﻿Magyarország, Európa és a kisebbségek
Glatz Ferenc írása a 16. oldalon
Közelkép: Stratégiai ágazatok privatizációja külföldön
7. oldal
Magyar Nemzet

| Egyetlen mentsvárunk ] a szellem
8. oldal
Önkéntes biztosítópénztárak
12. oldal
1	I
Ara: 25 Ft Színes Teleinagazin melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SANDOl
SZERDA, 1995. június 7. IÁUL évfolyam, 131. szám
Horn-Clinton séta az Ovális Irodából az Ikarus buszig
Washingtoni támogatás a szigorú IMF-tárgyalásokhoz
(M unkatársainktól) WASHINGTON - A mintegy egyórás tárgyalásokat követően Horn Gyula és Bili Clinton közösen sétált a Fehér Ház kertjében álló Ikarus buszhoz. A magyar kormányfő elégedetten értékelte megbeszéléseiket, amelyek előterében az amerikai támogatás állt a nemzetközi pénzügyi szervekkel folytatott tárgyalásainkban, valamint NATO-csatlakozá-sunk kérdései. Horn Gyula meghívta Bili Clintont a millecentenáriumi ünnepségekre, s az amerikai elnök megígérte, hogy eljön Budapestre.
Az Egyesült Államok támogatni fogja Magyarország NATO-felvételét, és minden esélyünk megvan arra, hogy az első hullámban bekerüljünk a szervezetbe - jelentette ki a magyar kormányfő a Fehér Ház kertjében köré sereglő újságíróknak. A tárgyalásokat követően egy kérdésre vála-
Horn Gyula és Bili Clinton az .
szólva azt nyilatkozta, hogy az észak-atlanti szervezet kibővítéséről 1995 decemberében döntés születik, 1996-ban el-
kezdjük a tárgyalásokat a NA-TO-val, és a feltételeket közösen konzultációkkal alakítjuk ki. „Van realitása annak, hogy
amerikai Ikarus” előtt
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
1997-ben tagjai lehessünk a szervezetnek”, mondotta Horn Gyula.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szavazás az alapszerződésről
Ellenzéki tartózkodás?
(Munkatársunktól)
Noha a parlament szerdai ülésén egyelőre még csak a vita folytatódik a szlovák-magyar alapszerződésről, s szavazásra csak egy hét múlva kerül sor, a ratifikáláshoz semmi kétség nem fér. Különösen azok után nem, hogy a Magyar Nemzet értesülése szerint az ellenzéki pártok többsége úgy határozott, hogy -noha a ratifikálást továbbra sem támogatja - a nem szavazat helyett a tartózkodást részesíti előnyben.
Értesülésünket kedden megerősítette Csóti György, az MDF külpolitikai szakértője, a külügyi bizottság alelnöke, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: a négy ellenzéki párt közös frak-cióűlésen egyeztetett a kérdés-
ről, s - a kisgazdák kivételével -úgy határozott, hogy a végső voksolás során képviselőik igent ugyan biztosan nem mondanak majd, de ezen túlmenően a képviselők lelkiismeretére, illetve politikai meggyőződésére bízzák a döntést, azaz akár tartózkodhatnak is a szavazástól. Az MDF, a Fidesz - MPP és a KDNP egyértelműen erre az álláspontra helyezkedett, a Független Kisgazdapárt azonban tartja magát korábbi véleményéhez, s nemmel szavaz. Csóti György egyelőre nem kívánt kitérni arra, hogy mi indította a szóban forgó három ellenzéki pártot az egyértelmű ellenzés feladására, jelezve, hogy erről a szavazás után nyilatkozik.
(p. 1.)
Smith megtörné a szarajevói zárlatot
Zsákutcában a belgrádi tárgyalások
ÚJVIDÉK - A boszniai szerbek kedden újabb 58, nagyrészt ukrán és francia kéksisakost engedtek el. Ezzel 198-ra csökkent a fogságban lévő ENSZ-katonák száma. A palei közlemény hangsúlyozta, hogy az érdem ezúttal is Milo-sevicsé. A boszniai szerbek főhadiszállására küldött elnöki különmegbízott, Jovica Sztani-sics, a titkosrendőrség vezetője hétfőn hosszan tartó győzködés után csikarta ki Karadzsicsék-tól az ígéretet. E célból Palába zarándokolt két görög kormánytag is, Papuliasz külügy-és Arszenisz védelmi miniszter. Várhatólag újabb foglyokat bo-
csátanak szabadon, mivel -ezért kellettek a görögök - a boszniai szerbek szavatolták, hogy nem lesznek újabb NA-TO-légicsapások. Karadzsi-csék közölték, „megkezdődött a túszok szabadon bocsátásának a folyamata”, de azt nem mondták meg, hogy ez a folyamat mikor ér véget. Abban reménykednek, hogy a következő néhány napban a még fogva tartott túszokbók többen kiszabadulnak, de a kérdés rendezése minden jel szerint még várat magára. A két görög miniszter Belgrádba visszatérve tüstént a szerb elnökhöz sietett.
(Folytatás a 3. oldalon)
Június 19-én választják a köztársasági elnököt
Kevesebb pénzt fizetnek a szabadság idejére
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés tegnapi ülésén Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy június 19-re tűzte ki a köz-társaságielnök-választás időpontját.
Napirend előtt éles vita bontakozott ki a pénzügyminiszter 16 milliós végkielégítéséről, szóba került az Agro-bank-ügy néhány új politikai összefüggése, majd Fodor Gábor kulturális miniszter tartott expozét a levéltári törvényől. Az interpellációs időszakban egy szocialista képviselő a honi könyvpiac összeomlását az elhibázott vámpótlékra vezette vissza, a kisgazda elnök újabb bankári „turpisságokat” hány-torgatott fel. Délután a parlament sürgősséggel vette tárgy-sorozatába a rádió- és a tévétörvényt, majd elfogadta a víz-gazdálkodásról, a hírközlési
alapról szóló előterjesztéseket, és módosította a foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, valamint a munka törvény-könyvét is.
Az Országgyűlés e heti háromnapos ülésének kezdetén Gál Zoltán házelnök alkotmányban biztosított jogkörében bejelentette: a köztársasági elnök választásának napja június 19., hétfő lesz. A választás akkor tekinthető eredményesnek, ha legalább a képviselők kétharmada a jelöltre adja a voksát. Amennyiben a többséget nem sikerül biztosítani, három napon belül a további két fordulót is meg kell tartani. Ezek időpontja június 20., illetve 21. lesz - tájékoztatta a házelnök döntéséről képviselőtársait. Bár a hatályos alkotmány nem zárja ki, hogy ötven parlamenti képviselő akár az utolsó pillanatban beterjessze az ajánlást, a házbizottság erre június 15-én 11 óráig lát lehetőséget, a második forduló megtartása esetén a határidő 20-án 9 órára módosul.
(Folytatás az 5. oldalon)
Változó devizajogszabályok
A forint fokozatosan konvertibilissé válik
Várhatóan ősszel terjeszti a kormány parlament elé a devizakódex tervezetét, amely a folyó műveletek területén biztosítja belföldiek és külföldiek számára egyaránt a nemzeti valuta szabad átváltását. Ezzel 1996. január 1-jétől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) normáinak megfelelve - amely megengedi a tőkeműveletek terén bizonyos korlátozások fenntartását - a forint hivatalosan is konvertibilissá válhat - mondotta Farkasné Pagonyi Judit, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a Magyar Távol-keleti Üzleti Klub keddi konferenciáján.
A konvertibilitás megteremtése szükséges ahhoz, hogy Magyarország az OECD és az Európai Unió tagjává válhasson. Á legközelebbi tárgyalások az OECD és Magyarország között június végén lesznek. A Pénzügymi-
nisztérium illetéRtese szerint a készülő törvény értelmében a vállalkozók számára a folyó műveleteknél a konvertibilis-valuta-váltás szabaddá válik, a szervezetek és természetes személyek esetében pedig bizonyos jogcímekhez kötődik majd. Farkasné Pagonyi Judit az MTI tudósítása szerint kifejtette: a tervezetben szerepel a természetes személyek 800 dolláros utazási keretének fenntartása. Bővül a külföldi utazások esetén rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek köre: nemcsak belföldi, hanem külföldi irodánál is megrendelhető forintért a külföldi utazás, a külföldön felmerülő előre nem láthatA költségek esetén forintszámláról teljesíthető az átutalás, valamint külföldi gyógykezelés esetén is vásárolható valuta.
(Folytatás a 13. oldalon)
Elégséges ország
Tévedett, aki az egy-párti világ pocsolyaperspektívájából kitekintve úgy gondolta: a demokrácia valami olyasmi, mint, mondjuk, végighajtatni a Stefánián. Az efféle sétakocsikázást még a minálunk sokkalta módosabb országokban is heveny szervezés és egyeztetés előzi meg — szükséges hozzá konflis, ló, persze Stefánia, s meg kell győzni a parádés kocsist is: neki is elemi érdeke, hogy a „végighajtás” a kívánatos nívón realizálódjék.
Tanulgatjuk hát a demokráciát, választási és érdekérvényesítő szisztémáját, s kénytelen-kelletlen ismerkedünk a sztrájkjognak a gyakorlatba való átültetésével is: hol munkabeszüntetőként, hol a munkabeszüntetés kárvallottjaként. Sokun példáid mostanság, a vasutasok közelmúltbeli sztrájkmozgulma
idején találkoztak első ízben az „elégséges szolgáltatások” fogalmával. Mi tagadás, első pillantásra ez is a szokásos magyar kiskapuk egyikének tűnt: álljon is a vonat, de azért menjen is. Később árnyalódott szemünkben a kép, ám ez a sajátos szókapcsolat kétségkívül betette a fülünkbe a darazsat: vajon mit is jelenthetnek az élet más-más területein az „elégséges szolgáltatások”?
Teszem azt, pedagógussztrájk idején a tanárok leadják az anyagot, de nem feleltetnek (megnyerve egyúttal a nebulók szolidaritását is)? Orvossztrájk esetén például elvégzik az életmentő műtéteket, de a világért sem húzzák ki a „csak” fájó fogat? Vagy meteorológussztrájk alkalmával nem jósolnak nekünk, csupán rossz időt?
S mit gondoljunk az el-
vileg bennünket szolgáló állam „elégséges szolgáltatásairól”? Ha azt tapasztaljuk, hogy nagy buzgalommal hajtják be rajtunk -vagy akin lehet - a» adót, de nem feltétlenül kapunk érte cserébe élet- és létbiztonságot, értékálló nyugdíjat, iskolázási esélyegyenlőséget, alapvető egészség-ügyi ellátást, a „civilizáló-dás” elemi lehetőségeit?
Nem tudom biztosan, hogy az álladalomra (vagy „haszonbérlőjére”: a mindenkori kormányzatra) „de jure” vonatkoznak-e az állampolgárt megillető alkotmányos jogok. Ha igen, akkor meglehet: titokban már régesrég sztrájkol — s csupán azért nem verte mindezt nagydobra, nehogy alkudoznia kelljen velünk, munkáltatókkal az „elégséges szolgáltatásokról”. ..
Csontos János
Főiskola -avatás
Kedden felavatták az 1992-ben alapított Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola első épületét, melyet egy volt szovjet laktanyából alakítottak ki. Képünkön: dr. Kovács Magda főigazgató (jobboldalt) bemutatja Göncz Árpádnak a hallgatók számára összeállított oktatási egységcsomagot
Ilavran Zoltán felvétele
Bőd Péter Ákos a miniszteri milliókról
Szokatlan típusú végkielégítés
(Munkatársunktól)
Bokros Lajos tizenhatmilliós végkielégítése nem vert visszhangot a nyugat-európai pénzügyi körökben - közölte kérdésünkre Bőd Péter Ákos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (ÉBRD) igazgatótanácsának tagja, térségi igazgató. Bokros pénzügyminiszter - mint a napokban kiderült - még a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztjáról a tárcavezetői bársonyszékbe távozva tizenhatmillió forint végkielégítést vett át az állami tulajdonú pénzintézettől.
Bőd Péter Ákost, az EBRD londoni központjában telefonon hívtuk fel. Árra a kérdésünkre, ő mekkora végkielégítést kapott, amikor tavaly az év végén távozott a Magyar Nemzet Bank elnöki posztjáról, azt felelte: ilyen juttatásban nem részesült, de el sem fogadta volna. Miután az MNB-től nem az utcára került, hanem másik állásba jutott, föl sem merült benne a végkielégítés gondolata.
Mint a bankár elmondta: a földrész nyugati felén meglehetősen szokatlan lenne, ha valaki állami tulajdonú pénzintézettől állami vezetői beosztásba távozva végkielégítésre tartana igényt. Magát a tizenhatmilliós összeget az eltöltött munka-viszony hosszához mérten meglepően magasnak vélte az EBRD-igazgató.
M. P.
Szociális otthonok lesznek
S
Átalakuló
kórházak
(Munkatársunktól)
A népjóléti miniszter szerint nincs ellentét nyilatkozatai, illetve a tárca által kidolgozott szakmai javaslatok között - jelentette ki kérdésünkre Szabó György a minisztérium épületében tartott keddi sajtótájékoztatón. Egyetlen kórházat sem zárnak be, csupán átalakítják azokat szociális vagy ápolóotthonná -erősítette meg korábbi szavait. (Folytatás a 4. oldalon)