﻿Mi lesz az Ermitázsban kiállított műkincsekkel?
7. oldal
Emlékezés Antall Józsefre
6. oldal
Lakásépítési
támogatások
8. oldal
Magyar Nemzet
Külföldi egyetemisták I Magyarországon
10. oldal
Gödöllői álmok
11. oldal

Ára: 19,50 Ft Magvar Vrutőzsde melléklettel
ALAPÍTOTTA: IM I IK) SANDOI
1‘ENTLk, 1995. április 7. IMII. évfolyam, 82. szám
Egy esztendeje kezdődött a ruandai mészárlás
Az UNICEF nemzetközi fellépést sürget Burundiban
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pontosan egy esztendővel azután, hogy Ruandában kitört a hutuk és a tuszik közel egymillió áldozatot követelő törzsi háborúja, a közép-afrikai ország fővárosában csütörtökön megkezdődött az a per, amelynek vádlottjai azok a személyek, akik részt vettek a népirtásban. «
Ruandában harmincezer embert tartózhattak le, akik közül a tárgyalás első napján heten álltak a bírák elé. Túlzott reményeik nem lehetnek, legalábbis erre utal egyikük, Műsora Ndura kijelentése, miszerint halálbüntetésre számít, mert meggyilkolt 9(X) embert. Az MTI jelentése szerint a per első napja igen gyorsan lezárult: háromegyed óra után a bíróság elnöke meghatározatlan időre elnapolta a tárgyalást, arra hivatkozva, hogy taulmányozniuk kell a rendelkezésükre álló okmányokat. A tárgyalást egyébként kellemetlen közjáték előzte meg: a nagyrészt tuszik irányította hadsereg ugyanis biztonsági okokra hivatkozva nem volt hajlandó átszállítani a rabokat a bíróságra.. Hivatalosan ezt a foglyokat szál-lítő gépkocsi meghibásodásával magyarázták. A ruandai igazságtétellel foglalkozott csütörtökön az Amnesty International is. A londoni székhelyű emberi jogi szervezet adatai szerint a középafrikai országban a hivatalosan bejelentettek mellett több mint
Vissza-visszatérő mementó Közóp-Afrikúbun: sorsára hagyott kisgyermek
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
húszezer letartóztatott házakban, illemhelyeken, konténerekben vagy vájt gödrökben vátja tárgyalását. A nemzetközi közös-
ség - állítja az Amnesty International - igen keveset tett azért, hogy a bűnösöket felkutassák.
(Folytatás a 3. oldalon)
Beleszólást kérnek a döntésekbe Radikalizálódó civil szervezetek
(Munkatársunktól)
A Civil Kerekasztal úgy véli, hogy a kormány megszorító intézkedéseit kiváltó neoliberális gazdaságpolitika katasztrofális következményekkel járhat. Ezt a vélekedésüket alátámasztandó a tegnapi sajtó-tájékoztatójukon emlékeztettek az Eszmélet Baráti Kör angol és amerikai egyetemi oktatókkal folytatott konzultációjára.
(Folytatás az 5. oldalon)
Vízmegosztás: szombaton újabb forduló
Jelentős haladást sikerült elérni a Duna ügyében
Pozsonyban csütörtökön folytatódtak a Duna vízmegosztását célzó magyar-szlovák szakértői tárgyalások. A rövid közös közlemény szerint jelentős haladást sikerült elérni, ezért a végleges megállapodás részleteinek pontosítása érdekében a szakértők szombaton Pozsonyban ismét asztalhoz ülnek.
Horn Gyula és Vladimír Meciar januári budapesti meg-
állapodása szerint a hágai verdikt megszületéséig Szlovákia másodpercenként 400 köbméter vizet juttatna a Duna eredeti medrébe, 40 köbméternyit a Mosoni-Dunába, három köbméternyi pedig a szivárogtató csatornába kerülne. Ezt a negyven és a három köbmétert várhatóan összevonják, mivel a szivárogtatás „vezérléssel nem igazítható a megállapodáshoz”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szellem és fűnyíró
A XVIII. században a bécsi gazdugok vagyonokat költöttek a művészetek mecenatúrájára, ám a „szabadúszó" Mozart mégis szegényen ball meg. Ila Mozart ma Magyarországon élne, s a kormányelképzeléseknek megfelelően 44 százalékos társadalombiztosítási járulék terhelné a honoráriumokat, a szerzői és alkotói jogdíjakat, a művészetbarát mecénásoknak másfélszer any-nyit kellene áldozniuk, ám a zseniális zeneszerző most is csak nincstelenül élhetné napjait, hiszen a többletterhek ellenére tisztességes táppénzt vagy nyugdíjat azért nem folyósítana neki az elvonásokban oly leleményes állam. A példánál maradva: a kottapapírért is ib-járulékot kellene fizetni, pedig az nem jövede-
lem, hanem az alkotás „árába" beépülő költség.
A szabadfoglalkozású művészek, írók, publicisták, zenészek, a tudomány képviselői általában nem egzisztenciális gondtalanságukról híresek. Szintén nem dúskálnak a pénzben például a tudományos szakfolyóiratok, az irodalmi lapok, s — minden közhiedelemmel ellentétben — az újságok sem krőzusok. Ila ezt az alkotmányos szempontból is aggályos intézkedést bevezetnék, a szegényebb lapoknál akár fehéren is maradhatna az oldaluk 44 százaléka, pusztán unyagi okokból.
Nem hallgatható el az sem, hogy történtek visszaélések is a honoráriumokkal, jogdíjukkal kapcsolatban. Sok helyen az alkalmazottak a ib-járulékfíze-
tés elkerülésére „átmentek" vállalkozóba, szellemi szabad foglalkozásúba, mert így kevesebbe kerültek cégüknek. A meghatározó rész azonban tisztességesen adózik, ráadásul egyre többen váltanak át tücsökből hangyává, s alakítják ki önkéntes társadalombiztosítási rendszereiket, hiszen öreg korukra, vagy betegségük eseten az államtól úgysem kapnának semmit.
Erős a gyanú, hogy a kormányclképzelés a mindent azonosra kaszaboló fűnyíróelv alapján született, csukhogy alkalmazásával a magyar szellemi élet, a tudomány és a kultúra világa nem a legendás angol pázsithoz, hanem a kopár szik sarjához lesz hasonlatos.
Meszleny László
A pótköltségvetés 127 milliárddal csökkentené a hiányt
Ma nyújtja be a kormány a gazdasági csomagtervét
(M unkatársunktól)
A kormány a március 12-i ülésének szellemében áttekintette a gazdasági folyamatokat és megállapította, a helyzet szükségessé tette a vállalkozásösztönző, ugyanakkor fogyasztáscsökkentő és szigorító intézkedések meghozatalát.
A kabinet a gazdasági stabilizációs csomagot egységes javaslatként ma nyújtja be a parlamentnek. A kormány a csomaggal összefüggésben megtárgyalta a pótköltségvetés tervét is, amelyet a jövő hét elején terjeszt az Országgyűlés elé - ezt Csák Elemér szóvivő jelentette be a tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón.
A szóvivő a pótköltségvetéssel kapcsolatosan elmondta, a kormánycsomag intézkedéseiből adódó pénzügyi módosításokat vezetik át számszakilag a költségvetési törvénybe. A pótköltségvetés a korábban előirányzott hiány 127 milliárd
forintos csökkentését javasolja, így a várható hiány aránya a GDP-hez viszonyítva 5,4 százalékról három százalékra mérséklődne. A bevételekkel kap-
csolatos intézkedések révén 157 milliárd forint lenne a többlet, ebben a vámpótlék hatása lenne a meghatározó.
(Folytatás az 5. oldalon)
CSALÁDI PÓTLÉKBAN RÉSZESÜLÖK
A KKDSZ szolidáris a vasutasokkal
Népszavazási kezdeményezés a közintézményekről
(M unkatársunktól)
A Közgyűjteményi és Köz-művelődési Dolgozók Szakszervezete népszavazást kezdeményez a népjóléti és művelődési közintézmények fenntartásáról, közműveink magyar tulajdonú privatizációjáról és a magánosítás teljes nyilvánosságának biz-
tosításáról - hangzott el a KKDSZ tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint azt Vadász János elmondta, szakszervezetük országos ügyvivői tanácsa fontos döntéseket hozott: megerősítve az elnökség március 20-i állásfoglalását, amely nem tartja elfogadhatónak a kormány március 12-én
bejelentett tervezett intézkedéseit, kezdeményezi, hogy a kormány nyilatkozatban deklarálja ezen közintézmények megőrzését illetve működési feltételeinek biztosítását, hiszen ezen intézmények a költségvetésből csupán 0,8 százalékkal részesülnek.
(Folytatás az 5. oldalon)
\ holnapi 32 oldalas Magyar Nemzőiből
,,Dadogó«” a parlament munkája - állítja Szabad György
Kivel fog kezet Pozsgay Imre?
*
Ader János az alkotmányozásról
Hogyan tovább, mezőgazdaság?
Tükör előtt az MSZP
Milyen
Magyarországot
szeretnénk
Miközben dúl a médiabéke...
Politikai ma -történelmi holnap
Hol vagytok, polgári pártok?
Kerekasztal a kuruzslásról
Horváth Ádám
a tévés
elbocsátásokról A Seuso-rejtély
Kicserélték a nyomócsövet
A földalatti rekonstrukciója során az Oktogonnál egyben ötveninélereB hosszon kicserélték a vízcsövet is. Nénű zavart okozott, hogy az új főnyomócső gyárilag hibásun érkezett. Mára már a nyomáspróbán is túl vunnuk a kivitelezők
llavran Zoltán felvétele
Tízszázalékos osztalék várható
Tőkeemelésre készül a Postabank
(M unkát ársunktól) Legalább 6,5 milliárdos tőkeemelést tervez az április 28-i közgyűlése után a Postabank. Princz Gábor, a magyar-osztrák tulajdonú pénzintézet elnök-vezérigazgatója a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatón elmondta: a külföldiek eddigi húszszázalékos tulajdoni aránya megduplázódhat, s új - angolszász, illetve német-osztrák - befektetők belépése is lehetséges. A tőkeemelés során nyilvános részvénykibocsátás is lesz, melynek eredményeként a lakossági tulajdon-hányad elérheti a harminc százalékot. A papírok tőzsdei beveze-
tését jövőre tervezik. A tőkeemelés mértékéről egyébként még nem döntöttek, s a piaci helyzet függvényében akár a tíz-milliárdot is elérheti. A posta tízszázalékos tulajdoni hányada várhatóan továbbra is megmarad.
A tavalyi év után járó osztalékról a közgyűlés dönt, de Princz Gábor sejtetni engedte, hogy az bizonyára hasonló lesz az eddig megszokott tízszázalékos szinthez. A tavalyi üzleti éve igen sikeres volt a Postabanknak, a mérlegfőösszeg 201 milliárdra nőtt, a saját tőke 10,5 milliárdot tett ki.
(Folytatás a 9. oldalon)
Pénzintézetek új folyószámlakötvénye
Az OTP Bank Rt., az Első Hazai Faktorház Rt. és az Allied Investment Értékpapír-kereskedelmi és Tanácsadó Rt. ez év áprilisában tovább bővíti az OTP lakossági folyószámláihoz kapcsolódó szolgáltatásokat. A Faktorház Rt. mint kibocsátó az Allied Investment forgalmazásában 30 hónapos futamidejű lebegő kamatozású havi folyószámlakötvényt bocsát ki. A
névre szóló kötvé,ny induló kamata 25 százalék lesz. A lakossági folyószámlakötvényt ez év április 10-től május 5-ig lehet jegyezni. A minimális jegyzési összeg 300 millió forint, a kibocsátó összesen 3 milliárd forintig fogad el túljegyzést, a 3 milliárdos összeg elérésekor azonban a jegyzést az eredeti határidő előtt lezárhatják.
(Folytatás a 9. oldalon)