﻿■f t
'TAR'
Közelkép: Szociális támogatások
9. oldal
'
Parlamenti
küzbeszólások
7. oldal
----- , I
Magyarország
újraegyesítése
12. oldal
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
HÉTFŐ,199 5. március 20. LV1II. évfolyam, 66. szám
Horn Gyula miniszterelnök tévényilatkozata
„Megteremtjük az igazságosabb teherviselést”
A parlamenti ciklus végéig teljesítjük mindazt, amit a kormányprogramban vállaltunk -hangoztatta többek között az elmúlt hét szombat este a magyar televízió 1-es műsorában Horn Gyula miniszterelnök. Az ország, mint mondta, eljutott a belső fizetésképtelenség határáig, a március 12-én elhatározott intézkedések célja pedig éppen ennek az elhárítása. Hóm Gyula szerint az ország nem engedheti meg magának, hogy nemzeti össztermékének 27 százalékát szociális kiadásokra fordítsa. Elkerülhetetlen, hogy a valódi lehetőségekhez igazítsuk az állam kiadásait, de ugyanakkor megteremtjük az igazságosabb teherviselést is - fogalmazott. Hóm kijelentette: a megszorító intézkedések közepette is megvédik a rászorultakat, és megállítják az elszegényedést.
A miniszterelnök nyilatkozatában leszögezte: annak az
igénynek szeretne eleget tenni, hogy a kormány adjon világosabb képet intézkedéseiről és szándékairól. Mint mondta, ugyanazt tapasztalta, amit a lakosság: a március 12-én hozott döntések felzúdulást okoztak,, s több tekintetben megosztották a társadalmat. A kormányfő elmondta, megérti az indulatokat, mégis úgy véli, mindannyiunknak arra kell törekedni, hogy az ország valóságos helyzetét mérlegelve cselekedjünk.
Horn Gyula kijelentette: az ország eljutott a belső fizetés-képtelenség határáig, s ha fizetésképtelenné válik, akkor nem lesz olyan külföldi partnerünk, aki segítene rajtunk. Leszögezte: javulásra addig nem is számíthatunk, amíg termékeink nem lesznek versenyképesek a világpiacon, amíg Magyarországon nem nő a munkahelyek száma, amíg a termelés nem
lesz valóban jövedelmező. A március 12-én elhatározott intézkedések célja a miniszterelnök szerint az, hogy legyen érdemes Magyarországon beruházni, a termelést korszerűsíteni, exportálni és becsületet szerezni a hazai piacon a hazai terméknek.
Hóm Gyula kijelentette: meg fogják teremteni az igazságosabb teherviselést. Ez természetesen a kormányt is érinti, amely szigorú takarékosságot rendelt el a saját portáján. Csökkentik az államigazgatási kiadásokat, lefaragják a veszteséges állami vállalatoknál a vezetői illetményeket, megszüntetik a többmilliós végkielégítéseket. A miniszterelnök szólt arról is, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a feketegazdaság, a korrupció visszaszorítását szolgálják.
(Folytatás a 4. oldalon)
Szabó György és Nikolits István az MSZP miniszter jelöltjei
Hangsúlyváltozás a programban
(M unkatársunktól)
Az MSZP elnöksége támogatja a kormányfőt, hogy népjóléti miniszternek jelölje Szabó Györgyöt, országyűlési képviselőt, a borsodi közgyűlés elnökét, valamint a títko-szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztra Nikolits Istvánt, az MSZP parlamenti frakciójának igazgatóját -jelentette be Máté László alelnök a testület tegnapi ülését követő sajtó-tájékoztatón.
Kérdésre válaszolva Máté László bejelentette:	Szabó
Györgyöt, Csehák Judit tartózkodása mellett, egyhangúlag támogatta az elnökség. A testület köszönetét fejezte ki Csintalan Sándornak, amiért Horn Gyula felkérésére korábban vállalta volna a tárca nélküli miniszteri megbízást, de az elnökség úgy
ítélte meg, hogy Csintalanra mint ügyvezető alelnökre a pártközpontban van leginkább szükség. A továbbiakban Máté elmondta: Horn Gyula előterjesztésében az elnökség áttekintette a március 12-ei kormánydöntés óta eltelt eseményeket A testület megerősítette a kabinet szándékát: nem enged a kormányhatározatból. A párt vezetése szerint folytatni kell a tárgyalásokat az Érdekegyeztető Tanácsban. A testület leszögezte: a pénteki ÉT-ülés nem a kormány hibájából maradt el. Máté László kijelentette: noha alapvető kérdésekben semmilyen engedményre nem kerülhet sor, a kormány tárgyalni fog arról, hogy a javaslatcsomagok milyen módon valósuljanak meg.
Az MSZP elnöksége felhívással fordult a szocialisták parlamenti frakciójához, hogy támogassa az elkövetkezendő másfél hónap gyorsított gazdasági törvénykezését, amely biztosítja,
hogy a kormány döntései a jogszabályokban is megjelenjenek. A szocialisták vezetését megdöbbentette az ellenzék demagóg hangvétele a kormánydöntéssel szemben - mondotta Máté László. Hozzátette: a szocialista párt kitart programja mellett, ugyanakkor a hangsúlyok áthelyeződtek, bizonyos korrekciók szükségesek. A változtatásokat a március 26-ai országos párttanácskozás fogalmazza meg.
Fedor Vilmos elnökségi tag bejelentette: a testület a magyar diplomácia sikereként értékelte a magyar-szlovák alap-szerződésről történt megállapodást. Mint megtudtuk, a pártvezetés meghallgatta Kovács László külügyminiszter beszámolóját az alapszerződés előkészítéséről. A Szlovákiával kötendő megállapodást a pártvezetés támogatta, mert az - véleménye szerint - megfelel az ország érdekeinek.
(Folytatás az 5. oldalon)
Suchman Somogybán Privatizáció és politika
(Munkatársunktól)
Az MSZOSZ Somogy megyei képviseletének vendégeként a szervezet kibővített ülésének vendége volt a hét végén Suchman Tamás privatizációs miniszter, akit elsőként a magánosítással kapcsolatos szak-szervezeti véleményekkel szembesítettek.
A szakszervezeti képviselet vezetője, Svajda József elmondta: a munkavállalók nem értenek egyet azzal, ha a privatizáció politikai érdekből történik, illetve ha az kizárólag a költségvetés egyensúlyának helyreállítása miatt következik be, továbbá azt is sérelmezik, ha a magánkézbe adás'a dolgozók kizárásával megy végbe.
(Folytatás all. oldalon)
A kormányfok Párizsban aláírták a magyar-szlovák alapszerződést
Pozsony máris vitatja a megállapodás értelmezését
Kossuthra emlékeztek
Koszorúzás! ünnepséget rendezett március 19-én a nemzeti sírkertben Kossuth Lajos halá-látlak százegyedik évfordulója alkalmából a Kossuth Társaság és a nevét viselő alapítvány az államférfi síremlékénél
MTl-fotó - Bruzák Noémi
PÁRIZS - Történelmi eseménynek minősítette Horn Gyula a szlovák-magyar szerződés párizsi aláírását, a ceremónia előtt azonban szlovák részről olyan jegyzéket adott át Schenk külügyminiszter, amelyből kiderült: Pozsony máris vitatja a megállapodás értelmezését. A Matignon-palo-tában francia kezdeményezésre az esti órákban a magyar kormányfő találkozott a román miniszterelnökkel is, de előzetesen kijelentette, itt és most nem lát lehetőséget a megállapodás elérésére Bukaresttel.
Ünnepélyes keretek között, Edourd Balladur kormányfő jelenlétében írta alá Párizsban az európai stabilitási konferencia előestéjén Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák kormányfő a két ország alapszerződését. A két miniszterelnök és francia vendéglátójuk rövid beszédekben méltatták a dokumentum jelentőségét. Balladur, a stabilitási egyezmény kezdeményezője elégedetten szólt arról, hogy „ősi megosztottságon és történelmi nézetkülönbségeken" felülemelkedve, a két szomszédos ország még a
Ünnepélyes kézfogás az aláírás után, a stabilitási konferencia szülőatyja, Balladur jelenlétében
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
konferencia előtt megkötötte jószomszédi és együttműködési megállapodását, amely világosan rögzíti a határok sérthetetlenségét, a kisebbségek jogainak tiszteletben tar-
tását. A magyar miniszterelnök a történelminek minősített dokumentumot értékelve kijelentette: ,Jól felfogott nemzeti és nemzetközi érdekünk alapján saját szándékunkból dön-
töttünk a piinden tekintetben európainak minősíthető szerződés megkötése mellett.”
(Folytatás a 3., az alapszerződés teljes szövege pedig a 4. oldalon)
Jogok, kötelezettségek és büntetések
Adóbevallás és -fizetés ma éjfélig
Csökkenő támogatás
Lefaragott
pártpénzek
(M unkatársainktól)
Lapunk értesülése szerint a pártoknak nyújtott költségvetési támogatás megkurtítását, 15 százalékos lefaragását vette tervbe a Hom-kabinet elmúlt heti ülésén.
Máté László, az MSZP alel-nöke elmondta, a szocialisták vasárnapi elnökségi ülésén Horn Gyula hivatalosan is bejelentette: a kormány kezdeményezi a pártok támogatásának tizenöt százalékos csökkentését.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
Ma éjfélkor jár le a határideje az 1994. tjvi személyi jövedelemadó bevallásának, illetve az adó befizetésének. Az APEH múlt heti adatai alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az adózók mintegy 40 százaléka az utolsó napra hagyta kötelezettségeinek teljesítését. Milyen következményekre számítanak azok, akik elmulaszt-
ják a mai határidőt? Mit tehet az adózó, ha nem saját hibájából nem tudja benyújtani a bevallását vagy anyagi helyzete nem teszi lehetővé az adó megfizetését? Mire ügyeljenek azok, akik csak ma töltik ki a nyomtatványokat? Minderről dr. Bodon Évát, az APEH Pest Megyei Igazgatóságának jogi főosztályvezetőjét kérdeztük.
(Folytatás all. oldalon)
MDF: áj választmány A kormányzat a polgárságot nyomorítja meg
(Munkatársunktól)
Az MDF Veszprém megyei elnöke, Papp Sándor lett a Demokrata Fórum országos választmányának új elnöke, tizenkét szavazattal megelőzve a másik jelöltet, Balaton Pétert. A múlt hét szombati ülésen a testület Balaton Pétert és Kelemen Andrást alelnökökké választotta - mindezt Herényi Károly jelentette be a szombati sajtótájékoztatón. Mint megtudtuk: a 112 tagú választmány alakuló ülésén 103-an vettek részt, köztük az 58 újonnan beválasztott tag.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kételyek és remények
PÁRIZS - Megelőzni a vissza nem fordítható válságok kialakulását — a délszláv drámával tehetetlen Nyugatnak ez volt a szándéka ükkor, amikor magáévá tette a francia kormányfő ötletét: Közép- és Kelet-Európa országai kétoldalú megállapodások tucatjaival rendezzék viszonyaikat, rögzítsék határaikat, biztosítsák a kisebbségek jogait. A hét elején Párizsban elfogadandó zárónyilatkozat csupán a keretet adja, az elveket biztosítja ahhoz, hogy az érintettek megkössék jószomszédi egyezményeiket.
A francia fővárosban nem titkolt lelkesedéssel fogadták a magyar-szlovák alapszerződést, ugyanis a megadott határidőre kézzelfogható eredményt is hoztak a nyugati törekvések és a pozsonyi példa igazolja, hogy Keleten is lehet javítani a történelem terhelte kapcsolatokat. A
Le Monde egyértelműen leírta, hogy a konferencia két fő célkitűzése a Trianon miatt határainkon kívül került magyar kisebbségek sorsának rendezése, valamint a balti államok és Oroszország kapcsolatainak normalizálása. A Nyugaton veszélyforrásnak ítélt problémák megelőző kezelésére, az európai viselkedési normák ismételt rögzítésére kedvezőek a körülmények, mert senki sem akar az összeférhetetlen bajkeverő szerepében feltűnni, s a keletieknek is fontos a nyugati kötődés. A földrész fejlettebb fele egyértelművé is tette, ha nem is belépő e problémák rendezése a nyugati szervezetekbe, de előfeltétele a későbbi helyfoglalásnak.
Keddtől egy átfogó egyezménnyel több rögzíti az európai illemtant. Üjabb frázisgyűjteménnyel le-szünk-c gazdagabbak vagy
tényleg hathatós hivatkozási alap, betartatható elvrendszer lesz-e a párizsi egyezmény? Kételyek és remények együtt merülnek fel: kevéssé biztató, hogy a leírtak megvalósítására, ellenőrzésére az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet hivatott, amely működési nehézkessége miatt eddig épp a döntések végrehajtásában nem jeleskedett. S az illemtanári pózban tetszelgő Nyugat sem tartja be mindig az etikettet, __ gondoljunk csak Eszak-Irországra, Baszkföldre, Korzikára, a görög-török viszályra vagy az olasz-szlovén feszültségre. A viták a Lajtán túl se tűnnek el szerdától egy csapásra, de a keleti középhaladók megérthetik végre, hogy a szabályok betartása nélkül nincs politikai stabilitás, ami pedig a gazdasági felemelkedésünk egyik fő feltétele.
Pósa Tibor