﻿Közelkép: Fejvadászok
7. oldal
Mit ér a piacon a lélek
8. oldal
,99
,4iagy iroper , 1957
10. oldal
Magyar Nemzet
Alapszerződés
kételyekkel
11. oldal
Karanténba zárt járvány
12. oldal

\ra: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÄND0K CSÍ TOKTOK. 1995. március 23. LVÍI1. évfolyam, 69. szál
Vranitzky javaslata
Hármas csúcstalálkozó a Duna mentén
( Munkatársunktól)
Mihamarabbi bécsi oszt-rák-szlovák-magyar csúcstalálkozót javasolt Franz Vranitzky osztrák kancellár, aki kedden telefonon hívta fel Horn Gyulát - tájékoztatott a kormányszóvivői és sajtóiroda. A megbeszélésen a három Duna menti államot érintő kérdéseket vitatnák meg, s a kancellár elképzelése szerint a miniszterelnökök ősszel Budapesten, majd néhány hónappal később Pozsonyban ülnének tárgyaló-asztalhoz. Vranitzky melegen gratulált a magyar-szlovák alapszerződés aláírásához is.
Ez volt az egyik legfontosabb téma az SZDSZ küldöttségének szerdai bécsi megbeszélésein is. Mint azt Pető Iván pártelnök elmondta, tárgyaló-
partnereik, Franz Vranitzky kancellár, Erhard Busek alkan-cellár, Heinz Fischer, a parlament elnöke és Heide Schmidt, a Liberális Fórum vezetője örömmel fogadták a magyarszlovák alapszerződés létrejöttét, s jelentős lépésnek tartották Magyarország európai integrációjának irányában. A megállapodás, tették hozzá, nagyon előnyös a térség nyugalma szempontjából is. Elhangzott az is, hogy Románia most nehéz helyzetbe került, s Magyar-ország számára kedvező, hogy immár nem rajta múlik az alap-szerződés megkötése.
Ausztria örömmel támogatja hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz, s ahol lehet, igyekszik segíteni - hangzott el a tárgyalásokon. A parlament
elnöke például EU-csomag összeállítását ígérte, amely összefoglalja és időrendbe sorolja az osztrák törvényhozásban az EU-alkalmazkodás keretében foganatosított módosításokat. Ausztria természetesen még azzal van elfoglalva, hogy saját adminisztrációját igazítsa az Európai Unióhoz, ám igyekszik a korábbi osztrák-magyar viszonyt, a két ország közötti megállapodásokat is integrálni az Unióba. Az SZDSZ küldöttsége felvetette, Magyarországon némi aggodalom van az utóbbi napokban tapasztalt határ menti problémák miatt, sokan tartanak attól, hogy a határállomásokon visz-szaállnak a már elfeledett, öthat évvel ezelőtti állapotok.
(»• g-)
Közlemény az álhírekről
A betétszámlák érinthetetlenek
A lakossági devizaszámlával kapcsolatos, utóbbi időben elteijedt híresztelések apropóján a kormány az alábbiakra hívja fel a figyelmet: az ország hétmil-liárd dollárt meghaladó deviza-tartalékkal rendelkezik, az MNB fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett, és a jövőben is eleget fog tenni. így nincs ok arra, hogy a kormány a , lakossági devizaszámlák forgalmának korlátozását érintő javaslat előkészítésével foglalkozzon. A kormány határozott törekvése a forint konvertibilitásának megteremtése, amelynek fontos állomása, hogy 1995. április 1-jétől már nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozók is devizaszámlára helyezhetik devizabevételeiket. Korlátozó lépésre a kormánynak egyébként törvényes lehetősége sincs. A lakossági devizaszámlán elhelyezett összegek biztonságáról ugyanis 1989 óta az Országgyűlés döntése rendelkezik, mely szerint „a lakossági betétszámlák a kormány számára érinthetetlenek. Semmilyen módon nem lehet korlátozni sem a forint-, sem a devizaszámlák teljesen szabad forgalmát.”
(A lakossági visszhangról tudósításunk a 13. oldalon)
Clinton levele Jelcinnek
A NATO kibővítése elkerülhetetlen
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Hivatalos washingtoni források szerint Bili Clinton több oldalas levelet írt Borisz Jelcinnek, jelentette az MTI. Ebben félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy a NATO tervezett kibővítése nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, és Moszkvának nincs mitől tartania. Egyidejűleg ismételten egyértelművé tette azt is, hogy az atlanti szövetség sorainak a kiterjesztése elkerülhetetlen, ám a csatlakozást a NATO és
Oroszország közötti viszony elmélyítésével párhuzamosan kívánják megvalósítani. A levelet - amelynek részleteit nem hozták nyilvánosságra - a napokban kézbesítették az orosz elnöknek. A kiszivárogtatások szerint az amerikai elnök megerősítette az észak-atlanti szövetség 1990-es nyilatkozatát, amely szerint a NATO többé nem tekinti ellenségnek a Varsói Szerződés egykori tagországait.
(Folytatás a 3. oldalon)
A megszorító döntés után „tapintható volt a feszültség
99
Kemény viták várhatók az MSZP-frakcióban
(Munkatársunktól)
A kormány megszorító döntéseinek végrehajtásához közel húsz törvény módosítása szükséges. A szocialisták elnöksége vasárnap fölszólította a párt parlamenti frakcióját, támogassa a gyorsított törvénykezést. Vajon fölsorakozik-e a szocialisták képviselőcsoportja a kabinet
mögé? - kérdeztük az MSZP-frakció vezetőit és tagjait. Niko-lits István frakcióigazgató lapunknak elmondta: a képviselők egységesen úgy vélik, szükség van a megszorító intézkedésekre. Abban már megosztottak, megfelelő formában jelentette-e be a kabinet az elképzeléseit.
(Folytatás a 4. oldalon)
Lakásvételi jog(talanság?)
Haladékot kapnak, akik még nem döntötték el, megveszik-e lakásukat. A vételi jog féléves meghosszabbításáról már csak a parlamenti végszavazás maradt a jövő hétre.
Nagy fába vágja fejszéjét, aki megveszi az évtizedek óta ebek harmincadjá-ra hagyott otthonát. Hiszen lakásával együtt tulajdonába kerül a leszakadni készülő függőfolyosó és az elrozsdásodott vízvezetékrendszer. Szembeötlő a különbség a magántulajdonná lett épületek gondozottsá-ga és az önkormányzati bérházak elhanyagoltsága között. De csak ott, ahol a tulajdonosváltás új szemlélettel — és anyagi erővel — járt együtt.
A vételi jog meghosszabbítása nemcsak a magántulajdon terjedésé-
nek kívánatos szempontjából értékelendő. Az önkormányzatok ugyanis lehetetlen helyzetbe kerülnek, ha vagyonukkal nem rendelkezhetnek, azzal nem gazdálkodhatnak. A lakástörvény eredeti formájában egyebek között éppen azért volt alkotmányellenes, mert öt évben határozta meg a vételi jogot, mely aránytalanul korlátozta az alapjogként elismert (ez esetben önkormányzati) tulajdonjogot. Alkotmányos-sági (és önkormányzati) szempontból azért is aggályos a vételi jog meghosszabbítása, mert ellent mond a jogbiztonság elvének. Mi a garancia arra, hogy fél esztendő múltán a parlament nem hosszabbítja meg ismét a vételi jogot? Az önkormányzati érdek-képviseletek felvetik: most
már azok a bérlők sínylik meg a vételi jog meghosszabbítását, akik nem akarnak tulajdonosokká válni, hiszen egyetlen ön-kormányzat sem költ pénzt arra az épületre, melynek tulajdonjogát elvesztheti. Nem kétséges, az elkövetkező hónapokban a vételi jog meghosszabbításán nemcsak a bérlők és az ön-kormányzatok gondolkodhatnak el, hanem az alkotmánybírák is.
S ha mmdchhcz hozzá-veszük, hogy a jogalkotásban jelen van a politika, akkor elkerülhetetlen a megjegyzés: a megszorító intézkedések erdejében úgy tűnik, a parlament gesztust gyakorol, mely -az államnak, rövid távon — pénzbe nem kerül.
Moldoványi Tibor
Az egyetemisták kifütyülték a pénzügyminiszter beszédét
Országos tiltakozás a tandíj ellen
Budapest több pontjáról vonultak a diákok — összesen mintegy tizenkétezren - a Pénzügyminisztérium elé
Ha vran Zoltán felvétele
( Munkatársainktól)
A tandíj bevezetése ellen tüntető diákok tegnap „Menjél haza, menjél haza!” hangos kórussal nyugtázták Bokros Lajos pénzügyminiszter hozzájuk intézett szavait. A tárca
vezetője keddi ígéretével szemben mégsem ült le tárgyalni a hallgatók képviselőivel a tandíj bevezetéséről, erről a demonstráció szervezői nem sokkal az előtt értesültek, hogy a PM József nádor utcai
épülete elé ért a több ezer fős tüntető tömeg.
A transzparenseken esély-egyenlőséget, tandíjmentes felsőoktatást követeltek a hallgatók. „Éljenek a diákok, vesszen a kormány!", „Luxusadót a dip-
lomának?” , „3,60-as kenyér, 2000-es tandíj! Szavazz a szakértelemre!” , „A Gyula megbokrosodott!”, „Tandíj helyett bajuszadót!” - néhány a tiltakozást kifejező jelmondatokból.
(Folytatás az 5. oldalon)
Horn Gyula és Bokros Lajos az MGYOSZ közgyűlésén
A kormány számít a gyáriparosokra
(Munkatársunktól)
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége az eddiginél sokkal aktívabb szerepet kíván betölteni a magyar gazdaságpolitika alakításában, különösen a konkrét fejlesztési, beruházási programok, projektek kidolgozásában, a kormánnyal szorosan együttműködve - jelentette ki tegnap délelőtt Széles Gábor elnök a gyáriparos-szövetség negyedik közgyűlésén.
A vállalkozók és a gyáriparosok számíthatnak a kormány felelős és következetes cselekvésére. A kormány megbízható, konstruktív partnere kíván lenni a munkaadói szervezeteknek - mondta el köszöntőjében Horn Gyula, akinek személyé-
ben először vett részt magyar miniszterelnök az 1990-ben újjáalakult MGYOSZ közgyűlésén. Hangsúlyozta, hogy a kormány eltökélten folytatja a stabilizáció és a tartós növekedés feltételeinek egyidejű javítását, aminek a március 12-ei ülésen elfogadott döntések csupán kezdetét jelentik. A kormány fel akarja gyorsítani az érdek-egyeztetés folyamatát, és arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb, a legkisebb közös nevező alapján megállapodás szülessen a szociális partnerekkel.
A kormányfő alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a gazdaságpolitikai fordulat és a 60-70 százalékos készenléti állapotban levő modernizációs program minél szélesebb politikai és társadalmi támogatást kapjon.
(Folytatás a 13. oldalon)
A MÉH és a Mól még számol
Drágulhat az áram is, a gáz is
(Munkatársunktól)
„Magától értetődő, hogy a forint leértékelése miatt megdrágul a gázimport, és ez érinti a gázból előállított áram árát, ezen nem lehet vitatkozni”-jelentette ki Szabó Imre, a Magyar Energiahivatal főigazgatója. A professzor ahhoz a hírhez fűzött megjegyzést, mely szerint a Magyar Villamos Művek Rt. a jövő héten kezdeményezni fogja a villamos energia árának emelését a hivatalnál.
A hazai földgázfelhasználás fele importból származik, s a villamos energia előállításához mintegy egyharmad rész-
ben gázt használnak az erőművek. A gázimport költsége ennélfogva közvetlenül összefügg az áram árának alakulásával. Hogy mennyire, erről hatásvizsgálatokat készít a MÉH - mondta Szabó Imre. Ezeket a számításokat az MVM kérése nélkül is, folyamatosan végzik a hivatalban. Ha az energiatermelés különböző költségei olyan mértékben emelkednek, hogy az már az MVM gazdaságos működését lehetetlenné teszi, a hivatal javasolja az ipari miniszternek a hatósági energiaárak emelését..
(Folytatás a l\ oldalon)
Megdöbbenés az önkormányzatban
A tb nem tudna működni vagyonából
- hangoztatja a pénzügyminiszter
(Munkatársunktól)
Mint arról tegnapi számunkban	tudósítottunk,	a
nyugdíj-biztosítási önkormányzat keddi ülésén egyhangúan elfogadta az ÁV Rt. által felajánlott 65 milliárd forint értékű vagyont. Megkérdeztük Czeiyán Mártonnét, az önkormányzat	képviselőjét,	az
MSZOSZ nyugdíjasválasztmányának elnökét, miként fogadta Bokros Lajos pénzügyminiszternek a tévéhíradóban elhangzott kijelentését: „Vagy lesz vagyonátadás, vagy én leszek a pénzügyminiszter.”
- Megdöbbenéssel hallottam a pénzügyminiszter úr ál-
lásfoglalását, hiszen ez a hatvanötmilliárd, amelyről kedden szavaztunk, csak a régi vagyon egy része - mondta érdeklődésünkre Czervánné. Hozzátette: e vagyon hozadékát - amelynek átadásáról egyébként hatályos törvény rendelkezik - működéséhez használná fel a tb. „Nagyon furcsállom Bokros úr kijelentését azért is, mert 1993-ban, amikor a tb-választásokat szerveztük, legalább nyolcezer nyugdíjassal beszéltem, s első kérdésük az volt, mi lesz a tb vagyonával, amelyet az államosítás során vettek el annak idején.”
(Folytatás a 4. oldalon)
A szombati' 32 oldalas Magyar Nemzőiből
VAN KIÚT
Az első szabad választások előtt „reformközgazdászok'’ egy kis csoportja — köztük Bokros Lajos, akkor a Magyar Nemzeti Bank egyik vezetője, ma pénzügyminiszter - úgy gondolta, hogy a gazdasági kibontukozásnak két jelentősen eltérő lehetősége áll az ország előtt. Az egyik olyan út, amelyen járva a lehető legkisebb teher nehezedik a kis keresetű emberek - a munkavállalók, a közalkalmazottak, az öregek, a fiatalok - vállára; a másik pedig olyan alternatíva, amely mindent alárendel annak a célnak, hogy nemzetközi tőkésekből és azokból a hazaiakból, akik közel kerültek a tűzhöz, mennél gyorsabban kialakuljon egy nagylőkésréleg, amely kezébe veszi a gazdaság irányítását, mivel - ezen alternatívában hívők szerint - ettől várható az ország sorsának jobbra fordulása.
Melyik út valósult meg? Az első biztosan nem.
Most megint összejönnek itt is, ott is közgazdászok és más értelmiségiek, akik úgy gondolják, hogy ezzel a második úttal szemben még mindig van lehetőség olyan alternatívára, amely elviselhetőbb terhet jelent, és a gyarmati sorba süllyedésnél jobb jövőt ígér. Szombati számunkbun két ilyen csoport egymással összhangban lévő elgondolásait ismerheti meg az olvasó.