﻿
i
VI-I g
I14S
ink
i be ini
-go¡¿
>ckci
i Wf**
u//o/.
ka/a-
«ii
*n/tyi
'liben
ruJüni
ltunk kcs*. íimé-a lap n a a tu-is/o*
V. r.
mir
ékít
c/é-k A
Mió-
\ liarais
r uuk-
mcriJuu t majd
r leniéi lkukat ne kft.
>i nyó-restekül«» erűid-
K H6-
ijlandó mi. ¡gy rtclcft juW'«' k ■ >*'
rt ellen:
ett - 1 s/iály* Jntctrfi
*. »-)
|; mild
in «14*
■„hért
ijrndß <f í n-fíéla
;Hm (I .
flUfó
„•null
,nirám
, / yJÄ"
4hb ű‘
.ofilfltí*
ntflM:
_w.	X *™LL/
Közelkép: Csőd előtt a könyvszakma?
7. oldal
Szabad György az Antall-korinány megalakulásairól
6. oldal
I
Elkeseredett
társadalom
8. oldal
Magyar Nemzet

Bankok
Kelet-Európábán
12.	oldal
Ki lehet itt politikailag korrekt?
13.	oldal

Vi a: 19,00 El
ALAPÍTOTTA: PETIK) SAISDOK
KEDD, 199."). május 23. IMII. Évfolyam, I 19. szám
Visszaveszik a nehézfegyvereket az ENSZ-erőktől
Pale és Knin nagyszerb tervei
ÚJVIDÉK - Pale és Knin minden jel szerint eltökélte, hogy nem enged a nyomásnak, s együttesen veszi fel a küzdelmet a hor-vátokkal, a bosnyákokkal és az egész világgal. Újabban Belgráddal is.
A boszniai szerb bábállam örömmel fogadta a krajinai szerbek parlamentjének döntését az egyesülésről. Mom-
csilo Krajisnik, a boszniai szerbek szkupstinájának elnöke közölte, rendkívül elégedett, de hozzátette, hogy a döntés számos veszélyt is hordoz magában. „Olyan helyzetbe kerülhetünk, részletezte, hogy szembe kell szállnunk a horvát agresszióval.” „Az egyesülés mindazonáltal elkerülhetetlen és szükséges”, fűzte hozzá. A radikális nézeteiről és hajthatatlanságáról
hírhedt Krajisnik szerint az egyesülésnek az a célja, hogy egy egységes, szilárd hatalommal rendelkező, erős államot hozzanak létre, és hogy erősítsék „védelmi képességeit”. (A jelenlegi helyzetben ez az utóbbi került előtérbe.) A két „állam” egyesülését csupán az első lépésnek nevezte az egységes szerb állam létrehozása felé.
(Folytatás a 3. oldalon)
Magyar-román értelmiségi találkozó
Közösen Európa felé
Göncz Árpád üdvözli Laurientiu Ulicit (jobbról), a Román írószövetség elnökét
MTI fotó- Kovács Attila
(Munkatársunktól)
A magyar és a román nép egy évezred óta él egymás mellett, ám e kapcsolatra az elmúlt másfél évszázad során sok tekintetben a görcsösség volt jellemző, aminek oldására a mostanihoz hasonló tanácskozások is jó alapul szolgálhatnak - jelentette ki Göncz Árpád államfő hétfőn Sződligeten a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia Nemzetközi Társaság és a Magyar Televízió szervezésében megkezdődött összejövetel megnyitóján, amelyen magyar és román értelmiségiek fejtették
ki elképzeléseiket a közös jövőről. A tanácskozás résztvevőit Horn Gyula kormányfő levélben üdvözölte - derül ki az MTI tudósításából.
A köztársasági elnök beszédében rámutatott: Magyarországnak és Romániának egyaránt fel kell ismernie, hogy nem létezhet a másik nélkül, s azt is, a meglévő feszültségek oldásához mindkét országban szükség van a gazdasági fel-emelkedésre is. A továbbiakban hangsúlyozta: az Európai Unióhoz ésszerű lenne egy időben csatlakozni, ugyanis újabb konfliktusok forrását eredmé-
nyezhetné, ha az Egyesült Európa határai Ausztria és Magyar-ország, vagy Magyarország és Románia között húzódnának. Egyebek mellett kiemelte: a kisebbségeknek joguk van identitásuk megőrzéséhez. Ennek előmozdítására Magyarországon már törvény írja elő a nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok megalakítását.
Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk szerkesztője felszólalásában felhívta a figyelmet: az együtthaladás nem csupán kisebbségi kérdés, a két nemzet egésze számára is fontos lehet.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ganz és társai
„A regi fajta Ziper-nowsky-transzformátor 1885-ből. Már nem használatos”... Megsárgult rajz ábrázolja a magyar ipar egykori világszínvonalú termékét, alatta az idézettel. Még ódon szövegű pecsét is előtűnik a papírról: Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársulat Budán. A régi dicsőséget egy meghívó eleveníti föl. A honi ipar egykori büszkeségét azóta bekebelező Ganz Ansaldo Villamossági Rt. hívja a közönséget a ma Kőbányán nyíló Industria ’95 szakvásárra.
Ma is előrevivő lenne, ha Zipernowsky és Ganz utódai nagyobb feszültségűre transzformálnák a magyar ipart. Noha tavaly is, idén is - százalékban
mérve - kétszámjegyű növekedés volt, illetve várható e nemzetgazdasági ágban, a meggyőző teljesítmény még hiányzik. Miközben elégedetten halljuk, hogy a gazdaságunkba beáramló tőke jól fíadzik, s a magánosítással vegyes tulajdonba került vállalatok nagy lendülettel exportálnak, némi hiányérzetünk is felsajog. Kevés az igazán magyar termék: épp amilyen Zipernowsky áramátalakítója volt annak idején.
Mondják meg valakik fent, mit gyártson a magyar ipar! - kérik, akiknek fáj, hogy a régi koncepciógyártásban iparkodók nem állnak elő újabb határozattal. Amelyet csak végre kell hajtani. Elfeledve, hogy Ganz Ábrahám sem valamely pártszékházból
kapta az irányelveket a múlt század derekán...
Am készül koncepció ma is — érkezik a megnyugtató hír. Kétszázötven oldal már összeállt a minisztériumban. De az éppen csak fellobbanó gyertyára vékát borítanak, nehogy szabadon világoljon. Csak „belső használatra” készül... Hadd tapogatózzanak sötétben az ipart fejleszteni akarók. Mert maga a miniszter sem bízik a koncepcióban, volt része hasonlókban elég, s a külföldi befektetőket vagy a hazai burzsoáziát amúgy sem lehet apparátusi irányelvek szerint mozgatni — vélik. Nem csoda, ha a ma nyíló „ipari seregszemle” fényei között Ganznak és társainak emléke csak homályló árnyként lebeg.
Molnár Pál
Erdős André Csecsenjoldre utazik
Háromoldalú
tárgyalások
Groznijban
(Munkatársunktól)
E hét csütörtökén Cse-csenföldre utazik Erdős André, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a válságban érintett feleket. A magyar diplomata lapunknak elmondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke, Kovács László külügyminiszter megbízottjaként utazik a kaukázusi térségbe, s a tárgyalás célja a politikai rendezés előmozdítása. Az Erdős André által levezetendő első háromoldalú tárgyalási fordulón előreláthatólag képviselteti magát Moszkva, azaz a szövetségi kormányzat, illetve a Moszkva-barát csecsen Nemzeti Egyetértési Bizottság, valamint a Dudajev-féle csecsen oldal.
(Folytatás a 3. oldalon)
A PDSZ az óraszámok emelése ellen
Sztrájkra is készek
(Munkatársunktól) Ellentmondó híresztelések keltek szárnyra az elmúlt időszakban a pedagógusok kötelező óraszámának emelésével kapcsolatban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) igyekezett állásfoglalásra késztetni a fenti kérdésben kompetens személyeket, így például Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára úgy nyilatkozott: a tárcának nem áll szándékában az óraszámemelés - mondta lapunknak Soós Gábor, a PDSZ ügyvivője.
(Folytatás a 4. oldalon)
Napirend előtti polémia a magyar-szlovák alapszerződésről
Pótköltségvetési vita a T. Házban
(M unkatársunktól)
Obstrukció, NATO-csatla-kozás, magyar-szlovák alap-szerződés. E három fő témáról folytatott heves napirend előtti vitával kezdte hétfői munkanapját a parlament, amely csak a hosszúra nyúlt napirend előtti polémia nyomán folytathatta a pótköltségvetés általános vitáját, majd térhetett rá a vízgazdálkodási, a foglalkoztatási törvény, valamint a munka törvénykönyvének részletes vitájára. E törvényjavaslatok részletes vitájának befejezése után az esti órákban a pótköltségvetés tárgyalásának újabb fordulójával fejezte be hétfői munkanapját a T. Ház.
Isépy Tamás, a Keresztény-demokrata Néppárt frakcióve-
zetője napirend előtti hozzászólásában nehezményezte, hogy a koalíciós pártok vezető politikusai nyilatkozataikban obstrukció vádjával illették az ellenzéket a Bokros-csomag elhúzódó részletes vitája miatt. Visszautasította azt a feltételezést is, hogy az ellenzék állítólagos obstrukciójának az lett volna a célja, hogy Horn Gyula miniszterelnök amerikai útja előtt ne születhessen meg a stabilizációs törvény. A frakció-vezető mondanivalója alátámasztásaként emlékeztetett arra, hogy a törvénycsomag 21 törvényt módosít, és gyakorlatilag törvényenként egy órát szentelhettek a vitának a képviselők.
(Folytatás az 5. oldalon)
S
AVRt.: Szokai Imre az elnök
Megkezdődött a leépítés az ÁVÜ-ben
(Munkatársunktól)
Szokai Imrét, az Állami Vagyonkezelő Részvény-társaság igazgatóságának tagját bízta meg a miniszterelnök a testület elnöki tisztének betöltésével. A megbízás május 15-től hatályos - jelentette az MTI tegnap a vagyonkezelő szervezet igazgatósági üléséről.
Bár Szokai Imre mostani megbízatása az ÁV Rt. igazgatóságának élén ideiglenes, értesülésünk szerint az új privatizációs szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezető testületének
is ő az elnökjelöltje. Szokai Imre korábban külpolitikus-ként tevékenykedett.
Az ÁPV Rt. igazgatósága a törvény szerint tizenegy tagból áll majd, őket az elnökkel együtt a kormány nevezi ki a privatizációs miniszter javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével. Az elnökjelöltet kinevezése előtt a parlament illetékes bizottsága is meghallgatja. A vezető testület tagjainak megbízatása legfeljebb három évre szól, tisztségükből azonban bármikor visszahívhatók. Az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjai még nem ismertek, lapinformációk szerint az ÁPV Rt. létrehozá-
MSZP-frakció
✓
Göncz Árpád az államfőjelölt
(Munkatársunktól)
Az MSZP képviselőcsoportja ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy foglalt állást, hogy Göncz Árpádot jelöli köztársasági elnöknek -jelentette be Szekeres Imre az MSZP-frak-ció tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető kifejtette: a jelölés annak a tevékenységnek az elismerése, amelyet Göncz Árpád államfőként az elmúlt öt évben végzett. A szocialisták meggyőződése, hogy a jelenlegi elnöknél nincs alkalmasabb politikai személyiség erre a tisztségre. A frakció-vezető elmondta azt is, hogy a képviselőcsoport ülésén a szavazás alatt jelen volt Kása Ferenc és Szűrös Mátyás.
(Folytatás az 5. oldalon)
Gazdasági klubhajó ’95
A Bokros-csomagtól a Pesti Vigadóig
(Munkatársunktól)
A tervezettnél egy nappal korábban, de alighanem így is a „24. órában” szedte fel a horgonyt tegnap a gazdasági klub-hajó, fedélzetén jeles szakemberekkel. Békési László szocialista képviselő, volt pénzügyminiszter, Soós Károly Attila, az Ipari Minisztérium politikai államtitkára, Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára, valamint Sár-közy Tamás tanszékvezető egyetemi tanár - Tarnói Gizella vitavezetése mellett - válaszolt a gazdasági élettel, mindenekelőtt a Bokros-csomaggal összefüggő kérdésekre.
A Merre tart a gazdaság? címmel tartott vitafórumon elsőként Soós Károly Attila foglalta össze véleményét. Az államtitkár kedvező jelnek ítélte, hogy az év első két hónapjában az ipar exportja több mint 30 százalékkal emelkedett, bár a fizetési mérleg mutatószámai távolról sem jeleznek hasonlóan kedvező képet. Békési László elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy „útközben" van a gazdaság is, hiszen ebben a két évben dől el, hogy sikerül-e
ÖÁZ9ASÁGÍ CLUBHÁiíÓ §
!!1BE
Békési László már kiszállt
Havran Zoltán felvétele
növekedési pályára állni, túlju-tunk-e a jelenlegi krízisen. Amennyiben a gazdaság importigényességét nem sikerül mérsékelni, s az államháztartás reformját nem tudjuk végre-
hajtani, akkor erre csekély az esély, s mélyül a válság. Az átalakulás első lépéseinél tartunk - figyelmeztetett Békési László.
(Folytatás a Ti. oldalon)
sával megszűnő Állami Vagyonügynökség jelenlegi igazgatótanácsi tagjai közül senki, az ÁV Rt.-bői várhatóan Mihályi Péter és Réti Tamás kerül majd át az új testületbe. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága is tizenegy tagú lesz majd, elnö-* két a kormány az Állami Számvevőszék javaslatára nevezi ki. A privatizációs törvény alapján az fb tagjai közül hatot az országgyűlési képviselőcsoportok, egyet-egyet pedig az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala jelöl ki. Az ÉT által javasolt személyeket a kormány köteles kinevezni.
(Folytatás all. oldalon)
„Több civilt a IIM vezetésébe’'1 Bővítik a katonák közéleti
szerepvállalását?
( Munkatársunktól)
Mécs Imre szigorúnak tartja azt az alkotmány-módosítást, amelynek értelmében hivatásos katonák nem vehetnek részt a politikai életben.
Ezért úgy véli, az új alkotmány szövegezésénél mindenképpen oldani kell ezen a korlátozáson. A bizottság elnöke, aki a civil kontrollról és a katonák közéleti szerepvállalásáról nyilatkozott lapunknak, arra is kitért: jó lenne, ha a Honvédelmi Minisztérium vezetésében több civil lenne, s ha azok a katonatisztek, akik köztisztviselői beosztásba kerültek, valóban köztisztviselőként dolgoznának, s magatartásuk is ennek felelne meg.
Mécs Imre, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke a katonák közéleti szerepvállalásáról elmondta: meggondolatlanul szigorúnak tartja azt a korábbi alkotmánymódosítást, amely szerint hivatásos katonák nem vehetnek részt a politikai életben.
(Folytatás a 4. oldalon)
«
.2.1
ir
—F