﻿
Mellékletünk:
26. Magyar Filmszemle
Mi hajtja az olajüzlet libikókáját? 11. old*
Magyar Nemzet
Interjú Pető Ivánnal és Szabó Ivánnal
7. oldal
Az MSZP csapdahelyzete
14. oldal
«MMMMMMI - V MM
Ara: 23 Ft Ön és... melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZOMBAT, 199ä. február 4. LVIII. évfolyam, 30. szám
✓
Göncz Árpád az országos polgármesteri tanácskozáson:
Ne pártérdekeket kövessenek
A köztársasági elnök nyitotta meg a Folyamatosság és váltás című polgármester-szemináriumot
MTI-fotó — Kovács Attila
A magyarországi társadalmi változások és reformfolyamatok legfontosabb lépése az alulról felfelé építkező önkormányzatok létrejötte volt. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta megnyitójában a Folyamatosság és váltás
című országos polgármesteri szemináriumon, pénteken. Az államfő a demokráciát a különféle autonómiák dinamikus egyensúlyának nevezte, s mint mondta, ezek egyike a helyi önkormányzat, amely autonóm polgárok együttmű-
ködésén alapul. A köztársasági elnök a megjelent polgár-mestereket arra kérte: munkájuk során ne pártérdekeket kövessenek, hanem a helyi szempontokat tartsák a figyelem fókuszában.
(Folytatás az 5. oldalon)
Közgazdák készülnek Horn Gyulához
Meghívás
tanácsadásra
Horn Gyula miniszterelnök pénzügyi szakemberekkel találkozik hétfőn az Országházban - tájékoztatta a kormány-szóvivői iroda tegnap az MTl-t. Értesülések szerint a kormányfő a gazdasági, a pénzügyi helyzetről, a modernizációs program lehetőségeiről kívánja meghallgatni a szakértők véleményét. A kormányfő különböző - köztük ellenzéki - gazdasági szakértőket hívott meg.
(Folytatás a 10. oldalon)
Géczi József a koalíciós szerződésről:
Politikai tévedésen alapul”
99
(Munkatársunktól)
A koalíció nincs válságban, hiszen nem is kezdett igazából működni - nyilatkozta lapunknak Géczi József szocialista képviselő, a parlament mentelmi bizottságának elnöke.
A Magyar Nemzetnek Géczi József kifejtette: a koalíciós szerződés alapvető politikai tévedésen alapult, amely szerint Magyarországon egyfajta „szent szövetséget” kellene kötniük a demokratikus erőknek a szélsőnacionalista, jobb-
oldali demagógia ellen, amely az elmúlt négy évben majdnem visszavitte az országot a Horthy-rendszerbe. A tavaly nyári rossz helyzetértékelés ugyanakkor érthető - vélekedett - hiszen a sajtóban kiemelt figyelmet kapott egyfelől a „csurkizmus" és a Tor-gyán-jelenség, másfelől a Demokratikus Charta. Úgy tűnt, mintha a közélet fő kérdése az lenne, hogy a szociálliberális, demokratikus erők ki tudják-e védeni az ókonzervatívok támadását.
(Folytatás a 5. oldalon)
Az ajtókon kívül
Jó két évtizeddel ezelőtt Alekszandr Szolzsenyicin arra biztatta a Nyugatot, hogy az emberi jogok védelmére igenis avatkozzék be a szovjet belügyekbe. A birodalom szétesése és a demokratikus folyamat elindítása csak enyhített a régi dilemmán, de teljesen nem számolhatta föl azt. A strasbourgi Európa Tanács c heti eszmecseréje azt hozta, amit várni lehetett: a csecsenföldi háború miatt Oroszország tovább várakozik az ajtókon kívül, s immár bizonyos, hogy a nagy világégés befejezésének ötvenedik évfordulóján nem lebeg az orosz trikolór a neves strasbourgi palota előtt. Lehet találgatni, hogy a brutális csecsenföldi kalandot mikorra tudja „feledtetni” a demokratikusan megválasztott orosz elnök, de az bizonyos, hogy a Nyűgül véleményétől teljességgel nem függetlenítheti magát: ha a Kreml teljes jogú tag szeretne lenni a nagy világpolitikai és gazdasági szervezetekben, akkor kénytelen lesz bizonyos
emberi jogi normáknak, a demokratikus európai igényeknek eleget tenni.
Moszkva egyelőre a strasbourgi ajtókon kívül marad, ami éppen annak köszönhető, hogy az egykori szolzsenyicini íolszólítás mára a világpolitika egyik szabályává jegecesedett. A „beavatkozásoktól” még Moszkva sem tudja függetleníteni magát, nemhogy a kisebb országok. Ezért is fontos, hogy a héten aláírt kisebbségvédelmi keretegyezmény egyfajta nemzetközi jogi kódexet teremt, persze nem olyan erélyeset, mint amilyent az érintettek elvárnának. Budapestnek mégsincs más választása, mint „nemzet-köziesíteni” a kisebbségi kérdést, az egyéni jogok szavatolásának alapja így talán kiszélesedik, noha a kollektív autonómia igényét a többségi nemzetek aligha fogják teljesíteni. Nagy hiba lenne, persze, a március 20-i stabilitási konferencia kedvéért elsietni bármelyik alapszerződést, de a szlovák-ma-
gyar közeledés kétszeresen is stratégiai jelentőségű. Egyfelől segít elszigetelni a bukaresti politika nacionalista szárnyát, másfelől a magyar külpolitika esetleges sikerei valamelyest ellensúlyozhatják a Horn-ka-binet gazdaságpolitikai cikcakkjainak igen kedvezőtlen világvisszhangját. Régen kaptunk ilyen rossz osztályzatot a nemzetközi „beavatkozóktól”, utoljára valószínűleg az Antall vezette MDF-nek a maga szél-sőjohholdalával történt szakításának elhúzódása váltott ki akkora értetlenséget a ránk figyelő külföldből, nűnt manapság a magyar modernizáció és a magánosítás elakadt programja, a betöltetlen posztok és a sok tétovázás. Ha valóban javulna a szomszédainkhoz fűződő viszony, akkor a jelenleginél jobb nemzetközi „osztályzatban” reménykedhetünk, hiszen a középeurópai megbékélés amúgy nehéz folyamatát a nyugati „professzorok” is fölöttébb fontosnak tartják.
Martül József
Silajdzic moszkvai tárgyalásai
Orosz-bosnyák
közeledés
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Hivatalos szintre emeli kétoldalú kapcsolatait Oroszország és Bosznia-Hercegovina - jelentették be Moszkvában Haris Silajdzic és Andrej Kozir-jev pénteki tárgyalásai után. A boszniai kormányfő, aki egyenesen Washingtonból érkezett 24 órás villámlátogatásra az orosz fővárosba, előző nap találkozott Viktor Csernomirgyinnel is, aki megerősítette Moszkvának azt a szándékát, hogy a két állam hivatalos képviselőket cseréljen egymással (mint emlékezetes, Oroszország már 1992 áprilisában elismerte Bosznia-Hercegovinát). A felek ezzel fontos lépést tettek a teljes körű diplomáciai viszony felvételéhez - hangsúlyozta pénteken az orosz külügyminiszter.
Az Interfaksz hírügynökség beszámolója szerint Silajdzic és Csemomirgyin csütörtöki megbeszélései nyomán Moszkva kifejezte készségét a Boszniába irányuló földgáz-szállítások növelésére, jóllehet, Szarajevó máris mintegy 90 millió dolláros tartozást halmozott fel a Gazprom nevű orosz állami gázipari társasággal szemben.
(Folytatás a 3. oldalon)
Tgm
További
érdekegyeztetést akar a kormány
(Munkatársunktól)
Az Érdekegyeztető Tanács üléseinek helyszínén jelentette be pénteken Héthy Lajos munkaügyi államtitkár, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a háromoldalú érdekegyeztetés iránt a munkaügyi miniszternek az e heti kormányszóvivői tájékoztatón tett nyilatkozata után, amely szerint az eredeti tartalommal és időben már nem lehet megkötni a társadalmigazdasági megállapodást.
(Folytatás a 6. oldalon)
A kairói csúcs után: „szövetség a békéért5
A
ígéretek az arab-izraeli közös nyilatkozatban
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Sok szóvirág, kevés konkrét eredmény - így foglalták össze a kommentárok a csütötörtök esti ötórás kairói négyes csúcsértekezlet eredményét.
Ami bizonyos csalódottságot fejez ki, bár a résztvevők nyomban hangoztatták, hogy a „tanácskozás gyümölcsöző volt”. Első ízben ült tárgyaló-asztalhoz három arab ország vezetőivel Izrael miniszterelnöke, s az ügy sürgősségére te-
kintettel még a ramadán végét sem várták meg. Sőt Rabin izraeli kormányfő megtisztelte vendéglátóit azzal, hogy elfogadta az iszlám böjti estebédre, az iftárra szól meghívást is, ami szintén jelképes értékű gesztus volt. Ennél azonban mintha több nem is történt volna, legalábbis Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, Husszein jordán uralkodóval és Jasszer Arafattal, a palesztin autonóm hatóság vezetőjével Jichak Rabin csak Ígéreteket fogalmazott meg közös nyi-
latkozatukban. Elmaradt beharangozott és nagyon várt sajtó-értekezletük is, és a sajtót csupán az egyiptomi külügyminiszter tájékoztatta arról, hogy jövő csütörtökön Erezben ismét találkozik Rabin és Arafat, s a négyes eszmecserét külügyminiszteri szinten előreláthatóan február tizenkettedikén folytatják Washingtonban. Kairóban pedig felújítják a na-tánjai véres merénylet miatt . félbeszakadt palesztin-izraeli autonómiaegyeztetéseket.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az ellenzéki pártok levele a miniszterelnökhöz
Folytatni kell a tárgyalást a médiatörvény tervezetéről
(Munkatársunktól)
A négy ellenzéki párt frakcióvezetői levélben fordultak Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben azt kérik, hogy a hat parlamenti párt újítsa fel a médiatörvény-tervezettel kapcsolatos tárgyalásokat - ezt
- Melyik változat ez?
Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője jelentette be a tegnapi sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozta: az ellenzék úgy látja, van értelme a további megbeszéléseknek. Lapunk kérdésére a sajtótájékoztatón jelen lévő, médiaügyekkel foglalkozó
Munkácsy Debrecenben
Megérkezett Debrecenbe, a Déri Múzeumba Munkácsy Mihály híres, bibliai tárgyú triptichonjának harmadik darabja, az 1882-ben, Párizsban festett Krisztus Püátus előtt című műalkotás. A képet restaurálják, majd együtt állítják ki az Ecce Homo és a Golgota című festményekkel
MTI-fotó -*• Oláh Péter
Léphaft Pál rajza
Zsigmond Attila kijelentette: az ellenzéki pártoknak nincs okuk arra, hogy ezzel a levéllel az együttműködési kézségüket demonstrálják, hiszen eddig is részt vettek a tárgyalásokon, kifejtették véleményüket.
(Folytatás a 5. oldalon)
Bérbefagyasztás után
Magasabb
miniszteri
fixszel
(Munkatársunktól)
Első ízben ezen a héten számfejtették a kétévi bérbefagyasztás után húsz százalékkal megemelt miniszteri fizetéseket és képviselői illetményeket. A megemelt illetékalappal számított magasabb fizetést vehette fel Horn Gyula miniszterelnök is, akinek „kezdő keresete” 229 ezer 125 forintról 1995. január l-jétől havi 274 955 forintra emelkedett. Mivel a kormányfőt - a kabinet tagjaihoz hasonlóan - a képviselői alap-dij ötven százaléka (31 637 forint) is megilleti, e parlamenti Célpénzzel” havi bruttója túlléphette a háromszázezret.
A miniszterelnöki alapfizetés nettó összege 141 059 forintnak felel meg, ami persze alulmúlja a vállalkozói szférában általában számon tartott magasabb béreket.
(Folytatás a 5. oldalon)