﻿7. oldal
Fiatalkorúak törvényen kívül
9. oldal
Gyarmati szintre süllyedhet az ipar
12. oldal
Közeiké]!! Feketegazdaság
Magar Nemzet
Páskándi Géza az irodalmi életről
14. oldal
A benesi dekrétumok és a nagyhatalmak
17. oldal

Vi a: 19,50 Ft
ALAPÍTÓTTA: IMI IfO SAMUM!
A szociális partnerek érdemi egyeztetést kívánnak
A kormány nem enged a stabilizáció sarokszámaiból
3
CSl TORTOK, 1995. április 6. IMII. évfolyam, IM. szám
A kormány képviseletében Draskovics Tibor államtitkár, Horn Gyula kormányfő, Kósáné Kováé« .Magda munkaügyi miniszter és Bokros Lajos pénzügyminiszter az ÉT ülésén
Weber Lajos felvétele
(Munkatársunktól)
Az Érdekegyeztető Tanács tegnap délutáni plenáris ülésének egyetlen, bár kétségkívül fontos eredménye, hogy szakértői szinten folytatódik az egyeztetés a gazdasági stabili-
zációs program végrehajtását megalapozó intézkedéscsomagról a kormány és a szociális partnerek között.
A Pénzügyminisztériumban tartott tanácskozáson részt vevő Horn Gyula mi-
niszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta:	a jelenlegi
helyzetben nincs más választási lehetőségünk, mint a következetes pénzügyi-gazdasági stabilizáció.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ombudsmanjelöltek
Konszenzus
előtt
(Munkatársunktól)
A leendő ombudsmanok személyére előterjesztett ellenzéki javaslattal a kormánykoalíció pártjai is egyetértenek.
Az általános ombudsman személyéről azonban továbbra is vitatkoznak, az MSZP és az SZDSZ Gönczöl Katalint szeretné e tisztre, míg az ellenzéki pártok Polt Pétert, az Igazságügyi Minisztérium dolgozóját - tudtuk meg tegnap az ombudsman-jelöltekről folytatott hatpárti egyeztető tárgyalást követően.
Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap újra fogadta a hat parlamenti párt vezető frakciótisztségviselőit:	Dornbach
Alajost, az SZDSZ frakcióvezető-helyettesét, Szájer Józsefet, a Fidesz frakcióvezetőjét, lsépy Tamást, a KDNP frakció-vezetőjét, Vancsik Istvánt, az MSZP új frakcióigazgatóját, Kónya Imrét, az MDF frakcióvezető-helyettesét és Győrivá-nyi Sándort, az FKGP frakcióvezető-helyettesét.
A mintegy harmincperces megbeszélést követően a politikusok arról számoltak be a sajtó képviselőinek, hogy jelentősen közeledtek az álláspontok.
(Folytatás az 5. oldalon)
Munkanélküliség
Tízezerrel
kevesebben
( M unkatársunktól)
A januári és februári növekedést követően márciusban ismét csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ezúttal tízezerrel - jelentették be az Országos Munkaügyi Központ szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A hóvégi zárónapon összesen 540 700 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok. Ezzel a munkanélküliségi ráta - a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya - 11,5-ről 11,3 százalékra csökkent.
(Folytatás a 13. oldalon)
Törvénytervezetek
Jövő csütörtökig ki kell dolgozni a pótköltségvetést
Április 13-ig ki kell dolgozni a stabilizációs program céljait és következményeit figyelembe vevő pótköltségvetési törvényjavaslatot - derül ki a kormány április 4-én keltezett határozatából. A kabinet ugyanazt a határidőt szabta miniszterei számára a tb-alapok idei költségvetését érintő törvényjavaslatot illetően is. Már a mai nap szeretne tiszta képet kapni a kormány arról: hogyan hatott a vámpótlék és a forint-leértékelés a gyógyszerárakra.
A vizsgálat alapján olyan intézkedéseket fognak kidolgozni, amelyek biztosítják az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadási előirányzatának „betarthatóságát”.
Egy további kormányzati intézkedés a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda, valamint a felsőoktatási intézmények létszámának csökkentésére elhatározott döntés végrehajtásának politikai forgatókönyvét pontosítja. E szerint i az érintett miniszterek, illetve
intézmények vezetői előbb intézkedési javaslatot kötelesek készíteni, megjelölve annak létszám- és becsült költségvetési hatását. A létszámleépítés személyenkénti meghatározására az intézkedési javaslat megtételét követő hat héten belül kerül sor - szól a kormány határozata, amely a köz-alkalmazottak pótlékainak felülvizsgálatára, magyarán csökkentésére május 15-ig adott határidőt.
(bodnár)
Parlamenti időzavar
A parlamenti képviselők talán már a héten megkapják azt a 19 törvénymódosítást tartalmazó csomagot, amely a kormány stabilizációs döntéseihez szükséges törvényhozási lépéseket tartalmazza. Ám a kor-mánypostára várva láthatóan napról napra nő a törvényhozás időzavara. Az eltervezett jogalkotási menetrend fellnirulása miatti aggodalom kedden az egyik ellenzéki frakciót napirend előtti felszólalásra sarkallta. Az igazságügyi tárca jelen lévő államtitkára azonban megnyugtatta a kétkedő honatyát: a feszített törvényhozási program még teljesíthető. A házelnök nyilatkozata azonban nem hagy kétséget afelől: nyári rendkívüli időszakban a képviselők az idén sem szenvednek hiányt... Parlamenti hosszabbítás nélkül ugyanis szinte lehetetlen Ie-dolgozhni a restanciát.
A választások után úgy tűnt, hogy a kétharmadot meghaladó kormánytöbbség birtokában olajozot-tabb lehet a törvényhozás munkája. S ami a házszabályt, a szevezést, a főtitkári szervezet és a hivatali apparátus előkészítő munkáját illeti, valóban látványos a javulás. Csakhogy a szakember tervez, a politika végez: rendre átírja a jogalkotás határidőnaptárát.
Decemberben még ombudsman választásról, médiatörvényről szóllak a tervek, de lassan a törvényhozás nyakán a tavaszi szünet. A népszavazás, az államfőválasztás, a pótköltségvetés, no meg az átvilágítás. Eközben |*edig már csak a parlamenti jegyzőkönyv őrzi teszem azt a nemzetbiztonsági törvény expozéját. A plenáris ülések „esti tagozatára” iskolázták be a közbeszerzési törvényt, a privatizációs jogszabály be-
terjesztése után is saját parcelláján végzett tavaszi politikai mélyszántást a kormány. Amely - lásd a munka törvénykönyve — a párhuzamos előterjesztésekből is jól áll. A terjedelmes napirend előtti polémiák és a látványos azonnali kérdések, a tervezett politikai vitanapok hírei közé szorid alkalmasint a jogalkotás.
A törvénymódosítások nyomasztó alkotmányos terhe alatt a pénzügyi államtitkár a plenáris ülésen immár a törvényhozási tárgyak ésszerű újraelosztásának előnyeit ecseteli. A végrehajtó hatalom a kormányrendeleti szabályozás táguló lehetőségeiről álmodik. S miközben megszorító intézkedések egy egész országot fognak szigorú diétára, krónikus (ön)biza-lomhiányban szenved és állandósult időzavarral küzd a magyar parlament.
Bodnár Lajos
AVÜ-döntések Szakértők a privatizáció élére
(M unkatársainktól)
Benyújtotta lemondását Bartha Ferenc, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese, amit Suchman Tamás privatizációs miniszter el is fogadott - jelentették be tegnap az ÁVÜ szokásos szerdai sajtótájékoztatóján. Az új privatizációs szervezet vezető testületének megalakulásáig azonban - várhatóan május elejéig - a volt privatizációs kormánybiztos ellátja a testület vezetői tisztét. Távollétében Diczházy Bertalan, az it másik elnökhelyettese helyettesíti.
Az ÁVÜ igazgatótanácsa jelenleg nyolc tagú, az említetteken kívül Szerdahelyi Péter, az FM államtitkára, Gulácsy Gábor, az IKM és Bártfai Béla, a PM államtitkárhelyettese, Lukács János, a Részvétel Alapítvány ügyvezetője, Virágh Attila könyvvizsgáló, Németh Tibor, a Munkaügyi Kutatóintézet munkatársa tartozik közéjük.
(Folytatás a 13. oldalon)
Horvát-magyar kisebbségi egyezmény
EBESZ-misszió nyílik a krajinákban
ESZÉK - Kisebbségvédelmi egyezményt írt alá szerda délután az eszéki városházán Kovács László magyar és Mate Granic horvát külügyminiszter.
A megállapodás az 1992 decemberében megkötött ma-gyar-horvát alapszerződésben foglaltakat részletezi, s egyenes folytatása az 1991-ben Ukrajnával, majd Horvátországgal és Szlovéniával aláírt kisebbségvédelmi nyilatkozatnak. A szerződés rögzíti, hogy a „felek törekszenek arra, hogy
a nemzetközi közösség segítségével lehetővé tegyék a menekültek, elűzöttek, köztük a magyar kisebbséghez tartozók szabad és önkéntes visszatérését lakóhelyeikre a Horvát Köztársaság jelenleg megszállt területein abból a célból, hogy helyreálljon az 1991 előtti etnikai állapot.” Ez utóbbira már csak azért is szükség volna, mert a szerződésnek a horvátországi magyarokra vonatkozó része az elűzöttek visszaköltö-zése nélkül szinte végrehajthatatlan.
(Folytatás a 3. oldalon)
Magyar-szlovák alapszerződés
S
Áprilisban ratifikál a T. Ház?
Zárt ülésen tárgyalt szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsága a magyar-szlovák alap-szerződéssel kapcsolatos levélváltásról, jelentette az MTI. A Szent-Iványi István külügyi államtitkár tájékoztatóját követő vita megmutatta: az ellenzék az országgyűlési ratifikációval megvárná a pozsonyi parlamentet, míg a kormánypártok a mielőbbi parlamenti megerősítést pártolják. A bizottsági vitában ismét elhangzottak az alapszerződés ügyében egymástól eltérő kormánypárti és ellenzéki álláspontok - foglalta össze Eörsi Mátyás, a bizottság szabad demokrata elnöke az elhangzottakat. Az ellenzék - a tájékoztatás szerint - továbbra
sem értett egyet az alapszerződés megkötésével, és úgy nyilatkozott, hogy az országgyűlési ratifikációval meg kellene várni a szlovák parlamentet. A kormánypártok ezzel szemben fontosnak tartják a mielőbbi törvényhozási megerősítést, mondván: a ratifikációt követően az alapszerződés hatálybalépésével jogi követelményként is megfogalmazható a szlovák kormánnyal szemben a magyar kisebbség helyzetének rendezése. A kormány csütörtökön tárgyal a parlament elé terjesztésről, és ha emellett foglal állást, akkor Eörsi Mátyás szerint a T. Ház még áprilisban napirendjére tűzheti a megerősítést.
(Folytatás a 3. oldalon)
Alkotmány és önkormányzatiság
• •
Összhangban az európai chartával
(Munkatársunktól)
Az önkormányzatokra vonatkozó alkotmányi rendelkezések megalkotásánál figyelemmel kell lenni az Önkormányzatok Európai Chartájára, a nemzetközi jog-összehason-lítás megállapításaira, valamint hasznosítani kell az elmúlt négy év tapasztalatait is - mutatott rá Kilényi Géza alkotmánybíró a Hanns Seidel Ala-
pítvány és az Államtudományi Kutatóközpont által szervezett tegnapi tanácskozáson.
A konferencián szakemberek vitatták meg, mit tartalmazzon a leendő alkotmány az ön-kormányzatokra vonatkozóan. Kilényi Géza felidézte, a ’89-es alkotmány még tanácsokról rendelkezett.
(Folytatás a 4. oldalon)
A szombatí 32 oldalas Haji var IWinzrtből
Interjú
Horváth Adámmal
Ezer fŐ elbocsátása működési zavarokul okozna a Magyar Televízióban. Ötszáz főnyi létszámcsökkentést viszont elképzelhetőnek tartok. Gazdasági gondjaink azonban nem a bérekből, hanem többek között a Szabadság téri épület magas lakbére, az intézmény elavult technikai berendezései és korszerűtlen struktúrája miatt vannak - mondja a televízió elnöke, aki ha a médiatörvény elfogadása után pályázni kényszerülne az elnöki posztra, nem indulna.
Milyen
Magyarországot
szeretnénk?
Ma jobban hasonlítunk a fejlett demokráciákra, mint hetven éve bármikor. Mégis erősödik az érzés: megint utat tévesztettünk. „Ki kellene végre találni” országunkat, de ezt csak az állapotaink által meghatározott keretek között tehetjük - írja elemzésében Schlett István,
A Seuso-rejtély
Negyvenmillió angol fontra becsülik a Polgárdi környékén előkerült tizennégy római kori ezüsttányért, az úgynevezett Seuso-kincsckel. A tulajdonjogi pert Magyarország a közelmúltban elvesztette. Az ügyben először megszólaló hazai rendőrségi nyomozó szerint a lelet megtalálásakor jóval több darabból állt, mint amennyi a New York-i bíróság elé került,
Tarom-gép
Elemzik a fekete dobozt
Tegnap Bukarestben közleményt adtak ki a Tarom lezuhant gépének ügyében. A pilótafülke hangszalagját meghallgatták, de adatait csak akkor lehet értelmezni, ha ezeket egybevetik a Londonban vizsgált fekete doboz adataival.
(Beszámolónk a 20. oldalon)
Hattyúház a Vár alatt
A magyar organikus építészet méreteit tekintve legjelentősebb alkotása lesz a Vár aljában felépülő bevásárlóközpont (Tudósításunk a 6. oldalon)