﻿h*
Ztt*
a
k?
MM
"** o
' Phis*, /en *j if.
sn-
**> fc*.
1 WOCI*.
ic'«ek
^ ma».
/en 14.
/àmi
1*
^<*14
* crnlék.
M to**
*• fcl
von*.
'-“Jtomij.
•r»tn*tfc|. »luk Urnád-
<* pfoNijr
< " VnUf IK^H
Í RNMé
cOi% "f« két *>4 a réjé-ratooé Saarjg
V)ö»t<dÉ, ‘•Sí kertté A tisbAki-/"Wí.JIBÍfe
•'¡UnqiH
•tn E* mk
r*i. Sírni-"iRiftfannw /awk üljél
****** f-/Jt»löo.éa
kinyim
vrytptak-
' Mi U I «i
c. lautl • M-
. rtttengérá
,. /Aiil
t «ir ők
»Ctl U <*»»
,-hct kénuala c E.;«•*-» bnf) ***** ■. n rïwtedj* I*" luM» atçn é . ..uütlijék»-
.j
njéiíKiénB
un > *sáuwi«íy ■rt Mpcsd » KknUtólt
¿rhAtott*11' N*n urtUkBÍ-■ilckfjí* le ruü rcndc&e
; «/«A h*» »roáW*
• r-»k> I
Budapesté Került a SZER archívuma

A létezés technikája
6. oldal
Közelkép:
Bölcsődék
9. oldal
Mafflar Nemzet
\ra: 19,50 l l
ALAIMTOTTA: l'ETIK) SAMIOI
Ianácstalan világszervezet, újabb túszok
Lelőtték a bosnyák külügyminisztert
ÚJVIDÉK - Túszok az ENSZ-katonák és a többi külföldiek Boszniában! A Tanjug hírügynökség szombaton késő este tette közzé a boszniai szerb hadsereg főparancsnokságának közleményét, amely szerint, miután a szerb vezetésnek tudomására jutott, hogy „a NATO hadereje William Perry amerikai védelmi miniszter közvetlen irányítása alatt folytatja a légitámadásokat a szerb védelmi állások ellen”, az elfogott ENSZ-katonákat és más külföldi állampolgárokat kihelyezték a tűzvonalra, a lőszer- és fegyverraktárakhoz és más katonai objektumokhoz. A közlemény azt állítja, hogy az elfogottak „felsorakoztak a szerb nép ellenségei közé”, s ellenségként bánnak el velük. A paléi szerb televízió azonban már korábban bemutatott és szétküldött a világba olyan képsorokat, amelyeken jól látható, hogy ENSZ-tiszteket a légicsapások célpontjául szolgáló lőszerraktárak bejáratához láncoltak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Folytatni kell az együtt gondolkodást
A keszthelyi csúcs elítélte a boszniai vérengzést
(M unkatársunktól)
A keszthelyi találkozó második napjának hangulatát meghatározta a pénteki oldott-ság, s fokozta az éjszakai balatoni hajókirándulás, amelyről Lech Walesa - a lengyel-magyar viszonyt érzékeltetve -egy kötetlen beszélgetésen megjegyezte: akkora halakat látott ugrálni, hogy legszívesebben fél évig itt maradna. Szombat reggel kétoldalú találkozókon fejtették ki véleményüket a résztvevők. Göncz Árpád és Mihal Kovác szlovák államfő egyetértettek abban, hogy az aláírt alapszerződés ratifikálása után válhat esedékessé a budapesti elnöki találkozó. Václav Havel cseh államfő Göncz Árpádnak is megismételte korábbi nézetét, hogy Kö-zép-Európa a kontinens lelkiismeretévé válhat. Román Her-zog német köztársasági elnök pedig élénken érdeklődött a magyar-szlovák viszony iránt. (Folytatás a 2. oldalon)
Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke
KOLOZSVÁR - Az RMDSZ negyedik kongresszusa ismét Markó Bélát választotta a szövetség élére. A kongresszus elfogadta az érdekvédelmi szövetség új programját és alapszabályzatát, tisztázta az autonómiakoncepció alapelveit, és Washington segítségét kérte a romániai demokratizálódás elősegítéséhez, illetve az emberi és kisebbségi jogok szavatolásához.
A következő időszakban az RMDSZ-nek politikai és közösségépítő célkitűzéseit egyaránt meg kell valósítania. A szövetségnek kül- és belpolitikai téren egyaránt kihívásokkal kell szembenéznie, hiszen az európai integráció kényszerét kihasználva erősítenie kell tevékenységét külfödön, Romániában pedig az 1996-os parlamenti és önkormányzati választásokra kell koncentrálnia.
(Folytatás a 2. oldalon)
A
Észak-atlanti Közgyűlés
Viták a NATO-tagságról
IIKI K). 1995. május 29. LVIII. évfolyam, 121. szám
Pusztai Erzsébet és Kónya Imre az új elnökségi tagok
Az MDF a négypárti ellenzéki szövetség lehetőségére voksolt
(Munkatársainktól)
Az MDF IX. országos gyűlésének küldöttei Pusztai Erzsébetet és Kónya Imrét választották be a párt országos elnökségbe, amely immár teljessé vált. Megtárgyalták a párt 1998-ig szóló cselekvési programját, amelyben rögzítették: az Demokrata Fórum a továbbiakban „a politikai realitások felismerése alapján az ellenzéki pártokkal a lehetséges együttműködést vállalja egy pártszövetség kialakítása érdekében”. A küldöttek arról is szavaztak:
az MDF arra törekszik, hogy néppárttá váljon.
Az elmúlt hét végén a Budapesti Műszaki Egyetemen tartotta meg az MDF IX. országos gyűlését. A helyi szervezeteknél megtörtént tisztújítás után 638 küldöttet választottak meg, amelynek mintegy 80 százaléka, 508 delegált vett részt a kétnapos rendezvényen. A jelenlévőket szombaton Für Lajos, az MDF elnöke köszöntötte, s külön üdvözölte özvegy Antall Józsefnét. Megnyitó beszédében hangsúlyozta:	az
MDF életében lezárult egy korszak, s az elkövetkezőkben arra kell törekedni, hogy az ország minden településén jelen legyenek. A párton belüli belső vitákkal kapcsolatban leszögezte: azok nem ideológiai jellegűek, hanem a politizálás módszerének értelmezésbeli különbségén, illetve a személyi ambíciókon alapulnak. Kijelentette: nem engedhető meg, hogy a párt választott testületed a párton kívüli fórumokon érje támadás vagy bírálat.
(Folytatás az 5. oldalon)
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A „versenyfutás a NATO-tagságért” jellegű vita volt az egyik fókuszpontja az Észak-atlanti Közgyűlés pénteken kezdődött, s hétfőn véget érő budapesti tavaszi ülésszakának. A tanácskozást beárnyékolták a Bosznia-Hercegovinában minden eddiginél kegyetlenebb harcok.
Szombaton a védelmi és biztonsági bizottság határozatban ítélte el a boszniai szerbeket, vasárnap pedig az ÉAK-ot irányító állandó bizottság foglalkozott a délszláv helyzet legújabb fejleményeivel. Brit küldöttek tervezetet nyújtottak be, amelyben felszólítanak: a közgyűlés - hétfői plenáris ülésén - fenntartás nélkül ítélje el a boszniai szerbek „elvtelen és barbár" tetteit, amikor is ENSZ-eseket használnak fel „élő pajzsoknak”.
A NATO-államok és a társult országok mintegy 250 par-
lamenti képviselője, illetve azok egy része szombaton a polgári ügyek bizottságában, a védelmi és biztonsági bizottságban, valamint a tudományos és technikai bizottságban olyan témákról hallgatott és vitatott meg jelentéstervezeteket és előadásokat, mint: a határok megnyitásának következményei, kisebbségek Magyarországon és magyar kisebbségek a szomszéd országokban, a békefenntartás és a boszniai tapasztalatok. Vasárnap az ÉAK öt állandó bizottsága közül a gazdasági és a politikai tanácskozott. A parlamentben folytatódó tanácskozáson a gazdasági bizottság ülésén egyebek között a származékos piac és a valutakereskedelem világgazdasági mechanizmusairól, az Európai Unió és az Egyesült Államok együttműködéséről, illetve versenyéről volt szó a kelet-európai országok segélyezésében. Ismertették azt az esettanulmányt, amelyet a Cseh Köztár-
saság átalakuló gazdaságáról készítettek. (Ezen az ülésen szólalt fel Bokros Lajos pénzügyminiszter.) A politikai bizottság ülésén a NATO kibővítéséről, az Atlanti Charta és Észak-Európa biztonságának összefüggéseiről, a békepartnerségről, valamint a Nyugateurópai Unió térségbeli partnerségéről volt szó.
Ez az első alkalom, hogy az 1955-ben alapított szervezet tagjai a NATO határain kívül ültek össze. (Magyarország 14 más közép-és kelet-európai országgal együtt társult státust élvez.) Az Észak-atlanti Közgyűlés nem hoz döntéseket, de tanácsokat ad politikai és katonai kérdésekben, a testületbe delegált nemzeti parlamenti képviselőkön keresztül pedig befolyásolhatja a hazai kormányzatot és parlamentet, például majd az új tagok felvételének ratifikálásakor.
(Részletes tudósításunk a 3. oldalon)
Borosa Péter, Szabó Iván és Pusztai Erzsébet „stratégiai megbeszélése"
Havran Zoltán felvétele
Az SZDSZ-OT a gazdasági feladatokról
Ellensúlyozható a honor tb-járuléka
A kormány a jelek szerint véglegesen elhatározta, hogy megvalósítja a programjában jelzett, gazdasági-társadalmi stabilizációt szolgáló kemény intézkedéseket. A hirtelen előterjesztett, és az Országgyűlés által gyors ütemben elfogadott csomag azonban még nem teremti még a felemelkedés feltételeit - mondta Dornbach Alajos, az SZDSZ országos tanácsának elnöke a testület
szombati ülését követő sajtótájékoztatóján.
A szabaddemokraták szerint a fő feladatok ezért a következők: a tartós gazdasági növekedés előfeltételeinek biztosítása, a fizetési mérleg és a költségvetési egyensúly további javítása, az infláció megfékezése, valamint az adózási- és a társadalombiztosítási járulék-rendszer megváltoztatása.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az elnök csapdája
Az Országgyűlés időben megtisztította a közjogi terepet a köztársaságiel-nök-választás előtt. A népszavazási kezdeményezés elutasításával lezárta a közvetlen államfőválasztás felé vezető utat. Immár sem közjogi, sem politikai akadálya nincs az elnökjelölési procedúra beindításának. De azzal kevesen számoltak, hogy egyfajta politikai csapdahelyzelet teremt az elnök számára a parlament, ha „kampányidőszakban” is csúcsra járatják a törvényhozást.
Mert most kedden már a Bokros-csomag végszavazására készül a T. Ház. És talán épp azon a napon nyújtja be a koab'ció Göncz Ár-
pád újrajelölésére szóló indítványát, amikor a köztársasági elnöki irodában átveszik Gál Zoltán házelnök átiratát, a stabilizációs törvénycsomag aláírásra és kihirdetésre váró végleges változatát.
A több mint húsz törvény módosításával kalkuláló Bokros-csomag aligha kerülheti el sorsát: clőbb-utóbb mindenképpen Alkotmánybíróság elé kerül. A kultúrába élet szervezetei máris kilátásba helyezték, hogy felkérik Göncz Árpádot, kérjen előzetes normakontrollt a tb-járu-lékok diszkriminatív kiterjesztése miatt. De hasonló indítványt a szerzett jogok, a jogállami kiszámít-
hatóság elvének sérülése okán mások is fontolgatnak.
A köztársasági elnök — fogalmaz az alkotmány — „kifejezi a nemzet egységét”. A fennálló alkotmányos intézmények egyik próbatétele éppen az, hogy megmutassa a közvélemény számára: hogyan vizsgázik a gyakorlatban, az államfőválasztási kampány körülményei között, miként működik az alkotmányban körvonalazott hatalommegosztás.
Az elnöknek nyilván most mérlegelnie kell, hogy kérjen-e előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Bodnár Lajos
Ipari lobby formálódik
Növelni kell az ipar érdekérvényesítő erejét. Ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában állapították meg, látván, hogy a pénzügyi lobby újabb és újabb tízmilliárdokat vonhat ki az államkasszából egyes bankok megerősítésére. Az iparvállalatok, melyek megtermelik a pénzügyminiszter szerint is fontos exportárualapot, nem jutnak - szépítően „tőkeinjekciónak” nevezett - állami támogatáshoz. Ugyanakkor, miközben a részben ma is állami cégek a munkásokat gyér bérért dolgoztatják, százmilliós kamatköltséget fizetnek a bankoknak, mert nincsen forgó tőkéjük. Tolnay Lajos, a kamara elnöke elkezdte az ipari lobby szervezését - jelenti be lapunkban.
(Az interjú a 10. oldalon olvasható)
15] (előző hós 100)
A
51 V
ni
Ipari termelés
Kiskereskedelmi forgalom

IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. I. II. III.
Ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom 1994. IV.-1995. III.
Nyit az Agrobank
Az Agrobank ismét teljes pénzügyi szolgáltatást nyújthat a betéteseknek, számlatulajdonosoknak: mától minden fiókjában az eredeti betétekhez és kamataihoz hozzájuthatnak az ügyfelek. A vasárnap délutáni' agrobankos közgyűlésnek ez a legfőbb eredménye. A közgyűlés - jelenti az MTI - Bokros Lajos pénzügyminiszter jelenlétében döntött a tőkeemelésről, új vezetőtestületeket és könyvvizsgálót választott. A közgyűlésen elfogadott 1994-es évi mérlegbeszámoló szerint az Agrobank 4,6 milliárd forintos veszteséggel zárta a múlt. A PM a jelenleg 5,8 milliárd forintos alaptőke 6J milliárd forint értékű felemelésével állítja helyre a bank tőkeegyensúlyát. A bank igazgatóságának elnökévé Bányai Endrét, vezérigazgatóvá Bakos Istvánt, felügyelőbizottsági elnökévé Tétényi Tamást választották.
(Kommentárunk all. oldalon)
Duna: tiltakozó zöldek
Cinizmussal vádolják a kormányt
(M unkatársunktól)
Cinikusnak és üzenetértékűnek tartják hazai környezetvédők, hogy nem másutt, hanem éppen a bősi erőmű irányítóközpontjában írják alá ma azt a közös magyar-szlovák monitoringszerződést, amely a dunakili-ti fenékgát felépítése utáni talajvíz-megfigyelésről intézkedik. (Folytatás a 4. oldalon)
i.
#! + :

:! 1
rrj
„.•.411
:i . .j^l
dïv
~-é
—fii

n l.'t