﻿Közelkép:
Választási évforduló
7. oldal
Esti Kornél és a polgárság
8. oldal
KI felel az önkormányzati esődért? 7.„t,
i Ma®ar Nemzet
Termelés, elosztás, megszorítás
11. oldal
Nobel-díjas magyar tudósok
| Interjú Harsányi Jánossal lés Oláh Györggyel a 15. oldalon'
Ára: 19,50 Ft	ALAPÍTOTTA: PETI1Ő SÁNDOR	HÉTFŐ, 1995. május R. LV III. évfolyam, 106. szám-
'■ 	 	 		-	 ■ ■■ ■ 1		
Tizennégy év után jobboldali államfő az Elysée-ben
Jacques Chirac nyerte a francia elnökválasztást
A győztes Jacques Chirac választói körében
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Két, korábban elvesztett kísérlet után Jacques Chirac (52 százalékkal) megnyerte a francia elnökválasztást. Vetélytársa, a szocialista Lionel Jospin (48 százalék)
sem tekinthető igazi vesztesnek, kampányával felrázta pártja szavazótáborát.
A kampány végére az addig sokat szidott közvélemény-kutatások nem mondtak csődöt: ha a vártnál kisebb előnnyel is, de a
választók többsége (igen magas, 80 százalékos részvétel mellett) Jacques Chiracot, a jobbközép RPR párt alapítóját választotta meg vasárnap a Francia Köztársaság államfőjének.
(Folytatás a 3. oldalon)
Egyes állítások szerint
A szerbek állásokat foglaltak a Duna partján
ÚJVIDÉK - A horvát hatóságok igyekeznek helyreállítani a rendet Nyugat-Szla-vóniában. A vasárnapi hírek szerint Okucaniban ismét nyitva tartanak a közintzmé-nyek és boltok. Ellenőrzik a vízvezetékeket és a villanyhálózatot.
Bertrand Janvier tábornok, az ENSZ-erők főparancsnoka a hét végén Pakracban járt s kijelentette, a horvátok mintegy kétszáz helybeli szer-bet szabadon engedtek. A horvát rendőrség mintegy ezer pakraci szerb férfit szállított át kihallgatásra Varazsdinba és Bjelovárra, nemzetközi megfigyelők szerint azzal a céllal, hogy kiszűrjék közülük a katonákat.
Nyugat-Szlavóniában azonban alig maradt szerb lakos. A háromezer lelket számláló Okucaniban például ENSZ-adatok szerint alig százra tehető azoknak a száma, akik nem hagyták el otthonaikat. Mintegy hétezer nyugat-szlavóniai szerb menekült át Boszniába, ellátásuk eléggé silány.
(Folytatás a 3. oldalon)
A bizalomerősítés jegyében
Pénzügyi trió Tokióban
Tokióba érkezett vasárnap Bokros Lajos pénzügyminiszter, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Hárshegyi Frigyes MNB-alelnök. Kétnapos látogatásuk során találkoznak Kono Johei külügyminiszterrel, Takemura Masza-josi pénzügyminiszterrel, Ma-cusita Jaszuóval, a japán jegybank kormányzójával, több nagy pénzintézet, valamint a Japán Hitelminősítő Intézet vezetőivel. Bokros Lajos az MTI-nek elmondta, a kormányzat képviselőivel tartandó tárgyalásokon azt szeretnék elérni, hogy reális kép alakuljon ki bennük Magyarországról, s támogassák az üzleti köröket magyarországi befektetéseikben, adósságállományunk jelentős része ugyanis e csoportok folyósította hitelekből származik.
(Folytatás a 12. oldalon)
Megerősödött szakszervezeti szövetség született
Harmincnyolc órás heti munkaidőt szorgalmaznak

(Munkatársunktól)
Az MSZOSZ a jövőben fellép annak érdekében, hogy korlátozott állami tulajdonú vállalatoknál ne lehessen központi, kormányzati döntéssel határozni a bérekről, ugyanakkor abban is megállapodás született a legnagyobb szakszervezeti szövetség hét végi kongresszusán: az ágazati és helyi szakszervezetek külön is kényszerítsék ki a kollektív bérmegállapodásokat.
Egy megerősödött, maga elé minden korábbinál reálisabb célokat kitűző szakszervezeti szövetség született a hét végén - jelentették be a
kongresszust követő sajtótájékoztatón az új vezetők, Nagy Sándor elnök, Sándor László és Vágó János alelnökök. Nagy Sándor hangsúlyozta: az elfogadott dokumentumok nem hagynak kétséget afelől, hogy az MSZOSZ eltökélten végig kívánja vinni a tagság akaratát. így például a bértárgyalásokon és a kollektív szerződések megalkotásakor sokkal nagyobb határozottsággal kívánják képviselni a tagságot. A kongresszus néhány módosítást is végrehajtott az MSZOSZ alapokmányában, amelyről az új-régi vezetők azt állították, ezek a szövetség működőképességét és a belső kapcsolatépítést szolgálják. Mint azonban kiderült, ha nem születtek volna
meg a szakszervezetek kiszámíthatóságát is erősítő szabálymódosítások, akkor többen - köztük Nagy Sándor -mérlegelték volna, vállalják-e a további részvételt a szövetség munkájában.
A kongresszuson hangsúlyosan felvetették azt az ellentmondást, hogy míg egy szakszervezet által kiharcolt munkahelyi kollektív megállapodás valamennyi munka-vállalót érint, addig anyagilag csupán a tagok járulnak hozzá az érdekvédelmi szervezet működtetéséhez. Nagy Sándor szavaiból kitűnt, még nem körvonalazódott, miként lehetne érvényesíthető a dolgozók hozzájárulása az érdekvédelmi munkához.
(Folytatás az 5. oldalon)
Próbavoks: elnyújtott majális, alacsony részvétellel
MSZP, FKGP, Fidesz az élen...
(M unkatársunktól)
A regisztrációba felvett 58 263 választó közül mindössze 4732 polgár adta le voksát az első kaposvári próbaválasztás alkalmából, ebből 4711 bizonyult érvényesnek. Ez azt jelenti: a részvételi arány a felnőttek körében 8,11 százalékos, míg a 16-17 évesek esetében 8,36 százalékos volt Az összesítésben első helyen az MSZP végzett, majd az FKGP és az Fidesz lett dobogós a vasárnapi megmérettetésen.
Ha az alig több mint nyolcszázaléknyi választót megmozgató kaposvári próbavoks
eredményét hivatalosnak tekintenénk, akkor hétfőtől nyolc párt képviselhetné magát a magyar parlamentben. Az egyhetes kampány után a vasárnapi, alacsony részvétellel megtartott választáson ugyanúgy, mint tavaly májusban, az MSZP győzött. A délután két órakor történt második urna-bontást követően a 18 év feletti választópolgárok a MIÉP-et és a Munkáspártot is bejuttatták a képzeletbeli magyar parlamentbe. A 16 és 17 év közötti fiatalok, akiknek először nyílt lehetőségük a véleménynyilvánításra, szintén az MSZP-re szavaztak a legtöbben. Az ifjú generáció voksai alapján az is kiderült: másodikként - alig
egy százalékkal lemaradva - a Fideszt kedvelik leginkább.
A rendezvényt záró utolsó fórumot követően a pártok szószólói sajtótájékoztatón értékelték a kialakult részeredményt s magát a próbavoksot. Az MSZP részéről Csintalan Sándor ügyvezető alelnök arról szólt: örül az eredménynek és annak is, hogy úgy tűnik, az MSZP szavazótábora stabilizálódni látszik. Csintalan szerint a jövő nagy kérdése: a jobboldalon elhelyezkedő jobbközép pártok vagy a kisgazdák nyernek. E verseny ugyanis eldönti: az illúziók országa felé haladunk-e, vagy valóságos jobbközép alternatíva alakul ki az ellenzéki oldalon.
(Folytatás az 5. oldalon)
Legtöbben a kirándulást választották
MTl-fotó - Kálmándy Ferenc
Lenne pénz Borsod
fejlesztésre
(M unkatársunktól)
Milliárdokat nyelt el a borsodi válságövezet, a bajok azonban csak tetéződtek. Diósgyőr ma is havi ötszáz-hatszázmillió forintot emészt föl az adófizetők keserves forintjaiból, mégsem alapozódik meg biztató jövő. Ha-ragh Lajos, a borsodi kohászat ismert mérnöke úgy véli: a most a régióba ölt pénznél kevesebb is elegendő lenne az üdvösséghez. A műszaki doktor szerint át kell alakítani az úgynevezett „reorganizációs” programot.
(Folytatás a 12. oldalon)
Az utolsó pár cipő
Amikor az elmúlt év tavaszán a magyar parlament hosszas vajúdás után elfogadta az Akadémiáról szóló törvényt, akkor ön-kormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestületként deklarálta a Magyar Tudományos Akadémiát. Ezzel hosszú évtizedek jogos igényét elégítette ki: olyan paragrafusokat adott a tudós testület kezébe, amelyekkel irányíthatja saját sorsát.
A reformkor idején, amikor Széchenyi István életre hívta az Akadémia jogelődjét a Magyar Tudós Társaságot, szintén nehéz gondokkal küzdött az ország: a függetlenség kivívása mellett egy teljes gazdasági és társadalmi moderni-
zációt kellett volna végrehajtani. Nem véletlen, hogy a „legnagyobb magyarnak” éppen akkor jutott eszébe a Tudós Társaság megalapítása: segítséget várt az elviselhetetlen, megoldhatatlannak látszó feladatok megoldásához. És kik tudnának segíteni, ha nem a kiművelt emberfők?
A mai válságból kivezető út megtalálása, egy életminőségében jobb jövőkép felrajzolása nem sikerülhet a tudomány leépítésével, a szellemi elit életkörülményeinek drasztikus ellehetetlenítésével. Mint ahogy az Akadémia elnöke mondta a közgyűlést megelőzően: a tudomány az az utolsó pár cipő, amit nem szabad eladni, mert attól
nem leszünk gazdagabbak, legföljebb tüdőgyulladást kapunk. Azzal egyetért az Akadémia vezetősége is, hogy az ország jelen helyzetében szükség van bizonyos megszorításokra. De az nem mindegy, hogy hol és milyen áron. Az egyetlen konvertálható tőkéje az országnak az a szellemi potenciál, ami még mindig mozgósítható. Nem véletlen, hogy az elmúlt röpke egy hét alatt négy Nobel-díjas tudós látogatott hazánkba, közülük kettő magyar származású : Oláh György és Harsányi János, a tavalyi kitüntetettek.
A nemzet segítséget vár a gondolkodni tudó értelmiségtől, mert sorsa, fennmaradása múlhat rajta.
Hankó Ildikó
A száj öli áldozatok kártalanítása
Másfél millió egy emberéletért
(Munkatársunktól)
A szajoli vasúti szerencsétlenség sérültjeinek és az áldozatok hozzátartozóinak kártalanítása mintegy ötvenmillió forintjába kerül a MÁVRt.-nek. Eddig a legnagyobb összeget - másfél millió forintot - egy olyan családnak fizették ki, amelyben kiskorú gyermekek veszítették el egyik szülőjüket a katasztrófa következtében - tudtuk meg Hadházy Ákostól, a MÁV Rt. jogi és igazgatási irodájának helyettes vezetőjétől.
A harmincegy halálos áldozatot követelő és mintegy öt-ven-hatvan ember sérülését okozó vonatkatasztrófát követően a MÁV vezetői levélben keresték meg az elhunytak hozzátartozóit és a sérülteket, hogy
felkérjék őket, jelentsék be kárigényüket. A vasút mint veszélyes üzem ugyanis a polgári jog szabályai szerint hasonló esetekben nem vagyoni jellegű kártérítés fizetésére kötelezhető. A MÁV Rt.-nek már csaknem minden érintettel sikerült peren kívüli egyezséget kötnie a kártérítés összegéről. Még mintegy tíz olyan eset van, ahol tovább folyik, vagy a kórházi ápolás elhúzódása miatt még el sem kezdődött az egyezkedés.
A nem vagyoni kártérítésként eddig kifizetett legnagyobb összeg másfél millió, a legkisebb ötszázezer forint volt halálos sérülés esetén, az érintett család anyagi helyzetétől függően.
(Folytatás a 4. oldalon)
Társadalmi szervezetek támogatása
Egyoldalú újraosztás?
( M unkatársunktól)
Az ellenzéki pártok elfogadhatatlannak tartják, hogy szocialista képviselők indítványára az Országgyűlés újragondolja a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását. Mint ismeretes, az MSZP elnöksége is támogatta azt az elképzelést, amely szerint a társadalmi szervezetek az új megállapodásig az odaítélt támogatás felét kaphatnák meg.
A Fidesz parlamenti sajtó-tájékoztatóján Ader János ügyvezető alelnök aggodalmának adott hangot, hogy baloldali szatellitszervezetek lennének az új elosztás kedvezményezettjei. Herényi Károly, az MDF szóvivője lapunk érdeklődésére kijelentette: elfogadhatatlan az az eljárás, amellyel egy paritásos bizottságban született megállapodást egyoldalúan meg akarnak változtatni. Az MDF szerint a szocialistáknak ez a lépése is az erőpolitikát igazolja, az MSZP parla-
menti túlsúlya birtokában a demokratikus játékszabályokat rendre felrúgja. Miként vélekednek arról, hogy a javaslat szerint a politikai szervezetek támogatása, így például az Ifjúsági Demokrata Fórumé is, emelkedne? - kérdeztük a szóvivőt. Herényi válaszában kiemelte: lehet, hogy az IDF többet kapna, de az újraosztás kedvezményezettjei mindenképpen a baloldali szervezetek lennének.
Filló Pál, a társadalmi szervezetek támogatására javaslatot tevő bizottság szocialista elnöke kérdésünkre elmondta, a bizottság a támogatások odaítélésekor kompromisszumos javaslatot fogadott el. Tény, tette hozzá, hogy a szavazáskor néhány szocialista képviselő nem támogatta az elfogadott javaslatot. A bizottság elnöke szerint a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el a pénzek elosztásánál, a részletes javaslatokat albizottságok dolgozták ki, melyeket a főbizottság jóváhagyott.
(Folytatás az 5. oldalon)
Egyelőre hírzárlat
Megkerültek az eltűnt Richter-részvények
Megkerültek a Budapest Bank egyik értéktárából eltűnt Richter-részvények - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóközpontja az AfT/-vel. (Szombati számunkban, az MNB elnökének sajtótájékoztatójáról tudósítva közöltük a kü-
lönös eltűnés tényét - a szerk.) A 400 millió forint névértékű - a pénteki tőzsdei záróárfolyam alapján jelenleg 784 millió forintot érő - értékpapírok megtalálását közölte ugyan a rendőrség, de ennél többet egyelőre nem kívánt nyilvánosságra hozni.
mm
ti


rfr':-

