﻿■ul
I?
ledé-( -^ikor-
'/«osO^ ■uu ¡U fl.
"' pájy*.
*'r‘Asnÿ 11 ^,Jn*aai¡j t ,l> *■ smíkq.
, ^ Gliche.
“**■'* H vaj. V/itnfamg
Au£n*k. éi
4 {4J Jflfc |j,
‘ * ' ’lkot-
U1 r”üikon. ’■ :cPHéié^
'Utoèm lett
4 'il'*W fvíélyt
titJ u utóiéi
^mlö végjt
» ^«lyeâ
?MW «nej.
"•«lhufj)
[ nunttere
'tallan
■ '«nép.
rvindet
'*vU*
>> dániai
""if tó-
••»’• wflA 1 >•> aícif-
.p. <*«i
4. »wdfr •i ' ynjfcB
. t .nü. » B r |t -uidtf
„ryci, h°0 ./.'««fjw
téfph pCÍ
ihm *W
i i
f, 4 -. ¡totó»
„ mieic/tit
tnvatti
, ,-f le*/. <1*
, oV'd mcf
jnk htCjé*
*|A. 'íTTI U i iT»é| «• **•
m olyan u-.¡,1 unclly*!
tírtck. W
//
Die
i
t lény* * u-iny^l I my ma** .hot k«**
( orbes»*
..ua
,.|A s/ülÄ
„>« el «
, [ítél* fi*
. otCÍC»0'
V Ín. akii
.ontó'10' Mk. jóW*
k. ^ t Hogy
„na. ^
n
i/al-í
mberÖ1*
folyni
,h»
iá**)
Zárt ajtók
Jegyzet a nyilvánosságról a 8. oldalon
Közelkép: Auschwitz-évforduló
7. oldal
Az Ördög ünnepnapja
9. oldal
Hosszú távú agrárkoncepciót
10. oldal
Külföldi ösztöndíjak j
12. oldal

At a: 25 Ft Színes Teleiiiagn/iii niellélvletlcl
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZERDA, 0)90. január 25. EV 111. évfolyam, 21. szánt
Horn Gyula önkormányzati vezetőkkel találkozott
Politikamentes partneri kapcsolatokra törekszenek
Kuncze Gábor belügyminiszter (balról), Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter (középen) és Horn Gyula kormánylő önkormányzati vezetőkkel találkozott (jobboldali képünkön a résztvevők egy csoportja)
Weber Lajos felvételei
Meciar budapesti programja bővült, Iirebenciucé szűkült
Polémia Bukaresttel, párbeszédkísérlet Pozsonnyal
Az RMDSZ elleni bukaresti támadások nyomták rá a bélyegüket Viorel Hrebenciuc román kormányfőtitkár budapesti látogatásának keddi napjára. A korábbi megnyilatkozásokat tetézte, hogy Iliescu elnök is szeparatizmussal vádolt közelebbről meg nem nevezett romániai erőket. Az előzményektől aligha választható el, hogy zsúfolt programjára hivatkozva Horn Gyula lemondta a tervezett megbeszéléseket, és Göncz Árpád (akinek hivatalos programjában amúgy sem szerepelt a találkozó) sem fogadta a román vendéget, aki ily módon egyedül Kovács László külügyminiszterrel folytatott eszmecseréket. A nap folyamán egyébként más vezető román politi-
kusok már enyhíteni próbáltak a korábbi kijelentések élén.
Kedden este Magyarországra érkezett Vladimír Meciar szlovák kormányfő. A magyar fél által kiadott hivatalos programban - tekintettel a késői érkezésre - ezen a napon semmilyen hivatalos találkozó nem szerepelt, ám a szlovák miniszterelnök személyi titkárnője ugyanakkor már korábban elárulta, hogy még kedd estére egy vacsora közbeni, négyszemközti beszélgetést iktattak be Horn Gyulával. Magyar részről ezt az információt lapzártánkig nem erősítették meg és nem is cáfolták. A magyar politikai vezetők (Göncz Árpád, Horn Gyula, Kovács László és mások) ezt megelőzően kedden
fogadták a szlovákiai magyar törvényhozók küldöttségét. Mint a szlovákiai magyar politikusok a sajtó nyilvánossága előtt is érzékeltették, a már megszavazott szlovák kormányprogrammal a háttérben nemigen bíznak abban, hogy Meciar eredményes tárgyalásokat folytathat Budapesten. Duray Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke szerint a két ország közötti alapszerződést tavaszig nem lehet megkötni. Kovács László egyidejűleg azt hangsúlyozta: megítélése szerint ez a konzultáció nem rontotta az eredményes tárgyalások esélyeit Vladimir Meciarral.
(A romániai és szlovákiai politikusokkal folytatott tárgyalások részletei a 2. oldalon)
Márciustól 53 százalékkal emelkednek a gyógyszerárak
(Munkatársunktól)
Horn Gyula miniszterelnök tegnap önkormányzati vezetőkkel találkozott a Parlamentben. A
rendhagyó parlamenti .közmeghallgatást” az önkormányzati vezetők részéről igen élénk érdek-
lődés jellemezte. Számos, az ön-kormányzatokat foglalkoztató és a kormányzat hatáskörébe tartozó kérdést tettek fel. A decemberi önkormányzati választásokat követő első kormányszintű konzultáción részt vett Kuncze Gá-
bor belügyminiszter és Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter is. A kormányfő bevezetőben röviden vázolta a kormányzat célkitűzéseit, hangsúlyozva, hogy az újjáválasztott önkormányzatokkal kapcsolatban a kormány-
*
Jelentős létszámcsökkentés a MAV-nál
A vonalmegszüntetés egyelőre nincs napirenden
Az öngyilkos merénylet után
Nagyszabású
letartóztatások
Izraelben
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Egy nappal a Netánja város mellett elkövetett, s tizenkilenc zsidó életét kioltó merénylet után a rendkívüli mintézkedé-sek keretében nagyszabású le-tartóztatási hullám kezdődött. Az akciót hétfőn éjjel indították, az izraeli katonákat buszokkal szállították a megszállt területekre, ahol a szélsőséges iszlám Dzsihád és a Hamasz aktivistáinak a tartózkodását sejtették.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
A Magyar Államvasutaknál befejeződött 3500 kilométer mellékvonal gazdaságossági felülvizsgálata. A szakemberek megállapították, hogy technológiai egyszerűsítésekkel és a forgalom racionalizálásával a nyolcvan vonalból 28 - összesen 1100 kilométer - bizonyíthatóan rentábilissá tehető. Érdekesség, hogy a korábban legveszteségesebbként számon tartott 18 vonalból - az elhíresült 916 kilométerből - az elemzés szerint három vonal is nyereségessé tehető.
Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján részletesen elemezte a mellékvonalhálózat helyzetét. Az adatok alapján úgy értékelte, hogy a már ma is bizonyíthatóan nyereségessé tehető vonalak mellett feltétlenül fontos lenne megtartani 2100 kilométer vasutat, de ezek ma még nem rentábilisak. Mintegy háromszáz kilométer vasút pedig feltehetően megszűnik, amennyiben idegen-forgalmi vagy más érdekből valaki nem vállalja a finanszírozást.
(Folytatás all. oldalon)
Privatizáció hatosban
A privatizációról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy felgyorsult. Pedig, mintha erről lett volna szó fél évvel ezelőtt. Sőt, az utóbbi időben — lásd HungarHotels-ügy — minden jel arra mulatott, hogy a folyamat le is áll. így aztán korántsem meglepő, hogy a kormány féléves tevékenységének értékelésében főszerepet kap a privatizáció. Ez egyebek közt abból is kiderült, hogy a miniszterelnök ezt a hetet az Állami Vagyonügynökségnél kezdte. A munkalátogatás, a személyes találkozó a privatizációs szervezetek vezetőivel és a döntéshozó testületek tagjaival még inkább alátámasztja, amiről a közvélemény már többnyire ineg vun győzve: a kormányfő számára a privatizáció kulcskérdés. Azt sem igen vonhatja kétségbe senki, hogy a kormány számára is az, hiszen az ország
jövőjét, pénzügyi, gazdasági helyzetét, a szociális probémák megoldását rövid és hosszú távon a privatizáció sikere nagymértékben befolyásolja. A privatizáció mikéntjéről, az állami vagyon magánkézbe adásának módjáról és idejéről azonban még a kormányon belül is megoszlanak a vélemények. Mindeddig igazán jó, mindenki által elfogadható megoldást nem sikerült találni. Az elmúlt négy évben az állami tulajdonnak már mintegy a fele magánkézbe került. A miniszterelnök most határozottan azt ígérte, a készülő program véget vet az állami vagyon osztogatásának és felélésének, a kormányzati ciklus végére a magyar gazdaságban a magánszféra kétharmados arányú lesz.
Az AVÍJ-bcn elhangzottak alapján úgy tűnik, arra is megvannak az elképzelések, hogy ezt milyen mó-
don lehetne elérni. De az eddigi, nem túl fényes tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a privatizációhoz nem elég a kormány elszántsága, a társadalom széles körű támogatása is szükséges. Valószínűleg ezért jelentette be a miniszterelnök, hogy a privatizációra vonatkozó kormányzati elképzelések megvalósításához nemcsak a koalíciót, hanem az ellenzéket is szeretné megnyerni, vagyis a hat parlamenti párt vezetőivel is egyeztetni fogja a privatizáció filozófiáját, további koncepcióját.
Kérdés, hogy ez csupán gesztus, vagy valóban azt jelenti, hogy a privatizációt ezentúl nemzeti ügyként kezelik. Mert mindkét oldalon belátják, a magánosítás sikere az ország mai helyzetében az ellenzéki pártoknak épp olyan érdekük, mint a kormányon lévőknek.
Osválh Sarolta
zat pártpolitikától mentes közvetlen együttműködésre törekszik. A miniszterelnök röviden értékelte az ország gazdasági helyzetét, s ismét aláhúzta a privatizáció jelentőségét.
(Folytatás az 5. oldalon)
Tizennégy órás
s '
eredménytelen ET után
A munkavállalók nem optimisták
(Munkatársunktól)
„A szakszervezeteknek már nincs hová hátrálniuk” - ebben summázható két nagy konföderáció, az MSZOSZ és a Szak-szervezetek Együttműködési Fóruma véleménye az Érdekegyeztető Tanács hétfői, 14 órás plenáris üléséről, amely gyakorlatilag nem hozott eredményt.
- A munkavállalói oldal törekvése az ÉT plenáris ülésén arra irányult, hogy jogbiztonságot teremtsenek a szakszervezeti tisztségviselőknek, megmentsék a dolgozókat a munka törvény-könyve beterjesztett, számukra anyagilag rendkívül hátrányos következményeitől, és hogy kialakuljon a munkaügyi ellenőrzés és konfliktuskezelés intézménye - mondta lapunknak Vágó János, az MSZOSZ alelnöke.
(Folytatás a 4. oldalon)
Nő a hiánycikkek száma?
(Munkatársunktól) Március elsejétől 53 százalékkal emelkednek a gyógyszerárak. A 2092 gyógyszerből 402-nek csökken, 300-nak változatlan marad az ára. A többi csaknem 1400 készítmény ára növekedni fog - hangzott el a Népjóléti Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón.
Mint Kovács Pál népjóléti miniszter elmondta: nem örömében nyúlt a tárca a meglévő támogatási rendszerhez, hanem azért, mert a gyógyszerkiadások növekedése tovább már nem követhető. A változások után a beteg továbbra is hozzájut a gyógyszeréhez - olyan mértékben, am[^ szakmailag indokolható. Az uj támogatási rendszert úgy állították össze, hogy a krónikus betegek kiadásai csökkenjenek. A felmérések szerint a nyugdíjasok fogyasztják az összes gyógyszer 54 százalékát, ők többnyire a jövőben is a magas támogatású gyógyszereket kapják. Az új rendszer lényege, hogy 750 orvosság került fel az alaplistára, ezek 100, 95 illetve 90 százalékos támogatottságú-ak. A többi készítményt 70, 40 illetve nulla százalékkal támogathatja a társadalombiztosítás.
A miniszter felhívta a figyelmet: az orvosnak a jövőben azt is figyelembe kell vennie, mely gyógyszereket tud könnyebben megvásárolni a beteg.
Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy éven belül finanszírozhatatlanná vált volna a gyógyszerügy Magyarországon, ha nem tesznek valamit. A biztosító tudatában van annak, hogy a változtatás feszültségekkel jár, de ezeket vállalni kell. Matej ka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze arra hívta fel a
figyelmet: az alaplistán helyet kapó készítmények 58 százaléka import, tehát nemcsak hazai termékek kerültek fel rá.
Az új támogatási rendszer átláthatatlan és kiszámíthatatlan a beteg számára, legnagyobb hibája pedig az, hogy nem érvényesül a szolidaritás elve - jelentette ki Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke az orvoskamarával tartott keddi közös tájékoztatójukon. A beteg gyakran „kifordul a patikából’’, mert nem tudja kifizetni a gyógyszerét, és ez ezután is így lesz.
(Folytatás a 4. oldalon)
A 12 legnagyobb forgalmú gyógyszer ára forintban		
	1994. január 1.	1995. márc. 1.
Nitromint (aerosol)	49,30	30,00
Cavington (tabl.)	45,00	25,60
C-vitamin (drazsé)	29,00	36,00
Eunoctin (tabl.)	67,00	90,00
Tensiomin (25 mg)	20,60	48,00
Corinfar (drazsé 100X)	46,20	59,00
Gilemar (tabl. 30X)	24,60	25,60
Colfarit (tabl.)	82,50	16,00
Trental400 (drazsé 50X)	141,70	87,00
Brinaldix 10 (tabl.)	15,60	9,80
Rudotel (tabl.)	106,50	98,00
Seduxen (tabl.)	42,00	62,00
Magas felvásárlási ár a sertéspiacon
Húsba vágó érdekellentét
Levél a miniszternek
s
Értelmiségiek tiltakozása a Műcsarnok-ügy miatt
A szellemi élet tíz jeles személyisége - Domokos Mátyás, Gerzson Pál, Jancsó Miklós, Je-ney Zoltán, Kukorelly Endre, Marosi Ernő, Radnóti Sándor, Réz Pál, Szabó Júlia és Szalai Júlia - írta alá azt a tiltakozó iratot, amelynek címzettje Fodor Gábor művelődési és kulturális miniszter, témája pedig a magyar kultúra napján kirobbant Műcsarnok-ügy, az igazgatónő, Keserű Katalin eltávolítása.
„Sajtóközleményekből és a televízió híradójából értesültünk arról, hogy az ön irányítása alatt működő minisztérium hivatalnokai ultimátumszerűén felszólították Keserű Katalin Munkácsy Mihály-díjas művé-
szettörténészt, hogy azonnali hatállyal mondjon le a Műcsarnokban betöltött igazgatói állásáról, amelyet nyilvános pályázat útján nyert el, és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően töltött be, majd miután nem tett eleget a felszólításnak, állásából felmentették. Néhá-nyan, akik megdöbbenéssel fogadtuk ezt a közleményt, arra kérjük, rendelje el ennek a jogsérelemnek az alapos kivizsgálását, és hozzon olyan döntést, amely a törvényes rendelkezésekkel és a természetes emberi igazságérzettel egyaránt összhangban áll” - írják január 23-i keltezéssel nyílt levelükben a értelmiség jeles képviselői.
(Munkatársunktól)
A hazai húspiacon már a magánosítással külföldi tulajdonba került cégek diktálják az árakat. A még állami kézben maradt, illetve hazai magántulajdonú vágóhidak pedig csak követő magatartást tanúsítanak. Ez a véleménye Bíró Miklósnak, a negyven üzemet tömörítő Húscéh igazgatójának.
A szakember elmondta: a várakozással ellentétben nem csökkent az élőállat felvásárlási ára. A sok házi disznóvágás, illetve a behozatal lehetősége elvileg leszorítaná az árakat az évnek ebben a részében. Ennek azonban jelei sincsenek. A legfőbb ok az, hogy a honi élelmi-
szeriparban kétszer akkora vágókapacitás áll rendelkezésre -nagyrészt a korábbi KGST-pi-achoz történt alkalmazkodás nyomán mint amekkora a mai igényekhez kellene. A vágóhidak „melegen tartása” országosan több milliárd forintot emészt fel. Minthogy ezek az üzemek legalább hetente egyszer vágni akarnak, ezért -mint Bíró Miklós fogalmazott - „szaladnak a sertés után”. Azaz felvásárolnak minden eladásra felkínált állatot, s az árakat ezúttal a tenyésztők szabják meg. Itt feszül a húsbavágó érdekellentét. A Húscéh igazgatója szerint ma egy kiló sertéshús 110 forintból előállítható. Ezzel szemben a felvásárlási ár 170 forint körül mozog.
(Folytatás all. oldalon)
«