﻿» bbI
‘**691
Horn Gyula bécsi villámlátogatása
Ausztria követendő modell
osztrák kancellár segítségét kérte a rábafiizesi határátkelő meg-
(MTl külföldi képszolgálat - EPA)
Horn Gyula Franz Vranitzky nyitásához
BECS - Magyarország európai uniós csatlakozási tervei és beépülése a nyugat-európai gazdasági és biztonsági rendszerbe állt Horn Gyula egynapos pénteki bécsi látogatása programjának középpontjában. A magyar kormányfő Bécsben részt vett és beszédet mondott az osztrák Szövetségi Munkás-kamara fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson, majd közös ebéden találkozott Franz Vranitzky
osztrák kancellárral, valamint a délután kezdődött európai szociáldemokrata találkozó jelen levő meghívottjaival.
Az osztrák munkáskamara ünnepi tanácskozásának témája az individualizmusnak és a szolidaritásnak a mai európai viszonyok közepette betöltött szerepe volt. Hóm Gyula beszédében azt emelte ki, hogy Magyarországon mindenképpen a szolidaritást kifejező társadalmi-gazdasági megállapo-
dások jelenthetik a fejlődés további útjait. Véleménye szerint a fiatal demokráciák, így Magyarország számára is az lehet a követendő modell, amely Ausztriában is kialakult: a gazdasági-társadalmi fejlődésben a közösség felelőssége nagy, jelentős szerepet kap a csapatmunka, az állam és a társadalmi-gazdasági élet résztvevői közötti szociális partneri viszony.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csak a stabilizációnak van létjogosultsága
— mondta a búcsúzó Békési László
Most nincs leértékelés
Devizapiac: csillapodó pánik
(Munkatársunktól)
Bankárkörökben nem számítanak drasztikus forintleértékelésre, a kisebb devalvációt pedig természetesnek tartanák. A magyar devizapiacokon egyébként tegnap tetőzött a vásárlási láz, bár a lakossági valutaváltóhelyek előtt továbbra is sorok kígyóznak.
A jegybanki repokamatok - azaz az állampapír fedezetre adott rövid lejáratú hitelek kamatának - emelése a rövid távú kölcsönök megdrágítását célozta, s ez lehet egy leértékelés előtti óvintézkedés is.
(Folytatás a 10. oldalon)
( M unkatársunktól)
Békési László távozó pénzügyminiszter a gazdaság mai helyzete alapján még szigorúbb stabilizációs intézkedéseket lát indokoltnak, mint amilyeneket az elmúlt hónapokban meg akart valósítani. A folyó fizetési mérleg hiányának csökkentési mértékét Ifi milliárd dollárban jelölte meg, és a konszolidált államháztartási deficit mérséklése sem lehet több 200 milliárd forintnál, bár a költségvetési törvényben 282 milliárd forint szerepel. Békési László minderről búcsúzása, pénzügymi-
niszteri tárcájától való megválása alkalmából beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján.
A veszélyt abban látja, hogy a kormányzat hajlamot mutat a struktúraváltás elmulasztására, mert tart a társadalmi feszültségektől. Pedig ha így cselekszik, akkor a kedvező fordulat szinte utolsó esélyét puskázza el. Ez a megalkuvás jellemezte az elmúlt esztendőt, hiszen sokan annak a „népszerű” megoldásnak voltak hívei, hogy a restriktiv megszorítások helyett akad más.
(Folytatás a 10. oldalon)
Elhárult
a recesszió veszélye
Rekordot döntött a New York-i tőzsdeindex
(Tudósítónktól) WASHINGTON - Százéves történetében először, egy-esztendőnyi próbálkozás után a Dow Jones index csütörtökön átlépte a 4000 pontos álomhatárt. A New York-i tőzsde záróárfolyamainak jelzőszáma ezen a napon több mint harminc ponttal ugrott feljebb, s ez lényegében azt jelenti, hogy a befektetőket megnyugtatta Greenspan bankelnök e heti nyilatkozata az inflációs veszélyek csillapulásáról, vagyis a központi bank valószínűleg nem emel kamatokat, ez pedig kedvez az üzleti életnek, s különösen a profitkilátásoknak. Ennek ellenére még mindig kifizetődőbb fix kamatozású állami értékpapírokat vásárolni, mint részvényeket.
A megfigyelők úgy nyilatkoztak, hogy a fellendülés lezárulása sem valószínű, legfeljebb a növekedés üteme lassulhat, de ez csupán annak jele, hogy a gazdaság nem válik túlfűtötté. (Folytatás a 3. oldalon)
Levegőben lógó üzletek
Ki fizeti meg az Agrobank botrányát
(Munkatársunktól)
Az Agrobank botránya több cég privatizációját akasztotta meg az utolsó pillanatban. A Magyar Nemzeti Bank fel-függeszette az E-hitel refinanszírozását, ennek következtében azok, akik az Állami Vagyonügynökségnél az Agrobank hitelígérvényével vagy bankgaranciájával nyertek pályázatot, meglehetősen méltánytalan helyzetbe kerültek. Egyrészt azért, mert veszni látszik az üzlet, másrészt mert a fiaskó veszteséget okoz - elsősorban nekik. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, az Ágrobank-bot-rány kárát leginkább az ügyben vétlenek fizetik...
(Folytatás az 10. oldalon)
Orvosi kamara A törvénytervezel visszavonását kérik
(Munkatársunktól)
A Magyar Orvosi Kamara elnöke levélben kérte Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét, vonja vissza a társadalombiztosítás 1995-ös költségvetéséről szóló törvénytervezetét, mert azt a kamarának nem volt módja előzetesen törvényes feladatának eleget téve véleményezni. Ugyanakkor Gógl Árpád Cse-hák Judithoz is levelet intézett, amelyben érdemi kifogásairól tájékoztatja az Országgyűlés szociális bizottságának elnökét.
A Magyar Orvosi Kamara tudomása szerint a kormány már január végén beterjesztette a költségvetési törvénytervezetet, a kamara viszont csak február 2-án kapta meg, így a véleményezési joga sérült. A kamara kifogásolja azt is, hogy a költségvetési törvénytervezet a „kelleténél jobban képviseli az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a pénztár érdekeit, és kevésbé a betegekét és a szakmáét”.
(Folytatás az 5. oldalon)
MSZOSZ: Ne legyen központi bérutasítás
Az ET összehívását javasolják
(Munkatársunktól)
Kemény magatartásra szólítja fel az MSZOSZ vezetését, haladéktalanul az Érdekegyeztető Tanács rendkívüli összehívását javasolja, valamint azonnali bértárgyalások beindítását sürgeti a kormánnyal az MSZOSZ bérbizottsága, amely pénteken ülésezett.
Lapunkban már többször írtunk arról, hogy a szakszervezetek tiltakoznak a kormány
bérpolitikai magatartása miatt, különösén az ÁV Rt. és az ÁVÜ részére megküldött pénzügyminisztériumi iránymutatás miatt.
Vörös Péter, az MSZOSZ tárgyalócsoportjának a vezetője a Magyar Nemzetnek, kijelentette: az MSZOSZ bérbizottsága a bérgazdálkodásba való drasztikus beavatkozásnak tartja ezt a lépést, hiszen a jelenséget úgy tüntetik fel,
mintha a bérek növekedése lenne az első számú közellenség, amely a stabilizációt veszélyezteti.
„Olyan eszközhöz nyúlt most a pénzügyminiszter, amely 25 éve nem sikeres” -hangoztatta Vörös Péter. Leszögezte: a valóságban a dolgozók futnak a pénzük után, amely mindig kevesebb, mint az infláció növekedési aránya.
(Folytatás az 5. oldalon)
Intézményfenntartási gondok a kisvárosokban
Menekülés
a hátrányos helyzetbe?
(Munkatársunktól) Értesüléseink szerint a Somogy megyei önkormányzatok csaknem egyötöde kerülhet önhibáján kívül gazdálkodási zavarba, netán csődhelyzetbe. A múlt év végén megalakult képviselő-testületek most készítik a költségvetést, és bizony komoly gondot okoz számuk-
ra, mivel pótolják az intézmények fenntartásához szükséges pénzt, és ha már nincs más megoldás, vállalhatják-e a hitelfelvételt.
Balatonboglár közgyűlése a minap döntött a sportcsarnok építésének lemondásáról, Barcson kénytelenek összevonni a település hét óvodáját, Csurgón
Léphafl Pál rajza
több mint százmillió hiányzik a városi büdzséből, Siófok pedig miután lemondott az állandó színház létrehozásáról, most a városi televízió költségvetését kurtította meg, és arról döntött: 60 millió forintért értékpapírokat bocsát ki, hogy elkerülje a városgazdálkodás kudarcát.
(Folytatás a 6. oldalon)
KI szivárogtat?
A kormány áltul bevezetendő gazdasági szigorítások tervét tartalmazó munkaanyag „kiszivárogtatása” — és az ezt követő elmarasztaló megjegyzések a kabinet részéről — több kérdést Ls fölvetnek, amelyek közül kettő érdemel több figyelmet. Az egyik sajtóetikai természetű; a kormányszóvivő inkább erre a síkra próbálta terelni a problémát. Való igaz: a lapszerkesztők nem mentesülhetnek az erkölcsi felelősség alól abban a tekin-tetben, hogy a nyilvánosságra hozott információkkal nülyen - netán a közérdek szempontjából káros - folyamatokat indítanak útjukra. Ugyanakkor a sajtónak van más irányú erkölcsi kötelezettsége is: ugyan milyen alapon tagadná meg a bir-
tokába jutott információkat olvasóitól, akik azt várják tőle, hogy híreivel az ő érdekeiket szolgálja, az ő kíváncsiságukat elégítse ki? A két szempont közötti mérlegelést az illető sajtóorgánum vezetőinek kell elvégezniük.
A másik — esetünkben fontosabb — kérdés a köz-tisztviselők etikájával függ össze. Azokról a tisztviselőkről van szó, akik a kabinet elé került vitaanyagot eljuttatták a sajtóhoz. Természetes jelenség, hogy a politikai szereplők egymás elleni küzdelmükben gyakran nyúlnak az információk célzatos kiszivárogtatásának eszközéhez, az azonban megengedhetetlen, hogy hivatalnokok is ilyen módszerekkel próbáljanak befolyást, pénzt,
támogatást szerezni maguknak. Az ilyen hivatalnokok a legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy az általunk befizetett adóért cserébe korrekt munkát végezzenek az államigazgatásban. Itt most persze megint csak messzire el lehetne kalandozni, végiggondolva a köz-tisztviselők alulfizetettségéből, a „puha” kommunizmus évtizedeiben működési alapelvvé emelt korrupcióból adódó problémákat, de ez túl messzire vezetne.
Annyi biztos, hogy az etikai felelősség ez utóbbi területen egyértelmű. Amiből az is következik, hogy az állami vezetőknek előbb saját beosztottaik körmére kell nézniük, mielőtt a sajtót elmarasztalnák.
Bethlenfalvy Gábor
Csaknem 700 aláírást gyűjtött össze a Fidesz és négy környezetvédő szervezet pénteken a fővárosban a mohi atomerőmű felépítése ellen tiltakozva. A négy környezetvédő szervezet egyébként már 12 napja elkezdte akcióját, és eddig országszerte több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze
MTl-fotó - Földi Imre
A páriám
nem épült be az alvilág
13. oldal
Interjú Isépy Tamással
7. oldal
Kosa Ferenc a háromágú koalícióról
19. oldal
Magyar VwizM
Kádár Béla és Vértes András a Bokros-programról
11. oldal
Ara: 23 Ft Ón és... melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZOMBAT, 1995. február 25. LVIII. évfolyam, 48. szám
Öt szűk esztendő
16. oldal
Aláírásgyűjtés Mohi ellen