﻿Az alapszerződések és az ellenzéki egyeztetés Interjú Jeszenszky Gézával a II. oldalon
Lemond-e a NATO főtitkára?
2. oldal
Közelkép:
Útépítés
7. oldal

Tudnivalók az Andrássy út lezárásáról
20. oldal
I Ára: 19,50 Ft	ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR	CSÜTÖRTÖK, 1995. ímíreius 2. 1A111. évfolyam, 52. szám
		
A szombati 32 oldalas Magyar Nemzetim!
(M unkatársainktól)
A magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés előkészítésének folyamatáról, valamint konkrét együttműködési lehetőségekről tárgyaltak szerdán a budapesti kormány képviselői a határon túli magyarság vezetőivel.
A találkozó példa nélküli volt, hiszen először fordult elő, hogy az összes határon túli magyar szervezet képviselője je-
len legyen a megbeszéléseken. A vendégeket fogadta Horn Gyula miniszterelnök is.
A határon túli magyarság szervezeteinek listája valójában csak a kormányfővel folytatott találkozón volt teljes, hiszen a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közözsségének vezetője csak a délutáni, kormányfői megbeszélésen volt jelen. Távolmaradását indokolva kifejtette: az általa irányított szervezet etikai kérdésnek tekinti, hogy ne vegyen részt
olyan tárgyalásokon, ahol jelen vannak a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is. „Horn Gyula kormányfő urat különösen tiszteljük, s úgy gondoljuk, ha a magyar miniszterelnöktől érkezik meghívás, annak minden feltétel nélkül eleget kell tennünk” - mondotta Ágoston András a Magyar Nemzetnek arra a felvetésére, hogy miért vettek részt az esti találkozón, amikor a VMSZ vezetője itt is jelen volt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Fodor Gábor a kulturális bizottság előtt
A miniszter helyesli saját lépéseit
Beiktatták az új minisztereket és az MNB elnökét
A kormány támogatja a stabilizációt
„Első Kárpát-medencei magyar csúcs ”
A találkozók középpontjában szomszédkapcsolataink álltak
Közelebb a megállapodás Bukaresttel?
(Munkatársunktól)
Szerda délután a parlament kulturális bizottsága előtt adott számot eddigi tevékenységéről a művelődési miniszter. Tájékoztatóját előzőleg írásban megküldte a bizottság tagjainak. A vaskos dokumentum ismeretében a képviselők ugyancsak írásban nyújtották be azokat a kérdéseiket, amelyekre a meghallgatás során feltétlenül választ vártak. E kérdések a Műcsarnok igazgatónőjének a menesztését, a Nemzeti Színház ügyét, a Római Magyar Akadé-
Léphaft Pál rajza
mia igazgatóinak a kinevezését, a Nemzeti Kulturális Alap átalakításának tervét, a közművelődési könyvtárak ügyét, valamint a Történelmi Film Alapítvány költségvetésének megvonását érintették. A miniszter elmondta, a Műcsarnok-döntésnek azért kellett megszületnie, mert az igazgatónőt, Keserű Katalint alkalmatlannak ítélték a vezetői szerepre. Döntésüket „szigorúan szakmai alapon hozták, politikai felhangok nélkül”.
(Folytatás az 5. oldalon)
Tudományos szenzáció
Megtalálták az utolsó kvarkot
Szenzációs tudományos hírt hoztak nyilvánosságra szerdán Párizsban: sikerült megtalálni az anyag utolsó, hiányzó építőkövét, az úgynevezett hatodik kvarkot. A kvarkok utáni kutatás a hatvanas években kezdődött, de az eredményt végül a chicagói Tevatronnal a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója hozta meg: egy kutatócsoportnak már tavaly sikerült rábukkannia a kvarkra, de bizonyos háttérzajok miatt ezt az eredményt ők maguk is megerősítendőnek minősítették. Ez most történt meg egy másik, 400 fős csoport által, melynek tíz francia tagja volt.
A miniszterelnök garantálja a jegybank függetlenségét
Weber Lajos felvétele
Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben kinevezett elnökét és Bokros Lajost, az új pénzügyminisztert Horn Gyula miniszter-elnök szerdán iktatta be hivatalába. A Magyar Nemzeti Bankban tartott rövid ünnepségen részt vettek a jegybank alelnö-
kei, a jegybanktanács tagjai, a Pénzügyminisztériumban tartott beiktatáson pedig a minisztérium szakemberei és a tárcához tartozó intézmények képviselői voltak jelen. A zártkörű beiktatási ünnepséget követően - az MTI közlése szerint - Surányi György a miniszterelnök-
re hivatkozva kifejtette: maximálisan tiszteletben tartja a kormány a jegybank függetlenségét, ugyanakkor kérte az MNB támogatását ahhoz, hogy a kormány minél hatékonyabban megvalósíthassa tervezett stabilizációs intézkedéseit.
(Folytatás a 13. oldalon)
(Munkatársunktól)
Úgy tűnik, -a kedden Pozsonyban befejeződött szakértői egyeztetésen nem sikerült előbbrelépni a kétoldalú alap-szerződés ügyében. Legalábbis ez derült ki Kovács Lászlónak a Közgazdasági Egyetem szerda esti rendezvényén („Tárcatükör a Közgázon”) elhangzott szavaiból. A magyar külügyminiszter szerint Szlovákia pillanatnyilag egyetlen nemzetközi dokumentumot sem hajlandó újrafogalmazni a kétoldalú alapszerződésben.
(Folytatás a 3. oldalon)
Őrzik a temetők nyugalmát
Szerdától Budapest 14 temetője közül a nagyobbakban 24 fegyveres rendészt alkalmaz a Fővárosi Temetkezési Rt. a sírkertek nyugalma érdekében (Cikkünk a 4. oldalon)
Weber Lajos felvétele
Alkotmányozás
Konszenzusra törekednek a pártok
(M unkatársunktól)
Az alkotmányozásról folytatott hatpárti egyeztetésen a felek a legtöbb kérdésben megállapodtak tegnap, így lehetőség van arra, hogy a jövő héten a frakicóvezetők politikai nyilatkozatot írjanak alá az új alaptörvény elkészítéséről. Hack Péter (SZDSZ) lapunknak elmondta: hétfőn újból tárgyalóasztalhoz ülnek a pártok. (Folytatás az 5. oldalon)
A nagykövetségek bezárása csak a jéghegy csúcsa
Szigorú takarékosság a külügyben
(M unkatársunktól)
A Külügyminisztérium a napokban bejelentett intézkedése, miszerint a tárca bezár hét nagykövetséget - Venezuelában, Peruban, Uruguayban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Zimbabwéban, Kambodzsában és a Fülöp-szigeteken -, csak része a Bem rakparton elkezdődött takarékossági fo-
lyamatnak. Köszönhetően többek között annak, hogy az előző külügyi vezetés a múlt év július 15-ig, azaz a kormány-váltásig elköltötte a tárca éves költségvetésének 80 százalékát, a Külügyminisztérium tavaly több mint egymilliárd forintos hiányt halmozott föl. Ennek, illetve a kormányt általánosan érintő takarékossági elképzelé-
seknek nyomán - mint Havasi Béla, a Külügyminisztérium igazgatója lapunknak elmondta - a február eleji minisztériumi értekezleten a tárca kénytelen volt egy komoly és minden területre kiterjedő megszorító intézkedéscsomagot elfogadni, amelynek már el is kezdődött a végrehajtása.
(Folytatás all. oldalon)
A kezek tiszták?
Eddig sem voltak, s alighanem a jövőben is elmaradnak a nagy leleplezések. Hamarosan befejezi ténykedését a közpénzek felhasználását és a privatizációt ellenőrző kormánybizottság,	s
amint a hírekből, nyilatkozatokból kiderült, korrupciót, világraszóló botrányt, visszéléseket nem tud felmutatni. A belügyminiszter beszámolója szerint a bizottság elé került mintegy száz gyanús üzletkötésből eddig negyvenet sikerült áttekinteni, és mindössze négy privatizációs ügyet adtak át az ügyészségnek, amelyből háromban indult nyomozás. Ugyunukkor a bizottságot azóta is bejelentésekkel bombázzák az állampolgárok, még félszáz olyan új ügylet fekszik az asztalukon, amely megér-
né, hogy alaposabban szemrevételezzék. A bizottság azonban gyakorlatilag az elmúlt négy év privatizációs tapasztalainak összegzésén túljutott, és áprilisban be is fejezi ténykedését. Ám megfontolják — nyilatkozta a belügyminiszter -, hogy nem lenne-e célszerű egy országos hatáskörű szervezetet megbízni azzal, hogy vegye át a bizottság szerepét.
Kérdés: ettől tisztul-e a homály, kiderül-e bármi a kétes ügyletekről? Tán nem ártana azt is elemezni, vajon miért nem tud a „tiszta kczck”-ről elnevezett grémium több eredményt felmutatni?
A privatizációt gyakorlatilag az Állaim Vagyonügynökség belső, és minden további nélkül változtatható belső utasításai sza-
bályozták, amelyekből visszamenőleg csak következtetni — és nem bizonyítani — lehet, hogy valamilyen érdeket követtek. Egy másik, s talán ez is legala-lább annyira lényeges magyarázat lehet, mint az előbbi, hogy kik a privatizációs döntéshozók és kik az ellenőrzőbizottság tagjai. Körbetekintve megállapítható:	gyakorlatilag
ugyanabból a kormányzatai körből kerülnek ki; az ÁVÜ igazgatótanácsának tagjai, vagyis a döntéshozók ugyanazon tárcák államtitkárai, amelyek a bizottság munkájában is részt vesznek. A „tiszta kezek” bizottsága tehát korántsem a privatizáció különböző érdekektől független ellenőre - a tényleg objektív kontroll egyelőre várat magára.
Osváth Sarolta
Elsőfokon pert nyert az önkormányzat
Balatonaliga keresi az igazát
(Munkatársunktól) Balatonaligán az idei szezon sem hoz végleges és megnyugtató megoldást, ez már most, március elején is látható. A volt pártüdülő körüli viták, indulatok lehet, hogy vesztettek hangerejükből, ritkultak a faluülések, újabb demonstrációról sincs szó. Most más útra terelték a megoldáskeresést. Balatonvilágos önkormányzata - amelyhez Aliga is tartozik - beperelte a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet - elsőfokon meg is nyerték a Veszprém Megyei Bíróságon -, a Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület pedig miniszterekkel országgyűlési képviselőkkel levelez és az Alkotmánybírósághoz készül. Mert keresik igazukat.
(Folytatás a 6. oldalon)
Interjú
Lengyel Lászlóval
Nemigen képzelhető el jó állam ebben a térségben. Ez a véleményem egy kicsit az MSZP-SZDSZ koalícióról is, ahová részben szintén barátaim kerültek, s most azt kiáltják: támogassátok a kormány aktív centralizáló intézkedését - mondja a Pénzügy kutató Rt. elnök-vezérigazgatója.
A Bokros-terv esélyei
AzonnaÜ műtétre van szükség. A bajok okozója ugyanis belül van: az elaggott, beteg államháztartásban. Ezt kell kicserélni. Ám a műtét súlyos és kockázatos, nem véletlen, hogy immár a harmadik kormány sem igen meri rászánni magát erre. A Bokros-tervet is sok veszély fenyegeti, ezeket veszi számba publicisztikájában Debreczeni József.
Az olajkereskedőket lelövik, ugye?
A fekete-olajgazdaság a becslések szerint csaknem tízmilliárd forint tiszta hasznot, eltitkolt jövedehnet juttat 400 családnak, csupán a „déli végeken”. Ez már olyan konc, amiért gyilkolni is érdemes. Erre figyelmeztet u február 24-i szegedi merénylet, amikor egy olajkereskedőt fejbe lőttek a nyílt utcán.