﻿24.
te

Set
ifin
/ i*4-ra élik a t- Ez ás és >ráh.
**ii4r
kérik
nokm
t iud-föld-i elé-. /éd08 kapj* ^rek rtesí-%ai akor-koué* ozzá*
*rHét-? és a e ha
(jifa*
trhei
jbbal
lapo*
*#as
rábbi
Lsnak
Ichbi
tdc-
•úf¿a
ik. a. I.)
ni
ísért
i éi a fény fotokémiai ■%iti a beteg U egés/sé-aulag énn*
Li*/tó szt-a Hungária ilye clmon-•icnitWgét
*v főimnek nakula dc-
ic g vakolás Egyedül hétmillió
i.n/nálicl-/ottafl rúd*
.akváry)
iket
szolgál**1 g^ptóh ,HI lövést ,v«d üldö-
v utcát»*»
Í/Ott gép-Ok egyik lakost A
•Ivs/ínr®
■tó fclku-'v erőkkel
kn
Napközi * új kasztrendszer
8. oldal
Utunk Európába
Összeállítás all. oldalon
Közelkép: Kiszolgáltatott vásárlók 7. m
Ma» Nemzet
IXvii-yiv:
Mókuskerékben a gazdatársadalom
12. oldal
Az Eötvös-ösztöndíj nyerteseinek listája
14. oldal
Ara: 19,50 l’l
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1995. május 25. LVI1I. évlolyam, 121. szám
Egy nappal az EBESZ-tárgyalások előtt
Csecsenföldön fellángoltak a harcok
Orosz katonák háborús trófeákkal, amelyeket a gerilláktól zsákmányoltak
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Kevesebb mint huszonnégy órával a csecsenföldi rendezésről az EBESZ égisze alatt kezdődő tárgyalások előtt szerdán orosz harci gépek hevesen bombázták a csecsen szakadárok állásait Csecsen-föld déli részén - jelentette Sáliból Sebastian Smith, az AFP tudósítója.
A Szerzseny-jurtnál húzódó frontvonaltól délre lévő völgyben becsapódó bombák robbanása az onnan 12 kilométerre lévő Sáliban is hallható volt, az erdőkkel borított térség felett füst szállt a magasba. Az Agisti és a Duba-jurt közötti Szerzseny-jurttól nyugatra lévő övezetet szintén bombázta
két orosz repülőgép. A bomba-terhük kioldása és a robbanások után a gépek Agisti környékét támadták, rakéta- és géppuskatüzet zúdítva célpontjaikra. A csecsének automata fegyverekből viszonozták a tüzet. Két helikopter Szerzseny-jurt külső kerületeit támadta.
(Folytatás a 3. oldalon)
EU-s megbeszélések
Középpontban a csatlakozás költségei
A kelet-európai társult országok £í/-csatlakozásának várható költségei álltak az Európai Uni6-Magyarország társulási parlamenti bizottság háromnapos budapesti tanácskozása középpontjában - derült ki a testület két társelnöke, Claude De-sama és Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján. E kérdést Budapest és az EU előreláthatólag közösen vizsgálja meg, ami annál is fontosabb, mert Nyugaton mind erősebbekké válnak az ezzel kapcsolatos aggodalmak.
(További információink all. oldalon)
Európa közepe nem lehet a senki földje
- nyilatkozta lapunknak a hazánkba látogató Lech Walesa lengyel államfő
Európa közepe nem lehet a senki földje, mert az a régi érdekszféra-politikára csábít, hangsúlyozta Lech Walesa lengyel köztársasági elnök magyarországi látogatása előtt lapunknak írásban eljuttatott interjújában. Walesa csütörtökön első ízben látogat hivatalosan a magyar fővárosba. A lengyel államfő szerint a Nyugatnak valószínűleg továbbra sincs világos politikai koncepciója Oroszországgal kapcsolatban, amelyet természetesen senki
nem kíván izolálni. A regionális együttműködésről kijelentette, azt nem szabad lebecsülnünk, már csak azért sem, mert ezzel mi magunk is erősebbek, a Nyugat számára pedig sokkal attraktívabbak leszünk. Walesa elmondja véleményét integrációs esélyeinkről, a rendszer-váltás óta eltelt időszakról, a választók csalódottságának s a baloldal győzelmének okairól, valamint a közelgő lengyel elnökválasztásról.
(Interjúnk a 9. oldalon)
✓
Állásfoglalásra készülnek a művészeti szövetségek
Tiltakozik a szellemi élet a „büntetőj árulók’’ miatt
(Munkatársainktól)
„Május 23-a fekete keretes nap a kultúra történetében, ugyanis a parlament úgy dönött: a benyújtott módosító indítvány ellenére mégis megterheli a tiszteletdíjakat és honoráriumokat társadalombiztosítási járulékkal” - szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Vadász János, a Közgyűjteményi és Köz-művelődési Dolgozók Szak-szervezetének (KKDSZ) országos elnöke. Vadász elmondta azt is, ezzel a T. Ház 4,2 milliárdos terhet rakott a kulturális és művelődési intézményekre. Ezt a döntést a KKDSZ tudomásul vette ugyan, de elfogadni nem tudja: szerdán jelentést tettek le az Országgyűlés és annak kulturális bizottsága elé, amelyben
kimutatják: az ország közel kétezermilliárdos költségvetéséből idén kultúrára 14,3 milliárdod fordítanak, ez 0,7 százaléknak felel meg. A KKDSZ javasolja a pótköltségvetésnek, hogy a fentieknek megfelelően 4,2 milliárddal növelje az ön-kormányzati és megyei kulturális normákat, e többletet például a jövedéki törvény 17 milliárd forintos többletbevételéből lehetne megvalósítani.
Vadász azt is kijelentette, a KKDSZ nem tudja elfogadni a tiszteletdíjak tb-járulékával való megterhelését és az e mögött rejlő restriktiv politikát, ezért a szakszervezet találkozót kezdeményezett Göncz Árpáddal. Azt szeretnék kérni a köztársasági elnöktől, hogy a Bokros-
csomagot, illetve az annak megfelelő törvényt küldje alkotmányossági kontrollra. A találkozót kéró levelet tegnap juttatták el Göncz Árpádnak.
A sajtótájékoztatón Vadász arról is beszámolt, míg a magyar érdekegyeztetés mélyponton van, a KKDSZ örömmel nyugtázza, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium új politikai államtitkárának, Szabó Zoltánnak tevékenysége nyomán végre lehetőség nyílt az oly régóta követelt kulturális érdekegyeztetésre, illetőleg az ágazati érdekegyeztető tanácsfelállítására. Ez már csak azért is örvendetes, mert a parlamentben tegnap kezdődött meg a levéltári törvény vitája.
(Folytatás a 4. oldalon)
Tartózkodó nem
Az Országgyűlés kedden késő este név szerinti szavazással úgy döntött, hogy a biztosítási elvet felrúgva — a társadalmi szolidaritás elvére hivatkozva — megsarcolja a kultúrát. Minden ellentételezés — társadalombiztosítási juttatás puszta ígérvénye nélkül - július elsejétől 44 százalékos tb-járulékot kell fizetni a szerzői, előadóművészi honoráriumok után. A kulturális bizottság és számos társadalmi szervezet formális prolestálása ellenére megszületett határozat számos politikai tanulsággal is szolgál.
A szakmai részletekben kevésbé otthonos közvéleményt is meglepte a tartózkodó nem, a kultúra munkásai pedig kezdettől - bár naivan, de pártállásra tekintet nélkül - egyfajta bizalmi
szavazásként kezelték a parlamenti döntést. Az ellenzéki pártok a tb-járulék kiterjesztése ellen voksoltak, vagyis támogatták az erről szóló módosító indítványt, a kormánypárti szavazatok viszont megoszlottak. Az MSZP számos mértékadó pobtikusa az igen gombot megnyomva alkalmasint a saját kormánnyal fordult szemlte, miközben a szabad demokraták többsége a kormány javára tartózkodott a szavazásnál (vagy kifejezetten egyetértett a kabinet javaslatával).
A név szerinti szavazás szikár statisztikai mérlege: 159 igen 112 nem, 70 tartózkodó szavazat. A kultru-rális miniszter a házszabály szerint talán igazoltan maradt távol e fontos szavazásnál, de kultúra képviselői ezt aligha fogadják el.
Talán elvárható, hogy egy ilyen sorsdöntő napon ne Mexikóban időzzön, hanem az ülésteremben lobbyzzon a kultúra mellett. Persze tudjuk, a kabinet a miniszter távollétében is a kormányra adta voksát. De nem is a nemek és igenek harca, hanem a tudatos tartózkodók billentették át a mérleget. Az Országgyűlés ilyen „kis horderejű” kérdésben ugyanis a jelen lévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza határozatát, ami csak felértékeli a tartózkodást.
Miközben napjainkban pánikszerűen vonul ki a kultúrából a kormányzat, mélyreható és maradandó sérülést okozott neki. Fiskális érdekből kedden lerombolt valamit a tartózkodó nem.
Bodnár Lajos
Surányi György az inflációról
Jövőre húsz százalék alatt?
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke bízik abban, hogy az elmúlt két hónapban tapasztalt gyorsulás ellenére az év végéig csökkenni fog az infláció - jelentette a Reuter a budapesti Amerikai Kereskedelmi Kamara egy fővárosi rendezvényéről. Surányi azt mondta: bízik abban, hogy az év végére 22-24 százalék között stabilizálódik az infláció.
- A Nemzeti Banknak eltökélt szándéka, hogy jövőre leszorítja az inflációt, remélhetőleg 20 százalék alá - mondta az MNB elnöke a Reuter szerint. - A bank 17-18 százalékos inflációt tűz ki célul 1996-ra.
Surányi úgy véli, a gáz- és áramszolgáltatók tervezett privatizációja nem feltétlenül fogja fűteni az inflációt. Szerinte az áremelések nem lesznek olyan drasztikusak, mint a jóslatok sugallják, mert a közüzemek új tulajdonosai nemcsak a szolgáltatások árának emelésével, hanem a vállalatok gazdálkodásának ésszerűsítésével is javíthatnak a jövedelmezőségen.
Vasárnaptól:
a
új MAV-menetrend
Nem csökken a vonatok száma
(Munkatársunktól)
A MÁV Rt. május 28-án életbe lépő menetrendjében nem csökken a járatok száma, mivel a társaság vezetése által szükségesnek tartott vonat-szám-csökkentést már február 26-tól bevezették - jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Rigó Zoltán vezérigazgató. Kérdésre válaszolva azt is közölte: mellékvonalak csak kormányzati döntés után szűnhetnek meg, a MÁV saját hatáskörében ilyen intézkedést nem hozhat. Az ezzel kapcsolatos kormány-előterjesztés már készül a közlekedési minisztériumban.
Az új menetrendben ugyanakkor számos módosítás található, s ezek Rigó Zoltán szerint mutatják azt is, hogy a MÁV milyen célokat tűzött maga elé, milyen irányban kíván haladni.
(Folytatás a 13. oldalon)
Az MSZP megsértette a koalíciós szerződést
- állítja az SZDSZ
(Munkatársainktól)
Az MSZP megsértette a koalíciós szerződést azzal, hogy az ebédjegyek tb-járulék-kal való terhelése ellen benyújtott Nagy Sándor-féle módosító indítványt - a frakcióvezetés akarata ellenére - a képviselőcsoport több mint egyharmada támogatta. Pető Iván az SZDSZ elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a koalíciós szerződés szerint a kormány előterjesztéseinek támogatását a kormánytöbbségnek biztosítania kell, s csak a frakciók egyharmadánál kevesebben „szavazhatnak ki” egy-
egy javaslat határozathozatalakor. A módosítás támogatását ezért az SZDSZ meglehetősen rossz néven vette. A Nagy Sándor-féle módosító javaslat megszavazásával keletkező négymilliárd forintnyi „hiányt” a pártelnök szerint a legelesettebbeknek kell majd megfizetniük.
Pető Iván leszögezte: az SZDSZ vezetői elkerülhetetlennek látják a Bokros-csomag által benyújtott megszorítások bevezetését, s így vállalják a kormány által meghozott intézkedéseket.
(Folytatás a 4. oldalon)
A s/ombnli 32 oldalas Magyar Nemzetből
Interjú Für Lajossal
A hél végi országos gyűlésünkön fel fogom szólítani a tagságot, hogy fejezze be a marakodást, az MDF-nek nincs szüksége egy új „kis Csurka-ngyre”. Szabó Iván nézetei nem térnek el az MDF általános felfogásától -nyilatkozza az MDF elnöke.
A médiahatalom koncepciója
A médiahatalomról szóló írások arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon a média nem egyszerűen az egymással versengő politikai szereplők manipulációs stratégiáinak eszköze, hanem a politikai küzdelem önálló politikai szereplője. A kérdés azonban e keretek között nem a demokrácia léte vagy nem léte, hanem a demokratikus kormányzat feltételei között versengő csoportok közti hatalom és befolyás megoszlása - írja publicisztikájában Körösé-nyi András.
Tankolás az ablak alatt?
Kivágják a fákat, az autók az ablakaink alatt fognak pöfékelni. Itt nem lesz benzinkút! - mondják az elkeseredett zuglóiak, amúgy is az M3-as mellett laknak, s most amiatt aggódnak, hogy lakásaik értéke tovább csökken. A benzinkút ma is jó üzlet, az önkormányzat ma is szegény, a helyi polgári szövetség pedig tiltakozik. Számít-e ez valamit a demokráciában?
Nyáron megkezdődik a patikaprivatizáció
A fővárosi ellenzék bírálja az elképzelést
(Munkatársunktól)
Június végén megkezdődhet az első fővárosi ön-kormányzati gyógyszertárak privatizációja, amelynek részleteiről ma dönt a fővárosi közgyűlés - jelentette be Atkári János főpolgármester-helyettes a fővárosi önkormányzat szerdai sajtóreggelijén.
A 195 budapesti patika magánosítására két változatot dolgoztak ki. Az egyik alternatíva szerint a pályázat kétfordulós lenne, az első fordulóban csak a Pharmafontana, a gyógyszer-tárak jelenlegi gazdájának dolgozói vehetnének részt, a másik alternatíva szerint az egyfordulós pályázatban bármely gyógyszerész pályázhatna. Az önkormányzat a gyógyszertári helyiségek tulajdonjogát is átadná. Áruba bocsátják a patika működtetéséhez szükséges eszközöket, a berendezési és fel-szerelési tárgyakat, valamint az árukészletet is. Ezzel együtt átlagosan nyolc-tízmillió forintra becsülik egy gyógyszer-tár értékét.
A pályázóknak a vételár 20 százalékával kell rendelkezdiük, két év türelmi idővel a jegybanki kamaton tíz év alatt kell leróniuk a fennmaradó összeget.
(Folytatás az 5. oldalon)