﻿et
Ü
ÍÁ9Q

4W2
KA
4206
I*!
I?
(nndoluk írt ktc/ik PtN köd
ár ól
hogy
inag*
éretek
, /utá»1
">a s^’ ,rlanfi cafl hC' , KiCh* ,.i a «>:
glpC**
.(„here
,1 jto1 p. pal-na kÖ-
A tévé átalakításáról
9. oldal
Pártok és elitek
10. oldal
Közelkép: Vendégfogás bármi áron ?. m*
Magyar Nenz«t
Ázsiai mozgások
11. oldal
Szesz-
és dohányhirdetések tilalma
12. oldal

Ara: 19,30 Pl
ALAPÍTOTTA: PETIK) SAN 1)01
CSÜTÖRTÖK, 190.1. június 8. EMIL évfolyam, 132. széni
Washingtoni tárgyalások a NATO-tagságról
Horn 1997-et jósol, Clinton nem tesz ígéretet
Nincs megállapodás a Valutaalappal
| ni
?	\X"- -I
A magyar miniszterelnök Newt Gingrichcsel, a képviselőház elnökével
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
(Munkatársainktól) WASHINGTON - A kongresszusban tárgyalt kedd délelőtt Horn Gyula, majd a Nemzeti Sajtóklubban tartott ebéddel összekötött külpolitikai előadást tartott, s miután megbeszélést folytatott	az
amerikai pénzügyminiszterrel, New Yorkba utazott. Bokros Lajos pénzügyminiszter szerda reggel bejelentette, hogy nincs megállapodás a Valutaalappal, de folytatódnak a tárgyalások
Budapesten. Előrelépést tapasztalt a magyar-amerikai viszonyban a magyar kormányfő, aki a kormányzati tárgyalások zömének befejezése után kedd este, jóval lapzártánk után rendezett rövid sajtóértekezletet a washingtoni nagykövetségen. Felsorolva ismét, milyen fontos magyar szempontból az amerikai kedvezményes vámelbánás folyamatosságának a biztosítása, az OECD-tagság támogatása, a beruházások nö-
velése, ismét kitért arra, hogy elképzelhető Budapest NATO-tagsága 1997-ben, hiszen az idén lezárul az előzetes folyamat, jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások, tehát két év múlva a csatlakozás is elérhető. A kormányfő szerint a Nyugat nem zárkózhat el azon államok felvételétől, amelyek teljesítik a feltételeket. „Reális lehetőség 1997, de garanciák nincsenek” tette hozzá.
(Folytatás a 3. oldalon)
Félmilliárd márkás kötvénykibocsátás Elegendő a külföldi hitel
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió márka értékű hatéves futamidejű kötvényt bocsátott ki a német pénzpiacon Frankfurtban. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek tegnap elmondta, hogy a kibocsátás fő szervezője a Deutsche Bank volt.
(Folytatás a 13. oldalon)
*
Újabb kéksisakosok szabadon
Belgrád és Szarajevó egyeztette az elismerést?
ÚJVIDÉK - Szerda hajnalban Újvidékre érkezett a szabadon bocsátott kéksisakos túszok második, 108 fős csoportja. A város melletti halászszigeti szállókban helyezték el az egész éjszaka utazó, a viszontagságoktól elcsigázott békekatonákat. A 17 brit, 32 francia, 58 ukrán katonát és egy spanyol megfigyelőt szállító buszok éjfél után keltek át a boszniai határon, és Mali Zvor-
niknál érkeztek Jugoszláviába. Erős rendőrségi kísérettel hozták a vajdasági fővárosba, mint a bűnözőket. Újvidéken sem engedélyezték sem eltávozásukat szálláshelyükről, sem az újságírók látogatását, tehát ha nem is túszként, de fogolyként kezelték őket. Újvidékről Belg-rádba szállították őket, ahonnan Zágrábba vagy Splitbe távoznak, mint az előző csoport is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Alkotmányozási dilemmák
Új lendületet vett a napokban az alkotmányozás. Ot párti megegyezés született az alkotmány-előkészítés menetéről, s a „négyötödös szabály” alkotmányba iktatásával erős közjogi garanciákat kapott az ellenzék. Tudományos műhelyekben, tiszteletet parancsoló egyéni szellemi teljesítmény hozadékaként elkészültek már az első használható alkotmánytervezetek is. Pénteken pedig a Harms-Seidel Alapítvány s az Államtudományi Kutatóközpont tart nívós szakmai fórumot, ahol ismét terítékre kerülhetnek az alkotmányozás alapkérdései, az alkotmányos dilemmák.
Ezek közül jó néhány a szélesebb közvéleményt is
megérintette már. Máig vitatott, hogy a parlament, avagy a nép válassza-e közvetlenül a köztársasági elnököt. Ehhez szolgáltat új adalékot, hogy immár az ellenzéknek is van közös államfőjelöltje. De az érdek-képviseletek „megjelenítése” a kétkamarás parlamenti modell lehetőségét is felvülanthatja. Átgondolandó a népszavazás szabályozása, a hatályos választási rendszer több , eleme, az egyéni és a listás mandátumok aránya, a parlament, az önkormányzati rendszer mérete.
Jóval rikábban kerülnek a viták gyújtópontjába az alapjogok, holott e jogforrásból meríthetne ma igazán erőt a hétköznapi
jogállamiság. Mert a gyakorlatban dől el, mit érnek a szerzett jogok — lásd Bokros-csomag -, s mennyit nyom a gazdasági valóság mérlegén az alkotmány.
Mert a „ki alkotmá-nyozzon?” alapkérdése már eldőlt. A tudomány után a kormány sem számíthat többé első számú, egyedüli irányító szerepre. A parlament - helyesen — magához ragadta a stafétabotot. Am alighanem hibázna, ha a pártpolitika megpróbálná kiszorítani a „pályáról” a jogtudományt. Mert államiságunk ezerszáz éves évfordulójára sem politikai, sem szakmai konszenzus nélkül nem születhet időtálló új alkotmány.
Bodnár Lajos
Lineáris adó az alapösszegért?
Hatvankét év a korhatár a nyugdíjreform-tervezetben
(M unkatársunktól)
A Nyugdíjbiztosítási Ön-kormányzat nyilvánosságra hozta az ezredfordulón, tehát öt év múlva életbe lépő nyugdíjreform első vázlatait, amelyet szerdán tárgyalt és támogatott a testület közgyűlése.
Az önkormányzat férfiak és nők esetében egységesen 62 éves nyugdíjkorhatárt javasol. A 62 év mint korcentrum jelenik meg az anyagban, ami azt jelenti, hogy azok, akik ebben az életkorban vonulnak nyugdíjba, sem előnyben, sem hátrányban nem részesülnek.
A társadalom széles rétegei számára az időskori megélhetés meghatározó forrását az alap- és a munkanyugdíj szolgáltatja majd, ezek együtt a korábban elért nettó jövedelem 70-75 százalékát biztosíthatják. A háromelemű nyugdíj-rendszerben az alap-, a munka-és a kiegészítő biztosítás aránya 30, 60, 10 százalék körül alakulhat. Az alap- és munkanyugdíj együttes összege a korcentrumot jelentő életkorban a biztosításba befogadott jövedelmeknek 60-65 százaléka lehet, ha valaki a nyugdíjkorha-
tárnál hat-nyolc évvel továbbdolgozik, és legalább 45 év biztosítási idővel rendelkezik, akkor ellátása elérheti a figyelembe vehető jövedelem száz százalékát is.
A munkanyugdíj mértéke kizárólag a munkában és biztosításban eltöltött idő hosszától, a befizetett járulékok nagyságától és a nyugdíjba vonulási életkortól függ, tehát nélkülözne minden szolidaritási elemet. A 62 éves nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazást magasabb szolgálati időhöz köthetik. A korcent-
rum felett a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő előírásának már nem lesz jelentősége, alacsonyabb biztosításban eltöltött idővel a nyugdíj összege is arányosan kisebb lesz.
A munkanyugdíj emelése automatikusan követi az aktív keresők jövedelemviszonyainak változását, de a jelenlegi szabályozástól eltérően azt a megelőző év átlagkereset-emelkedéséhez, vagy a járulékalapok egy főre jutó nettó összegének változásához kötnék.
(Folytatás a 4. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Tízszázalékos önrész
A
Újabb szociábs szorítás
( Munkatársunktól) Négyszázalékos társadalombiztosítási járulék-csökkentést és az egészségügyi ellátásoknál differenciált, átlagosan tízszázalékos önrészesedési díj bevezetésére tesz javaslatot a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetési irányelvekben.
A Magyar Nemzet Harsá-nyi Lászlót, a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkárát és Simsa Pétert, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnökét kérdezte* a pénzügyi tárca terveiről.
Harsányi László örömmel üdvözölne egy négyszázalékos járulékcsökkenést, úgy látja, ez a legkisebb összeg, a lélektani határ, amelynek már visszatartó ereje lehet a feketegazdaság számára. Véleménye szerint egy ilyen mértékű járulékcsökkentés nem zsugorítaná nominálértékben a bevételeket, részben az évi jövedelemnövekedés, részben a fizetési hajlandóság pozitív változása miatt.
(Folytatás a 4. oldalon)
Lánchíd 2000 Eltűnt ötszázmillió
(Munkatársunktól)
A jelek szerint minden illúzióval leszámolhatnak azok, akik a jó üzlet reményében megbízási szerződést kötöttek a Lánchíd 2000, magát befektetési alapnak nevező társasággal. A nevezett „vállalkozás” egri, Érsek utcai, gyakorlatilag teljesen kiürített irodáját tegnap a panaszosok áradatától kísértetve a rendőrségnek kellett feltörnie.
(Folytatás a 13. oldalon)
„ Vízválasztó ” a polgári pártok együttműködésében
Mádl Ferenc az ellenzék köztár saságielnök-j elöltj e
(Munkatársunktól)
Mádl Ferenc 64 éves jogtudós, az Antall-kormány volt tárca nélküli, majd művelődési és közoktatási minisztere a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz - Magyar Polgári Párt közös köztársaságielnök-jelöltje. Ezt a reggeli egyeztetés után szerda délben jelentette be Für Lajos, az MDF, Giczy György, a KDNP és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
Giczy György a sajtótájékoztatón elmondta: Mádl Fe-
renc egyelőre a tárgyalódelegációk álláspontja szerint a köz-társaságielnök-jelölt, formálisan a parlamenti frakciók hagyják jóvá a javaslatot. Abban azonban mindhárom pártelnök biztos, hogy pártjaik támogatni fogják Mádl Ferencet. Ahogy Giczy György fogalmazott, olyan személyiséget választottak, aki pártonkívüli, elismert tudós, és igen tisztelt személyiség. A KDNP elnöke utalt arra is, hogy a hárompárti tárgyalás négypártiként indult.
(Folytatás az 5. oldalon)
\ szuiiaitali 32 oldalas Magyai* Noaizolltől
Interjú
Bolberitz Pállal
Az egyháznak jelentős küldetése van az elhúzódó átmeneti korszakban, hiszen az elmúlt négy évtized során súlyosan lejáratták az erkölcsi értékeket -mondja Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja.
Bach Sándor irigykedik?
Valamilyen kitalált jogcímen újabb adóval sarcol-ni az egyszer már jól megvágott magyar irodalmat, művészetet. Zseniális az ötlet - lelkendezett az árnyak birodalmában Alexander Bach. Ha ez neki eszébe jut, sikerült volna megfojtani az egész magyar kultúrát - írja publicisztikájában Boross Imre.
i
Volt egyszer egy ellenzék
A nyolcvanas években ez az értelmiségi társaság fogalmazta meg a legátfogóbb módon azokat az átfogó törekvéseket, amelyek más csoportok működésében is megvoltak -mondja a demokratikus ellenzékről a könyvhéten megjelent háromköteles mű szerzője, Csizmadia Ervin a Siumf Istvánnal és Wéber Attila politológusokkal folytatott kerekasz-tal-beszélgetésben.
Matáv-közgyűlés
Vezércsere
előtt
(M unkatársunktól)
A Matáv tegnapi közgyűlésén sem választottak új vezér-igazgatót a cég élére, de bekerült az igazgatóságba Straub Elek, az IBM Magyarország Rt. vezérigazgatója és Gábor András, a ’80-as évek egykori ipari miniszterhelyettese, a GE-Tungsram későbbi elnöke.
(Folytatás a 13. oldalon)
Átadták a Kazinczy-díj akat

/•T-eL
Az idei Kazinczy-díjat Csíkos Sándor, a debreceni Csokonai Színház, illetőleg Mécs Károly, a budapesti Művész Színház művészének ítélték oda. A magyar nyelv szolgálatáért, a példamutató szép beszédért Péchy Blanka által alapított elismerést Honti Mária, a Kazinczy-alapítványi bizottság elnöke, a művelődési tárca államtitkára nyújtotta át szerdán a minisztériumban
MTl-fotó - Brúzák Noémi