﻿»M>r
ui?
1 % MfW|:
»k
k
[ oc
¿■VCI;
t\ä
ctaA
) D-AZ
ÍlCÍ*
Tieft-
Mg
.Jiá*
v"a
itta
• íetf
.sig
ti.
A ntf'
fttt
A
é$
Szén vedéiy betegségek Kelet-Európábán 7. m*
Az ellenzék esélyei
8. oldal
Jobb életminőséget a rákbetegeknek
9. oldal
Magw Nemzet
A modernizációs diktatúra
nem vezet sehova
12. oldal
(Víz)keresztgát vagy amit akartok
15. oldal

\ra: 2,"» Kt Színes IVleinagazin inellékletlel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SAND01
SZElíDA, 1995. május 2 1. IMII. évfolyam, 120. szám
Az EBRD elnöke helyesli a stabilizációs programot
Az európai bank részt vesz a magyar privatizációban
A pénzügyminiszter derűs: programja is és a Parlament
is
tetszett de Larosiére-nek
MTI-fotó - Kovács Attila
A nemzetközi pénzvilág kedvezően fogadta a Horn-kormány március 12-i makrogazdasági programját - jelentette ki Jacques de Larosiére, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke kedden Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésein, az MTI híre szerint.
Az EBRD első embere
Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György MNB-elnök meghívására érkezett Magyarországra.
Göncz Árpád hangsúlyozta: nemcsak biztatásra, hanem hatékony támogatásra is szükség van ahhoz, hogy az országban maradéktalanul kiépülhessen a piacgazdaság. A köztársasági elnök arra kérte Larosiére-t, hogy az EBRD -
amely már eddig is nagy mértékben támogatta a magyar gazdaság szerkezetének átalakítását - a jövőben is nyújtson segítséget. Mint mondta, a londoni székhelyű bank katalizátorszerepet tölthet be a nemzetközi pénzügyi életben: közreműködhet a nemzetközi pénzintézetek Magyarország felé irányításában.
(Folytatás a 13. oldalon)
Horn Gyula fogadta a társulási vegyes bizottságot
Nem viszünk be konfliktusokat az EU-ba
Pártok látogatása
Az aktivitás igazolja az MVSZ létét
A Magyarok Világszövetsége a hazai parlamenti pártok világszövetségénél tett látogatását követően a következő sajtónyilatkozatot jutatta el lapunkhoz. „A sokszínűség hordozása a legnagyobb teher” -fogalmazott Hajdú Zoltán, az SZDSZ parlamenti képviselője azon a találkozón, ahol a parlamenti pártok képviselőit fogadták a Magyarok Világszövetségének vezetői.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
Nem igazak , azok a közelmúltban elterjedt híresztelések, miszerint Budapest ellenséges viszonyban állna Romániával -hangoztatta kedden Horn Gyula az Európai Unió-Magyaror-szág Társulási Parlamenti Bizottság tagjai előtt. Ellenkezőleg, mindkét fél részéről megvan a nyilvánvaló szándék a viták rendezésére, s a két ország
viszonyában komoly előrelépés történt mind politikai, mind: kulturális, mind gazdasági téren, sőt a történelem vitás kérdései közül is többet sikerült tisztázni. Mindamellett kialakult egy olyan kompromisszumos javaslat, amely alapot teremthet a magyar-román alap-szerződés közeljövőbeni megkötéséhez.
(Folytatás a 3. oldalon)
Titkok és zstgerek
A honatyák maholnap állásfoglalásra kényszerülnek: egy alkotmánybírósági döntés következtében alig több mint 30 nap múlva a jelenlegi „államtitoktörvény” érvényét veszti, újnak kell(ene) életbe lépnie. Meglehet, a jogalkotás tűnik az egyszerűbbnek, a közvélemény megnyugtatása pedig a nehezebbnek. Az elmúlt négy-öt évtizedben annyi mindent rejtettek el a tömegek elől, hogy a zsigereinkben is benne van még az egykori mindenható állam miatti félelem. Rólunk mindent tudnak, de mi semmit azokról, akik a hatalom nevében kérdeznek, beleolvasnak önéletrajzainkba, talán még létező káderlapjainkba. Az or-welli rémkép ugyan már letűnt a színről, mégis fetisizáljuk az államtitkot - zsigere-ink nem felejtenek.
Ráadásul ügyek jönnek, ügyek mennek, az új kormány a régi nem nyilvános
döntéseit teregeti elénk, majd maga rejt el egy 12 milliárd forintos banki tőke-injekciói: fel is hördült az ország, amikor a kisbefektetők kiolvasták a pénzintézet közgyűlésének beszámolójából a tényt. Pedig nincs semmi különös az államtitok intézményében, ősidők óta léteznek politikai, katonai, stratégiai információk, amelyek nem tartoznak a nemzetközi nyilvánosságra, s az sem bölcs, ha otthon publikálják. Az persze megint más, ha az aktuális kormány a választópolgárokat akarja kirekeszteni párt-, vagy csak látszólagos üzleti érdekből: a hatalomért folytatott harc, s annak pénzügyi, finanszírozási háttere nem szül jó vért. S mert az elmúlt fél évtized ilyen példákkal is szolgált, okkal nőtt meg a súlya a legújabb titoknak, különösen, mert elrendelésével a legfőbb végrehajtó hatalom törvény (az
értékpapírtörvény) megsértésére ösztönzött.
A Budapest Bankra - igazán nagy titkot mégsem tartott, hiszen érdekeinek megfelelően beleírta mérlegébe, közgyűlési beszámolójában a 12 milliárd forintot - kirótták az egymillió forintos, ex-vezérigazgatójára a 20 ezer forintos büntetést. Felednénk is az ügyet, ha nyugod-tabb korban élnénk, s a gyanakvás nem lenne része mindennapjainknak. De e zaklatott, átalakuló, tőkeszegénység sújtotta időszakban a zsi-gerekre, a félelmekre, a bi-zaknatlanságra is illik figyelni, s vigyázni arra, hogy egy bank privatizáció előtti felöltöztetése miatt se kelljen kivetkőzni magunkból. Aminek elejét venni úgy is lehet, hogy arról is tájékoztatjuk egymást, hogy miről nem lehet tájékoztatást adni. Erre az államütokról szóló új törvény lenne a legjobb.
Gergely László
Továbbra is minden nagycsaládos kap családi pótlékot, járulékköteles lesz a honorárium
Elnapolták a magyar-szlovák alapszerződés vitáját
Esztergomi Duna-híd
Brüsszeli ötmillió az újjáépítésre
Magyarország folytatja tárgyalásait az OECD teljes jogú tagságának elnyeréséért - mondotta kedden Szentiványi Gábor külügyi szóvivő, aki szerint Budapest arra számít, hogy hazánkat 1996 folyamán felveszik a fejlett ipari országokat tömörítő szervezetbe. Az EU bizottságának illetékes vezetője jelezte: a testület kész ötmillió ECU-t, vagy a költségek maximum 60 százalékát biztosítani az Esztergom és Párkány közötti Duna-híd újjáépítésére. A támogatást egy külön, a magyar és a szlovák célokra jóváhagyott programokat nem érintő keretből biztosítanák. Az MTI jelentése szerint a Külügy a nemzetközi sajtó rendelkezésére bocsátotta helyreigazítási kérelmét, miszerint - korábbi külföldi közlésekkel ellentétben - Magyar-ország a turisták számára biztonságos hely.
(Munkatársunktól)
A parlament tegnapi ülésnapján délelőtt a szlovák-magyar alapszerződésről vitatkoztak a képviselők. Délután Bokros Lajos pénzügyminiszter mondta el a megszorító csomaggal kapcsolatos záróbeszédét. Az intézkedésekről lapzártánk idején szavazott a T. Ház.
Torgyán József napirend előtti felszólalásában állandó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására tett javaslatot a sajtóhirdetések rendszerének megvizsgálására. Indítványozta: a hirdetésekre fordított pénz egy
részét egyfajta esélykiegyenlítési alap létrehozásával az ellenzéki és a parlamenten kívüli pártok sajtójának működtetésére fordítsák.
Kónya Imre (MDF) a parlament múlt heti maratoni ülésére visszatérve elmondta:	pártja
képviselői azért vettek részt nagy számban a hajnalig tartó vitában, hogy érvekkel próbálják meggyőzni a koalíciót a Bokroscsomag visszásságairól.
Az Országgyűlés ezt követően megkezdte a magyarszlovák alapszerződés ratifikációjának általános vitáját. Kovács László külügyminiszter a ratifikálás mellett érvelt. „A kormány Magyarország alapvető
érdekének tekinti a szomszédokhoz fűződő viszony javítását, a rendszeres párbeszéd, a bizalom erősítése jobb lehetőséget teremt arra, hogy a szomszédos országok vezetőinek felvessük a kisebbségi jogok érvényesülésében tapasztalt hiányosságokat” -mondotta. „A viszony javulása hozzájárul euroatlanti integrációnkhoz is. A magyar-szlovák alapszerződés megfelel Magyarország, a magyar nemzet érdekeinek”- fogalmazott. „A márciusban aláírt alapszerződés igazolja: a magyar kormányban megvan a készség a viszony javítására, és nem Budapesten múlik, ha ez nem sikerül."
(Folytatás az 5. oldalon)
Az Alkotmánybíróság megállapította:
A kormány túllépte hatáskörét
Az értékpapírtörvény megsértése miatt
Elmarasztalták Bokrost és a Budapest Bankot
(Munkatársunktól) Alkotmányellenes a kormánynak az a határozata, mely rendelkezik a Magyar Televízió létszámának ezer fővel történő csökkentéséről - állapította meg tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság.
A testület leszögezte: mivel a kabinet határozatai alkotmányellenesek, azokhoz joghatás nem fűződik, azoknak semmiféle kötelező erejük nincs.
Mint ismeretes, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, mely egyebek között kifogásolta azt a kormánydöntést, mely kimondta: „1995-ben a költségvetési tervezés alapjául szolgáló létszámhoz
képest... a Magyar Televízió létszáma ezer fővel csökkenjen...”. A kormányhatározat e pontja felelősként a Magyar Televízió elnökét nevezi meg, a létszámleépítés módját illetően pedig külön kormányhatározatot helyez kilátásba. Az indítvány benyújtását követően született a kormányhatározat, mely felszólítja a Magyar Televízió elnökét, hogy tegyen javaslatot a létszámcsökkentésre, megjelölve az intézkedés költségvetési hatásait. A létszámcsökkentésre vonatkozó személyi döntések meghozatalára a kormány az 1995. május 22-i határidőt szabta, felelősként pedig a Magyar Televízió elnökét jelölte meg.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól) Stílusosan az egykori Budapest Bank székházában tartotta meg tegnap sajtótájékoztatóját Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnöke. A pénzintézetnek juttatott 12 milliárd forintos állami tőke-injekció körülményeit vizsgálta meg saját hatáskörében a törvényesség őre, s az értékpapírtörvény egyik pontjának - a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozónak - megsértéséért elmarasztalta a bankot és akkori vezérigazgatóját, Bokros Lajost. A pénzintézetre kirótt büntetés egymillió forint, ennyi a maximum a jogszabály szerint. A vezérigazgató pedig 20 ezer forintot köteles megfizetni. A pénzintézet is, Bokros Lajos is bírósági fellebezést nyújthat be.
Május 3-án, a banki közgyűlésen vált világossá a tulajdonosok és a nyilvánosság számára a tőkejuttatás. Az állampapírba fektetett 12 milliárd forint tőketartalékról - egy korábbi, még nem hivatalos előkészítés, megállapodás után -ez év február 24-én írt alá szerződést az AV Rt., illetve a Budapest Bank Rt. A tranzakciót egy hétfői napon, február 27-én bonyolították le, de nem tettek közzé információt róla - a törvényben előírtan - kéttnapilap-ban és a hivatalos kiadványban. Márpedig a jogszabály megköveteli a publikálást, a részvényesek tájékoztatását, akik aztán maguk dönthetik el, hogyan reagálnak a változásokra.
(Folytatás a 13. oldalon)
A Fidesz információkra vár a Fodor-ügyben
Cáfolják a miniszter felmentésének hírét
Megnyílt az Industria ’95
A növekedés fő forrása az ipari termelés
A kőbányai vásárvárosban kedden 26 ország több mint 860 kiállítójának részvételével megnyílt az Industria ’95, a beruházási javak nemzetközi szakvására - jelentette az MTI.
Pál László ipari és kereskedelmi miniszter megnyitó beszédében elmondta: az elmúlt esztendőben megkezdődött a gazdaság teljesítőképességének növekedése, az ipari termelés 9 százalékkal meghaladta az előző évit. Tovább bővült a fejlett gazdaságú országokkal folytatott kereskedelmünk, az ezekbe irányuló export részesedése a teljes kivitelből elérte a 71-72 százalékot. A beruházási tevékenység ugyancsak jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit: értéke 800 milliárd forint körül alakult.
Az idén tovább folytatódtak e kedvező tendenciák: az ipar termelése már az év első két hónapjában 11 százalékkal bővült, ezen belül az átlagot meghaladó mértékben, 13,3 százalékkal nőtt a feldolgozó-ipar termelése.
(Folytatás a 13. oldalon)
Információink szerint a Fidesz elöksége megosztott azzal a hírrel kapcsolatban, amely szerint Fodor Gábor a Fidesz alelnökeként részt vett volna az SZDSZ vezetőinek 1993. szeptemberi titkosnak nevezhető ülésén. Van, akit meglepett a hír, vannak viszont olyanok is, akik beigazolva látják ezáltal korábbi fenntartásaikat. Kosa Lajos al-elnök a párt elnökségi ülését követően lapunknak elmondta: eddig a Magyar Narancs háromrészes sorozatának első része ismert csupán, ezért a párt vezetése meg kívánja várni, hogy a következő fejezetek miről szólnak. A második és harmadik részben ugyanis várhatóan szó lesz még a két párt viszonyáról, arról, hogy a volt fideszesek milyen úton-módon távoztak az SZDSZ-be, illetve, hogy egy párt alelnökéből hogyan lesz egy másik párt minisztere. Bár Fodor Gábor részvételét az SZDSZ vezetői cáfolták, a Fidesz vezetői hivatalos cáfolatnak csak egy, az említett lapban megjelenő
helyreigazítási kérelmet tudnak elfogadni.
(s. n.)
*
Szintén Fodor Gáborral kapcsolatos az a keddi sajtóértesülés, amely szerint a miniszter távozna a művelődési tárca éléről, a helyét pedig Dornbach Alajos foglalná el. Az SZDSZ vezetői
nem kívántak reagálni erre az általuk komolytalannak ítélt hírre. Csák Elemér kormányszóvivő érdeklődésünkre csupán annyit kívánt elmondani, tudomása szerint Fodor Gábor részt vesz a csütörtöki kormányülésen. A szóvivő semmiféle találgatást nem kívánt kommentálni.
*
„Hétfőn a késő esti órákban ülést tartott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) országos intézőbizottsága, s egyhangúlag úgy vélte, Fodor Gábor alkalmatlan a művelődési minisztérium vezetésére” - nyilatkozta lapunknak Kis Papp László, az FDSZ elnöke, egyben az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés soros alelnöke.
Kis Papp László hangsúlyozta: az FDSZ azt sérelmezi, hogy a kultuszminiszter nem védte meg a tervezett leépítések során a felsőoktatást, sőt, egy nyilatkozatában egyenesen úgy fogalmazott, ennél jobb döntést a felsőoktatás hatékonyságának növelésére nem lehetett volna hozni.
(Folytatás az 5. oldalon)
1