﻿A megegyezéses demokrácia esélyei
bfC
/	/ L
15. oldal
Mérlegen
‘ge
a Mitterrand-korszak
4. oldal
Interjú
Magyar Bálinttal és Deutsch Tamással
7. oldal

Magyar Nemzet

A svéd, aki ismeri a szív titkait
14. oldal
A peresztrojka és Kelet-Európa
16. oldal
Ara: 25 Ft
.. melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1995. május 20. IAI1I. évfolyam, 117. szám
Horn Gyula integrációs támogatást ígért Kijevnek
Vegyes bizottság alakul a határhelyzet rendezésére
UNGVÁR - Ukrajnában mindenekelőtt a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági együttműködés erősítését és elmélyítését, a kölcsönös beruházások növelését, a rendszerváltással szétszakadt szálak újbóli egyesítését várták Horn Gyula magyar miniszterelnök látogatásától. A különböző elemzések a kiegyensúlyozott, egyként jónak ítélt politikai, a nemzeti ki-
sebbségek szempontjából pedig példaként emlegetett kapcsolatokra hívták fel a figyelmet, ám ezzel együtt azt is hangsúlyozták, hogy a két ország gazdasági lehetőségeinek kihasználása messze elmarad a kívánalmaktól. Annak ellenére, hogy már a Szovjetunió felbomlását megelőzően kialakultak a közvetlen, vállalatok közötti kapcsolatok, jóllehet, je-
gyezte meg az ukrán televízió kommentátora, „a két országot nem csupán a közös államhatár, hanem számos közös érdek, mint például a szociálisgazdasági fellendülés meggyorsítása, az európai struktúrákba való integrálódás, a kontinens békéjének és stabilitásának a kérdése is egyaránt összeköti”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az elnöki kocsi megáll a piros lámpánál
Chirac eloszlatta Kphl és a pénzpiac esetleges kételyeit
Az évek óta tegcződő Kohl és Chirac Strasbourgban is mellőzte a formaságokat
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Az új francia elnök első nemzetközi találkozója, csütörtök esti strasbourgi randevúja Kohl kancellárral nemcsak Párizs változatlan európai elkötelezettségét s a „német-francia uniós motor”
zavar nélküli működését jelképezte, hanem Chirac egyúttal határozottan cáfolta a frank leértékeléséről szállingózó híreszteléseket.
Jacques és Helmut - akik, mint kiderült, jó évtizede tege-ződnek - első hivatalos talál-
kozója jó hangulatban, proto-kollmentesen zajlott le, s a jelképszerű jelentőségén túlmenően a néhány órás francia-német villámcsúcs alkalmat adott az európai ügyek áttekintésére is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kevesebb is elég?
A művelődési tárca helyettes államtitkára — egyetemi tiltakozásra — tegnap elismerte:	a	minisztérium
valóban nem határozhatja meg, hogy az egyes felsőoktatási intézményekből hány oktatót kell elbocsátani, mert ezzel sértené az egyetemek és főiskolák autonómiáját. A kormány csak azt döntheti el, hány százalékkal kell csökkenteni a bérekre és személyi kiadásokra fordított összegeket. így azután minden rektor maga döntheti el, hogy a megtakarítást hogyan éri el. A Határozatok Tárában azonban — ugyancsak tegnap, a kormányfő aláírásával - megjelent: a felsőoktatási intézményekben két hónapon belül átlagosan tizenöt százalékkal kell csökkenteni a létszámokat.
A jogértelmezésről lehet vitatkozni, az azonban már nyilvánvaló:	megcsappant
költségvetésük miatt - néhány kivétellel - az egyetemek és a főiskolák kénytelenek lesznek megválni oktatóik egy részétől. Úgy látszik, „csak” az lesz a kérdés, mely tudóskorosztályra sújt le a pallos. Ha megkíséreljük követni egy-egy nehéz helyzetbe került rektor gondolatmenetét, arra a következtetésre juthatunk, hogy leginkább az idősebb, nagy tudású és nagyobb (ha nem is nagy) fizetésű professzorok, tanszékvezetők kerülhetnek utcára. Egy professzorral kiváltható talán három tanársegéd is. Ám lehet, hogy épp a legif-jahliakat fogják majd megtizedelni, azokat, akik ebben a pénzszagú világban furcsa mód nem az anyagi megbecsülést, hanem a kevés pénzzel járó tanítást és kutatást választották. Persze az okos rektor bizonyosan innen is, onnan is lecsíp majd
egy kicsit - ne érhesse vád, hogy részrehajló.
A társadalom igénye pedig most éppen az lenne, hogy ne az oktatók számát csökkentsék, hanem a hallgatókét növeljék. A húsz esztendővel ezelőtti demográfiai csúcs gyermekei érkeztek el az érettségiig, és próbálnak pályát választani, továbbtanulni. De közülük sokan kénytelenek a munkanélküliséget választani, ha a családnak nem telik drága tanfolyamra. A minisztérium azonban távlati terveiben nem velük számol, hanem azokkal, akik az ezredforduló tájékán lépnek be a magyar oktatási rendszerbe. Arra a megfogyatkozott számú nemzedékre, amelyik talán részesülhetne a minőségi oktatás előnyeiben, ha addigra nem ismét a mennyiségi mutató lenne a legfontosabb vezérelv.
Hanthy Kinga
Az EBRD elnöke Magyarország vendége
Magyarországra érkezik hétfőn Jacques de Larosiere, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, akit Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György, a jegybank elnöke hívott meg - jelenti az MTI.
Az EBRD elnöke két napig tartózkodik hazánkban. Ezalatt találkozik Horn Gyula miniszterelnökkel, Göncz Árpád köz-társasági elnökkel, tárgyalásokat folytat Lotz Károly közlekedési és Suchman Tamás privatizációs miniszterrel, Tardos Mártonnal, az Országgyűlés gazdasági és Kádár Bélával, a költségvetési bizottság elnökével. Tárgyal Demszky Gábor főpolgármesterrel, vezető magyar bankárokkal és az EBRD magyarországi üzleti partnereivel.
Bokros teremtő pusztításról beszélt a nőknek
Ki cipeli a csomagot?
(Munkatársunktól)
Nincs más lehetőség, a megszorító intézkedések terheit a lakosságnak kell vállalnia. Nem lehet azonban azt mondani, hogy ennek a csomagnak a fő terhét a nőknek kell viselniük, hiszen a gazdaságpolitikának nincsen olyan eleme, amely csak a nőket érinti - jelentette ki Bokros Lajos a nők közéleti aktivitását elősegítő MONA Alapítvány fórumán. A pénzügyminiszter elismerte: a tervezett pénzügyi intézkedések nem nyújtanak igazi perspektívákat az embereknek, de hozzátette: „tűzoltó programja beleilleszkedik egy olyan hosszabb távú folyamatba, amelynek végrehajtása nyomán lehetővé válik az ország pénzügyi stabilizációja”.
(Folytatás az 5. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Külföldi tőke szükséges az MVM privatizációjához
- jelentette ki Suchman Tamás
(Munkatársainktól)
Suchman Tamás privatizációs miniszter tegnap délben tárgyalt a Villamosipari és a Bányaipari Dolgozók Szak-szervezeti Szövetsége által létrehozott sztrájkbizottsággal. Mint ismert, a szakszervezetek azért kezdeményezték a találkozót, mert nem értenek egyet az energiaszektor privatizációs koncepciójával: magyarázatot várnak arra, hogy miért nem fogadta el a kormány az ipari és kereskedelmi tárca indítványát az MVM Rt. többségi nemzeti tulajdonban való tartására, és szükségesnek tartják, hogy a kormány humán-politikai garanciákat is vállaljon a privatizáció következtében felmerülő problémák megoldására.
Suchman Tamás a tegnapi megbeszélésen kifejtette, nem tartja korrektnek a sztrájkbizottság létrehozását, egyrészt mert a kormánydöntés már december óta ismert, másrészt pedig eddig sem utasította
vissza a tárgyalást a szakszervezetekkel. Tiszteletben tartja a szakszervezetek törekvését az érdekeik érvényesítésére, úgy gondolja azonban, hogy bér- és foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a Magyar Villamos Művek Rt. vezetőivel közösen kellene tárgyalni, ez ugyanis a ő kompetenciájuk. A szakszervezetek képviselői ezt nem fogadták el, ragaszkodtak ahhoz, hogy a privatizáció kérdéseiről folyjék a miniszterrel a párbeszéd. Suchman Tamás kifejtette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezetek blokkolni kívánják a privatizációs döntéseket azzal, hogy beleszólást követelnek a stratégiai kérdésekbe. A privatizáció - amit még az előző kormány kezdett meg - már így is eléggé elhúzódik, a további késlekedés nem vállalható. Mivel az ország nem képes önerőből az energiaszektor korszerűsítésére, szükség van külföldi tőkére.
(Folytatás all. oldalon)
Közgyűlés osztalékfizetés nélkül
OTP: tízmilliárdos tavalyi nyereség
(M unkatársunktól)
Az elnök és a vezérigazgató egy és ugyanaz marad? - volt a kimondatlanul is legfontosabb kérdés tegnap az OTP Bank Rt. közgyűlésének kezdetén. A válasz az esti órákban született meg: Csányi Sándoré mind a két tisztség, mivel az ÁV Rt. alapszabály-módosítójavaslatának -válasszák külön a posztokat -
nem volt foganatja. Egyébként pedig az állam másik képviselője, a Pénzügyminisztérium távol maradt a közgyűléstől. Végül a bank eredeti elképzelését, a posztok együtt tartását a legutóbbi időben OTP-részvények-hez jutott társadalombiztosítás relatíve jelentős számú voksával elfogadta a közgyűlés.
(Folytatás all. oldalon)
Deák János: A haderőreformot mindenképpen végre kell hajtani
Túlméretezett a tisztikar
(Munkatársunktól)
A Magyar Honvédség jelenlegi állapotában sem közgazdaságilag, sem katonailag nem tekinthető racionális szervezetnek, ezért a haderőreformot mindenképpen végre kell hajtani. Az átalakítás finanszírozásának módját azonban a politikának kell meghatároznia - hangoztatta Deák János ve-
zérezredes a Magyar Nemzetnek. adott nyilatkozatában. A hadseregparancsnok, aki a Magyar Honvédség napja alkalmából adott interjút lapunknak, arról is beszámolt: 1998-tól várhatóan a bruttó nemzeti össztermék több mint két százalékát fordítják majd a honvédségre.
(Folytatás a 6. oldalon)
Ózdiak tüntetése
A válsággal küszködő Ózd polgárai közül több százan érkeztek pénteken Budapestre, hogy az észak-magyarországi ipartelepüléstől a fővárosig autóoszlopban vonulva demonstráljanak, az Építők székházában pedig nagygyűléssel tiltakozzanak a térségben kialakuló mind elviselhetetlenebb helyzet ellen. A városi érdekképviseleti szövetség által szervezett gyűlésről küldöttség kereste fel a Parlamentet, hogy átnyújtsa a miniszterelnöknek címzett petíciót. A dokumentumhoz - amelyben a döntések gyorsítását követelik és további demonstrációkat helyezitek kilátásba -	11 ezer aláírást mellékeltek
(Tudósításunk az 5. oldalon)
Havran Zoltán felvétele
Visszavásárolt
lakások
Lehet-e
a tulajdonosból bérlő?
(Munkatársunktól)
Visszavásárolják-e a lakásokat az önkormányzatok? A fölvetést indokolja, hogy a bérlőkből lett tulajdonosok közül egyre többen szembesülnek a magas közös költség és a részletfizetési terhek mellett azokkal a kiadásokkal, amelyek az elmaradt felújítások miatt rájuk hárulnak.
Elsősorban azok kívánják visszaadni az önkormányzatoknak megvásárolt lakásukat, akik nem tudják viselni a tulajdonossággal járó anyagi terheket, és csak bérlőként látják biztosítottnak, hogy a lakásukban maradjanak - nyilatkozta lapunknak Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára. Mint elmondta, sok volt bérlőnek fogalma sem volt, mivel járnak a társasház terhei.
(Folytatás a 6. oldalon)