﻿
0KeHetue& falivéti cMutefre&et!

Maíw Nemzet

Paskai László:
• •
Összeszedett
lélekkel
6. oldal

Ara: 25 Ft	On és... mellékletit*!	ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
		
SZOMBAT, 1995. április ló. mii. évfolVáiíi, 89. szám
A csodavárás állapotában
írta: Pethő Tibor
• A jelen nemzedékei csaknem annyira igénylik a csodás jeleket, mint Jézus életében. A lelki és testi megpróbáltatások, amelyeknek a sors aláveti az embereket, a jövőkép homályosságainak félelmei mind azzal az erősödő igénnyel töltik el a lelkeket, hogy az Úr adjon bizonyságot a benne hívőknek létezéséről, segítőkészségéről, gondviseléséről.
A tudomány mérföl-des léptei ugyan egyfelől igazolják az „isteni szikra” mind fényesebb jelentkezését, másfelől viszont a világmindenség nem csökkenő, hanem szaporodó titkai az ember parányi voltára, jelentéktelenségére figyelmeztetnek. Jézus tudta, hogy a „megrendelt”, kérésre történő csodatétel, nem erősíti, hanem aláássa a hitet, mivel a mélyen, igazán hívőknek nincs szükségük csodákra, hiszen a mindennapi élet tele van az isteni gondviselés kisebb-nagyobb jeleivel.
„A csoda üzenete” címmel a Time április 10-i száma hosszabb összeállítást közöl az egyházak Biblia-kutatóinak és a különféle vallási csoportok tagjainak nézeteiről a csodák mibenlétéről.
A közvélemény-kutatás .szerint az amerikaiak 69 százaléka hisz a csodákban. A leggyorsabban növekvő vallásos szervezetek a Charizmatikusok és a Pentecostal (húsvéti) kongregációk, amelyeknél az isten-tisztelet a .jelek és csodák” körül forog. A lap leírja egy észak-karolinai kislány, Elizabeth Jemigan esetét. A család a kislány születése után négy hónappal vette észre, hogy valami rendellenességet mutat a jobb szem. Az orvos nagyapa különféle vizsgálatokra küldte a gyereket, mígnem kétséget kizáróan megállapították, hogy Elizabethnek agytumora van. A gyermeket műtétnek vetették alá, amelynél 5:1-hez volt az esélye a tartós agykárosodásnak. A daganat nagy részét eltávolították a jobb szem mozgását szabályozó idegről. A műtétet követő patológiai jelentés azonban a lehető legrosszabbat mutatta ki.
A család barátja, egy lelkész feladta a kislánynak az
utolsó kenetet, és a családot megbízta, hogy a szentelt olajjal a következő operációig többször kenjék be a kis beteget. Öt nap elteltével az orvos legnagyobb meghökkenésére az ömleny teljesen eltűnt. Elizabeth két nap múlva ismét otthon volt. „Ekkor már tud-
tuk, hpgy kisebb csoda történt, ami a nagy csoda bevezetője” - mondta a nagyapa.
A lap még egy sor tudományosan meg nem magyarázható gyógyulási esetet sorol fel, majd idézi a Fuller Teológiai Szeminárium egy professzorát: „A csodának sok formája van... Rendkívüli időket élünk... az Egyesült Államok története során soha nem fordultak elő ilyen gyakorisággal a csodás jelek, mint napjainkban.”
Húsvét időszakában újból és újból kiéleződnek a viták a kereszténység alapvető csodájáról, Jézus feltámadásáról. Hiszen Szent Pál írja a Korinthu-siakhoz írott első levélben (15., 14.): „Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.” A kételkedők és hitetlenek különféle
magyarázatokat adnak a bibliai csodákra; a Vörös-tenger egy földrengés következtében vált ketté; üstökös volt a betlehemi csillag, Jézus kómába esett a keresztfán, de nem halt meg; az apostolok felizgatott idegállapotukban vélték úgy, hogy Jézus jelent meg előttük.
Liberális tudósok az első század társadalmának kutatásából arra következtetnek, hogy az Újszövetség szerzői találtak ki különféle történeteket Jézusról. Egy hívő tudós, Murray Harris viszont éppen ellenkező következtetésre jut.
„Miért kaptak az asszonyok oly kiemelkedő szerepet - kérdezi ha a feltámadás története csupán koholrfiány? Ők találták üresen a sírt, és Mária Magdolnának jelent meg először a feltámadt Jézus, így senki sem agyalhatta ki a történetet, hiszen az akkori zsidó törvény az asszonyok vallomását elfogadhatatlannak tartotta.
Emellett egy új bizonyíték az a papirusz, amit Felső-Egyiptomban találtak, és amely Máté evangéliumának részeit tartalmazza. A Magda-
lena-töredéknek nevezett lelet a legmegbízhatóbb papiruszszakértő, Carsten Peter Thiede szerint az első századból (Kr. u. 70) származik. Márpedig akkor még sok szemtanú életben volt, s bizonyára tiltakozott volna a pontatlanságok és hamisítások ellen.
A valószínűtlen még nem hihetetlen. A történelem tarkállik a meglepő eseményektől. Többet az egyszerűség kedvéért „csodának”, nem várt történelmi, gazdasági fordulatnak minősítettek. Churchill második világháborús emlékirataiban szerepel egy, Sztálinnal Teheránban 1943 őszén folytatott beszélgetés. Arról volt szó, hogy Németország a vereséget köve-* tőén mennyi idő múlva fog talpra állni. „Tizenöt-húsz év - mondta Sztálin amíg összeszedik magukat. Én (Churchill) ötvenet említettem.”
Sztálin bizonyult realistábbnak, mert a német gazdasági „csoda” már beindult 1954-ben. S vajon nem ér-demli-e meg a „csoda” minősítést az, hogy a Szovjetunió, a világ második legnagyobb katonai hatalma 1991-ben egyetlen puskalövés nélkül összeomlott, alkotó részeire esett szét?
Mai világunk valahogy a csodavárás állapotában van a XXI. század küszöbén. Benne hazánk is. A megoldásra váró egyetemes és nemzeti kérdések félelmetesen összesűrűsödtek a környezetszennyezéstől, az üvegházhatás erősödésétől az etnikai-nemzeti feszültségek élesedéséig, a gazdasági bizonytalanságokig és az emberi életet fenyegető új veszedelmek megjelenéséig. II. János Pál pápa legújabb enciklikájában, az „Evangélium Vitae”-ban, az „Elet Evangéliumában” nagyon határozott hangon szól az egymilliárdnyi katolikushoz. A „halál kultúrájával” szembe kell állítani az „élet kultúráját” - mondja az ember méltóságának és szabadságának védelmét.
Mintha erre figyelmeztetne a civitavecchiai Madonna, a Mater Dolorosa könnyező szobra is.
...	'	 _ .	_	. _				
Interjú visszahívott tokiói nagykövetünkkel	4. oldal	Nemeskürty István:	
Bruszt László:		Magyarország — 1795	13. oldal
Bomlott az érdekegyeztetés helyzete	6. oldal	Tőkéczki László:	
Bihari Mihály:		A magyar elit hajlékonysága	15. oldal
Felül kellene vizsgálni a koalíciós szerződést	7. oldal	Sneé Péter:	
A főprivatizőrök összeférhetetlensége	10. oldal	Birodalom nélkül, alattvalókként	16. oldal
Kádár Béla: Csak a növekedés teremthet egyensúlyt	11. oldal	Jáki Szaniszló: Kényszerzubbony viselése nélkül	18. oldal
Vitányi Iván: Nagyobb a félelem a valós fenyegetettségnél	12. oldal	Szokolay Sándor: Jézust ma sokkal hamarabb ölnék meg	19. oldal
Szűrös Mátyás: A szakértelem eddig nem nagyon látszott	12. oldal	Gross Arnold: Nem baj, ha valami szép	19. oldal
Demszky Gábor: A fővárosban szűkül a lobbyk játéktere	13. oldal	Kiss Károly: Találkozások a Vörös Hadsereggel	20. oldal
A hiány százötvenhatmilliárd forint lehet
A kormány beterjesztette a pótköltségvetést
A kormány eljuttatta pénteken az Országgyűléshez az 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerint a központi költségvetés tőketörlesztés nélküli hiányát az eredetileg tervezett 282,7 milliárd forintról 156 milliárd forintra kell csökkenteni.
A bevételeknek mintegy 157 milliárd forinttal kell meghaladniuk az eredeti költségvetési törvényben rögzített szintet,
miközben a kiadások 30 milliárd forinttal növekedhetnek -jelenti az MTI. A törvényjavaslat indoklása szerint a súlyos gazdasági helyzet és a kormány stabilizációs programja is megkívánja a központi költségvetés előirányzatainak módosítását. A külső és belső egyensúly helyreállításának alapvető kérdése az államháztartás, illetve a központi költségvetés pozíciójának megerősítése. Az állam-háztartás tőketörlesztés nélküli 335 milliárd forintos 1994. évi
hiányához képest 1995-re 22 milliárd forintos csökkenést terveztek, de a becslések szerint a tervezett intézkedések nélkül a hiány megközelítené a 350 milliárd forintot. A pótköltségvetésben, illetve a stabilizációs törvénycsomagban előirányzott intézkedések megakadályozzák a pénzügyi egyensúly romlását. Ez fontos követelmény az ország további eladósodásának megakadályozására, a hitelképesség megőrzésére.
(Folytatás all. oldalon)
Az ET parlamenti elnöke szerint
Az 1201 -es ajánlás halott
Bukarestből jelenti az MTI: Pénteken több román lap is vezető helyen ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Miguel-Ángel Martinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke adott a sajtónak Teodor Melescanu külügyminiszterrel tartott találkozója előtt. Martinez román meghívásra tesz egyhetes látogatást Bukarestben és Erdélyben.
A Vocea Romaniei című kormánylap „Miguel-Ángel Martinez: „Az 1201 -es ajánlás halott” címmel első oldalas cikkben idézi az ET parlamenti közgyűlése elnökének szavait: „Nagyon meglepett, hogy többször is megkérdezték ro-
mániai tartózkodásom alatt, mi a véleményem az 1201-es ajánlásról. Amellett, hogy szinte lehetetlen számomra betéve ismerni a közgyűlés által elfogadott ezerháromszáz ajánlás szövegét, amikor megértettem, miről van szó, elképedtem azon, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak ennek a két évvel ezelőtt elfogadott ajánlásnak, amely ma már túlhaladott, halott. Szerepét a kisebbségi keretegyezmény vette át. Most ennek az aláírását és ratifikálását igénylik, továbbá egy, a kisebbségek kulturális és oktatási jogaira vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv tökéletesítését.
(Folytatás a 2. oldalon)
Horvát tiltakozás
Vészesen romlik a helyzet Boszniában
ÚJVIDÉK - A horvát külügyminiszter Dubrovnik szerb lövetése miatt levéllel fordult a Biztonsági Tanácshoz, ebben azt állítja, hogy a repülőtér elleni támadás során tizenkét lövedék csapódott a kifutópályára és az üzemanyagraktárba, amely felrobbant. Mate Granic tiltakozott amiatt is, hogy a krajinai szerbek SA-6 típusú föld-levegő rakétát lőttek ki egy Károlyváros környéki falura, Zágrábtól 60 kilométerre délre.
(Folytatás a 3. oldalon)
MSZP-szakszervezeti találkozó
Az MSZOSZ szolidáris a vasutasokkal
(Munkatársunktól)
Az MSZP frakcióvezetősége egyértelműen pozitívnak, az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó hat konföderáció vezetői többségükben hasznosnak ítélték azt a találkozót, amely tegnap zajlott a képviselői irodaházban a szocialista frakció vezetősége és a konföderációk első számú emberei között.
A két és fél órás megbeszélés után Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője újság-
íróknak nyilatkozva leszögezte: egy baloldali párt frakciója közvetlenül kíván tájékozódni a szakszervezetek véleményéről a kormány stabilizációs csomagjával, illetve a munka törvénykönyvével kapcsolatos kérdésekről. „Abban maradtunk, hogy az MSZOSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma számos olyan, a kormány által előírt kereten belül maradó javaslatot tett, amellyel a szocialista képviselőcsoport érdemben foglalkozik majd” - mondta a szocialisták frakcióvezetője. Hangsúlyozta: amíg a parlamentben
nem kezdődik meg a stabilizációs csomaggal kapcsolatos vita, addig helye lehet módosító javaslatoknak is.
Lapunk kérdésére - elégedett-e a találkozó eredményével - Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke kijelentette, úgy véli, van készség az MSZP frakciójában arra, hogy az MSZOSZ családi pótlékkal, anyasági segéllyel, a fékéte-gazdasággal és a monetáris politikával (a költségvetési szféra nettó finanszírozásáról van szó) kapcsolatos javaslatait figyelembe vegye.
(Folytatás az 5. oldalon)
T ársadalombiztosítás
Kevesebb pénz jut megelőzésre
(Munkatársunktól)
Politikai patthelyzet alakult ki a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok között. Az ellentétek gyökere abban keresendő, hogy megmaradt a kabinet felelőssége a kötelező biztosításért. A kormány és az önkormányzatok mellérendelt helyzetben vannak, mindkettő megbéníthatja a másik működését, és nincsnenek technikák az ellentétek oldására. Az állóháború - és az e keretében ásott lövészárkok - csak úgy szüntethető meg, ha sikerül újragondolni a kompetenciaszabályokat annak alapján, milyen társadalombiztosítást akarunk - jelentette ki Fazekas Marianna jogász, az Egészség-biztosítási Önkormányzat pénteki sajtótájékoztatóján.
(Folytatás a 6. oldalon)
Gyes, családi pótlék: csúszóhatár
A nagycsaládosok többet kapnak?
Elmozdulás tapasztalható a kormány megszorító csomagtervével kapcsolatos tárgyalásokon - értesült lapunk kormányhoz közelálló forrásokból.
A változtatások két ponton érintik a családpolitikai rendszert. Több szakértő is felhívta a figyelmet azokra az ellenérvekre, amelyek a családi pótléknál és a gyesnél bevezetendő 25 ezer forintos bruttó jövedelemhatárral kapcsolatban felvetődtek. A jövedelmek néhány forintos különbsége esetén ugyanis több ezer forintos támogatástól eshetnek el a családok. Emellett sokan attól
tartanak, hogy a 25 ezer forint feletti részt „zsebből” fizetik majd ki a munkáltatók. Emiatt várhatóan mégsem válik merev határponttá a 25 ezer forintos bruttó jövedelem, hanem egy úgynevezett csúszóhatárt vezetnek be. Ennek technikáján még dolgoznak a szakértők. A másik kedvező változtatás a nagycsaládosokat érinti. A kormány ugyanis hajlik arra, hogy a három- és többgyermekesek a tervezettnél nagyobb támogatást kapjanak.
A tárgyalások még folynak, a szakértők egyelőre a részleteken dolgoznak.
(é. a.)