﻿u»ir 7
Vf
viirjt
iftéji
Nrn
Kokain a divat a bűnöző vállalkozóknál
9. oldal
Közelkép: Áradások N y ugat-Európában
7. oldal
Miért hallgat az értelmiség?
8. oldal
Maöar Nemzet
Rekviem az erdőkért
10. oldal
Álmainkat is kartotékok őrzik?
15. oldal

Ára: 25 Fi
Színes Teleniagazin melléklettel
ALAPÍTOTTA: PKTHO SÁNDOR
SZERDA, 1995. í’ebruár 8. EMII. évfolyam, 33. szám
4
w,
II
i
I
*■ \
»« * rrncf-
*pég unó
KóftMk*
% / nllai * li Câlin-
írét
k
Bokros Lajos a pénzügyminiszterSurányi a jegybankelnökjelölt
Nem korlátozzák az MNB önállóságát
—jelentette ki Horn Gyula
(Munkatársunktól)
A miniszterelnök tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján tette hivatalossá Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, valamint Surányi György, a CIB vezérigazgatója felkérésének hírét:	az
előbbi a pénzügyminiszteri tárca, az utóbbi jegybankelnöki tisztség várományosa.
Jelezte a kormányfő, hogy a két bankszakember kortársa lesz a privatizációs tárca nélküli miniszter, bár az illető nevét nem közölte a sajtó képviselőivel, azt a hírt pedig cáfolta, hogy Tömpe Istvánt szemelte volna ki.
(Folytatás az 5. oldalon)
A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette gazdaságpolitikai elképzeléseit
Havrun Zoltán felvétele
Belgium, Luxemburg
A magyar kormányfő ma Brüsszelbe utazik
(Munkatársunktól)
PÁRIZS - A magyar miniszterelnök szerdán kezdődő négynapos belgiumi és luxemburgi látogatásának fő célja - a két országban folytatandó hivatalos eszmecserék mellett -, hogy az európai integrációs és védelmi szervezetekben megerősítse: a budapesti kormánynak változatlanul elsődleges külpolitikai törekvése a kapcsolatok erősítése az Európai Unióval és a NATO-val. Horn Gyula kormányfőként - hivatalos belgiumi és luxemburgi utazásával egybekötve - először látogat el a hét közepén az európai integrációs és védelmi szervezetek -Európai Unió, NATO, Nyugateurópai Unió és az Európai Parlament - brüsszeli központjába. A magyar kormányfő csütörtökön folytat majd megbeszéléseket az említett szervezetek magas rangú vezetőivel.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jimmy Carter a közvetítő
Román-erdélyi magyar találkozó lesz Atlantában
BUKAREST - Jimmy Carter amerikai exelnök és Dávid Hamburg, az amerikai Carnegie Alapítvány elnöke közvetít majd azon a román-erdélyi magyar tanácskozáson, amelyre jövő héten, február 14-én és 15-én kerül sor az óceánon túli Atlanta városában - jelentette be tegnap közleményében immár hivatalosan is az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának sajtóirodája.
A megbeszélésen a romániai magyar kisebbség érdekvédelmi szervezetét Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselőházi frakcióelnök, Frunda György és Csapó József szenátorok, valamint Kelemen Árpád egyetemi tanár képviselik. A román küldöttség a következő politikusokból és tudományos személyiségekből
fog állni: Viorel Hrebenciuc komnányfőtitkár, a Kisebbségi Tanács koordinátora, Traian Chebeleu nagykövet, elnöki tanácsos és szóvivő, Liviu Maior tanügyi miniszter, Ovidiu Sin-can, Radu Vasile és Nicolae Tárán szenátorok és képviselők, Dinu Giurescu egyetemi tanár, történész és Gábriel And-reescu szociológus. Az amerikai Carnegie Alapítvány által támogatott Project on Ethnic Relations (PER) nem először próbálkozik közvetítőként és moderátorként, a válságkezelésben nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével egy asztal mellé ültetni a románság és az erdélyi magyarság képviselőit. így a PER részvételével 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor tanácskozásra, anélkül hogy említésre méltó eredményt értek volna el.
(Folytatás a 3. oldalon)
Időzítés Brüsszelhez
Walesa tudja, hol a határ. Megint csak éppen addig feszítette a húrokat a belpolitikai játszmában, ameddig a szakítás veszélye nélkül megtehette. Hatalmi erőpróba folyik Lengyelországban, hónapokkal az elnökválasztás előtt, a jócskán előrehozott kampányok sajátos kelet-európai logikája szerint.
Figyelemre méltó módon, ami Varsóban történik, mindaz nem lépi túl a politikai kereteket. A lengyel tőzsde nem azért produkált az elmúlt napokban olyan negatív mutatókat, mert a gazdaság szereplői elbizonytalanodtak, hanem mert ott is éreztették hatásukat a pe-soválság következményei. Bizonyíték rá, hogy a korábbi hasonló politikai
közjátékok sem zavarták meg alapvetően a megszokott üzletmenetet. Lengyelország mintha a térség más országainál előbbre tartana a politikai és a gazdasági élet szétválasztásában, a dolgok egymásra hatása már nem is olyan magától értetődő. Walesa számításaiban feltehetőleg az is szerepelt, hogy ha a maga választotta eszközökkel megpróbálja feljebb tornászni a népszerűségi mutatóit, azzal még nem teszi kockára az ország nemzetközi hitelét.
És ennél a pontnál ismételten emlékeztetni kell arra: Magyarországon sem a pénzügyminiszter lemondásának a ténye váltott ki befektetői aggályokat, hanem az egymást követő és egy irányba mutató jelen-
ségek halmozódása, amelyek alapján számos tekintélyes nyugati közvélemény-formáló eszköz már egyenesen a gazdaságpolitikai szándékokat kérdőjelezte meg. Ezért is fontos az időzítés, amikor végre fény derült a magyar gazdaság jövőbeni, kulcspozíciókat betöltő felelős vezetőinek a kilétére. Az a tény, hogy Horn Gyula brüsszeli, az integrációs központokban teendő látogatását megelőzően ismertette jelöltjei nevét, érzékelteti, hogy a kormány felmérte az elhúzódó gazdaságpolitikai vákuum nemzetközi következményeit. Ami legalább olyan fontos jelzés a térségről, mint hogy Walesa megtorpant a parlament feloszlatása előtt.
Lambert Gábor
Aláírásgyűjtés
Folytatódik a „mohi csata”
(Munkatársunktól)
A tervezett mohi (Mohov-ce, Szlovákia) atomerőmű építésével kapcsolatos közmeghallgatás ügyében rendezett tegnap - osztrák környezetvédőket is felvonultató - sajtótájékoztatót az Energia Klub, a Göncöl Alapítvány, az Ipoly Unió és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület a Budapesti Városvédő Egyesületben.
(Folytatás a 4. oldalon)
Göncz Árpád tájékoztatta Lamberto Dinit
Bízunk európai törekvéseink olasz támogatásában
(Munkatársunktól) Látogatásának második napján az olasz politikai élet újabb magas rangú képviselőivel, Lamberto Dini miniszterelnökkel, Iréné Pivettivel, a képviselőház elnökével és Car-lo Scognamiglióval, a szenátus elnökével, valamint több párt vezetőjével találkozott Göncz Árpád.
Mint arról a köztársasági elnök kíséretében utazó Szent-Iványi István, a Külügyminisz-
térium államtitkára lapunkat tájékoztatta, a politikusok megnyugtatták az elnököt, hogy bár Olaszországban sok a bizonytalansági tényező, törékeny a belpolitikai helyzet, ám ez a kül- és gazdaságpolitikára nincs hatással. Azok töretlenek, s céljaik között Magyarország fontos helyet foglal el. Dini kormányfőnek Göncz Árpád általános tájékoztatást adott, ismertette a hazánkban zajló gazdasági folyamatokat, s ismételten leszögezte, hogy elkötelezettségünk töretlen a piacgazdaság intézmé-
nyei és a privatizáció iránt. A köztársasági elnök jelezte azt is, hogy Magyarország számít európai törekvéseinek olasz támogatására. Az EU sorsdöntő évében,. 1996 első félévében Olaszország lesz a szervezet soros elnöke, s Göncz Árpád kérte, folyamatosan kísérjék figyelemmel, és támogassák felvételünket, valamint azt, hogy már az 1995 júniusában Messinában megrendezendő előkonferen-ciára is hívják meg vendégként hazánkat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Idén csak 13,5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak
A
Eles parlamenti vita a dunai fenékgátról
(M unkatársainktól) Kedden reggel kilenc órakor kezdte meg munkáját a parlament, amelynek első mozzanataként az elnöklő G. Nagyné Maczó Ágnes felszólította Kovács László külügyminisztert, hogy mielőbb adjon számot arról, miről tárgyalt román partnerével az erdélyi magyarság ügyében.
A délelőtt folyamán három határozati javaslat vitájára futotta a T. Ház idejéből. Elsőként a márciusban várható nyugdíj-
emelések kérdése került terítékre, majd a szociális igazgatás módosításáról és a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges intézkedésekről vitáztak a honatyák. Ám az utóbbi kimeríthetetlen politikai vitatéma az ülésnap zárószakaszában ismét szóba került. Napirend előtt Tor-gyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője a létminimum alatt élő nyugdíjasok gyógyszerellátással kapcsolatos panaszát tolmácsolta, amelyre Kovács Pál népjóléti miniszter reagált. A miniszter elmondta: tízszeresére emelkedett az elmúlt
években a lakosság gyógyszer-kiadása, ennek egyik oka, hogy az alapanyag ötven százalékát külföldről kell beszerezni.
A nyugdíj vitában Kovács Pál utalt arra, hogy a hatályos szabályozás értelmében a nettó átlagkereset várható növekedéséhez kell igazítani a nyugdíjakat. Ez a számítások szerint az idén 13,5 százalék, s ezzel magyarázható, hogy a kormány márciusban tíz, szeptemberben további 3,5 százalékos nyugdíjemelés jóváhagyását kéri a parlamenttől.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az alkotmányügyi testület az átvilágítókról
Bizottság előtt a bírák ügye
(Munkatársunktól)
Az átvilágító bírák ügyének tárgyalását az igazságügyi és belügyi tárca szakvéleménye alapján ma kezdi meg az alkotmányügyi bizottság. Az átvilágítóbizottság soros elnöke szerint az 1994. évi XXÜI. törvény a politikai támadások ellen „teljes immunitást”, kivételes védettséget biztosít a bíráknak, a törvény éppen ezért csak a bírák megválasztásáról rendelkezik, felmentésükre egyetlen testületnek sem ad felhatalmazást. Mint ismeretes, a nemzetbiztonsági bizottság felkérte az alkotmány-ügyi bizottságot, vizsgálja meg, van-e lehetőség az átvilágító bírák felmentésére. Tarr György lapunknak nyilatkozva úgy vélte, az alkotmányügyi bizottság szerdai ülésén várhatóan nem tudja tisztázni a problémát, hiszen a bírák felmentése súlyos alkotmányos aggályokat vet fel.
(Folytatás az 5. oldalon)
Fábry János rajza
A vártnál kevesebb a hiány?
lovabbra is jón a külföldi tőke
A Magyar Nemzeti Banknak várhatóan két hét múlva lesznek előzetes adatai arról, hogy mekkora volt is valójában a múlt évben a folyó fizetési mérleg hiánya. Azok a megállapítások, amelyek 4 milliárd dollárra becsülik a deficitet, egyáltalán nem tekinthetők megalapozottaknak. Minderről Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta tegnap az MTI-t. Elmondta, hogy egyelőre még a múlt év 11 hónapjáról is csak előzetes adattal rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank. Eszerint a fizetési mérleg hiánya novemberben a vártnál kevesebb, 200 millió dollár volt, s így az összesített deficit 3,4 milliárd dollár körül alakult. Ezek azonban még korántsem megerősített adatok, hiszen még nem fejeződött be a banki tájékoztatások ellenőrzése.
(Folytatásall. oldalon)
Exminiszterek találkozója az FM-ben
Oroszország több magyar agrárterméket vár
Kedvezőnek ítélte az elmúlt hetekben folytatott külföldi agrárdiplomáciai tárgyalásainak eredményét Lakos László földművelésügyi miniszter az agrársajtó képviselőivel tegnap folytatott háttérbeszélgetésen - jelenti az MTI. Német-, lengyel-és oroszországi megbeszélései
révén Lakos László szerint bővülnek a magyar agrárgazdaság nemzetközi lehetőségei. Főként moszkvai tárgyalásaival volt elégedett a miniszter. Oroszországban a jelek szerint a mostaninál lényegesen több magyar agrártermékre tartanak igényt.
(Folytatás all. oldalon)
Jótékonysági koncert a tudósok javára
Veszélyben a magyar AID S-gyógy szerkutatás
(Munkatársunktól) Kétséges, hogy folytatni tudja-e az AIDS elleni gyógyszert kutató szegedi orvoscsoport a munkáját, mert hiányoznak ennek anyagi feltételei. Molnár József, a kutatócsoport vezetője lapunknak elmondta: állami támogatásra sajnos na-
gyon kicsi az esély, így azért harcolnak, hogy kutatásaikat folytathassák.
A kémcsőkísérletekben már sikerült elérniük, hogy a HIV-vírus emberi sejttel való találkozásánál meggátolják a kölcsönhatásba lépést.
(Folytatás a 4. oldalon)