﻿xMAR^y
Lesz-e helyük a Csontváry-képekiiek? u. „idai
Ki legyen
a köztársasági elnök? !
6. oldal
-----7 I
Közelkép:
Iskolai különórák
7. oldal
Ara: 19,50 Fi
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KED1), 1994. tieieniher 20. ÉVII. évfolyam, 29». széni
Horn Gyula látogatása Münchenben és Bonnban
Egymilliárd márkás hitelt ígér Németország
A magyar kormányfő bajor vendéglátójával
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
(Munkatársunktól)
Délelőtt Münchenben Ed* niund Stoiber tartományi miniszterelnökkel, délután Bonnban Helmut Kohl kancellárral tárgyalt Horn Gyula. A magyar miniszterelnök egynapos látogatásának mérlege: újabb német hitel-nyújtásról kezdődnek szakértői konzultációk, s további ígéretek európai uniós csatlakozásunk előmozdítására.
A bajor fővárosban esős, hideg idő és meglehetősen meleg fogadtatás várta a magyar kormányfőt. Stoiber miniszter-elnök üdvözlő beszédében az udvariasságon túlmenő őszinteséggel emelte ki a hazánk és Bajorország közötti, több évszázados múltra visszatekintő, hagyományosan jó kapcsolatokat, a gazdasági együttműködés fontosságát, valamint a kétoldalú árucsere egyharmados súlyát a német-magyar kereskedelemben. Külön hangsúlyozta a legnagyobb bajor vállalatok, köztük az Audi és a Siemens, továbbá a müncheni pénzintézetek, mindenekelőtt a Bayeri-sche Landes Bank érdekeltségét a magyarországi tőkebefektetésekben és a honi privatizáció előmozdításában. A bajormagyar kapcsolatok jelentőségét Horn Gyula azzal támasztotta alá, hogy a kétoldalú árucsere nagysága meghaladja a magyar-francia, a magyar-ame-
rikai és a magyar-japán árucsere együttes nagyságát. A rövid üdvözlő beszédek után a két miniszterelnök a tárgyalóasztal mellett tekintette át az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Utána személyesen tájé-
koztatták a sajtó képviselőit a megbeszélésekről, így egyebek között arról, hogy bajor részvétellel újabb nagyszabású német-magyar hitelmegállapodások körvonalazódnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Carter bizakodó
Közvetítői
csúcstalálkozó
Belgrádban
ÚJVIDÉK - Jimmy Carter volt amerikai elnök reményekkel teli kezdte meg hétfő délelőtt tárgyalásait Kara-dzsiccsal a boszniai szerbek „fővárosában”, Páléban. A találkozó előtt ugyanis kijelentette, a szerbek hajlandóak elfogadni a béketervet. Carter és Karadzsics, mielőtt tárgyaló-asztalhoz ültek, nyilatkoztak a Páléban összesereglett újságíróknak. Az exeínök, aki Karadzsics meghívására vállalta a kétes eredményekkel kecsegtető közvetítést, kijelentette, az amerikai nép a szerb-muzulmán háborúban „eddig csak az egyik fél meséjét hallgatta”, ez most alkalom lehet arra, hogy megismerje az igazságot és megmagyarázzák neki, a szer-bek hajlandók elfogadni a béketervet. Karadzsics szerint: „Az amerikaiak azt hiszik, hogy mi Szerbiából jöttünk, s megszálltuk valakinek a hazáját. Ha így történt volna, valóban agresszorok lennénk. Ez azonban nem igaz, mi itt születtünk, itt vannak a gyökereink.” A tárgyalások ezt követően igencsak elhúzódtak, késő estig csupán annyit tudni, hogy Carter már kedden a kisjugo-szláv fővárosba szándékozik utazni, hogy találkozzon Milo-seviccsel is. Belgrádban egyébként is diplomáciai csúcsforgalom esedékes. Kedden hazatér a Papandreu görög miniszter-elnöknél tett egynapos látogatásáról Milosevics szerb elnök.
(Folytatás a 3. oldalon)
Hosszabb vámolási idő a mezőgazdasági termékeknél
Erősítésre szorul a határellenőrzés
Tankok Moszkvában
Szorul a hurok Groznij körül
(Moszkvai tudósítónktól)
Az éjszakai viszonylagos nyugalom után hétfőn Groznij közvetlen közelében -10-20 kilométeres körzetben - kiújultak az elkeseredett összecsapások a szövetségi kormány csapatai és Dudajev csecsen elnök erői között, és mint a csecsen hatóságok is elismerték, a védelmi és a belügyminisztérium egységeinek sikerült előrenyomulniuk.
(Folytatás a 2. oldalon)
Az utasforgalomban nem várhatók lényeges változások az osztrák-magyar határon 1995. január 1-jétől, amikor is Ausztria az Európai Unió tagjává válik, s ennek folytán a magyar-osztrák határ az EU külső határa lesz - mondotta Nagy János ezredes hétfőn Hegyeshalomban. A Vám- és
Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának parancsnokhelyettese Kari Fuchs osztrák vámigazgató-helyettessel a határállomáson tárgyalt Ausztria EU-tagságának a magyar vám-igazgatás munkáját várhatóan érintő kihatásairól - jelentette az MTI. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón elhangzott:
az utasoknak nem kell hosszú sorokkal, hosszadalmas várakozási idővel számolniuk a határátkelésnél. Nagy János kijelentette: a mostani tárgyaláson nem esett szó arról, hogy az EU-tagországok számára külön sávot jelölnének ki, s az ellenőrzést ott végeznék.
(Folytatás a 4. oldalon)
s
Uj tárolók
Már harminc napra elég a kőolajkészlet
A korábbi húsz helyett ma már harminc napra elegendő hazánk kőolaj-, illetve kőolajtermék-tartaléka - tájékoztatta az MTI-t Csernák József, a Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség vezérigazgatója. Ez 175 ezer tonna feldolgozatlan kőolajat, mintegy 155 ezer tonna gázolajat és több mint 100 ezer tonna ólmozott és ólmozatlan benzint jelent, ami 500 ezer tonna kőolajegyenértéknek felel meg. Az idén 206 ezer tonna kőolajat vásárolt a szövetség.
A készletezésről szóló törvény szerint hazánknak 1995. január 1-jétől kell rendelkeznie az egy hónapos tartalékkal, amit a szövetségnek már december elejére sikerült teljesítenie.
(Folytatás a 11: oldalon)
A vámteszt
Hát ez nem sikerült. Az egyetlen esély arra, hogy még mélyebben benyúljon a zsebünkbe a kormányzat, az idei pótköltségvetés lett volna. Ha ugyanis akkor módosítja az autóvám mértékére vonatkozó szabályt, már javában fizetnének a vásárlók, s január elején, tekintettel az Európai Unióval való megállapodásokra, a több közteherböl engedhettek volna el a „vámszedők”, s még mindig a pénzüknél lennének.
Csak az idegek borzolása működött kifogástalanul tehát. S amíg a vámügyre figyeltünk, szinte észre sem vettük a bejelentést: emelkedik az útalap. A sokmilliárdos eddigi bevétel elszámolására mostanáig nem késztette az útalap-tulajdonost jószerivel senki. Az újabb, most bejelentett ér-
vágás pedig majd a benzinkútnál jelzi: „megjöttem”.
A közfigyelmet lekötötte az autóvámügy, az egész ország vitatta a 13. havi bér kifizetése körüli huzavonát, pedig ez utóbbi sem összegszerűségében, sem hatásában nem akkora, hogy közaggodalmat kellett volna kiváltania. Már-már azt kell hinni, hogy e műügyekkel valakik elterelik az érdeklődésünket; azt vesszük észre, ami szinte botránnyá dagad, ám azt nem, ami nyilvánosan, de mégis a legnagyobb közönytől övezve valósul meg. Mi másra lehel gondolni, ha egyszer jól tudjuk, a kormányzat legfontosabb nemzetközi gazdaságdiplomáciai programja az Európai Unióhoz való mind hatékonyabb közelítés, ráadásul éppen annak
a szaktárcának a mindennapos munkája ez, amelyik az autókereskedelmet is hivatalból felügyeli. Az autóvám emelésének, majd csökkentésének bejelentése tehát az a műhiba, amelyik - stílusosan - már túl van a hibahatáron.
Miért vagyunk kénytelenek tömegesen ráhangolódni egy olyan ügyre, amiről igen gyorsan kiderül: nem is ügy? A tűrőképességünk határa a lét: hogy kik, hányán és milyen áremelés, milyen döntés után szüntetik be a munkát, vonulnak ki az utcára? Az „elügyetlenkedett” autóvám nem is volt olyan ügyetlen, hiszen kiderült, ezúttal sem fenyegetett taxisblokád. A hitelesség romlása pedig nem akadály - legalábbis a Nagykörúton.
Gergely László
Wall Street Journal: a HungarHotels-ügy rossz jelzés
Az ipari tárca
a döntés után vétózott
(M unkatársunktól)
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezdeményezte a kormányfőnél a HungarHotels privatizációjának felülvizsgálatát - erősítette meg a lapértesüléseket a Magyar Nemzet érdeklődésére Pál László miniszter.
A tárca véleménye szerint - amelynek már korábban is hangot adtak a privatizációs szakértői tárgyalásokon - a szállodaláncot nem egyben, hanem decentralizáltan kellene értékesíteni. Mivel az árajánlatokról részletes információkkal előzőleg nem rendelkeztek, az Állami Vagyonügynökség ugyanis üzleti titokra hivatkozva nem közölte azokat - korábban nem voltak a birtokukban
konkrét érvek. Az általuk kidolgozott koncepció szerint a HungarHotels Rt. 15 szállodája közül a legjobbakért egyenként sokkal jobb árat lehetne kapni.
Azokat pedig, amelyekért az értékénél kevesebbet ajánlanak, menedzserszerződésekkel lehetne működtetni. Az IKM rendkívül alacsonynak tartja a 16 milliárd forint vagyonértékű, kilencmilliárdos jegyzett tőkéjű HunagarHotels 51 százalékos tulajdonáért az 57,5 millió dolláros, azaz hatmilli-árd forintos vételárat Különös tekintettel arra, hogy a társaság birtokában lévő 20 százalékos részvénycsomagért a várható vételár nem az államkasszába folyik be, hanem a társaságé lesz. Ezt leszámítva pedig mindössze 35,5 millió dollárt kap az állam, holott egyedül a Duna Intercontinental szállóért a Marriott szállodalánc csaknem annyit fizetett, mint most az egész tranzakció éltéke.
(Folytatás all. oldalon)
„Elhamarkodott nyilatkozatok”
Átvilágított átvilágító
(Munkatársunktól)
A szokásos módon, különböző helyekre rakott kérdőjelekkel fogadtam a sajtóban felröppent híreket - nyilatkozta lapunknak Boross Péter.
Az Országgyűlés nemzet-biztonsági bizottsága elnöke az után fogalmazott így, hogy a rádió vasárnapi adásában az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnökéről elhangzott dokumentumműsor -melynek tartalmát több napilap is ismertette hétfőn, politikusok, köztisztviselők nyilatkozatait is idézve - felvetette Eigner
József alkalmasságának kérdését. A dokumentumműsor azt közölte, hogy Eigner József az ötvenes években több ítéletet is hozott, amelyeket az Ország-gyűlés 1990-ben semmisnek nyilvánított, ezért nem vállalhatta volna az ügynöktörvény végrehajtását A műsorban nyilatkozó Eigner József ezzel kapcsolatban elmondta, az általa tárgyalt ügyekben a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg törvénysértést, ezért vállalhatta el a megbízatást. Arra is emlékeztetett, hogy a nemzetbiztonsági bizottság előtt kinevezésekor teljes múltját feltárta, beleértve a most felemlegetett ügyeket is,
s a bizottság ennek ismeretében javasolta kinevezését.
Zsujfa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a műsorban annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte az a személy sem vállalhatja az átvilágító bírói tisztséget, aki első fokon hozott semmissé nyilvánított ítéleteket. Magyar Bálint, az Ország-gyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szabad demokrata alelnöke több, hétfőn megjelent napilapnak adott nyilatkozata szerint ha a dokumentumok hitelesek, Eigner Józsefnek le kell vonnia a konzekvenciát.
(Folytatás az 5. oldalon)
Karácsonyi vásár
A Budapest Sportcsarnokban felállított árusstandok közt e napokban tetőzik a karácsonyi vásárláz
Havran Zoltán felvétele
Húszezer forint lesz a degressziós küszöb?
Hátrányban az új nyugdíjasok
(Moszkvai tudósítónktól) Még ma, december 19-én sem tudható, azok járnak-e jobban, akik még idén kérik nyugdíjazásukat, vagy a jövőre nyugállományba vonulók - jelentette ki Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője hétfői sajtótájékoztatóján.
A parlament szociális bizottsága támogatta a degresz-sziós küszöb tizenhatezerről húszezer forintra való felemelését. Ez a magasabb nyugdíjúa-kat érinti, jövőre ugyanis a húszezer forint alatti kereseteket teljes egészében beszámolják a nyugdíjalapba, efölött azonban csak egyre csökkenő mértékben - amennyiben a parlament elfogadja a bizottságok javaslatát.
Minden nyugdíjast érint a másik, a szociális bizottság által elutasított javaslat, hogy a jövőben az 1992-es év kereseténél is vegyék figyelembe az infláció hatását (valorizáció). Ennek hiányában a következő évben nyugdíjba vonulóknál csak az 1988 és 1991 közötti kereseteket javítják fel, az ezt követő három évnél viszont nem veszik figyelembe a pénzromlás mértékét.
(Folytatás a 4. oldalon)