﻿
fi
ti*
' «1 I VIZ.<>
ctm
mf-
*
t nűBft.
nVai
y\ i
rjif( |
\% e r
izén
a na,'
fefut.
a pof*
. .iLltlá*
»>? sfr * Vali* clkéjh I V‘)hÉ, | 1 tcVflM * '!<•***• 1 , it, halI
is^f
r tirk) |
l*/f

ff 10^
nlO*
íS
-né
Ponthatárok az egészségügyi felsőoktatásban
15. oldal
Közelkép: Olcsó üdülések
7. oldal
Ügyelet
a Kék Vonalnál
9. oldal
Héthy Lajos az érdekegyeztetés buktatóiról
12. oldal
Obersovszky falra kapart versei
14. oldal
¡88B888%ire6^^Ma|
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1995. július 6. IMII. évfolyam, 156. szám
Horn Gyula interjúja a Reuternek
A Nemzetközi Valutaalap követelései irreálisak
Horn Gyula bírálta a Nemzetközi Valutaalapot, mert az irreális pénzügyi célokat ír elő és nincs tekintettel a gazdasági átalakulás politikai kockázataira. Magyarország miniszterelnöke a Reuter brit hírügynökségnek adott interjúban felhívta az Európai Unió tagállamait, hogy segítsék jobban a gazdasági átmenetet Magyarországon és az egész közép-európai térségben.
- Nem fogadhatjuk el az IMF által követelt ütemet -mondotta Horn Gyula, hozzá-
téve: a Nemzetközi Valutaalap irreálisan ragaszkodik ahhoz, hogy az idei magyar költségvetési hiány jövőre a felére csökkenjen. Kifejtette, hogy egyetért szigorú feltételek megszabásával, ám azoknak realistáknak kell lenniük, s bár a magyar kormány meg akar egyezni az IMF-fel, ám nem mindenáron.
A Reuter megjegyzi, hogy Hóm Gyula ugyan már korábban is bírálta a Nyugatot, amiért az nem tanúsít kellő megértést a volt szocialista országok gazdasági átalakítása iránt, mostani nyilatkozatában illette először burkolatlan kiri-tikával az IMF magatartását.
Kitért arra, hogy a gazdasági gondok megoldásának nyugati módszerei csak részben alka-mazhatók Közép-Európában, különösképpen Magyarországon. Nagyon komolyak a társadalmi és politikai feszültségek, s ez hatással van a politikai stabilitásra - mondotta, hozzátéve ugyanakkor, hogy Magyarországnak előbb be kell fejeznie átalakulását piac-gazdasággá, s csak utána foglalkozhat a társadalmi harmóniával. Bár kezdenek megmutatkozni a gazdasági növekedés fontos jelei, még évekbe telik, hogy befejeződjön az átmenet - mondotta Horn Gyula a Reuternek.
MSZP-csúcs a N ánási úton
Másfél napos közös „gondolkodásra” vonult el szerdán a Magyar Szocialista Párt vezetése az országos központ munkatársaival a Nánási úti Piroska Hotelbe. A zárt ajtók mögött zajló - Csintalan Sándor ügyvezető alel nők megfogalmazása szerint - „edzőtáborban” az MSZP alelnökei és szakértői áttekintik a kormány, a frakció és a pártelnökség együttműködésének további lehetőségeit és elkészítik második félévek munkatervüket.
Metró: bírósági döntésre várnak
A kelet-nyugati metróvonal járművezetői szerdai szakszervezeti taggyűlésükön úgy foglaltak állást, hogy megvárják a bíróság döntését az általuk tervezett sztrájk jogszerűségéről.
Knapp István, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az MTI-nck elmondta azt is, hogy a bíróság határozatáig tárgyalásban maradnak a munkáltatóval annak ellenére, hogy eddig még új javaslatot nem kaptak. A szakszervezeti vezető leszögezte, hogy a munkabeszüntetést nem célnak, csupán eszköznek tekintik.
Csütörtöki kormányülés
Döntenek
a hiány mérsékléséről
A kormány csütörtöki ülésén áttekinti, milyen intézkedésekre van szükség azt követően, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki a stabilizációs törvénycsomag egyes pontjait, illetve bizonyos részeket meg is semmisített - tudósít az MTI.
Előzetes szakértői számítások szerint a legmagasabb bírói fórum határozata következtében az idén a tervezetthez képest 30-40 milliárd forinttal növekedne az államháztartás hiánya. Ennek megakadályozása módjáról várhatóan előzetes döntés születik a kormány csütörtöki ülésén. Feltehetően az is kiderül, hogy szükséges lesz-e az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának összehívása.
A testület áttekinti az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét. A kormány előterjesztést hallgat meg a MV Rt. reorganizációs programja alapján az elkövetkező három évben folytatandó gazdasági konszolidációról. Ennek lényege, hogy a költség-vetés helyzetétől, illetve a mel-
lékvonalak felülvizsgálata eredményétől függően kapna támogatást a vasút.
Az ülésen a kabinet jelentést hallgat meg a kárpótlási jegyek kibocsátásáról és megsemmisítéséről lefolytatott kormányzati vizsgálatról. A jelentés szerint az értékpapírok másodlagos forgalmában és megsemmisítésében vannak visszaélésre lehetőséget adó mozzanatok. A kormány várhatóan hatályon kívül helyezi a távközlési beruházási hozzájárulásról szóló rendeletet. Helyébe bevezetik a belépési díjat, amelynek összege a helyi kereslet és kínálat mértékétől függ majd.
Ülést tartott szerdán a gazdasági kabinet, a kormány döntéselőkészítő szakmai testületé. Az ülésen többek között számbavet-ték azokat a lehetséges kormányzati intézkedéseket, amelyek kiegészíthetik a stabilizációs intézkedéscsomagot. Ezek az intézkedések azt szolgálnák, hogy pótolják az Alkotmánybíróság döntése miatt elmaradó, de már számításba vett bevételeket Minderről Misetics Sándor, a pénzügyminiszter kabinetfőnöke tájékoztatta az MTI-t.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ma folytatódnak a grozniji tárgyalások
Moszkva Tatársztán státusát szánja Csecsenföldnek
Bár állítólag alábbhagytak a harcok Csecsenföldön, a grozniji gyerekek már megtanulták, mi az a háború
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
Kincstári" szándék
99
Kezdetben volt a szolidaritási alap. Azért hozták létre a munkaadók és a munkavállalók — jelenleg a bérköltségek 4,2, illetve 1,5 százalékát kitevő - befizetéseiből, hogy a belőlük felgyűlő inilliárdokból fedezzék a munkanélküliek ellátását. A foglalkoztatási alapot privatizációs bevételekből és költségvetési pénzekből töltik fel évről évre; ezeket az összegeket az úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre — példáid képzésre, közhasznú munkák finanszírozására vagy a vállalkozóvá válás támogatására - fordítják. A szakképzési alapba a munkaadók fizetnek be, a bérgarancia-alapba szintén; ez utóbbi a felszámolás alá került cégeknél ki nem fizetett bérekre igényelhető pénzeket tartal-
Ezeket az alapokat jövő januártól összevonják - jeletette be a napokban a munkaügyi miniszter, hozzátéve:	az elkülönített
pénzalapokban és alapítványokban lévő összegek ellenőrizhetetlenségét a szocialisták ellenzékben gyakran kifogásolták, ezért most, ha következetesek önmagukhoz, csak helyeselhetik, hogy a „második-harmadik” költségvetésből az ilyesfajta pénzeket „visszalolják” az első, jól látható sáncok mögé, egy önálló, de egységes alapba.
A dolog előnye az egyes, korábban elkülönült összegek átcsoportosíthatósága, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ha — mondjuk — egy esztendőben kevesebbet kell munkanélküli-ellátásra kifizetni, mert csökken az állástalanok száma, akkor a fenn-
maradó összegek átemelhetők, mondjuk, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közé, tehát lehet belőlük átképzésre költeni.
Csakhogy erre a foglalkoztatási törvény módosítása is lehetőséget ad, így az alapok összevonása mellett nem érv, hogy általa válhatnak rugalmasabbá az átcsoportosítások.
A jövő évtől csak az alapok között lesz „átjárás”, az egyes alapokban fennmaradó pénzek legfeljebb törvénymódosítás árán kerülhetnének vissza a költségvetés nagy kalapjába. EI-hissziik. Az előterjesztés mögött azonban - amely hírek szerint nem a munkaügyi, hanem a pénzügyi tárcától indult - végső soron a pénzügyek irányítóinak „kincstári” pénzösszpontosító szándéka áll.
Varga Zsuzsa
A csecsenföldi rendezésről Groznijban az EBESZ-képvi-seleten tartandó tárgyalások kétnapos szünet utáni újabb, csütörtöki fordulója előtt Viktor Csernomirgyin egyértelművé tette: Moszkva kizárólag az orosz alkotmány keretei között hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev képviselőivel a köztársaság státusáról. Az orosz alkotmány ilyetén említése lényegében a függetlenségre vo-
natkozó csecsen követelések egyértelmű moszkvai elutasítása. Az orosz kormányfő ezt megelőzően találkozott a grozniji béketárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség tagjaival, akik bizakodóan nyilatkoztak szerdán a rendezés kilátásairól.
A miniszterelnök Moszkva álláspontját ismertetve az MTI jelentése szerint leszögezte, hogy az orosz vezetés a válasz-
tások után az új vezetéssel tárgyal Csecsenföld jogállásáról. Ennek során a föderáció többi tagjával aláírt, a jogkörök megosztására vonatkozó megállapodásokból indulnak ki. Csernomirgyin ugyan nem mondta ki konkrétan, de szavai arra utalnak, hogy a Tatársztánnal kötött megállapodáshoz hasonlót tart Moszkva elképzelhetőnek Csecsenfölddel.
(Folytatás a 2. oldalon)
Nőtt a magánszektor adóssága
Keresettek az MNB-kötvények
Az előzetes adatok szerint a második negyedévben a folyó fizetési mérleg havi hiánya 300 millió dollárra csökkent. Az első negyedévben az összesített deficit 1,4 milliárd dollárt tett ki, március végétől június végéig viszont már csak 900 millió dollár körüli hiány keletkezett. A Magyar Nemzeti Bankban azzal számolnak, hogy a harmadik negyedévben a havi hiány 200 millió dollárnál kisebb lesz, a negyedik negyedévben pedig már kismértékű többlet is kialakulhat.
(Folytatás all. oldalon)
Ügyvédvilág
Magyarországon?
(M unkatársunktól)
Budapesten az elmúlt öt évben megnégyszereződött az ügyvédek száma. A fővárosban ma több mint 3000-en praktizálnak, vagyis többen, mint egész Ausztriában. Ami az országos adatokat illeti: 1989-ben még csupán 2500 ügyvédet tartottak nyilván, ma körülbelül 6000-et. Dr. Horváth Jenő, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke szerint telített a szakma, mégsem lenne szerencsés, ha újból visszaállítanák a numerus clausust, azaz a zárt létszámot. A Magyar Nemzetnek elmondta, készül az új ügyvédi törvény, ebben kívánatos volna a szakmai képzés idejét emelni: a jelöltek az eddigi két év helyett legalább hároméves szakmai gyakorlat után tehessenek szakvizsgát.
(Folytatás a 6. oldalon)
mm ii 11 ii
Több ezer polgári alkalmazott a listán
Mától honvédségi leépítés
(Munkatársunktól) Kétezerhatszáz polgári alkalmazottat bocsátanak el július 6-tól a honvédségtől, s újabb négyszáz státust szüntetnek meg. Mindez azonban csak a kezdet: a Magyar Honvédség közép- és hosszú távú fejlesztéséről valamint létszámáról szó-
ló parlamenti határozat értelmében 1998 végéig újabb 13 ezer civilt küldenek el a hadseregtől. Breuer Lászlótól, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének vezető titkárától kérdeztük: mit tesz az érdekvédelmi tömörülés ebben a helyzetben?
(Folytatás a 6. oldalon)
A szóin ha ti .‘12 oldalas Magyar WmzrIllői
Interjú
Baja Ferenccel
Nincsenek „haláílisták” a Környezetvédelmi Minisztériumban, ameddig én vagyok a miniszter csakis szakmai szempontok érvénysülbctnck a létszámgazdálkodásban. A gazdaság jelen körülményei között még sokfajta szennyezéssel leszünk kénytelenek együtt óim -mondja Baja Ferenc, a környezetvédelmi tárca vezetője.
Mélyül a szakadék
A pénzügyminiszter tizen-hatmilliós „ügye” jelzi: az új magyar pénzügyi és politikai elit nem ismeri a társadalom valóságos helyzetét; a nyugati bankvezérként, pénzügyi szakértőként és miniszterként viselkedő technokrata a mai Magyarországon, itt és most anakronisztikus jelenség - írja publicisztikájában
Titokzatos
kórházprivalizációk
Miközben az egészségpolitikusok a Bokros-csomagot bontogatják, több kórház működtetésének joga egyetlen magáncég kezébe kerül. AB köze van ehhez a Népjóléti Minisztérium és az egészségbiztosító vezetőinek? Összefüggd mindez a kórház-bezárási hisztériával? Aliért ilyen előnytelenek a szerződések? Ezekre a kérdésekre keres váluszl riportunk.
A történészekre bízzák
Jelentés a BM-iratokról
(Munkatársunktól)
„Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, amely a titokvédelem jegyében áttekinthetetlenné teszi az irattárolást. Ez a szemlélet idézhette elő, hogy a BM iratanyagai oly mértékben hiányoznak, mintha ezen hivatalok sohasem léteztek volna; még selejtezési jegyzőkönyv sem őrzi nyomukat” - állapítja meg a történész-levéltáros iratfelmérő bizottság jelentése.
(Folytatás a 4. oldalon)
Ismét több
a pályakezdő munkanélküli
(a munkanélküliek száma") 60 000 ----------------------
50 000
40 000
54 890
LM
i *1


m