﻿10. oldal
Fonákságok az ingatlanközvetítésben
Erőszak
testközelben
2. oldal
Miért irigyelhetők a franciák?
6. oldal

Vasadi Péter irodalomról, hitről, szabadságról §
8. oldal
Fényben a feketegazdaság
11. oldal
Ara: 19,50 Ft
Magyar Árutőzsde
mellékletté
ALAPÍTOTTA: PETIIG SÁNDOR
PÉNTEK, 1995. március 3. IA III. évfolyam, 53. szám
Kovács László beszámolója Becsben
AZ EBESZ elégedett
a magyar elnökséggel
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állandó titkársága igen elégedett a magyar soros elnökség első három hónapjával - juttatták kifejezésre a titkárság csütörtöki bécsi ülésén felszólaló nagykövetek. Az állandó titkár-
ság meghallgatta Kovács László külügyminiszter, soros elnök beszámolóját az eddigi tevékenységről és a következő feladatokról. Kovács külön találkozott az Egyesült Államok, Oroszország, az EU- és az EBESZ-trojka . nagyköveteivel
is, jelentette az MTI. Az állandó titkárság ülésén többek között az amerikai, a francia, az orosz, a török, az észt és a lengyel nagykövet a magyar elnöki tevékenység aktivitását és kiegyensúlyozottságát emelte ki.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az utolsó ENSZ-katonák is távoztak Szomáliából
Csütörtök délután az ENSZ oltalmazási erőinek utolsó katonái is elhagyták Mogadishut, Szomália fővárosát. Az 1500 pakisztáni kéksisakos amerikai és olasz tengerészek védelme alatt (képünkön) szállt hajóra, és indult hazafelé. A csapatok kivonulása után a Szomáliái katonák megjelenésekor lövöldözések robbantak ki
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Horn telefonbeszélgetése Meciarral és Iliescuval
Román-magyar
alapszerződés
Bukarest
derűlátó
BUKAREST - A szokástól eltérően elmaradtak a támadások, nem keltett különösebb felháborodást az, hogy az RMDSZ vezérkara Budapestre utazott „konzultálni” a román-magyar alapszerződés megkötésének ügyében. Mi több, Teodor Melescanu külügyminiszter mondhatni, természetesnek vette ezt.
(Folytatás a 2. oldalon)
A kormányszóvivői iroda közlése szerint szerdán Horn Gyula telefonon felhívta Vladimír Meciart. A „a két miniszter-elnök az alapszerződésről folytatott egyeztetések eddigi állására való tekintettel, a kitűzött határidő teljesíthetősége érdekében megállapodott: politikai szintre emelik a tárgyalásokat”. Meciar a beszélgetést „egészében véve érdekesnek” nevezte. Megállapodtak abban, hogy a munkacsoportokon és a szakértőkön kívül az államtitkárok is találkoznak. „Nekik valamivel
szélesebb felhatalmazásuk lesz” - mondta. Meciar szerint „egyetlen kérdés, a kisebbségek kérdése vitás, de ez sem megoldhatatlan. Ezért nem zárom ki, sőt ellenkezőleg: feltételezem, hogy 21-éig aláírhatók a szerződések” - mondta a szlovák kormányfő. Hozzátette, hogy ha a szakértői csoportok addig mégsem jutnának dűlőre, akkor „tartalékban” ott állnak a külügyminiszterek, „vagy ott állunk mi, a miniszterelnökök”. Horn beszélgetést folytatott Iliescu román elnökkel is.
Szegénybiztosító?
Kell-e nekünk társadalombiztosítás? Azt gondolhatnánk, ez a kérdés fel sem vetődhet, mert lehet ugyan azt mondani, hogy bürokratikus, lassú, sokul kell fizetnünk és keveset kapunk érte, de mégiscsak mivé lennénk tb nélkül?
A kiemelkedő jövedelmű rétegek azonban másként látják mindezt. Havi negy-ven-ötgen ezer forintos társadalombiztosítási járulék áráért már igazán magas színvonalú üzleti biztosítást lehet kötni, így a tb előli menekülés érdeke ennek a rétegnek. (Igaz, kell ehhez némi rövidlátás is, lüszen a szociológiai vizsgálatok szerint az egyszer fent, máskor lent gyakorlata nemcsak a leg-
szegényebbekre, hanem a módosabbakra is igaz.)
A magán- és kiegészítő biztosítások után a jövőben nemcsak adó-, hanem tb-já-rulékkedvezmény is jár majd - amennyiben a parlament támogatja a törvényjavaslatot. A kormány célt téveszt: ahelyett, hogy a különböző biztosítások egymás melletti létezését támogatná, a javaslat a kötelező helyetti biztosításokat preferálja. Ebbe a sorba illeszthetők be azok a tervek is, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők számára külön biztosítót hoznának létre.
A magas és a közepes jövedelműek „kiengedése” a kötelező társadalombiztosításból végzetes következ-
ményekkel járna. A tb-nek nincs . vagyona, ezért a nyugdíjakat a fiatalabbak, a betegek ellátását az egészségesek járulékából fizetik. Amennyiben a tervek valóra válnak, a tb bevételei milliárdokkal csökkenhetnek, a jogosultak száma viszont ugyanennyi maradhat. Ha még kevesebb lesz a pénz, akkor még alacsonyabb színvonalú vagy szűkített körű szolgáltatásokra számíthatunk. A minimálel-látások tovább nem csökkenthetők, így a tb szegény-biztosítosítóvá sivárítása nem a legalacsonyabb jövedelműeket, hanem éppen a középréteget sújtaná leginkább.
Élő Anita
A T. Ház elé kerül a perek gyorsítását célzó javaslat
Hitelfedezetként állami támogatás nem használható
(Munkatársunktól)
A kormány tegnapi ülésén rendeletet alkotott arról, hogy a helyi önkormányzatok az állami támogatást nem használhatják hitelfedezetre. A miniszterek egyetértettek abban, hogy mihamarabb szükség lesz egy olyan törvényre, amely megakadályozza a képviselő-testületek eladósodását. Az egyik tárcavezető megfontolásra ajánlotta: ha csődbe jut az ön-kormányzat, vonják felelősségre a testület vezetőjét. A kabi-
Tízszázalékos
reálérték-csökkenés
Megszűnő
egészségügyi
intézmények
(M unkatársunktól)
Ősztől a társadalombiztosítás szabadon dönthet arról, hogy a kötelező ellátási szint felett mely kórházakkal köt szerződést A kötelező ellátások mértékét a Népjóléti Minisztérium határozza meg.
Harsányi László, a minisztérium közigazgatási államtitkára a Gazdasági kihívások az egészségügyben című konferencia szünetében a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a tervek szerint március végéig elkészül a kötelező ellátási térkép első változata.
A kétnapos konferencia nyitó napján több előadás is foglalkozott az egészségügyi szerkezetátalakítás várható hatásaival. Harsányi László hozzászólásában arról beszélt, hogy több ezer kórházi ágy, részleg és akár teljes intézmények megszüntésére is számítani keil, mert az erőforrások ^egy részét az fekbőbeteg-ellá-tástól a járó betegek gyógyításához kell átcsoportosítani.
(Folytatás a 4. oldalon)
net foglalkozott a gazdasági stabilizációs programmal is, részleteiben azonban csak két hét múlva tárgyalja meg. Az újonnan kinevezett privatizációs miniszter feladatairól és hatásköréről a tegnapi ülésen nem esett szó - jelentette ki Csák Elemér szóvivő.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter a tegnapi tájékoztatón azokról a kormány által jóváhagyott módosító javaslatokról szólt, amelyek a bütető-, a polgári, a cég-, valamint a hagyaté-
(M unkatársunktól)
A Békési László volt pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester között született tavalyi megállapodás értelmében a kormány fizeti ki azt a 10,7 milliárd forint értékű hitelt, amelyet a főváros vesz fel annak érdekében, hogy folytatni tudja a dél-budai tömegközlekedési fejlesztések kivitelezését. A volt pénzügy-miniszter és a főpolgármester
ki eljárás gyorsítását szolgálják. Ezekről vélhetően sürgősséggel dönt majd a T. Ház. Az igazságügyi tárca vezetője elmondta: az elmúlt években háromszorosára emelkedett a polgári perek száma, míg csaknem négy és félszeresére a büntetőügyeké. Ezzel egy időben az ügyek bonyolultabbak lettek, hosszabb elintézési időt igényelnek. Egy polgári ügy átlagos elbírálási ideje 192 nap, míg a gazdasági pereké 158 nap.
(Folytatás az 5. oldalon)
megegyezésére tegnap a kormány is igent mondott: így folytatódhat a dél-budai térség exporelációjú fejlesztése, amelyről a kabinet vita nélkül, egyhangúlag döntött. Ezt Demszky Gábor azon a csütörtökön megtarott sajtótájékoztatón jelentette be, ahol ismertette a március 5-ével megkezdődött millenniumi földalatti felújításának menetrendjét.
(Folytatás a 4. oldalon)
A holnapi 32 oldalas Magyar Nírin/.rthői
Interjú Alekszandr Besszmertnihhel, a Szovjetunió volt külügyminiszterével
Lengyel László a fordulatról és a reformról
Az oktatást nem lehet piacosítani
A Bokros-terv esélyei Milyen
konzervativizmust
Magyarországon?
Ellenzékiség,
közszolgálatiság
Déry Tibor öregkori levelei
Korda Sándor és a magyar Hollywood
F antomszervezet vagy írók háza
Megcsufolt kegyelet
Az olajkereskedőket lelövik, ugye?
Elfogták a „szingapúri” brókert
(Tudósítónktól)
BONN - Tegnap reggel hét órakor a frankfurti repülőtéren őrizetbe vették a brit Barings Bankház csődjéért felelősnek tartott alkuszt, Nick Leesont. A 28 éves brit állampolgár felesége társaságában a Royal Brunei Airlines menetrendszerű malajziai járatával, szabályos útlevéllel érkezett Németországba. (Folytatás a 11. oldalon)
Vasárnaptól kisfóldalatti-felújítás
A kabinet fizeti a főváros tízmillárdos kölcsönét
Nem tapasztalható a szakértelem
Szűrös Mátyás gyenge közepest ad a kormánynak
A PSZ szerint ne az oktatástól vonjanak el pénzt
• •
Önkormányzatok a csőd szélén
(Munkatársunktól) Magyarország 3179 önkormányzata közül több súlyos problémával küszködik, jó né-hányan csődöt is jelentettek -szögezte le tegnapi sajtóbeszélgetésén Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Elmondta: az előző koalíció négy éve alatt nagyon sok önkormányzat különböző célpályázatokon szerzett pénzt, s ezekből az összegekből gyakran erejét meghaladó beruházásokba fogott. Nem csak a szennyvízelvezetésről, ivóvízről gondoskodtak az önkormányzatok, hangoztatta a képviselő asszony, de gigantomán magatartást tanúsítva gyakran emlékműveket is emeltek, pici települések szállodát építettek, végül eladósodtak. Sok önkormányzatnak - példaként említette a tatabányait és a nyíregyházit - hatalmas eladósodással kell szembenézni, s az elmúlt négy év hibái és a mostani rossz
finanszírozási rendszer miatt gyakran meglévő intézményeiket nem vagy csak alig tudják működtetni. Sok helyütt éppen emiatt közalkalmazottak elbocsátását fontolgatják, amelyről a PSZ főtitkára kijelentette: amennyiben szakszervezetük a hatályos közoktatási törvény létszámnormáit sértő magatartást tapasztal bárhol, újfent pereket fog indítani.
A sajtóbeszélgetésen szó esett a modernizációs programról is. Szöllősiné a leghatározottabban leszögezte: a PSZ nem fog olyan modernizációt támogatni, amely egyszerűen az oktatásból való pénzügyi elvonást jelent, semmi mást. „Gyakran az az érzésem, a modernizációt arra találták ki, hogyan lehet a szülőre hárítani az oktatás költségeinek fizetését" - hangsúlyozta a főtitkár asszony, s példaként a nemzeti alaptantervet említette.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
A koalíció sorsának még idén mindenképpen el kell dőlnie, annál, is inkább, mivel jelentős kérdésekben - mint például a privatizáció, a médiatörvény, a köztársaságiel-nök-váiasztás vagy a nemzeti alaptanterv - lényeges eltérés van az SZDSZ és az MSZP álláspontja között - fejtette ki lapunknak nézeteit Szűrös Mátyás.
A szocialista országgyűlési képviselőtől megkérdeztük: várható-e a koalíciós pártok közötti civódás befejezése azt követően, hogy a privatizációs miniszter és a pénzügyi tárca vezetője letette a hivatali esküt? Szűrös Mátyás cáfolta, hogy koalíciós cívódásról lenne szó. Úgy látja, a koalíciós megállapodás nem volt igazán jó, vitákat váltott ki az egyeztetés mechanizmusa, továbbá az országgyűlési képviselők túl-
zott kötöttsége. Ennek nyomán került napirendre a koalíciós megállapodás módosítása. A két új miniszter személye körüli vitában a gazdaságfilozófiai nézetkülönbség is tetten érhető.
Szűrös Mátyás úgy véli, a lakosságot nem sikerült megfelelően tájékoztatni a Békesi-program hatásairól, arról, mit kell vállalniuk az embereknek. A szocialista párt számára nagy kihívást jelent az a sajátos történelmi helyzet, hogy baloldali pártnak kell felvállalnia a kapitalizmus megteremtését. Kifejtette: az Antall-kormánynak volt elképzelése arról, hogy a privatizáció nyomán milyen középosztály jöjjön létre. Ezzel szemben nem világos, mit akar a koalíció. A liberálisok olyan szabadversenyes piacgazdaságot szeremének megvalósítani, amely már nyugaton sem létezik, míg az MSZP elképzelésében - a társadalmi elvárások miatt - a szociális szempontok is figyelmet kapnak.
(Folytatás az 5. oldalon)