﻿7. oldal
Ui* •)
Ifi.
*	** *n#
* n**b
■’C,IC4*I
04ÉÍ
*	*u4
«•ti «
1994 _ Jfr
** i3tym
** I :i>e-
•tyn +t-
**>
ih Ui* **°l> I
*
4uk(H|g{ r* rirJa--■í^kaU T* t% | ■iiywanc fí Vwe
«I
* 2*mr>
•* M
Ián
an&mSk
rpmn-
■ Műi
fi icurt-
m Sttn- t
■SUttUL
bltlfr
Ml H>>
t
lén*«
Mucit' tertfi É ‘jtor ■
;jí>* 1
:(MlÉ jítsd i
h:fj8|ák Ä pé cp* rendel
|k-#)
**»
4 -1Ä
nC{ Kn
vrmkA .■**** •4] üuM-;,,ndi
fifctf
r. k^olF
vV^|j ti »dt UflfcíN*
•	ßfilf
aikÁt**’
hclict*»*
P«**
„■s iülrf-„ dt
4M* **" cnn,,í
{J jcld^ ¥j#*Ö5*
|yfg#
*	Ari**®
4» *•"	-
nfl04 **
Az idegengyűlölet -
r|i*k	Maastricht!)«»! nézve 9. oldal
** * hete	l tunk Európába 11. oldal
'*■*6 te.	
"** • ne 1 -Y> *	Ára: 19,50 Ft
Közelkép: Feketegazdaság
laúw Nemzet
Színházi értékek és üzletek
13. oldal
. Hogyan írtak a lapok a megszorításokról?
16. oldal


ALAPÍTOTTA: PETIM) SÁNDOR
esi rÓRTOK, 1995. április 27. IMII. évfolyam, 9R. szám
Magyar kezdeményezések az Európa Tanácsban
Horn Gyula szerint lehetséges a kompromisszum Romániával
A magyar kormányfő szeHnt sikerült tisztázni az 1201-ee ajánlás körüli vitát
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
(Tudósítónktól) STRASBOURG - A Horn Gyula számára „legkedvesebb integrációs szervezetben”, az Európa Tanácsban tett egyna-
gyar kormányfő elképzelhetőnek tartotta, hogy az 1201-es ajánlás ügyében sikerül kompromisszumos megoldást találni Romániával. A miniszterelnök
pos szerdai látogatásán a ma- Strasbourgban sürgette Orosz-
ország és Ukrajna feltételekkel történő felvételét a szervezetbe, s új kezdeményezést javasolt a Szerbia elleni embargó esetleges felfüggesztésére is.
(Folytatás a 2. oldalon)
Ellenzéki párbeszéd
a szakszervezetekkel
Egybeeső
érdekek
(M unkatársunktól)
Az MSZOSZ - a kormány gazdasági csomagjával szembeni - alternatív javaslatáról tárgyaltak április 25-26-án az ellenzéki pártok és a magyarországi szakszervezetek vezetői a Lakiteleki Népfőiskolán. Gémesi György, az MDF alelnöke a Szót iái is biztonság, érdekvédelem elnevezésű konferencia után lapunknak elmondta: a kerékasztal-tárgyalások során az elhangzott felszólalásokból kiderült - s ezt Nagy Sándor is leszögezte -, hogy az MSZOSZ javaslata csak kiegészíti a kormánycsomagot, a tervezet nem gazdasági program, ennek elkészítésére nem is lett volna idejük.
(Folytatás az 5. oldalon)
A világgazdasági fórumon Bokrost Békési helyettesítette
Hazánk kiszámítható partner kíván lenni
(M unkatársunktól)
Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetével zárult szerdán délután a davosi világgazdasági fórum kétnapos budapesti „kihelyezett” ülése, amelynek célja az volt, hogy a világ számos országából érkezett üzletemberek megismerkedjenek a magyar kormány gazdasági terveivel.
Göncz Árpád úgy ítélte meg, hogy erre a tanácskozásra a legmegfelelőbb időben került sor, a résztvevők első kézből kaphattak információkat a ma-
gyar gazdaság jelenlegi állapotáról, a sikerekről éppúgy, mint a nehézségekről. A makrogazdasági probémák ellenére továbbra is vállalkozásbarát a gazdasági környezet, s Magyarország kiszámítható partner kíván lenni - hangoztatta a köztársasági elnök.
Szerdán szekciókban, zárt ajtók mögött zajlott a konferencia java része, elsősorban a pénzügyek, az energiaipar, a telekommunikáció, az elektronika, az élelmiszer- és gyógyszeripar állt a figyelem középpontjában.
(Folytatás a 3. oldalon)
Forintos szabadság?
A mindenki által csönden, béketűrő emberként ismert Surányi György nemrégiben szinte kiabált a GIB bejáratánál szolgálatot teljesítő	rendészekkel.
Hívjanak rendőröket — szólt az alkalmazottakra —, egyszerűen tűrhetetlen, mi folyik itt: a bank ajtaja előtt öt-hat ember akasz-kodott az épületbe igyekvőre, pénzváltást ajánlva.
Az időközben jegybankelnökké avanzsált CIB-vezérigazgatót — és a Belvárosban megforduló többi honi polgárt - maholnap már nemigen szólítják le: a kormány rámondta az igent, a T. Ház döntése esedékes: a devizatörvény tovább liberalizálódik, s csaknem teljesen szabadon átváltható lesz a forint. A konvertibilitásához vezető
út persze hosszadalmas volt: megtanulhattuk, hogy mivel jár a korlátozás, mit jelent a hiány, s bármennyire is tiltották, otthon gyűjtögettük a dollárokat. Figyeltük a feketeárfolyamokat, mindenkinek volt híre, hol van a legjobb zugárus, s rabló-pandúrt játszottunk a vámosokkal, ha seftelt zsebpénzt vittünk magunkkal a nyaralásra.
Meglehet, nem más ez, mint paradoxon: a szinte teljesen szabad átválthatósága miatt jobban bízhatunk magában a forintban. Az ésedékes parlamenti döntés a büntetőjogi, rendőri eszközöknél hatékonyabb közgazdaságiakkal vonultatja ki egy területről, a devizakereskedelemből a feketegazdaság szereplőit. A liberálisukká váló tör-
vény talán ellenérvként szolgálhat a kettős valuta-rendszer kialakulásától tartóknak, s üzleti döntésre sarkallhatja a pénztulajdonosokat:	otthon, ingyen,
valutaszámlán, vagy a napjainkban lényegesen jobb jövedelmet kínáló forintbetétben gyűjtsenek ezentúl.
Kegy volt-e a devizatörvény-tervezet elkészítése? Nem, ellenkezőleg: biztonságot ajánl a döntést mielőbb meghozó parlament a pénz-tulajdonosoknak, növelheti a megtakarítási kedvet, s teljesebbé teheti a nyűt, látható jövedelmű befektetési szabadságot a lakosság számára is. A baj csak az, hogy e jogokkal és lehetőségekkel — lévén üres a pénztárcája — egyre kevesebb embernek van módja élni.
Gergely László
A T. Házban folytatódott a Bokros-csomag vitája
Szakmailag megalapozatlannak tartja az ellenzék a javaslatot
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés háromnapos ülésének tegnapi, harmadik munkanapján Torgyán József „abszolválta” a harmadik napirend előtti felszólalását is. A T. Ház meglehetősen szűk körben - kilenc bizottság párhuzamosan ülésezett - folytatta a stabilizációs csomagterv általános vitáját, s este hét óra előtt Bokros Lajos a kormány nevében már szinte „családi körben” tarthatta meg vitazáróját.
Torgyán József napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy a sátoraljaújhelyi El-zett gyár korábban 250 millió márka hitelből 40 százalékot „papírmunkára”, know-how-ra fordított, majd pedig a felszámoló bíró - aki később az SZDSZ színeiben Szerencs polgármesteri címére is pályázott - a gyengélkedő, de nagy értéket képviselő vállalatot átadta egy kéttagú, egymillió forintos alaptőkével rendelkező kft.-nek. Az áldatlan kormányzati belharc számlájára írta a frakcióvezető a céget és a várost is sújtó foglalkoztatási helyzetet. Vastagh Pál igazságügy-miniszter af. elhangzottakra reagálva a körültekintőbb vizsgálódás szükségességét hangsúlyozta, hozzáfűzve: a kormány összehangolt lépése-
ket tesz a feketegazdaság fe-számolására. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője visszautasította a pártját érintő alaptalan vádaskodást és tisztességtelennek minősítette Torgyán vitastílusát. Bárány Sándor felszólalásában védelmébe vette a
gazdasági stabilizációs programot és reményét fejezte ki, hogy a Hom-kormány lesz az első, amelynek sikerül megállítania határozott intézkedéseivel a gazdaság negatív folyamatait.
(Folytatás az 5. oldalon)
A pénzügyminiszter...
Weber Lajos felvétele
A
ASZ-jelentés az áj tb-székházról
Egymilliárdos felesleges kiadás
(Munkatársunktól)
A társadalombiztosítás új székházával kapcsolatos beruházás csaknem egy-milliárd forinttal terhelte meg feleslegesen a biztosítottak pénztárcáját - így foglalja össze az Állami Számvevőszék vizsgálatainak eredményét.
A tb új székházát - melyet a két ágazatra bontás után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kapott meg - tavaly február elsején adták át. Az épület teljes bekerülési költsége meghaladta a 3,3 milliárd forintot. Az ÁSZ már a székház elkészülte előtt jelezte, hogy a beruházásnál az érintettéi: „nem jártak el a szükséges körültekintéssel, költségigényesek az építési megoldások, kedvezőtlen a terü-
let kihasználása". A jelentés szerint az építkezés előkészületei már 1987-ben megindultak, akkor azonban az Állami Tervbizottság nem hagyta jóvá a beruházást. Három évvel később a költségvetés és a tb kapcsolat-rendszerének módosítása következtében „a korábbi döntési kötelezettségek csökkentek”. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság „külső kontroll és számonkérés nélkül hozhatta meg döntéseit".
Ennek következéménye-ként - fogalmaz az ÁSZ-jelen-tés - „nem szakszerűségi, célszerűségi és gazdaságossági szempontok határozták meg, hogy milyen székház épüljön, hanem alkalmi tényezők, illetve többnyire informálisan, érvényesülő személyes és csoport-érdekek gyakoroltak befolyást
a döntésekre". A vizsgálatot nehezítette, hogy ma már teljesen más szervezeti keretek között és egészen más személyek vezetik a társadalombiztosítást, s „részben ennek következtében a beruházás előkészítésével kapcsolatos dokumentumok sora veszett el nyomtalanul”.
Az ÁSZ-jelentés szerint több tényező okozta az egymil-liárd forintos többletköltséget. Az épület alatt kétszintes, 280 fős gépkocsiparkolót építettek, ezt feleslegesnek tartja a számvevőszék. Botos József, az OTF akkori főigazgatója viszont úgy véli, egy a harmadik évezredben is működő épületet hiba lett volna mélygarázs nélkül megépíteni, főként azért, mert a Váci úton szinte lehetetlen parkolóhelyet találni.
(Folytatás a 4. oldalon)
A s/,«niliali 32 oldalas Magyar Nemzetből
Interjú
Kövér Lászlóval
A Polgári Magyarországért című kongresszusi dokumentum szándékosan nem szól arról, hogy a Fidesznek mely pártokkal kellene szövetséget kötnie, mert menet közben arra a belátásra jutottunk, hogy a Fidesznek azt az értékrendet kell rögzítenie, amely alapján politizál - nyilatkozta lapunknak Kövér László. A pórt alelnö-ke szeretné, ha a kongresszusi vita erről és nem a polgári szövetség kívánatos vagy nem kívánatos voltáról szólna.
Vékony jégen - Tor gyárinál
Alaposan romlott a kormány népszerűsége: már csuk az eml*erek egyhartnadu gondolja, hogy jó irányba vezetik az országot. Az meg kifejezetten megdöbbentő, hogy a sajtószabadságot csak a lakosság hat (!) százaléka tartja fontosnak. Ezekből kiindulva igen messzire jut következtetéseiben Debreczeni József.
Vádat emelnek az olajcápák ellen
Hamarosan vádat emelnek 53 csongrádi „olajná-bob” ellen. A nyomozás vezetői 1,6 milliárd forinttal rövidítették meg az államkincstárt. Ez a vagyon szőrén-szálán eltűnt. Keresztapákra vagy „felsőbb politikai kapcsolatra” nem bukkantak. A gyanút a nagyon sok számla, és a reklamáló gépkocsi-tulajdonosok azonnali kártérítése keltette fel.
Családi tartalékok
Valutavásárlás 40 milliárdért
Az első negyedévben 344 millió dollárt - mintegy 40 milliárd forintért - váltottak ki évi 800 dolláros keretük terhére a magyar állampolgárok, és ez lényegében megegyezik a tavaly július végi állapottal, ugyanis 1994-ben hét hónap alatt fogyott el hasonló összeg. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták: az idén januárban 120 millió, februárban 117 millió, márciusban pedig 107 millió dollárt váltottak ki a magyar állampolgárok.
(Folytatás a 13. oldalon)
ÁVÜ-döntések
Lépések a privatizáció gyorsítására
(Munkatársunktól)
A korábbi elképzelésekkel szemben nem neveznek ki a Hírlapkiadó Rt. élére új vezér-igazgatót - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Suchman Tamás privatizációs miniszter -, hanem a Pallas Kiadó végelszámolásával megbízott társaságot, a német-magyar Kontext Kft.-1 kérték fel a Hírlapkiadó Rt. végelszámolásának lebonyolítására és a hozzá tartozó lapok menedzselésére a privatizációig. A koncepcióválto-
zást a gazdasági érdek indokolja - hansúlyozta - vagyis az, hogy történjen meg a két szervezet összevonása, majd közösen a végelszámolás.
Mint ismert, a Pallas és a Hírlapkiadó Rt. között vagyon-vita folyik, aminek hátterét a Kormányzati Ellenőrzési Iroda is vizsgálta. A szinte kibogozhatatlan vagyonmozgásokat -amelyet a két cég korábbi közös vezérigazgatója hajtott végre - ezzel le lehet zárni.
(Folytatás a 13. oldalon)
Veszélyben az alkalmazottak bére?
Elbocsátások a városházán
(Munkatársunktól)
A Főpolgármesteri Hivatalban mintegy 1100-an dolgoznak. A létszámleépítés -ha az ügyben illetékes főjegyző, Tiba Zsolt elfogadja a kormány által ajánlott tizenöt százalékos leépítést - közel 170 embert érintene. Ez a szám Tiba Zsolt szerint fájdalmasam magas, ezért a főjegyző azt ígéri: körültekintően fog eljárni.
Az elbocsátásokhoz ütemtervet dolgoznak ki, amit
egyeztetnek Demszky Gábor főpolgármesterrel és a főpolgármester-helyettesekkel is. Az ütemterv kidolgozásába bevonják a hivatalban illetékes szakszervezetet is. A főjegyző a szakszervezetekkel folyó egyeztető tárgyalásokon kemény vitákra számít.
Kérdéses az is, hogy a Bokros-csomag megszavazásával valóban megvonnak-e havi húsz százalékot az önkormányzatok alaptámogatásából, (Folytatás a 4. oldalon)
