﻿15. oldal
»	r5Ry
Allamfőválasztás - képviselői felelősség
Miért kell Magyarország a NATO-nak?
4. oldal
________ tg
Interjú
Latorcai Jánossal
13. oldal
A miniszter és a kamara elnöke f
az egészségügyről
§	7. oldal
|
Monorról — tíz év után
17. oldal
A csecsen terroristák Moszkvába akartak eljutni
Csernomirgyin tárgyalásokat, Gracsov rajtaütést akar
(Tudósítónktól) MOSZKVA - Az orosz kormány Viktor Csernomirgyin szerint „mindent kész megtenni”, hogy megmentse a Bugyon-novszkban csecsen terroristák által túszul ejtett embereket, akiknek számát a különböző becslések másfél-kétezerre teszik.
Pénteken folytatódtak a tárgyalások a dél-oroszországi kisváros kórházát megszállva tartó csecsen harcosok vezérével, a korábban Dzsohar Dudajev bizalmasának számító Sa-
mil Baszajevvel, aki csütörtök esti sajtóértekezletén közölte, hogy a csecsen elnököt előzőleg nem avatta be terveibe. Ba-szajev elutasította a felajánlott lehetőséget, hogy repülőgépen bántatlanul távozhat, és ragaszkodik politikai követelései teljesítéséhez: a harci cselekmények azonnali beszüntetéséhez Csecsenföldön, a szövetségi csapatok kivonásához, Borisz Jelcin és Dudajev találkozójához. A nagyobb nyomaték kedvéért a banditák pénteken átadtak egyes források szerint harminc, mások szerint ötven holttestet, köztük olya-
nokét is, akiket láthatóan kivégeztek.
Miközben Csernomirgyin kormányfő pénteken a Bugyon-novszkban létrehozott válságstáb tagjaival telefonon beszélve a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vérontás elkerülése végett, Pavel Gracsov védelmi miniszter az Inteifaksz hírügynökségnek nyilatkozva a minél gyorsabb „erőszakos megoldást" szorgalmazta, mondván, úgysem lehet megegyezni a terroristákkal, ezért célszerűbb lenne a helyszínre vezényelt különleges alakulatokat bevetni.
(Folytatás a 3. oldalon)
G-7-ből PS Jelcin érkezése után
A boszniai háború árnyékot vet a halifaxi csúcsra
A hetek vezetői Jacques Santer EU-bizottsági elnökkel, de még Jelcin nélkül
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
(Tudósítónktól)
HALIFAX - A hetek csoportja (G—7) politikai nyolcakká (P—8) alakult át, miután péntek délután, magyar idő szerint este hatkor Halifaxba érkezett Borisz Jelcin is. Ám már az orosz elnök csatlakozása előtt megváltozott a hetek tanácskozásának napirendje, a gazdasági kérdések
helyett Bosznia uralta a megbeszéléseket.
A küldöttségek szóvivői az első közös vacsora előtt még arra számítottak, hogy az előre meghatározott témákat tekintik át, vagyis a nemzetközi pénzügyi intézmények átalakításának problémáját, de a csúcstalálkozót hivatalosan megnyitó csütörtök esti prog-
ram során egészen másfelé terelődött az állam- és kormányfők figyelme. Főként Chirac francia elnök ösztönzésére rögvest Boszniáról esett szó, ahol drámaian kiújult a háború, a bosnyák kormánycsapatok igyekeznek megtörni a Szarajevó köré vont szerb zárlatot.
(Folytatás a 3. oldalon)
Háború és terror
Ha nem lelt volna Bu-gyoimovHzk, a Kremlnek szüksége lett volna arra, hogy tereintsen egyet — idézett a terrortámadás nyomán u Financial Times egy magát meg nem nevező moszkvai hunkárt. S valóban, a jelen kori orosz történelem legsúlyosabb terrortámadását Moszkva fordulópontnak tekinti kaukázusi kiinagyaráz-kodásában. A halifaxi csúcsra készülődő orosz vezetés így máris párhuzamot vonhat az oklahomai robbantás, az IRA terrorizmusa és a bu-gyonnovszki dráma között. Vagyis ott délen nem háliorú folyik nemzetiségi lázadókkal szemben, hunéin közönséges bűnözők elleni, kiterjedt rendőri akció.
A Kremlt nem érhette váratlanul a terrortámadás,
hiszen a saját földjükről kiszoruló csecsének azt már jóval korábban kilátásba helyezték. S a végeredmény szempontjából közömbös, hogy mindezt Dudajev tudtával, illetve parancsára tet-ték-e, avagy tőle függetlenül, kikerülvén az ellenőrzése alól. Annál lényegesebb, hogy az őrült mészárlás a megtorlás és a tekintet nélküli vak gyűlölet újabb hullámát indítja-e el. Mert bár semmilyen mentő körülmény nem lehet, amely iga-/ zolhatná vagy akár csak értelmezhetővé tenné a rettenetes bugyonnovszki tragédiát, ez nem feledtetheti a Groznijt és a többi csecsen-földi várost feldúló orosz hadigépezet állami terrorját sem. Ha ez utóbbi most nagyobb sebességre kapcsol, a
tűz továbbharapózhat Cse-csenföldről akár a Kaukázuson túlra is.
A kérdés most az, megálljt tud-e parancsolni az orosz politikai. vezetés az egymást gerjesztő terrornak és ellenterrornak, avagy a katonai kemény vonalasok megengedhetetlen megalkuvásként utasítják	el a
politikai kiútkeresést. Mert ez esetben könnyen igaza lehet Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak, aki a Szovjetunió összeomlása után annak veszélyére figyelmeztetett, hogy Moszkva nem tudja majd a lázadó etnikai csoportokat megfékezni a peremvidékein — hacsak nem teremti újjá az elnyomó rendszert az országon belül.
Lambert Gábor
Román vélemény
Bukarest rendezi az oktatásügyi
•ñ
Megemlékezés a magyar függetlenség napján
A «világ sorsát is alakították”
vitát
(Munkatársunktól) Megítélésem szerint túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a román oktatásügyi törvény felsőházi vitájának, illetve az ezt követő szavazásnak - mondotta a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Sergiu Nicolaescu, a bukaresti szenátus külügyi bizottságának elnöke.
(Folytatás a 2. oldalon)
ÁPVRt.
Szokai Imre
az elnök
A kormány pénteken kinevezte az új privatizációs szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tisztségviselőit - tájékoztatta az MTI-1 a kormányszóvivői iroda. A nemrégiben elfogadott privatizációs törvény értelmében az ÁPV Rt. pénteken vette át elődei, az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. feladatait. Az új szervezetben az igazgatóság elnöki tisztével Szokai Imrét bízták meg. Az igazgatóság elnökhelyettese Virágh Attila lett. (Folytatásall. oldalon)
Halaszthatatlan a haderőreform
Kritikus
Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, a magyar függetlenség napján rendeztek pénteken megemlékezést a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellájában. Jelen volt Nagy Erzsébet, a 37 éve kivégzett politikus lánya is -tudósít az MTI.
Beszédében Vastagh Pál igazságügy-miniszter kijelen-
A fájdalom soha nem múlik el
tette: az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői, akik elsőként ütöttek rést a kommunizmus rendszerén, tettükkel nemcsak a magyar történelmet, de a világ sorsát is alakították. A miniszter megfogalmazása szerint, bár a nagyhatalmi tömbpolitika áldozatául esett magyar forradalom elbukott, a felkelés máig érezteti hatását a hazai politikai életben. Oldotta az
Havran Zoltán felvétele
egykori diktatúra keménységét, és ezzel kedvezőbbé tette a rendszerváltás feltételeit Magyarországon. Forrása volt az olyan követeléseknek, mint a magyar függetlenség helyre-állítása, az idegen csapatok távozása hazánkból, a többpártrendszer legalizálása vagy a környező államokkal fenntartandó jó kapcsolatok megteremtése.
(Folytatás az 5. oldalon)
Aggályos a szociális jogok szűkítése
Az Alliotmánybírósághoz fordult az MDF
helyzetben a honvédség
(Munkatársunktól)
A Magyar Honvédség hadi-technikai eszközeinek, anyagi készleteinek és objektumainak helyzete rendkívül kritikus.
Az eszközök átlagéletkora meghaladja a 15 évet, mintegy 60 százalékuk technikailag elhasználódott, s a szükséges javításokra nincs pénzügyi fedezet -áll a Magyar Honvédség valamint középtávú fejlesztéseinek irányairól és létszámáról, közismertebb nevén a haderőreformról szóló országgyűlési határozati javaslatban.
(Folytatás a 6. oldalon)
(Munkatársunktól)
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a testület vizsgálja meg a parlament által a közelmúltban elfogadott stabilizációs törvénycsomagot. Mint Szabó Iván frakcióvezető fogalmazott: sajnálatos, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök ez ügyben nem járt el elég gondosan: a törvény aláírása előtt nem kért alkotmányossági nor-
makontrollt. Az MDF mindenesetre úgy ítéli meg, a Bokroscsomag több passzusa ellentétes az alaptörvénnyel.
Szabó Iván a képviselőcsoport tegnapi sajtóbeszélgetésén újból szóba hozta Horn Gyula amerikai útját. Utalt arra, hogy a parlamentben kedélyes és szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy a kormányfőnek járt volna-e díszlövés, szőnyeg, vacsora, a Fehér Ház kertjében fogadás.
(Folytatás az 5. oldalon)
Menekültek és menedékesek
MWgU
'	,k::	7:V;\ü::CK';V:7V:':
Vajdaságból Imenekült magyarok

Horvátországból
menekülték
Romániából
menekültek
Bicske
Hajdúszoboszló
Békéscsaba
{j) befogadó állomás H átmeneti szállás
¡Nagyatád
wPfómás:/IVemze(i^tesz47995lffr99r§^Maroxa/^p;ánj^||
Három befogadóállomás, huszonöt átmeneti szállás - ide kerülnek a déli határaink felől érkező menekültek, akiknek sorsát a tavaly tavasszal hatályba lépett idegenrendészeti törvény szabályozza. (Kistarcsa - az ígéret földje című riportunk a 12. oldalon)
A hallgatók elégedetlenek
További nyolcezerrel nőhet a tandíj
A március 12-ei kormány-határozatnál is nehezebb helyzetet teremt a hallgatói juttatások és térítések terén a most elkészült kormányrendelet-tervezet - állították a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) képviselői pénteki sajtótájékoztatójukon. Szabó László elnök szerint a tervezet alapján a havi kétezer forintos alaptandíj mellett a felsőoktatási intézmények kiegészítő tandíjként akár további nyolcezer forint megfizetésére is kötelezhetik a diákokat havonta, és emelkednének a kollégiumi és az egyéb díjak is.
(Folytatás a 6. oldalon)
Döntött a NOB
Salt Laké City a házigazda
Tegnap este a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 104. ülésén döntöttek a 2002. évi téli olimpiai játékok helyszínéről. A négy pályázó, a svájci Sión, a svéd Östersund, a kanadai Quebec és az egyesült államokbeli Salt Laké City közül végül a negyedszer pályázó amerikai metropolist választotta a testület, melynek döntését Juan Antonio Samaranch elnök jelentette be a Budapest Kongresszusi Központban tartott ünnepélyes eredményhirdetésen.
(Beszámolónk a 21. oldalon)