﻿

1995.
Julll«*3.
v ^vtt i%.
cs*
vWef*
PÜ6-
rí^fi*
iUjíii:
***k,
r*f|j
rétan
,r'a$
t-'VC *»
V Fi*. NMt, ^lio*
futtó
úti*
i. a cic
' ’**- ,.| i "“>* I
1C11 I
"• I
no* i oq- 1 un* I iló, 1
i*, i
or* 1
1 Iwl*)
fii
J<>
l«,r t rvlO
30
,./f4
irdiñ
muí»
fel,
,‘bt’k
ii fn
,,¡M
.¿ríni
tkt:S
y JM nfrd
ilituli

Közelkép: Művelődésünk ára
7. oldal
í 6
Magyarország és a nagyhatalmak
8. oldal
Agrárkutatás nélkül — Európába?
10. oldal
Egy kiállítás rövid karrierje
9. oldal
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
KEDD, 1995. július I. LVIII.
Pest-Buda:
Külvárosok,
kertvárosok
13. oldal
151. S
Fordulat a grozniji tárgyalásokon
Dudajev hajlandó lemondani
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Dzsohar Du-dajewel találkozott hétfőn Ar-kagyij Volszkij, a grozniji rendezési tárgyalásokon a központi kormányt képviselő delegáció tagja, aki egyébként az oroszországi gyáriparos-szövetség elnöke. Volszkij azzal a céllal kereste fel Dudajevet, hogy rávegye a Moszkva által indítványozott „nullamegoldás’’ elfogadására, vagyis arra, hogy a jelenlegi ideiglenes csecsen kormányzat két vezetőjével, Umar Av-turhanowal és Szalambek Ha-dzsijewel együtt mondjon le tisztéről, és vonuljon vissza a közéleti tevékenységtől.
Dudajev és Volszkij több órás eszmecseréje végén az orosz politikus elárulta, hogy ja-
vasolta Dudajevnek, távozzék bármely FÁK-on kívüli országba. Volszkij közölte, Dudajev hajlandó lemondani, cserébe azonban Csecsenföld függetlenségét kéri. A grozniji tárgyalások ezt követően előreláthatóan két napra félbeszakadtak, mindaddig amíg meg nem érkezik Moszkva válasza. A közvetlen kapcsolatfelvétel a hivatalosan persona non gratának nyilvánított csecsen elnökkel aligha jöhetett volna létre a moszkvai legfelső körök jóváhagyása nélkül. Moszkvában a jelek szerint továbbra is Dudajev személyét tekintik a politikai rendezés legfőbb akadályának, s hogy megszabaduljanak tőle, még attól sem riadnak vissza, hogy feláldozzák a nemrég általuk hata-
lomba ültetett csecsen ellenzéki vezetőket. Az orosz kormányfő hétfőn újólag megerősítette, hogy maga is kész részt venni a megbeszéléseken, mihelyt a felek konkrét megállapodásokra jutnak, de mint sajtótitkára jelezte, arról szó sem lehet, hogy Dudajev legyen a partnere.
Viktor Csernomirgyin az Interfax kérdésére hangsúlyozta, hogy a mostani az utolsó esély a csecsenföldi válság politikai megoldására, és kifejezte reményét, hogy a Dudajevhez hű egységek nem használják ki erőát-csoportosításra a fegyverszünetet. Merthogy közben a térségben összevont szövetségi alakulatok parancsnoksága éppen ezzel vádolta a csecseneket.
(vida)
Üzleti titkok a fővárosi közterületeken
Monopolhelyzet a parkolási piacon
(M unkatársunktól) Versenytárgyalás nélkül kaptunk lehetőséget arra, hogy amíg a fővárosi parkolási társulás be nem indul, megoldjuk a főváros parkolási gondjait -ismerte be Kupper András, a
Petrolex TOP Garázs Kft. ügyvezető igazgatója tegnap megtartott sajtótájékoztatóján, ahol többek között az is elhangzott, hogy az egykoron az Állami Vagyonügynökség, ma az Állami Privatizációs és Vagyon-
Léphaft Pál rajza
kezelő Rt.-hez tartozó Fővárosi Garázsipari Vállalat az összes parkolóórát és a parkoltatáshoz szükséges eszközöket eladta a Petrolex TOP Garázs Kft.-nek.
(Folytatás a 4. oldalon)
Gáznyitány
Friedrich Spath elnök a minap bejelentette: 20-30 százalékos tulajdonrészt szeretne megvásárolni a dél-dunántúli, a dél-alföldi, sőt a budapesti földgázszol-gáltató vállalatokból a cége állal szervezett konzorcium. A német Ruhrgas és VEW részvénytársaságok — félelmetesen nagy tőkeerőt képviselő szakmai cégek, esetünkben befektetőjelöltek - pénzzel, technológiával és sok-sok évtizedes távlati elképzelésekkel egyáltalán nem esélytelenül pályáznak a magyarországi kommunális szolgáltatások üzletágának megszerzésére. Hol nagyobb, hol kisebb lépésekkel közelítenek, tegnap például a Fővárosi Gázművek fogyasztói energia-tanácsadó központját avatták fel.
A Ruhr-vidék bekopogtatott Magyarországra, de
nem kisebb elánnal keresik a kormányzatnak, a privatizáció gazdáinak kegyeit olasz, brit, osztrák, orosz szakmai befektetők, mi itthon pedig jól tudjuk, ez az az „árucikk”, amelyikről csak egyszer lehet jól vagy rosszul dönteni. A gázenergia, a villamos áram ipari és lakossági szolgáltatása minden egyes polgár személyes ügye is, aki tehát 1995-ben ráüti a pecsétet az adásvételi szerződésre, az évtizedekre meghatározza a polgárok biztonságát, közérzetét, életvitelét. Az utóbbi hetekben, hónaitokban politikai töltetű viták sorozata folyt minderről, s nem csupán abban nem volt egyezség, hogy e mérhetetlenül nagy vagyonból milyen arány legyen majd külföldi tulajdonban, még az is el-clhangzott, hogy ne szerződjünk, ne adjunk el
semmit sem az áram- és gázszolgáltató cégekből.
Tény, hogy nemrégiben már majdnem zöld utat kapott ennek a hatalmas értéknek a privatizációja, de aztán visszakoztak a döntnökök. Az új kormányzat is sokat hezitált, mire elszánta magát: mindenesetre ismét karnyújtásnyira vagyunk — egyelőre - a gázszolgáltató vállalatok értékesítésétől, egyszersmind a már nagyon várt tőkeinjekciótól, a modern technikától, a költségtakarékos technológiától. Az igazi tét mégsem csupán a külföldi tulajdonlása és néhány milliárd forintja, hanem a döntéshozó hazai politikai befektetése, azaz a polgárok biztonsága, közérzete, életvitele - és gázként nem elillanó bizalma.
Gergely László
Hatszázezer hívő előtt
A pápa ünnepi szentmiséje Lőcsén
POZSONY - Michal Kovác köztársasági elnök és felesége, Jozef Kálmán, a kormány alel-nöke és hat minisztertársa, Marián Andel, a parlament alelnöke és a parlamenti pártok néhány vezető személyisége volt a díszvendége II. János Pál pápa utolsó szlovákiai szentmiséjének, amelyet Lőcsén tartott majdnem hatszázezer hívő jelenlétében.
(Folytatás a 3. oldalon)
Évi kétszázmillió a kiemelt kutatásokra
• •
Ülést tartott a tudománypolitikai kollégium
(Munkatársunktól)
„Fontos, hogy a tudományos élet képviselőivel meg tudjunk állapodni” - mondta Horn Gyula miniszterelnök a Parlamentben, ahol hétfőn ülést tartott a tudománypolitikai kollégium, a kormány tanácsadó szerve, amelynek elnöke a mindenkori miniszterelnök, titkára jelenleg Révész T. Mihály, a
miniszterelnök tanácsadója. A tanácskozáson részt vett Ko-sáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Fodor Gábor művelődési miniszter, Bíró Péter és Frenyó V. László, a Magyar Rektori Konferencia leköszönő és új elnöke, Andorka Rudolf, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) elnöke, Draskovics
Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A tanácskozás napirendjén két téma szerepelt: az 1992-ben létrehozott országos kiemelésű társadalomtudományi kutatások (OKTK) elnevezésű, a költségvetésből finanszírozott program, valamint a külföldi magyar intézetek hely-, zete, fejlesztési lehetőségei.
(Folytatás a 15. oldalon)
Fodor Gábor ötmilliárdos többletet kér a kultúrának
Koalíciós képviselőknél lobbyzott a miniszter
(M unkatársunktól)
„Nagy elismeréssel és szeretettel” fogadták a művelődési minisztérium elképzeléseit tartalmazó 12 pontot azok a kormánypárti parlamenti képviselők, akikkel Fodor Gábor tegnap tanácskozott - jelentette ki újságírók előtt a művelődési miniszter. Fodor Gábor a találkozó után hangsúlyozta: az MSZP és az SZDSZ jelenlevő képviselői megbeszélték a 12 pontot, egyetértésüket hangoztatták az alapelveket illetően, és bár voltak észrevételeik, ötleteik, lényegében „ugyanabban a vágányban mozogtak”.
A művelődési tárca vezetője azt várja, hogy a találkozón jelenlevő képviselők frakciójukban sikerrel érvelnek majd az elképzelések mellett. Fodor Gábor szerint ezek lehetővé tennék, hogy hosszú távon alapvetően megváltozzon a kultúra finanszírozási rendszere, megszűnjön függősége a mindenkori állami költségvetéstől, és a finanszírozás piac-barátabb, egyben kultúrabará-tabb legyen. A tervek végrehajtásához más területekkel is. meg kell vívni majd a harcot -tette hozzá.
(Folytatás az 5. oldalon)
A Duna tévé nem vált partnert
A
Újabb Eutelsat műholdak
(Munkatársunktól) Várhatóan öt újabb műhold megvásárlására vonatkozó, egymilliárd dolláros beruházásról dönt budapesti igazgatótanácsi ülésén az Eutelsat, az európai országok távközlési műholdakat működtető vállalkozása.
Az Eutelsatnak ma 44 állam a tagja, s további négy ország felvételi kérelmet nyújtott be. Magyarországot az Eutelsatban a Matáv és az Antenna Hungária 50-50 százalékos tulajdonában lévő Hunsat képviseli. Az Eutelsatnak nyolc műholdja kering már, további kettő felbocsátását készítik elő. A tagok a használat arányában járulnak hozzá a működési költségekhez. Ez hazánk esetében évi százmil-
lió forint, s térségünkben Magyarország a legnagyobb felhasználó. E rendszeren keresztül továbbítják a Duna tévé műsorát is. A Magyar Nemzet kérdésére Hazay György, a Hunsat vezérigazgtója elmondta: hamarosan lejár a Duna tévével kötött szerződés, de e televízió műsorát továbbra is az Eutelsa-ton keresztül fogják sugározni, a mainál szélesebb kapacitással. Korábban a magyar-izraeli érdekeltségű Magyarsat jelezte, üzleti alapon szívesen sugároznák a később fellövendő műholdjukról a Duna tévé műsorát. Ez viszont a jelenleginél kevesebb nézőhöz jutna el, a legtöbb nyugat-európai országban élő magyar kimaradna a vételi lehetőségekből, miként az Izraelben élő magyarajkúak is.
(Folytatás all. oldalon)
Metróügyben nincs előrelépés
Sztrájktörőket hoznak külföldről?
Nagyon úgy tűnik, elkerülhetetlen lesz a keletnyugati metrón dolgozó járművezetők sztrájkja.
Bár Knapp István, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke még mindig azt hangoztatja, hogy a metróvezetők nem készülnek sztrájkra, ezért tárgyalnak immáron két és fél hónapja a ÉKV metróigazgatóságának vezetőivel. A sztrájktörvényben előírt hétnapos egyeztetési határidő ma lejár. Közben a szakszervezet vezetése szerint olyan hírek hallatszanak, hogy a BKV gyors-
vasúti igazgatósága azt tervezi: egy esetleges sztrájk letörésére külföldről hozat metróvezetőket.
Ez utóbbi hír kapcsán a kelet-nyugati gyorsvasúti szakszervezetet is tömörítő Liga szóvivője kijelentette: ha a gyorsvasúti igazgatóság tényleg sztrájtörőket hoz külföldről, akkor demokráciaellenesnek tekinthető. Teőke Gábor blöffnek tartja, amit a BKV művel, és kijelentette: szerinte technikailag is megoldhatatlan, hogy más országok más felsze-reltségű metróinak vezetői dolgozzanak a budapestin.
(Folytatás a 4. oldalon)
A betegszabadság szabályai a régiek
Munkaerő-piaci alapot hoznak létre
(M unkatársunktól)
Az elkészült jövő évi költségvetési irányelvekről szólt volna a munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója, mivel azonban az élet - jelen esetben az Alkotmánybíróság pénteki döntése - közbeszólt, Kó-sáné Kovács Magda szükségképpen az ebből adódó változásokról számolt be hétfőn a Munkaügyi Minisztériumban.
Mint elmondta: az Alkotmánybíróság öt határozata közül egy érinti a munka törvény-könyvében foglaltakat, illetve azok legutóbbi módosítását. Aszerint arról volt szó, hogy az az időszak, amelyre a munkaadó betegszabadságot fizet, a betegség első tíz napja helyett 25 napra szól, ennek az időnek az első öt napjára pedig semmiféle térítés nem jár. Mint a munkaügyi miniszter fogalmazott, az Álkotmánybíróság nem magát a rendelkezést, hanem ennek hatályba lépési idejét ítélte törvénysértőnek, mégpedig azért, mert a többletterheket viselő munkaadók számára nem biztosított volna felkészülési időt. A rendelkezés tartalmát nem vizsgálta az Alkotmánybíróság - mondta Kósáné Kovács Magda -, bár többször is kimondta a testület, hogy alkotmányellenesnek tartja az aránytalan különbséget a társadalombiztosítási járulékfizetés
és az ellenszolgáltatási kötelezettség között. Hogy általában mit jelent az „aránytalan különbség”, arra vonatkozóan az Alkotmánybíróság nem foglalt állást.
Mindezek szerint július elsejétől továbbra is a régi szabályozás érvényes a betegállományt illetően. Ez azt jelenti, hogy a betegség első tíz napjára betegszabadságként az átlagkereset 75 százalékát fizeti a munkáltató, ám ebből a tíz napból az első háromra nem kell orvosi igazolás. A betegség további idejére a korábbiakhoz hasonlóan a társadalombiztosítás fizeti a táppénzt.
A távolléti díj jogintézményét az Alkotmánybíróság nem kifogásolta, ez azonban az eredeti tervek szerint sem most lépett volna hatályba, hanem szeptember elsején. Addig tehát a betegszabadság idejére nem a távolléti díj, hanem az átlagkereset 75 százalékát fizetik.
Az természetesen még az elképzelések szintjén sem ismeretes, hogy a kormány miképpen veszi majd figyelembe a társadalombiztosítás likviditási gondjait, amelyek eredetileg a Bokros-csomag táppénzzel kapcsolatos passzusait „életre hívták”, de nyilvánvalóan tekintetbe veszik az Alkotmánybíróságnak azt a kitételét, amely a munkavállalókra háruló aránytalan terhek-ről szól.
(Folytatás all. oldalon)
Kevés alma drágán

j 1 kg alma éves fogyasztói 1 átlagára (Ft)
! (bolt + piac együtt)______I íjega
418
íbecslési
1990	1991 1 1992	1993	1994	1995 1
____________ '	(Forrás: KSH/Foldmüvelésügyl Minisztérium)
Elcsúsztak a banánhéjon a magyar almatermesztők: a déligyümölcsök dömpingje nyomán idén az 1990-es almatermésnek kevesebb mint a felére számíthat a honi fogyasztó. Az így már csaknem ritkaságnak számító gyümölcs ára több mint hatszorosára emelkedett hat év alatt

I
!L
TT
W.',

i—•:
p
