﻿Budapesti Tavasz ti Fesztivál
Négyoldalas kulturális melléklet
Az Agrobank-ügy
Összeállítás all. oldalon
Időzített bomba
!
az alkotmányban |
13. oldal
Ma» Nemzet

Miként lehetünk milliárdossá?
14. oldal
Vive Trianon!
Csapody Miklós írása
a 15. oldalon

Ara: 2.1 Ft Ön és... melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
SZOMBAT, 1995. már eins 1 I. IMII. évfolyam, 60. szám
Holtponton a magyar-szlovák
alapszerződés
Szombaton a külügyminiszterek tesznek újabb kísérletet
(M unkatársunktól)
A külügyi államtitkári szintű egyeztetések nem hoztak érdemi előrelépést a magyar-szlovák alapszerződés ügyében. Mint a budapesti tárgyalásokat követően Somogyi Ferenc és Jo-
zef Sesták tájékoztatójából kitűnt, igen nehéz dolguk lesz a külügyminisztereknek is, amennyiben megpróbálnak elmozdulni a jelenlegi holtpontról. Az egyeztetések menetéről tájékozódván Horn Gyula
ugyanis péntek reggel felhívta Vladimír Meciart, és kezdeményezése nyomán Kovács László szombaton Pozsonyba utazik, ahol a tervek szerint Meciarral is találkozik. A bizalom szintjére jellemző, hogy a sebtiben össze-
hívott sajtótájékoztató is csak negyedórás késéssel kezdődhetett, mivel Sesták láthatólag nem volt meggyőződve arról, a házigazdák megfelelően értesítették-e a szlovák tudósítókat is.
(Folytatás a 2. oldalon)
Aggodalom a Bokros-terv miatt
Rontás
az innováción?
(Munkatársunktól)
Aggasztónak látják a Bokros-programnak a hazai műszaki megújulást várhatólag sújtó hatását a Magyar Innovációs Szövetségben - derül ki abból a nyilatkozatból, melyet a szervezet elnöke tegnap juttatott el szerkesztőségünkhöz.
(Folytatás a 10. oldalon)
Több mint hatmilliárd dolláros megállapodás
Óriási IMF-hitelt kap Moszkva
Rekordösszegű hltelmegállapodásnak örül Camdessus IMF-elnök és Csernomirgyin orosz kormányfő
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
A Nemzetközi Valutaalap az eddigi legnagyobb összegű hitel nyújtásáról kötött megállapodást Oroszországgal - jelentette a Reuter brit hírügynökség. Az összesen 6,4 milliárd dolláros készenléti hitel folyósításáról szóló szerződést pénteken írta alá Moszkvában Michel Camdessus IMF-vezér-igazgató, Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök, valamint Tatjana Paramonova
jegybanki elnök. Előzőleg Camdessus a Kremlben Borisz Jelcinnel is tanácskozott a gazdasági reformok kilátásairól, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködésről. Az orosz elnök az aláírási ceremónián a többi között hangoztatta: országa mindent megtett azért, hogy megfeleljen az IMF követelményeinek, Csernomirgyin pedig arról biztosította az alap vezetőjét, hogy elszántan fog küz-
deni az infláció ellen. A tavaly októberben indult szakértői tárgyalásokon az IMF több kemény feltételt is támasztott, ezek között szerepelt az infláció leszorítása; illetve a költségvetési hiány meghatározott szint alatt tartása, továbbá az energiagordozók és nyersanyagok kereskedelmének teljes liberalizálását és kivételezett helyzetű exportőrök intézményének eltörlését.
(Folytatás a 2. oldalon)
Hányas vagy? 1201-es?
Akkor mi nehezen fogunk szót érteni. Mi azt mondjuk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének érvényes — 1201-es számú — kisebbségi ajánlásai, ők azt mondják, az elveket már bedolgozták a saját tervezetükbe. Mi azt mondjuk, európai standardok, ők azt mondják, már meg is haladták őket. Mi azt mondjuk, akkor rögzítsük mindezt az alapszerződésben is, ők azt mondják, ne kerekítsünk irodalmi esszét a jogi dokumentumból. Nem egy nyelvet beszélünk. Mi mondjuk magyarul, ők mondják szlovákul. Gyanít-hatólag Brüsszelben egyiket sem értik meg. Holtpont.
Van még egy hét - gyakorlatilag ennél is kevesebb, — azután, ha a jelenlegihez képest nincs változás, kezdődhet az egymásra mutogatás. A diplomáciák új feladatokat kapnak: ha egymással nem tudtak szót érteni, találják meg (a másik rovására) a
közös nyelvet a párizsi, bonni, londoni politikusokkal és az eurobürokra-tákkal. S legjobb esetben közösen próbáljuk menteni legalább a látszatot a párizsi stabilitási értekezleten — s ezzel magát a konferenciát. Mi majd azt hangoztatjuk, jó alapszerződést akarunk, a szlovákok azt, hogy ők is. Talán negi lesz olyan feltűnő, hogy nem ugyanarról beszélünk.
Talán már eleve irreális volt az elkötelezettség, a március 20-i határidő elfogadása. Az ördög előbújt a részletekből, s most mór azt is megkérdőjelezi, mit akarnak tulajdonképpen Pozsonyban. Netán beérik azzal, ha együtt késsük le az európai csatlakozást?
Mert műiden, az utóbbi hónapokban jelentkező kedvezőtlen irányzat ellenére, az integrálódásra Magyarországnak még mindig jobb esélyei vannak. Éppen ezért nagyobb
lehet a késztetés, hogy eleget tegyen a párizsi, brüsszeli sugalmazásnak, amely ha nem is előfeltételnek, de kedvező előjelnek tünteti fel az alapszerződéseket. De a magyar kormány maga jelölte ki azt a minimumot, az európai kisebbségi normák átvételét a kétoldalú szerződésbe, amelyből nem engedhet.
A szakértők kifogytak érveikből. A szombati tárgyalási helyszín jelképes:	Pozsonyon a sor,
hogy bizonyítsa, Párizs neki is megér egy misét. Különben egy időre temethetjük a kétoldalú alapszerződés ügyét, s feltehetőleg Romániával is megnehezül a még függőben lévő kisebbségi passzus egyeztetése. Ennek pedig józan ésszel az sem örülhet, aki reális érvekkel — s nem populista demagógiával -már idejekorán figyelmeztetett a március végi határidő buktatóira.
Lambert Gábor
A Világbank a gyes, a gyed és a gyet eltörlését javasolja
A gyors növekedés forgatókönyve
(Munkatársunktól)
A gyors növekedés érdekében Magyarországon el kellene törölni a gyedet, a gyest és a nagycsaládosoknak járó gyetet. A családi pótlék megszüntetésével pedig lehetőség nyílna az igazán rászorulók jobb ellátására - olvasható a Világbank reformajánlásaiban.
A dokumentum szerint a csáládi pótlék intézménye nem tudta megakadályozni a gyermekes családok jelentős számának legcsúszását a szegénységi küszöb alá, annak ellenére sem, hogy 1993-ban a GDP 3, 1994-ben pedig 2J5 százalékát fordították erre. (A csökkenés azzal magyarázható, hogy tavaly nem emelkedett a családi pótlék összege.) Nemzetközi összehasonlításban a Magyar-ország Európa élvonalában áll, Franciaországban a GDP 2,7, Hollandiában 2,1 százalékát fordították erre 1993-ban. A különbség mégis szembeötlő,
mert egy kétgyermekes magyar család számára a családi pótlék az átlagos bruttó bér közel 25 százalékának felel meg, Nyu-gat-Európában ez az arány csak néhány országban haladja meg a 10 százalékot. A Világbank szakértői szerint a családi pótlékkal csak a szegénység által leginkább fenyegetett csoportokhoz tartozó családokat kellene támogatni. Az elszegényedés elleni legfontosabb eszköz a tartós munkanélküliek segélyezése. A betegellátás reformja kapcsán pedig azt javasolják: a táppénzfizetés terheit 1996-tól teljes egészében a munkaadókra hárítsák át.
A Világbank szakértői szerint a gyors növekedéshez vezető reformon kívül még egy lehetőséget választhat Magyar-ország, ezt a javaslat kidolgozói a válság elkerülő forgató-könyvnek nevezik. E szerint a szociális ráfordítások szerkezete - a nyugdíjkorhatár kivételével - nem változna.
(A témához kapcsolódó cikkünk a 6. oldalon)
Tavalyi mérleg
Két százalékkal nőtt a GDP
(M unkatársunktól)
■ Tavaly két százalékkal növekedett a GDP, vagyis a bruttó hazai termék az egy évvel korábbihoz képest - adta közre pénteken a Központi Statisztikai Hivatal „a makrogazdasági statisztikákért felelős kormányzati szervek összeállítása” alapján. Ez az első hivatalos értékelés a tavalyi növekedésről, amely több év visszaesése, majd stagnálása után pozitív értéket mutat. A korábbi becslések közül volt néhány, amely
ennél jóval nagyobb ívű növekedést sejtetett, így a magyar gazdaság helyzetét illető tisztánlátás szempontjából különösen fontos adat ez a mostani.
A KSH-ban jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 1994-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron mintegy 4300 milliárd forintot tett ki. Hivatalos kereskedelmi árfolyamon számítva az egy főre jutó GDP ezzel elérte a 4000 dollárt.
(Folytatás a 10. oldalon)
Öt-hat nagy kórház a csőd szélén
(Munkatársunktól) Magyarországon öt-hat nagy kórház került csődbe, illetve csődközeli helyzetbe. Fél, egy éven belül 50-60 intézmény juthat erre a sorsra, ha az egészségügy finanszíro-
Léphaft Pál rajza
zása változatlan marad - jelentette ki Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára pénteken, Pest megyei és fővárosi kórházve-zetők előtt.
(Folytatás a 6. oldalon)
Női nyugdíj
Aláírásgyűjtés a korhatár emelése ellen
(Munkatársunktól)
Új, átfogó nyugdíjtörvényt szeretnénk, amely hosszabb, 10-15 éves átmenetet biztosít a női nyugdíjkorhatár felemeléséhez - mondta el lapunknak Szabó Istvánná, az MSZOSZ női választmányának elnöke. Megtudtuk: csaknem négy hónapi várakozás után sikerült elérniük, hogy négytagú küldöttségüket Horn Gyula tegnap fogadja.
Az MSZOSZ női választmánya, mint emlékezetes, egyszer már csaknem 300 ezer aláírást gyűjtött ugyanebben az ügyben 1993-ban, amelynek lett azért eredménye: az előző parlament utolsó előtti ülésén úgy döntött, hogy a nők számára érvényben marad a korhatár emelése (ez egyébként két évenként egy év korhatáremelést jelent, magyarán 2005 után már a nők is 62 éves korukban kezdhetik meg nyugdíjas éveiket, ugyanúgy, mint a férfiak), de 1995-ben utoljára még 55 éves korban kezdhetik meg öregségi nyugdíjukat az asszonyok. Érdemes megemlíteni: a kiegészítő nyugdíjbiztosítással foglalkozó cégek csak akkor „állnak szóba” az emberrel, ha a nyugdíjkorhatár megkezdéséig legalább tíz év van hátra, rövidebb futamidő nem lehetséges. (Folytatás a 6. oldalon)
F esztiválnyitány
Göncz Árpád köztársasági elnök és Martti Ahtisaari finn elnök tegnap az Iparművészti Múzeumban megnyitotta a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó rendezvényeként az északi országok iparművészeti főiskolásainak közös kiállítását.
MTI-fotó - Kovács Attila
Készül
a szegedi KÉSZ Kkt.
Expo:
alperes az állam
(Munkatársunktól)
Az expo mintapavilonjának tavalyi elkészítése után most mintaperre készülhet a KÉSZ Közkereseti Társaság. A szegedi céget az 1996-os magyar világkiállítás lemondása miatt érte kár. Keresetük szerint ez nem kevesebb, mint 2,4 milliárd forint, s megtérítését az Expo 96 Kft.-től várják. Az első tárgyalást május 12-ére tűzte ki a Fővárosi Bíróság.
A szegedi magánvállalattal annak idején pályázat alapján szerződtek az expo előkészítői 39 ezer négyzetméternyi lágymányosi pavilon megépítésére. Az üzlet szerint e pavilonokat a világkiállítás idejére csak bérelte volna az állami cég, s utána kerültek volna végleges helyükre, utóhasznosításként. A szegediek a parlament döntése miatt elestek a bérleti díjtól, s az ezzel összefüggő beruházásoktól, mely a KÉSZ-nek 1997-ig több milliárdos üzletet jelentett volna. A KÉSZ az ex-pofejlesztésbe bevont egy angol, egy olasz és egy holland céget, ezekkel szerződött, s most, a lemondás miatt üzleti bonyodalmak keletkeztek -számolt be lapunk érdeklődésére Varga Mihály, a KÉSZ igazgatója.
(Folytatás a 10. oldalon)