﻿A matematikaérettségi feladatok megoldása 10

Miért drágább a burgonya, mint a banán?
15. oldal
Nálunk nincs Ebola-veszély
20. oldal
Ausztria a magyar uniós törekvések szószólója
s
Thomas Klestil és Göncz Árpád egbeszélése Bécsben
Göncz Árpádot megérkezése után Thomas Klestil államelnök üdvözli
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
BECS - „Sokrétűbb és mélyebb szálak fűzik egymáshoz Ausztriát és Magyarországot, mint az egyszerű államok
közötti viszony, hiszen a két ország polgárai ezer és ezer elszakíthatatlan, egyéni szállal kötődnek egymáshoz.” Göncz Árpád államfő ezen Bécsben
mondott szavai jól jellemzik annak a hivatalos látogatásnak a jelentőségét, amely kedden kezdődött Bécsben. A Göncz Árpád vezette hivatalos állami delegációt kitüntetett figyelemben és tiszteletadásban részesítették háromnapos hivatalos látogatása első napján az
osztrák fővárosban. A magyar küldöttség tagja - többek között - Kuncze Gábor belügyminiszter, Suchman Tamás privatizációs tárca nélküli miniszter és Gottfried Péter kereskedelmi és iparügyi államtitkár.
(Folytatása 3. oldalon)
Sztrájkbizottság a villamos műveknél
Zárlatos a magánosítási terv?
(Munkatársunktól)
Ha az idei költségvetési érdekek miatt eladjuk a villamos hálózatot, a jövőbeli költségvetési bevételekről mondhat le az államkassza. Erre a nemzetgazdasági szintű összefüggésre szakszervezeti vezetők igyekeztek fölhívni a figyelmet tegnap Budán, miután bejelentették, hogy megalakult a villamosipa-
ri dolgozói érdekképviseletek sztrájkbizottsága. Meghatározott időpontot nem tűztek ki a munkabeszüntetésre: magának a sztrájkbizottságnak a léte volt fontos - jelentette be Kármán Csaba, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségében (BDSZSZ) működő integrációs tagozat vezetője. A bizottság, melyet a bányász érdekvédők és
a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) együtt hozott létre, a magánosítás folyamatában képviseli majd a munkavállalók érdekeit. Egy sztrájkbizottság ugyanis hatásosabban képes föllépni, mint egy közös tárgyalóküldöttség - vélekedett Kármán Csaba.
(Folytatás a 4. oldalon)
Tavaszi (pótköltség)vetés
Ez a pótköltségvetés nem az a pótköltségvetés? Mármint az a „típus”, amelyik a megelőző évben megtervezett és törvénybe iktatott büdzsé betarthatatlansága miatt szorul korrekcióra? A legújabb kori magyar gazdaságtörténetet még csak öt éve írjuk, de mind az előző, mind a jelenlegi kormányzat hozzányúlt ehhez a különös eszközhöz: menet közben alakította át a kiadások és bevételek éves programját. A mostani, e napokban esedékes törvénykezés mégsem olyan, mint valamennyi elődje?
Az eltérés „legfeljebb” annyi, hogy ezúttal a beavatkozásnak nem pusztán a rövid távú korrekció az értelme, hanem a külső és belső pénzügyi egyensúly, a tartós - és mondhatni:	erőltetett -
növekedés sürgős megalapozása, a túlköltekezés megfékezése, illetve az
azt elősegítő struktúra fokozatos átalakítása, s végül, de nem utolsósorban a hetvenmilliárdos bevételnövekmény és a száz-milliárd forintos kiadás-csökkentés jogi feltételeinek megteremtése. Lehet mindezt egyszerűbben is összefoglalni: újabb össztársadalmi sebet ejt a T. Ház, hiszen belenyúl mindenkinek a zsebébe, s kitől csak az újabb luxusautó valamelyik extra felszerelésének árát veszi el, kitől pedig a kenyérrevalót.
Március 12-én dördült el a startpisztoly, azóta hevesebbnél hevesebb viták, vasutassztrájk, utcai demonstrációk „színesítik” életünket. Hovatovább feledjük is, hogyan jutottunk ide, mi az előzménye a már megismert Bokros-csomagnak, a parlament előtt lévő pótköltségvetésnek, a szeptemberre ígért további intézkedéssorozatnak. Egy-
re keményebb a kormányzó párti szavazók ellenállása, mind több szigorító törvénymódosítási tervezet látszik „fellazulni”. Egyre több jel utal rá: jóval kisebbet lépünk, mint amekkorái a gazdaság kegyetlenül rossz helyzete indokolna. Ez lenne a fagyosszenlek pótköltségvetése 1995 májusában? Nóta bene: mindegyik előző büdzsé-korrekció is úgy futott át a parlamenten, hogy az éppen aktuális pénzügy-miniszter, Kupa Mihály, Szabó Iván, Békési László a következő lépésként államháztartási reformot, megállított túlköltekezést, gazdasági növekedést ígért. Pótköltségvetés mindannyiszor lett, a folytatás viszont rendre elakadt. Most a folytatással kezdődött, és a törvény átírása a második lépés. Jő lenne hinni: innen talán már nincs visszaút.
Gergely László
A parlament módosította a büntetőjogszabályokat
Nem lesz népszavazás
Kovács László látogatása Mario Soaresnél
Magyar-portugál
megbeszélések
(Munkatársunktól) LISSZABON - Egy nappal az után, hogy nyilatkozat kibocsátásával Lisszabonban véget ért a Nyugat-európai Unió miniszteri ülése, a magyar delegációt vezető Kovács László felhasználva az alkalmat kedden a két ország kapcsolatáról tárgyalt portugál kollégájával, azt követően pedig felkereste Mario Soares államfőt. A Durao Bánoséval folytatott beszélgetésen megállapították, hogy a két ország együttműködését könnyítik a hasonlóságok, hiszen a méretekben, népességszámban és a gazdasági teljesítőképességben sincs nagy különbség, s nagyjából ugyanakkora súlyt képviselnek Európában. Kovács László a sajtónak elmondta, érdekünk a kapcsolatok bővítése. Portugália ugyanis tagja mindhárom integrációs szervezetnek, amely felé Magyarország fekszik, az Európai Uniónak, a NATO-nak és a NYEU-nak is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Súlyos harcok Szarajevó körül
Általános boszniai háború fenyeget
ÚJVIDÉK - Kedd reggel heves harcok robbantak ki a szarajevói hadszíntér minden szakaszán. Ágyúdörgés, aknarobbanások, erős gépfegyvertűz és puskaropogás zaja hallatszott a városban és környékén. A legelkeseredettebb ütközet a városnak a szerb ellenőrzés alatt levő részét Palával összekötő útért folyt. A szer-bek azzal vádolják a bosnyák erőket, hogy a helyi offenzíva célja a lukavica-palei út átvágása. Válaszul a szerb tüzérség lőni kezdte a bosnyák fővárost is. Egyelőre nincsenek információk az áldozatokról, sem arról, hogy elmozdultak-e a frontvonalak. Az ENSZ emberei igyekeznek kapcsolatba lépni mindkét féllel, s kieszközölni a tűzszünetet.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés 251 igen, 45 nem és 11 tartózkodó szavazattal tegnap úgy döntött, hogy nem lesz népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról. Torgyán József a hatályos jogba ütközőnek minősítette a döntést, bejelentve, hogy a kisgazdapárt az Alkotmány-bírósághoz fordul. A parlament elfogadta a büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényt.
Két rövid, napirend előtti felszólalás után az Országgyűlés folytatta a népszavazási
(Munkatársunktól) „Tökéletes a társadalmi konzenzus arról, hogy a gazdasági növekedés az, amit favorizálni kell. Ami természetesen nem öncél, hanem az európai felzárkózás eszköze, s aki elő meri venni a papírt és a ceruzát, az ki tudja számolni, hogy milyen gazdasági növekedés kellene a lemaradás behozásához. Én kiszámoltam: húsz éven keresztül kétszer akkora gazdasági növekedést kell elérni, mint amilyen az Európai Unió átlaga. Ezért igyekszem felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy legkésőbb 1997-re egyensúlyi büdzsét kell csinálni, ha a tartós gazdasági növekedés alapjait meg akarjuk teremteni. Ez valóban nagyon nehéz feladat, s csak úgy teljesíthető, hogy a megszorítások bizonyos társadalmi rétegeket, gazdasági csoportokat érzékenyen érintenek. Ám ez még mindig jobb terápia, mint az a sodródás, amiben az elmúlt 20-25 évben volt az ország, teljesen függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon. Látható tehát, hogy a most elindított program nem politikai, nem baloldali, nem jobboldali, nem szocialista, nem liberális, nem polgári radikális, nem konzervatív, hanem a gazdasági átala-
kezdeményezés elutasításáról szóló határozattervezet általános vitáját, amely azonban ezúttal féloldalasnak bizonyult. A koalíciós pártok meglehetősen alacsony arányban képviseltették magukat a határozathozatalt közvetlenül megelőző plenáris tanácskozáson. A kisgazdapárt álláspontját Lányi Zsolt, majd Tímár György összegezte. Lányi hivatkozott arra, hogy a választásra jogosultak mintegy öt-nyolc százaléka aláírásával a közvetlen elnökválasztás mellett kötelezte el magát, ami nézete szerint önmagában is indokolná a parlament kedvező döntését, de a népszavazás
kulás egyetlen lehetséges programja” - fejtette ki Bokros Lajos pénzügyminiszter tegnap érveit a nevével fémjelzett gazdasági intézkedéscsomagról a Magyar Iparszövetség közgyű-
kiírását mindenképpen. Utalt arra is, hogy a lakosság 60-70 százaléka a közvélemény-kutatások tanúsága szerint ma már a közvetlen elnökválasztás modelljét részesíti előnyben. A kisgazda honatya szembeállította a szocialista frakció jelenlegi elutasító álláspontját az MSZP választási programjával, amelyben még a közvetlen elnökválasztás bevezetését támogatták. Talányosán hangzott viszont a kisgazda képviselőnek az a bejelentése, hogy ha elutasítja a Ház a népszavazást, a kisgazdapárt nem vesz részt a voksolásban.
(Folytatás az 5. oldalon)
lésén, ahol a vendéglátó házigazdák lojálisán viseltetnek a bármennyire is nehéz, fájdalmas gazdasági átalakítási program iránt.
(Folytatás a 13. oldalon)
Az Iparszövetség lojális Bokros programjával
A pénzügyi tárca tervezi a tb-j árulék csökkentését
Gyorsuló áremelkedés
Az április végéig eltelt egy évben 29,2 százalékkal nőtt az árszínvonal - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Áprilisban 2,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak
Holtponton az érdekegyeztetés?
Uj kormányjavaslatra van szükség
(M unkatársunktól)
Az elmúlt napokban a kormány nyilatkozattervezetet juttatott el az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói és munka-vállalói oldalához. „A szociális partnerek egy nagy, átfogó megállapodás helyett a konkrét, célirányos érdekegyeztetés megvalósítását tűzik ki célul. (...) Vállalják a kialakult súlyos helyzetben a folyamatos párbeszéd fenntartását, a mérsékletességet és az önkorlátozást” - olvasható többek között a tervezetben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy a hosszabb távú célok megvalósítása érdekében szükségessé válik a csoportérdekek rövid távú érvényesítésének átmeneti korlátozása is.
Megkérdeztük a szakszervezeti konföderációkat, vajon
hogyan értékelik a kormányzat fenti szándéknyilatkozatát; gondolnak-e arra, hogy aláírják.
- Szerdán ügyvivő testületi ülésen foglalkozunk a kérdéssel, az elméleti lehetőségét nem zárjuk ki annak, hogy erre érdemben reagáljunk - mondta érdeklődésünkre Vágó János, az MSZOSZ alelnöke. Hozzátette: az önkorlátozás szerinte legföljebb konföderációs szinten értelmezhető, az ágazati szakszervezeteknél nem. A Liga úgy gondolja, semmiképpen nem írná alá a nyilatkozatot, mert azt látja benne, hogy a kormányzat nem partnerként, hanem transzmissziós szíjként kívánja kezelni a szakszervezeteket, s a tervezet csak arra lenne jó, hogy visszamenőleg szentesítse a Bokros-csomagot.
(Folytatás a 4. oldalon)