﻿A hálapénz tartja működésben az egészségügyet
7. oldal
Mércénk - a szociális
érzékenység
6. óidul
Lángoló Kaukázus
12. oldal
Magyar Nmet
Módosítások az idei egyetemi felvételi tájékoztatóhoz
11. oldal
Külföldi felsőoktatási ösztöndíjak
jjL
10. oldal

Ara: 19,50 Ft Magyar Árutőzsde melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR
PENTEK, 1995. január 20. IMII. évfolyam, 17. szám
Jelcin: A katonai szakasz befejeződött
Orosz kézen a csecsen elnöki palota
(Moszkvai tudósítónktól)
A szövetségi csapatok csütörtök délután elfoglalták Groz-nijban a volt köztársasági pártbizottság székházát, az úgynevezett elnöki palotát, és a csecsen főváros központjában állítólag kitűzték az orosz zászlót. Cse-
Halottaikat sirató groznijiak
csen források szerint a védők már előző éjszaka elhagyták állásaikat, és kimenekítették az ott 'lévő orosz foglyokat is. Azután döntöttek a visszavonulás mellett, hogy bomba csapódott az alagsorba. Az orosz alakulatok az utóbbi napokban fokozatosan
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
egyre szorosabbra vonták gyűrűjüket a palota körül, és'folyamatosan tüzérségi tűz alatt tartották. A hivatalos moszkvai tájékoztatás szerint csütörtök estére megkezdték az épületben elhelyezett aknák hatástalanítását.
(Folytatás a 3. oldalon)
Új szamurájkötvény
A Magyar Nemzeti Bank 25 milliárd jen értékű, tízéves futamidejű szamurájkötvényt bocsátott ki csütörtökön a japán pénzpiacon. A kötvény kamatozása 6,75 százalék, 99,9 százalékos kibocsátási ár mellett, vagyis a hozama 6,76 százalék. A kibocsátás fő szervezője a Nomura Securitiés. Hárshegyi Frigyes, az MNB al-elnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a tőkepiacokat érintő negatív hatások figyelembevétele mellett jelentős eredménynek nevezhető, hogy sikerült ilyen hosszú lejáratú értékpapírt piacra dobni. Az MNB 1995-ben 1,5 milliárd dollár értékű nyilvános kötvénykibocsátást tervez.
EBESZ-misszió Zágrábban
Kovács László találkozott Franjo Tudjmannal
(Munkatársunktól)
Az EBESZ soros elnökeként csütörtökön Zágrábban tárgyalt Kovács László magyar külügyminiszter, akit fogadott Franjo Tudjman elnök és Mate Granic külügyminiszter. A hor-vát államfővel elsősorban a délszláv válságot tekintették át. Tudjman kifejtette, hogy azért nem járultak hozzá az Unpro-for-erők további jelenlétéhez, mert a békefolyamat felgyorsulását várják a lépéstől. Lapunknak elmondta Kovács László, hogy az EBESZ elnökeként megértéssel fogadta a magyarázatot, ám mint a szomszédos
Magyarország külügyminisztere, aggodalmát is hangoztatta. Egyúttal fölajánlotta az EBESZ közreműködését a rendezés előmozdításában. Granic horvát külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról tanácskoztak. Elhatározták, hogy vegyes bizottságot hoznak létre a Rijeka-Budapest autópálya-építés előmozdítására, hogy mindkét országban bevonják a kisebbségeket a magyar-horvát kisebbségvédelmi megállapodás kidolgozásába, amelynek megkötésére újabb szakértői találkozó után hamarosan sor kerülhet.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bizonyítási teher
Nem az első eset a magyar jogszolgáltatás történetében, hogy a megoldatlan ügyek aktáját a kormány az ügyészségre szignálja. Most a korrupció elleni hatékonyabb fellépés jegyében mutatkozik erre kifejezett hajlandóság. Az országos korrupcióellenes bizottság, az ügyészi szervezeten belül kialakítandó új nyomozóhivatal persze első hallásru tetszetős gondolat, de a Zwack Péter által felvetett, Vastagh Pál igazságügy-miniszter által sem ellenzett ötlet az Országos Rendőr-főkapitányság részéről máris kritikus fogadtatásra talált.
A koalíciós egyeztetés újabb, eddig rejtett dimenziói tárulnak föl? Másutt tulálla meg u helyzet kulcsát az MSZP által irányított igazságügyi tárca, míg az SZDSZ vezette Belügy-
minisztérium inkább a saját politikai vonzáskörzetében, testületközeiben - a rendőrség kötelékén belül - tartaná a kényes korrupciós ügyekben nyomozási?
Szó, ami szó: nehezen illeszthető a „gazdasági rendőrség” a parlament felügyelete alatt működő ügyészségi szervezetbe, amely egyébként sem része a végrehajtó hatalomnak Nincsenek de-tektívjei, általában nem maga nyomoz, inkább a nyomozás törvényessége fölött őrködik. Ha viszont az ügyészség nyomozna, a nyomozót vajon ki felügyeli?
A miniszterelnök néhány hónapja a parlamentben nyolc nagyobb ügy részleteinek gyors nyilvánosságra hozatalát ígérte. Nagy a várakozás. Am az etika és a jog demarkációs vonalán mozgó fehérgalléros bűnügyekben, úgy lát-
szik, nem elhanyagolható a bizonyítási teher, s talán ezért lassult le a nyomozás.
Sokatmondó tény, hogy ma már az ügyészség a maffiaellenes olasz törvényhozási tapasztalatokat tanulmányozza. Napjaink korrupciós és privatizációs ügyei aggodalomra adnak okot, s valóban feladják a leckét a politikusoknak és a jogászoknak egyaránt.
A társadalom nem lehet a korrupcióval szemben fegyvertelen. Keresni kell, sőt: meg kellene végre találni az eddiginél hatékonyabb szervezeti és jogi kereteket. De bármilyen nagy is a bizonyítási teher, vigyázzunk arra nehogy a korrupció elleni kampányelvárások ürügyén újra a napi politika képviselje a vádat - a büntetőjog helyett.
Bodnár Lajos
A kabinet értékeli a féléves munkát
A miniszterelnök célja a befektetők megnyugtatása
(M unkatársunktól)
A tegnapi kormányülésen a jelen lévő miniszterek értékelték a kabinet féléves munkáját, s a következő kormányülésen ezt folytatják. Amíg az elemzést nem fejezik be, addig nem lehet szó kormányátalakításról - jelentette ki Kovács Pál népjóléti
miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A továbbiakban Forró Evelyn kormányszóvivő beszámolt arról, hogy jövő hét hétfőn Horn Gyula miniszterelnök meglátogatja a két vagyonkezelő szervezetet, és az összevont igazgatótanácsi ülésen fel kíván szólalni. A minisz-
terelnök célja: megnyugtatni a külföldi befektetőket, hogy a HungarHotels egyedi ügy volt. A kormányfő hangsúlyozni kívánja, semmiképpen sincs szó a privatizáció lassításáról, ellenkezőleg, a magánosítást gyorsítani kívánják.
(Folytatás az 5. oldalon)
Megkezdődött az Akadémia rendes közgyűlése
Kormánydöntés a tiszteletdíjakról
(Munkatársunktól)
Utolsó állomásához érkezett az akadémiai törvény által előírt szervezési folyamat. Az alapszabály elfogadását követően két hónapon belül rendes közgyűlést kellett összehívni, amelyen részt vesz az a kétszáz megválasztott képviselő, akik a doktorokat képviselik a közgyűlésben az akadémikusok
mellett. Ennek decemberben kellett volna megtörténnie, de kevés volt az idő a felelős munkához.
A közgyűlést csütörtökön Kosáry Domokos elnök nyitotta meg. Elmondta: „Az októberi szavazás, amely az új alapszabályokat oly döntő - több mint 92 százalékos - többséggel hagyta jóvá, világos bizonyságot tett arról, hogy az új akadémiai köz-
testület józanul, felelősséggel és eredményesen tudja intézni saját dolgait... A rendkívüli közgyűlés egy kérdést hagyott ránk megválaszolatlanul... Három tagtársunk ugyanis felvetette volt, hogy az „új" Akadémiának netán új vezetésre volna szüksége, és így a jelenleginek jobb volna távozását felajánlania...
(Folytatás a 4. oldalon)
Vita
az állami cégek bérfejlesztéséről
(M unkatársunktól)
Lapunk értesülései szerint az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) a napokban arról tárgyalt, hogy az érdekeltségi körükbe tartozó vállalatcsoportoknál 15-16 százaléknál nem lesz nagyobb idén a bérfejlesztés.
- Szerdán kaptam erről információt, úgy tudom, a döntés még nem végleges - mondta lapunknak Paszternák György, a vegyészszakszervezet alelnö-ke. - Az Érdekegyeztető Tanácsban most folynak a bértárgyalások, s ha közben a háttérben az összes állami tulajdonú vállalatra kiható (még a részben privatizáltakra is) döntést hoznak, ez megkérdőjelezi az egész érdekegyeztetés hitelét.
(Folytatás az 5. oldalon)
Októbertől várható a leépítés
Harmincötezer kórházi ágy felesleges?
(M unkatársunktól)
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerint Magyarországon a kórházak ágykihasználtsága mindössze 67 százalékos, holott az optimális legalább 80 százalék lenne -ez derül ki abból a dokumentumból, amelyet a pénztár szakemberei készítettek az októbertől várható kapacitásleépítést előkészítendő.
Eszerint a betegek harmada nem egészségügyi, hanem inkább szociális okból tartózkodott kórházban. Járóbetegként illetve nappali kórházakban mintegy 270 ezer beteg lett
volna ellátható azok közül, akik tartósan kórházban feküdtek. Az átlagos ápolási idő kifejezetten magas volt, az úgynevezett aktív eseteknél tíz, a krónikus, hosszan elnyúló betegségeknél pedig 26 nap. Az egészségbiztosító számításai szerint több mint 35 ezer kórházi ágy szabadítható fel akkor, ha 80 százalékos ágykihasználtságot vesznek figyelembe. (Jelenleg hozzávetőlegesen százezer ágy működik Magyarországon.) Á biztosító adatai szerint egyes orvosszakmákban az ágyki-használtsági mutatók rendkívül alacsonyak, például a gyermekgyógyászatban, a szülészeteken, a nőgyógyászatokon.
(Folytatás az 5. oldalon)
\ holnapi 32 oldalas Magvai* \(‘inzi‘lhői
Interjú
Lolz Károllyal
Hack Péter a múltról
Meddig jutott el
Antall József
♦
Kalodába zárt
*
kabinet
Az értelmiségi gettó veszélye
Mi történt
✓
Angyal Adómmal?
A magyar politika humora
Erős olaj bárók — gyenge hatalom
Felmentették a Műcsarnok igazgatóját
Keserű Katalinnak, a Műcsarnok és a hozzá kapcsolódó intézmények igazgatójának vezetői megbízását a mai nappal visszavontam - jelentette be Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön a minisztériumban.
A munkáltató döntésének ismertetésekor Keserű Katalin nem volt jelen. Az intézmény ideiglenes vezetésére Pilaszo-novich Irént, az eddigi igazgatóhelyettest kérte fel a helyettes államtitkár.
(Folytatás all. oldalon)
Erős havazás, csúszós utak, hófúvások
Rendkívüli körülménynek minősül-e, ha télen esik a hó? Mint arról a napokban a sajtó hírt adott, a japánok többsége a katasztrofális földrengés után rendesen megjelent munkahelyén, az iskolákban megkezdődött az oktatás. Hazánkban - úgy tűnik - egy januári „váratlan” hóesés komolyabb fennakadásokat okoz... (Összeállításunk a 16. oldalon)
MTl-fotó - Illyés Tibor