﻿Ara: lü..">0 Kt
ALAKÍTOTTA: KKTHO SA,MMH
KKDI), 1990. május 9. IMII. «Molyain, 107. szám
Göncz Árpád a vendégek között
Nyolcvan vezető politikus a párizsi megemlékezésen
Francois Mitterrand távozó francia elnök koszorúz a párizsi megemlékezésen
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - A szokásosnál szerényebb díszszemlével, de nyolcvan vezető külföldi politikus jelenlétében emlékeztek meg Párizsban a második vi-
lágháború befejeződésének 50. évfordulójáról. Göncz Árpád magyar államfő az ünnepség utáni díszebéden, az Elysée-palotában szót váltott a távozó és az új francia elnökkel is.
A vendégek érkezése és helyük elfoglalása a párizsi diadalívnél felállított tribünökön közel annyi időt vett igénybe, mint a francia díszszázadok elvonulása a fél évszázados év-
forduló eseményeire a francia fővárosba ellátogatott mintegy nyolcvan állam- és kormányfő, valamint a különböző nemzetközi szervezetek vezetői előtt.
(Folytatás a 3. oldalon)
A francia hatalomátadás menetrendje
Chirac már a jövő héten kinevezheti kormányfőjét
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Az alkotmányban rögzített időpontnál - május 20-nál - várhatóan hamarabb megtörténik a hatalomátadás Párizsban, s a beiktatás után az új elnök, Jacques Chirac már a jövő héten kinevezheti első kormányfőjét.
A vasárnapi francia elnök-választások győztese, Jacques Chirac a szokásosnál hamarabb, valószínűleg már a jövő hét közepén átveheti a hatalmat a betegsége miatt mielőbb távozni akaró Mitterrand államfőtől.
(Folytatás a 3. oldalon)
ÁV Rt.-döntések
Bankrészvények a tb-nek
(Munkatársunktól)
Az Állami Vagyonkezelő Rt. elkészítette a társadalom-biztosításnak történő vagyonátadás új listáját - tájékoztatta az MTl-l tegnap az ÁV Rt. piacszervezési igazgatósága.
A privatizációs miniszter határozata az OTP és a Postabank esetében a vagyonátadást is lehetővé tette. Az ÁV Rt. igazgatósága úgy határozott.
hogy a Postabanknak az ÁV Rt. tulajdonában lévő 1,3 milliárd forint értékű normál részvényeit és az OTP Rt. 5,6 milliárd forint értékű törzs- és osztalékelsőbbségi részvényeit az Egészségbiztosítási és a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat részére ingyenes rész-vényvagyon-juttatás formájában átadja.
(Folytatás all. oldalon)
Az eltűnt ünnep
Április 4-e megszűnt ünnep lenni, május 9-e pedig sosem volt az, így szinte észrevétlenül térünk napirendre afelett, hogy kontinensünkön éppen fél évszázada fejeződött be a második nagy világégés. Magyarországon ez a nap nem vált kiemelkedő jelentőségűvé. Ha valamelyest fakul is az utolsó csatlós évtizedes billoga, ám a vesztes pozíciója mintha még mindig féken tartaná a megemlékezés felsza-badultságát.
így, miközben Londontól Moszkváig egymást érik a felvonulások, történelmi visszaemlékezések, aktualizáló szózatok, addig Magyarországon zökkenőmentesen, ünnepnapi pihenő nélkül
folytatjuk a jelen gazdasági gondjai által sújtott hétköznapjainkat. Pedig talán Jugoszlávia árnyékában szünetnyi időre el kellene merengeni azon, mit is jelent a béke öröme, a megszabadulás a háborús rettegéstől. Mert május 9-e ma már ezt hirdeti történelmi mérföldkőként.
Nálunk ugyan nem váltott ki vitát, politikusaink hova utazzanak ezekben a napokban, a magyar államfő rendben végiglátogatja az európai megemlékezések helyszíneit. Mégis valahogy úgy tűnik, nem igazán tudatosult idehaza, hogy minden következményével, Európa blokkosodásá-val együtt a második világháború befejezése
a mi ünnepünk is. Magyarország civil lakosságát a népesség arányát tekintve jobban sújtotta a második világháború, mint a legtöbb győztesét vagy vesztesét. Az öldöklés lezárásának emlékezete egyben az újabb kitörésének az erkölcsi gátja is, s ekként egyetemes ünneppé kell hogy váljon az egész egységesülni kívánó Európában, függetlenül attól, hogy kit melyik oldalon talált ötven éve május kilencediké. A minden korábbinál embertelenebb pusztítás befejezésére, a fasizmus szétzúzására nemcsak külföldön, de idehaza sem ártott volna nagyobb reflektor-fényt irányítani.
Lombért Gábor
A nyáron magánosítják az OTP-t
Marad a többségi magyar tulajdon
(Munkatársunktól)
Az OTP éretté vált a privatizációra, s nemzeti érdek, hogy többségi belföldi tulajdonban maradjon a legnagyobb lakossági pénzintézet - hangsúlyozta a bank tegnapi sajtótájékoztatóján Török László vezérigazgató-helyettes. A privatizáció a bank által kidolgozott stratégián alapulna, a cél széles körű tulajdonosi réteg létrejötte. Fontos szempont, hogy ne kerüljön más pénzintézet kezébe meghatározó tulajdonú részesedés, mert így a bankszférában megszűnne a verseny. Ha a szakmai befektető viszont profilváltást hajtana végre, mai formájában az OTP szűnne meg. A legnagyobb egyedi tulajdonos a privatizáció után is az állam lenne 25 százalék plusz egy szavazatos részesedéssel. Az intézményi befektetők - döntően külföldi befektetési és nyugdíjalapok, biztosítótársaságok - zárt körű pályázaton a részvények 20 százalékához juthatnának.
(Folytatás a 11. oldalon)
A kormány cáfol, de nem ellenzi a vizsgálóbizottságot
A T. Ház előtt
a Budapest Bank tőkejuttatása
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés e heti háromnapos ülését hosszan tartó napirend előtti vitával kezdte, amelynek fő „attrakcióját” a Budapest Bank 12 milliárdos állami támogatása körüli parlamenti polémia képezte. A képviselők rövid tájékoztatót kaptak a titkosszolgálatok működéséről, s folytatódott a stabilizációs törvénycsomag vitája.
A honatyák a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából egyperces néma felállással adóztak a mártírok emlékének, majd Gál Zoltán házelnök emlékezett meg a fasizmus elleni küzdelemről. Nikolits István tárca nélküli miniszter napirend előtt megvonta a titkosszolgálatok elmúlt négyévi tevékenységének törvényességi mérlegét. A miniszter megállapítása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalt számos esetben használták fel olyan célokra, amelyek nemzetbiztonsági szempontból indokolatlanok voltak. Ám a felelősség a miniszter értékelése szerint nem a szolgálat munkatársait terheli, félreérthetetlenül célzott ezzel az előző ciklus vezetésére, bár kitért a jogi szabályozatlanságból eredő problémákra is. 1990 és 1995 között közel másfél ezer ügyben készült környezettanulmány, 115 esetben végeztek operatív megfigyelést, ám 797 esetben különböző súlyú szabálytalanságot tárt fel a belső elemzés. A következtetéseket levonva sürgette a különösen
fontos, bizalmas munkakörben dolgozók körének pontos kijelölését és nemzetbiztonsági szempontból történő „átvilágítását”, mindennek jogi alapjaira is súlyt helyezve. Boross Péter
(MDF), a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a politikai trükkök kategóriájába sorolta a vizsgálat által sugallt, ám szerinte megalapozatlan gyanút.
(Folytatás az 5. oldalon)
A II. világháború európai befejezésének 50. évfordulója alkalmából misét tartottak tegnap a budapesti Szent István-bazilikában. A szertartáson országgyűlési képviselők, közéleti személyiségek vettek részt. A misét Angelo Acerbi apostoli nuncius, Paskai László bíboros és a bazilika papjai celebrálták
llavran Zoltán felvétele
Megkezdődött az Akadémia közgyűlése
Ismét a felemelkedés útját kell keresnünk
(Munkatársunktól)
Illusztris vendégek jelenlétében nyitotta meg Kosáty Domokos, az Akadémia elnöke a Magyar Tudományos Akadémia 156., évi rendes közgyűlését, amelyen meghívottként részt vettek a szomszédos országok akadémiáinak képviselői és a hazánkban tartózkodó, két magyar származású Nobel-díjas tudós, Harsányi János és
Oláh György. A közgyűlést Horn Gyula levélben köszöntötte. Többek között ezt írta: „Legfőbb szándékunk és feladatunk, hogy az ország gazdasági fellendülését és az Európái Unióhoz való csatlakozását előmozdítsuk. Tapasztalhatják Önök is, hogy ez nem könnyű feladat. Kérem ehhez megértő támogatásukat. A kormány tudatában van a tudomány fon-
tosságának. A jelenlegi körülmények között is meg kívánja akadályozni a visszafordíthatatlan leépülési folyamatokat.” Kosáry Domokos elnöki megnyitójában örömét fejezte ki, hogy az Akadémia elvégezte azokat a szervezési feladatokat, amelyeket az új törvény írt elő, így végre saját munkájára összpontosíthat a testület.
(Folytatás a 4. oldalon)
Rosszul járnak a fiatalabbak
Elmaradt két százalék nyugdíjemelés?
(Munkatársunktól)
A kormány 2,3 százalék nyugdíjemeléssel „tartozik” a nyugdíjasoknak -hangzott el a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet az MSZP Köztársaság téri székházában tartottak.
Pirityi Ottó elnökhelyettes elmondta: tavaly a nyugdíj-emelés éves színvonala 24,8 százalékkal nőtt. Az aktív keresők nettó átlagkeresete -amelyhez a nyugdíjemelés mértékét igazítják - 27,1 szá-
zalékkal haladta meg az előző évit. A 2,3 százalékos eltérés nem jelent meg a nyugdíjakban, így egy-egy nyugdíjas évente ötezer forinttal kap kevesebb ellátást, az államháztartás pedig 13 milliárd forintot takarít meg.
A szervezet tagjai kifogásolják azt is, hogy a nyugdíj összege igen nagy mértékben függ attól, mely évben határozták meg. így az átlagnál hét százalékkal több pénzt hoz a postás azoknak, akik 1990-ben vonultak nyugdíjba, és 5,2 százalékkal többet az 1986-1989 között nyugdíjazottaknak.
(Folytatás a 4. oldalon)
Leépítés a városházán
( Munkatársunktól)
Mintegy száz álláshely megszüntetését tervezik a Főpolgármesteri Hivatalban -tudtuk meg Tiba Zsolt főjegyzőtől, aki egyben arról is beszámolt, hogy kidolgozták a leépítés végrehajtására vonatkozó ütemtervet.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a belügyminiszter kérésére a főpolgármester is elrendelte a Főpolgármesteri Hivatal és a főváros intézményeinek átvilágítását. Az 1100 státusszal rendelkező hivatalt illetően a főjegyző arról számolt be, hogy elkészült az az ütemterv, amit a leépítés során figyelembe fognak venni.
(Folytatás a 4. oldalon)

Roskadozó lakbérrendszer
16. oldal
Közelkép:
A pedagógusok helyzete
7. oldal
Ismeretlen történelmi | dokumentum
9. oldal
Nemzet
Az adócsökkentés nemzetközi útjain
10. oldal
Interjú Balogh János professzorral
14. oldal