﻿A-fciXI

MAC I
Népjóléti megszorítások
12. oldal
Kulin Ferenc az ellenzéki alternatíváról
1 1. oldal
Szanatórium
• ••	// si| ••]
jovo nélkül
15. oldal
Magyar Nemzet
wmmmMmmmmmmMmmmí
Célba ért a Nagy Generáció
16. oldal
ország megvan és figyel
17. oldal

Ára: 25 Ft On és... melh'klHtrl
ALAPÍTOTTA: FKUK) SANDOI
SZOMBAT, 1995. Julius 1. IMII. évfolyam, 152. szám
Nem szűnik meg az eddigi gyed, gyes és családi pótlék
Alkotmányellenesek a Bokros-csomag vitatott pontjai
(Munkatársunktól)
Az Alkotmánybíróság tegnapi nyilvános ülésén hatályon kívül helyezte a Bokros-csomag vitatott pontjait, így július 1-je után is érvényben marad a jelenlegi családtámogatási és táppénzrendszer, nem vetnek ki 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot a szerzői, alkotói jogdíjakra, és a személyi számot csak 1995. december végéig használhatja fel az állam és az önkormányzat. Feltűnő volt, hogy a döntés kihirdetésénél az érintettek az államfő, a kormányfő és a pénzügyminiszter -ezúttal nem voltak jelen.
Az Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László elöljáróban elmondta: a bírák elutasították azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvény-módosítások laza halmazából áll, bár nemkívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság viszont határozatot hozott a stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos egyes indítványok ügyében. Az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alkalommal csak azokról döntött, amelyek széles réteget érintenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba léptek volna.
A törvényességet felügyelő testület megállapította: a jog-biztonság a szerzett jogok védelme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a
már megszületett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon belül megszületendő gyermekek esetében a hatályosnál néni kedvezőtlenebb
való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra. Az indokolásban szerepel: nincs alkotmányos akadálya annak,
A kabinet nyilatkozata
„A miniszterelnökség, tudomást szerezve az Alkotmánybíróság 1995. június 30-ai határozatairól, amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel és végrehajtási rendeleteikkel foglalkoznak, megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egészét alkotmányosnak ítélte” - tudósított az MTI. „Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények néhány rendelkezését megsemmisítették, és indoklásaik szerteágazó jogi és társadalompolitikai kérdéseket érintenek, kellő időre van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alaposan elemezze. A miniszterelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-ai ülésén áttekinti az előállott helyzetet és megteszi azokat a lépéseket, amelyek az ország pénzügyi-gazdasági stabilizációjának biztosítása és az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében szükségesek. A kormányfő utasította az illetékes minisztereket, hogy haladéktalanul tájékoztassák az állampolgárokat az Alkotmánybíróság határozataival összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről.”
feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A családi pótlék esetében az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a jogalkotónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz
hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság
Léphaft Pál rajza
döntése arra is rámutat: az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette volna hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes.
Alkotmányellenesnek minősítették annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatálybaléptetését is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig teije-dő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap.
(Folytatás az 5. oldalon)
A megbontott csomag
Az ellenzék és a szak-szervezetek tegnap sikert könyvelhettek el maguknak: a Bokros Lajos pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító csomagot az Alkotmánybíróság -a legtöbbet vitatott főbb pontokban - a törvény hatálybalépésének napján, azaz július elsejei hatállyal megsemmisítette, vagyis a törvényt kifogásolóknak adott igazat. A döntés egyben jelentős presztízsveszteség Göncz Árpád számára: a nemrégiben újraválasztott köztársasági elnök ugyanis az ellenzéki pártok határozott kérése ellenére sem kért előzetes normakontrollt, a megszorító csomagot — nyilván a szakértőivel egyeztetve — az alkotmánnyal össze-egyeztelhetőnek találta, ezért aláírta. Persze az Alkotmánybíróság döntése nem kis fiaskó a kormány számára sem: a március 12-én bejelentett, „gazdasági stabilizációt szolgáló
törvénycsomagjának” fontos pontjai — minden érvük és bizakodásuk ellenére — törvényellenesnek bizonyultak.
Az ország lakossága pillanatnyi levegővételhez jutott; egyelőre marad a régi családtámogatási és táppénzrendszer, a szerzői, alkotói jogdíjakra nem vetnek ki 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot, s a személyi számot pedig csak ez év december 31-éig használhatja az állam és az ön-kormányzatok. A kormányzatnak viszont feladta a leckét a törvények alkotmányosságát vizsgáló testület; mivel a kormányfő többször is hangsúlyozta, hogy a „stabilizáció útjáról” nem térnek le, így a tervezett megtakarítások egy részéhez most más forrásokat kell találniuk. Éppen ezért nem lehet kétséges senki számára, hogy a jövőben az élet más területein számítha-
tunk újabb tervezett „megszorításokra”.
A parlamenti ellenzéki pártok és a különböző érdekvédelmi és civil szervezetek győzelme vitathatatlan, ugyanakkor le kell szögezni: a mindenki által szükségesnek tartott társadalmi-gazdasági átalakításra válaszoló állandó „nem” hosszú távon megbéníthatja az országot, függetlenül attól, hogy éppen melyik „oldal” van hatalmon.
Tegnap az igazi győzelmet az Alkotmánybíróság aratta:	döntésével meg-
védte a jogállamiságot, hiszen megsemmisítette a legfőbb törvényünkkel ellentétes rendelkezéseket, egyúttal pedig figyelmeztette a törvényalkotókat — valamennyi parlamenti párt képviselőit -, hogy az alapkeretet, amely az ország számára az igazi stabilitást adja, minden körülmények között be kell tartaniuk.
Őszy-Tóth Gábriel
Külső pénzügyi helyzetünk stabil
Több forrás jut a vállalkozóknak
(Munkatársunktól)
A vállalati, vállalkozói szektor az eredetileg előre jelzettnél mintegy kétszázmilliárd forinttal több nettó forrásbevonásra számíthat az idén, legalábbis az 1995- évi monetáris politikai irányelvek módosítása alapján. Az erről szóló tájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank a héten megküldte az Országgyűlésnek.
A monetáris politika feltételeiben, céljaiban és eszközeiben bekövetkezett módosulásokról Surányi György, a jegybank elnöke tegnap háttérbeszélgetésben tájékoztatta a sajtó munkatársait.
A tájékoztató szerint a kormány stabilizációs intézkedéscsomagja - maradéktalan megvalósítása esetén - jelentősen csökkenti az állam-háztartás finanszírozási szükségletét.
(Folytatás a 10. oldalon)
Jerin, Sztyepasin és Jegorov távozott
Jelcin döntött
a menesztésekről
Borisz Jelcin elnök pénteken felmentett több minisztert a bugyonnovszki terrortámadás felelősei közül. Szergej Medve-gyev elnöki szóvivő közlése szerint Jelcin menesztette Viktor Jerin belügyminisztert, Szergej Sztyepasint, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjét, illetve Nyikolaj Jegorov miniszterelnök-helyettest. A politikusok a nemzetbiztonsági tanács előző napi ülésén ajánlották fel lemondásukat. A duma a két héttel ezelőtti bugyonnovszki túszdráma felelőseinek lemondását követelve vonta meg a múlt héten a bizalmat a kormánytól, követelve Jelcintől a felelősök menesztését.
(Folytatás a 3. oldalon)
Méltatlan politikai előjáték
II. János Pál Szlovákiába érkezett
POZSONY-Pénteken néhány perccel tizenegy óra után a pozsonyi repülőtéren landolt az Alitalia különgépe, fedélzetén II. János Pál pápával, aki a szlovák katolikus püspöki kar és Michal Kovác köztársasági elnök meghívására négynapos lelkipásztori körútra érkezett Szlovákiába. A repülőtéren a szentatyát többek között a szlovák parlament, a kormány, a püspöki kar képviselőinek jelenlétében Michal Kovác üdvözölte, megemlékezve arról, hogy öt évvel ezelőtt, 1990. április 22-én a pápa már járt egyetlen mise erejéig Szlovákiában, ám az önálló államban először köszönthetik őt. II. János Pál repülőtéri beszédében
ugyancsak megemlékezett első látogatásáról, mondván, akkor sikert kívánt a szabad és demokratikus társadalom építéséhez Szlovákia polgárainak, most pedig még nagyobb célokhoz, az önálló államiság békés és sikeres építéséhez kívánhat minden jót.
A pápa látogatásának napján azonban a napilapok címoldalon számoltak be arról, hogy a kormány által uralt Szlovák Televízió műsorigazgatója megtagadta Michal Kováétól azt a lehetőséget, hogy a szentatya érkezése előtt szóljon az ország polgáraihoz. A köz-társasági elnök beszédét így csak a rádió közvetítette.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az Országgyűlés megválasztotta az ombudsmanokat
Nyugdíjemelés: négy százalék
(M unkatársunktól)
A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó munkanapja a zárószavazásoké volt, de a plenáris ülés programjából ezúttal sebt hiányoztak a napirend előtti ügyek. Többéves alkotmányos mulasztás után megválasztotta a parlament az országgyűlési biztosokat, jóváhagyta a nyug-
dijak szeptemberi négyszázalékos emelését, a tb idei költség-vetését, állást foglalt az ener-giaszeektor parivatizációja s a Magyar Honvédség fejlesztése ügyében, kimondta továbbá a két átvilágítóbíró megválasztásának semmisségét.
Az ülés kezdetén Dunai Imre, az új ipari és kereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt.
Ezt követően az MDF frakció-vezetője, Szabó Iván az energia-szektor privatizációjának stratégiáját kérte számon, a napirend előtti hozzászólásra reagálva Suchman Tamás privatizációs miniszter igyekezett megnyugtatni az ellenzéket, mondván, az ellátás biztonságát továbbra is garantálni tudja az állam.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az országgyűlési biztosok leteszik a hivatali esküt: Gönczöl Katalin, Polt Péter, Majtényi László és Kaltenbach Jenő
MTI-fotó - Kegyes András
Egy évtized búzatermése
A búzatermés mennyisége (ezer tonnában) és termésátlaga (tonnában hektáronként) 1986—1995 között. (Az aratás kilátásairól szóló interjúnk a MOSZ főtitkárával a 10. oldalon)
A határokon túl romolhat a minőség
Kossuth-adás a Duna tévén
A Magyar Rádió műszaki szakembereinek tájékoztatása alapján úgy tűnik, hogy a Kossuth rádió sugárzási teljesítményének csökkentése a határon belüli vételi lehetőségeket nem igazán érinti; a határokon túl, elsősorban kelet felé viszont már okozhat problémákat - hangoztatta lapunknak Rékai Gábor, a Kossuth rádió főszerkesztője. Mint ismeretes, július l-jétől a Kossuth rádió sugárzásának teljesítményét csökkentik, mivel az Antenna Hungária drasztikusan megemelte a sugárzási díjakat. Mint Rékai Gábor elmondta: annyit tudtak tenni, hogy a Duna televízió monoszkópja alatt, hajnalban a Kossuth rádió reggeli hírműsorai hangzanak, s ugyancsak hallható lesz a Határok nélkül című műsor.
(Folytatás a 6. oldalon)
>