﻿'r“ü „
'*lf
i.'.
«»zó.
k:
«í>?
* -n
**1***Mi(fc •> “ M '-Mo^
;"***«*
' ' ]'****$
2* ''i»
?r**kl4>.
‘ * «fcea
*<*• 40«
* *
* **86^. ^ H*vh
c/fW«fcr.
^uoea,
***J «bp.
; '"»»aA«
*4i* a
’«S* «*(6. 8416 hitén 1 «tOaiér. « *
>jKai»l|
*'attxsli <5i* Wffi.
«36GW, fc3* »«teufe
r««W|
v*«eAM
i^néM
*ny»
t
olt
Minői
t#. i* ••)
ja f* u tw délbe*
:m, >» m*‘
. « /t «tf
4M' A».
' ¿/‘
§tfft0ÊÊto
jg ¿tea i
, oí
jt a H,<iet
\ >b*A
Rendszerváltozás
négyévenként?
6. oldal
Az iszonyat éjszakája
7. oldal
* v •_ •■' -y
Evekbe telik az örökbefogadás 9. oldal
toyar Nmet
Litván György lázadásai
8. oldal
A téeszek erős és gyenge pontjai
12. oldal

Ara: 19,50 Ft
Horn Gyula szerint
Magyarország már jövőre a NATO tagja lehet
Szombat este négynapos belgiumi és luxemburgi látogatását befejezve hazaérkezett Horn Gyula miniszterelnök.
A televíziónak adott nyilatkozatában tárgyalásait értékelve kijelentette: Magyarország akár már jövőre a NATO tagja lehet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Brüsszelben kedvezően fogadták Magyar-ország csatlakozási törekvéseit az európai integrációs szervezetekbe.
A magyar kormányfő a látogatás záróaktusaként szombaton Antwerpenben részt vett az Európai Tiszteletbeli Szenátus ülésén, ahol 1991 óta tag, s ahol rá jutott az a megtisztelő feladat, hogy a reprezentatív testületben tagságra javasolja Alois Mock osztrák külügyminisztert. A Európai Tiszteletbeli Szenátus 1961-ben alakult az Európai Föderalisták Uniója (EFU), illetve utóbb az Európai Egyesült Államok Mozgalom égisze alatt. Az EFU pártoktól függetlenül tevékenykedik,
bárki tagja lehet, aki az európai egységesülési folyamat eszméjét képviseli, s tevőlegesen hozzá is járul ennek előrehaladásához. Hóm Gyulát - mint az MTI jelentette - 1991 februárjában Habsburg Ottó ajánlására fogadta tagjai közé a testület.
A magyar kormányfő szombati beszédében felidézte a tagsága előzményének is számító 1989-es osztrák-magyar határzárnyitást, amelyben akkor osztrák részről éppen Alois Mock volt a partnere.
(Folytatás a 3. oldalon)
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
Fellángoltak a harcok Boszniában
Francia
kezdeményezés
ÚJVIDÉK - A hét végén minden boszniai fronton fellángoltak a harcok, annak ellenére, hogy a papírforma szerint még tűzszünet van. Gary Co-ward, az ENSZ-erők katonai szóvivője szerint a muzulmán csapatok támadásba lendültek a nyugat-bosziai Bihac térségében, továbbá Szarajevónál és a Száva menti korridor mentén. Bihacnál ötven robbanást számláltak össze az ENSZ megfigyelői, a várostól délnyugatra fekvő szerb falvakál heves gyalogsági harcok folynak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Tavaly tizenötezer külföldit utasítottak ki
V ízumkényszer Ukrajnával szemben?
(M unkatársunktól)
Az elmúlt évben megszaporodott hazánkban a külföldi állampolgárok által elkövett bűncselekmények száma. Bod-rácska János, Budapest rendőr-főkapitánya legutóbbi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „nem vagyunk idegengyűlölők, mi Szeretjük a külföldieket, de nem szeretjük az automata fegyveres ukránokat, a jatagá-nos kínaiakat és a volt Jugoszlávia utódállamaiból átszivárgó bűnözőket!” A hét végén értékelte a rendőrség az idegenrendészet munkáját, ennek kapcsán beszélgettünk Borsá-nyiné Czégényi Julianna ezredes asszonnyal, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályvezetőjével:
-	Hány külföldi és milyen jogcímen tartózkodik ma Magyarországon?
-	Részletes statisztikai adatok állnak rendelkezésünkre melyből kiderül: 1994-ben 10 ezer 555 fő kért bevándorlási engedélyt, melyből 5790 kérelemnek helyt adtunk, és 4408-at elutasítottunk. Több mint 300 ügyben éltek fellebbezéssel, melyről majd a bíróság fog dönteni.
(Folytatás a 4. oldalon)
S
Göncz Árpád vallettai nyilatkozata
s
Érdekeink egybeesnek
Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton befejeződött máltai tárgyalásainak középpontjában a két ország EU-csatlakozásának ügye állt. „Partnereimmel teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy a csatlakozást illetően politikai és gazdasági érdekeink egybeesnek. Nem vetélkednünk kell, hanem egymást támogatni” -jelentette ki az államfő vallettai sajtókonferenciáján. A köztársasági elnök hatnapos olaszországi és máltai látogatásáról
szombaton érkezett haza Budapestre.
A magyar köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatása során többször találkozott Ugo Mifsud Bonniéi máltai elnökkel, tárgyalt Edward Fe-nech-Adami miniszterelnökkel, és megbeszélést folytatott Alfréd Santtal, a máltai ellenzék vezetőjével. Sajtóértekezletén Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy magyar államfő utoljára 1985-ben járt a földközitengeri szigetországban, s a
Magyar Köztársaság elnöke most tett első alkalommal hivatalos látogatást Máltán.
„A két nap alatt sikerült sokkal alaposabban megismernünk egymást” - mondta. Hangsúlyozta, hogy a két ország helyzete sok tekintetben egyforma, ugyanakkor a magyarok gondjai nagyobbak, mivel Magyarországon sokkal gyökeresebb változás zajlott, és Máltán a modernizáció folyamata is korábban megindult.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jó tanács Dél-Európából: szerezzük vissza önbizalmunkat
(M unkatársunktól)
Göncz Árpád köztársasági elnököt olaszországi és máltai útjára népes gazdasági delegáció kísérte el. Az államfői találkozókat ugyanis rendre üzleti megbeszélések egészítették ki, s mindannyiszor világos kép raj-, zolódott ki arról, hogy milyen a magyar gazdaság megítélése. Faragó Andrással, a köztársasági elnök szóvivőjével és Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszterrel, az egyik hazai bank megbízottjával a múlt heti út tanulságairól beszélgettünk.
A köztársasági elnök látogatásának előkészítése során arra koncentráltak a szakértők, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását politikai és gazdasági eszközökkel elősegíttessék. Farágó András jelezte, Olaszország - túl azon, hogy az EU oszlopos tagja - a soros elnöki tisztség várományosa is 1996-tól. Az olasz jóindulatra nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is szert akar tenni Magyarország. A máltai útnak más szempontból volt je-
lentősége: a szigetország korábban, mint mi, jelentkezett az Európai Unió tagjainak sorába. Annak adtak hangot többször is, hogy fájlalják az EU velük szemben tanúsított visszafogott magatartását, s tartanak attól: lekörözik őket a volt közép-európai szocialista országok. így tehát meg-győzendők voltak arról: nem versenytársakként, hanem együttműködő partnerekként célszerű megtenni az Európai Unióhoz vezető utat.
(Folytatás a 13. oldalon)
HÉTFŐ, 1995. február 13. LVIII. évfolyam, 37. szám
✓
Újabb tűzszüneti tárgyalások?
Groznij kísértetvárosra emlékeztet
Ritka grozniji utcakép: orosz katonák egy csecsen gyermeken segítenek
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
A csecsen fővárosban szombaton elcsitultak a harcok. Jobbára csak a város déli, dél-nyugati részében volt szórványos lövöldözés. A harcok mindin-
kább Groznijtól délre-délkeletre folytak. Groznij kísértetvárosra emlékeztet. A szétlőtt központban, illetve az északi részekben fegyveres csoportok fosztogat-
nak. Sztaraja Szunzsa és Kali-nyino településeken házaikba visszatérő menekülteket lőttek agyon a fosztogatók.
(Folytatás a 3. oldalon)
Frakcióhétvége Visegrádon
*
Óvatos optimizmussal néz a jövőbe az SZDSZ
(M unkatársunktól)
Míg a két héttel ezelőtti rendkívüli frakcióülésen úgy véltük, hogy a koalíciós együttműködés határvonalhoz érkezett, most Surányi György és Bokros Lajos jelölésével a fennálló bizonytalanságok jelentős része nyugvópontra jutott. A képviselőcsoport bizalommal és óvatos optimizmussal tekint a jövőbe, és esélyt lát arra, hogy a kormány gazda-ságpoltikai programja megvalósuljon - mondta Pető Iván az SZDSZ háromnapos visegrádi frakcióhétvégéje után tartott sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető szerint bár a közvélemény felfokozott érdeklődéssel figyelt a testület ülésére, a hét végi esemény rutin-frakció-
hétvégének minősül. Pénteken Hack Péter ismertette az első félévi törvényhozási programot, s a képviselőcsoport tagjai felosztották egymás között a törvényjavaslatokkal kapcsolatos tennivalókat. Mint minden februárban -ha erre igény van - tisztújításra is sor került: a szavazások nyomán Dornbach Alajos helyett - aki az országos tanács elnöke lett -ezentúl Wekler Ferenc tölti be az önkormányzati bizottság alelnöki posztját, Dornbach Alajos az alkotmányügyi bizottság tagja lesz. Ez utóbbi testületből távozott Mészáros István László, aki egyben az emberjogi bizottág al-elnöke, s a továbbiakban a kibővülő európai integrációs bizottság tagja lesz.
(Folytatás az 5. oldalon)
Új realizmus
A csodavárásnak talán vege: a valós helyzet figye-lenilrevétele jellemezte a magyar miniszterelnök brüsszeli—luxembourgi útját. Horn Gyulának a hónapokkal előre rögzített látogatása a sors játéka folytán sohasem jöhetett volna jobbkor: a hazai „eseményeket” követően, amikor a nemzetközi sajtó a magyar reformfolyamat megtorpanásáról cikkezett, az európai integrációs szervezetek vezetői erősítették meg változatlan bizalmukat a budapesti átalakulás sikeres folytatódásában. A haza szóló üzenet mellett kedvező fogadtatásra találtak a Magyarország és az integrációs szervezetek közeledéséről a magyar elképzelések.
Az illúziók kora után gyakorlatiasabb időszak veheti kezdetét, s a magyar diplomácia jó pontokat szerzett e téren az elmúlt héten. Brüsszelben nem-
csak logikusnak tartották, hanem egyértelműen támogatták az igényünket, hogy az EU jövőjéről döntő 1996-os kormányközi konferencia végeztével azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások tagfelvételünkről. Másrészt a kelet-európaiak közül étidig csak mi tettük le az asztalra az elkövetkező két-három év teendőiről elképzeléseüiket, s ezt is elismeréssel fogadták a brüsszeli bizottságban. Ez az új realizmus abból a korábban is nyilvánvaló következtetésből ered, hogy amíg a tizenötök nem döntenek saját jövőjükről, addig hiába dédelgetünk mi alaptalan álmokat. Kevésbé látszik teljesíthetőnek, hogy három év alatt - a ratifikálást is beleértve - sikeresen le is záruljanak tagfelvételi tárgyalásaink, hiszen csupán a társult tagság törvényerőre emelése mintegy két évet vett igénybe.
A NATO azonban talán előbb megnyithatja előttünk a kapuit, s az északatlanti szövetség követelményeinek teljesítése is könnyebbnek ígérkezik. A nyugati partnerek részéről azonban a tárgyalási témakörök kötelező napirendi pontjává vált annak hangoztatása: egyik szervezetbe sincs esélyünk bekerülni, ha nem rendezzük viszonyainkat szomszédainkkal. Ezen elvárás teljesítése azonban rendkívül nehéz düemmát jelenthet bármely magyar vezetésnek is.
A valós helyzet mérlegelésével születő reális célkitűzések, amelyeket azonban határozottan kell képviselni, idővel sikert hozhatnak. S mint a luxemburgi kormányfő fogalmazott: a nagy ambíciók teljesüléséhez eltökéltségre és türelemre van szükség.
Pósa Tibor
Virágok Valentin-napra
Budapestiek ezrei voltak kívácsiak a hét végén az Iparművészeti Múzeumban megnyílt Va-lentin-napi virágkiállításra és vásárra. A bemutató február 14-ig tekinthető meg
*	Havran Zoltán felvétele
Szabó Iván véleménye
Tíz éven belül megszülethet a polgári pártok uniója
Csak az egységes magyar ellenzék számíthat a német kereszténydemokraták és keresztényszocialisták támogatására, s az MDF vezetőinek németországi látogatásán különös érdeklődést váltott ki a KDNP és a Fidesz választási együttműködése. Ezt (a konzervatívok és a liberálisok együttműködését) Nyugat-Európában természetesnek tartják, a KDNP és a jelenlegi FKGP összefogását viszont aligha támogatnák az EDU pártjai, ezzel nemzetközi kapcsolataikat kockáztatnák a magyar kereszténydemokraták - elemezte az MTI jelentése szerint Szabó Iván szombaton Békéscsabán, az MDF megyegyűlése előtti sajtótájékoztatón. A KDNP új vezetése által meghirdetett politikáról az MDF ügyvezető elnöke azt mondta, hogy a kereszténydemokrata párt erősödése éppen a polgári erők remélhető szövetségét erősíti.
(Folytatás az 5. oldalon)
A válás gondjai
Százötvenmillió forint hitelt vesz fel Soroksár
(Munkatársunktól)
Nem mondhatni, hogy könnyű manapság a válás, ha településekről vagy kerületekről van szó. A Soroksár és Pest-szenterzsébet közötti vagyonmegosztás egyesek szerint akár évekig is elhúzódhat.
Geiger Ferenc, Soroksár polgármestere kérdésünkre Balatonboglár és Balatonlelle szétválását idézi fel, mondván: a két város immár három éve osztozkodik, pereskedik. (Folytatás a 4. oldalon)
