt mindegyike támogatásáról biztosította a javaslatot, ennek tudható be, hogy a részletes vitától is eltekinthettek a képviselők. Az Országgyűlés 236 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett erősítette meg a dokumentumot. A képviselők ezt követően tértek rá a jövő évi költségvetés részletes vitájára, és napirenden szerepelt az adótörvények módosításának vitája is.
Az Országgyűlés a törvényhozási munka megkezdése előtt egyperces néma felállással emlékezett meg a szajoli szerencsétlenség áldozatairól. Az el-
Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PÉT110 SÁNDOR
KI 1)1) 1991 do< emher 6. IMI. évfolv am, 286. szám
6	V	Z
Essen a célegyenesben
12. oldal
Közelkép:
Játékvilág
7. óidul
Alkalmazkodó
háztartások
Magyar Nemz«í