﻿Fővárosi strandkörkép
16. oldal
Közelkép:
Balatoni programok
7. oldal
I ipikus magyar kastélysorsok
9. oldal
Magyar Nemzet
Modern kori hálózatépítők — mosóporral
10. oldal
Van irodalombarát középosztály
15. oldal

Ara: 16.30 Ft
ALAPÍTOTTA: PKT110 SAiNDOIÍ
KKDl), 1993. anirnsztns 1. IMII. é\(olyain, I 7o. szám
Horn Gyula exportkedvezményeket sürgetett
Finnország támogatja EU-csatlakozási ütemtervünket
llorn Gyula ős vendéglátója, Paavo Lippoucu finn kormányfő a t«dniác8 társaságában
(MI I külföldi képszolgálat — EPA)
A kétoldalú kapcsolatok s azokon belül is elsősorban a gazdasági együttműködés, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdései álltak Horn Gyula magyar és Paavo Lipponen finn miniszterelnök hétfői hivatalos tárgyalásainak középpontjában.
A hivatalos látogatáson Helsinkiben tartózkodó magyar kormányfő előbb szűkkö-
rű megbeszélést tartott vendéglátójával, majd plenáris tárgyaláson találkoztak, amelyen többek között részt vett Kovács László külügyminiszter és Erdős André, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, finn részről pedig Raimo Salas államtitkár.
A megbeszélések után tartott közös sajtótájékoztatón egybehangzóan megállapítot-
ták, hogy az elmúlt években is sikerült megőrizni a magyarfinn kapcsolatok folyamatosságát és különleges jellegét. Horn Gyula ugyanakkor felvetette, hogy Magyarország nem nyugodhat bele a kétoldalú kereskedelem számára tartósan hátrányos alakulásába, az egyre növekvő deficitbe, amely már elérte a 150 millió dollárt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Tudjman nem tárgyal Marticcsal
Knint
ostromolják a horvátok
ÚJVIDÉK - A krajinai szerbek központja, Knin külvárosait támadta hétfőn az egyesített horvát haderő. A krajinai szerbek közleménye szerint „határozottan viszonozták” a támadást, s sikeresen megakadályozták az ellenség benyomulását. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a horvátok újabb friss erőket vezényeltek a térségbe, amelyeket hamarosan szintén harcba vetnek. A bosnyák 5. hadtest egységei is szorongatják a szerbeket, s időnként tüzérségi támadást hajtanak végre a krajinaiak állásai ellen. A közeli heves harcoktól megrémült emberek ezrei indultak meg a határövezetből Knin felé.
Zágráb elvetette a világ-szervezetnek a kniniek által is támogatott megoldási javaslatát, nyilatkozta Akasi Jaszusi, aki a minap járt az éppen tárgyalási készségüket hangoztató Marticséknál. A horvátországi szerbek vezetője sietve beleegyezett a javaslatba, amely szerint leállítják a nyugat-boszniai és krajinai horvát támadást, és nemzetközi megfigyelőket telepítenek a horvát-boszniai határra. Tudjman természetesen hallani sem akar arról, hogy tárgyaló-asztalhoz üljön Marticcsal.
(Folytatás a 3. oldalon)
Felbontották a pályázatokat
A kórházak felénél biztos a vezetőváltás
(Munkatársunktól)
Hétfőn felbontották a fővárosi kórházak élére benyújtott pályázatokat, miután a népjóléti miniszter július 21-én aláírt rendeletével elhárult a végső akadálya annak, hogy egyszemélyi felelős vezetőket nevezzenek ki.
A fővárosi önkormányzat 22 kórháza élére összesen 67 pályázat érkezett.
(Folytatás az 5. oldalon)
Szűkül a közgyógyellátási lista
Csak a vény nélkül rendelhető gyógyszerek drágulnak?
(Munkatársunktól)
Az egészségbiztosítás hétmilliárdos megtakarítási csomagja nem hoz radikális változásokat a gyógyszertámogatás rendszerében - jelentette ki Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke a testület hétfői közgyűlését követően.
Lapunk egyéb forrásból származó értesülése szerint
azok a gyógyszerek drágulnak majd elsősorban, amelyek vény nélkül is megvásárolhatók. Ezeket a tervek szerint nem támogatná a társadalombiztosítás. Várhatóan a szeptember elsejétől életbe lépő kormányrendelettel bővül majd a recept nélkül megvehető orvosságok köre. Az úgynevezett alaplista változatlan marad, de csökken a közgyógyellátottak részére térítésmentesen rendelhető készítmények száma. Az egész-
ségbiztosító komoly megtakarítást remél az országosan bevezetendő vényellenőrzéstől, amelynek segítségével kontrollálni tudják orvosokra lebontva a gyógyszerrendelési szokásokat. Sándor László azt is kijelentette, nem terveznek radikális gyógyszeráremelést, ezek az intézkedések együttesen négy-milliárd forinttal csökkenthetik a társadalombiztosítás kiadásait.
(Folytatás az 5. oldalon)
Rozs és kenyér
A bét végén, a politikai uborkaszezon kellős közepén, agrártiintetés volt Magyarországon. Nem országos, csak olyan vidékiesen szerény: a szabolesi rozs-termelők vonultak ki a 41-es útra traktorokkal, kombájnokkal, liogy — lassítván a polgári forgalmat — felhívják a fővárosi illetékesek figyelmét gondjaikra. Legfőképpen arra, hogy az kién számukra a rozs csak veszteséget termett, s képtelenek túladni a náluk honos, sivár homokon szinte egyedüli növényként termelhető gabonafélén. Adjon tehát a gazdaságos értékesítéshez, az exporthoz támogatást a kormány, kérik, követelték.
Az útakadályozók hamar szétszéledlek, mintha mi sem történt volna, suhanhatlak tovább az autók.
Ám érdemes visszakanyarodni, lefékezni a jelenség mellett.
Ha a parasztember a földről kiáll a műútra kiabálni, alighanem mély gyökerű a baj. Jelzi, hogy nem volt Íróasztali érdek-egyeztetés, vagy az kátyúba rekedt. Meg azt, és ez a fontosabb, hogy az agrárium kacskaringós, hepehupás dűlőutakon jár föl s alá - ma sem tudja senki pontosan megmondani, milyen szerep vár rá. A elégedetlenkedő szabolcsi gazdák ezt úgy kérdezik: az országnak szüksége van-e az általuk termesztett rozsra? Aminek az ára - a piacon - nem f«>-dezi a költségeket. Vagyis olcsó, s így nem jut a l>evételitől számukra kenyérre.
Persze a gabonaszemnek is van másik nézete: ha alacsony a termésátlag s túl
magasak a termelési költségek, persze hogy biztos a veszteség. Amit eltüntethet egy központi pénzinjekció, anü után jövőre újra lehet itt rozsot vetni. Lesz tehát holnap is munka egy csoportnak e keleti, egyéb munkalehetőséget alig kínáló vidéken. De ki fizesse a számlát?
A jelen honi mezőgazdasága tele van hasonló „rozsos” dilámmákkal. És ameddig nem sikerül a hosszú távra utat mutató agrárpolitikát megalkotni, számítani lehet arra, hogy különböző érdekcsoportok hasonló demonstrációval igyekeznek majd kicsikarni a megoldást. Persze ez később is clőfordidhat - az ag^árjövő tisztázása után azonban egyértelműbbek lehetnek a válaszok.
Horváth L. István
Valuta- és vízumszemle
Prága
már szigorít
A Csehországba érkező külföldi turisták közül szeptember 1-jétől felnőtteknek legalább 7 ezer koronának megfelelő valutát, gyermekeknek 3,5 ezer koronát kell felmutatniuk a cseh határon - jelentette az ITAR-TASZSZ a prágai külügyminisztérium tegnapi közleményére hivatkozva. Az új szabály vonatkozik a magánmeghívólevél alapján Csehországba utazó külföldiekre is.
További szigorítás a külföldiekkel szemben, hogy a beutazási dokumentumok - az útlevelek, illetve a vízumköteles országok állampolgárai esetében a vízum - érvényességét a cseh hatóságok nem hosszabbítják meg.
Azoktól a külföldiektől, akik nem tesznek eleget az új beutazási szabályoknak, megtagadják a belépést - írja az MTI.
Az idén százötvenmilliárdot vár a kormány
Megkezdődhet a villamos ipar értékesítése
Megjelent a Magyar Villamos Művek Rt. társaságainak értékesítésről szóló pályázati értesítés, ezzel gyakorlatilag megtörtént a villamosener-gia-ipar privatizációjának első lépése.
Az értesítő még nem pályázati felhívás, valójában csak figyelmeztető a potenciális befektetők számára, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a közeljövőben megjelenteti a privatizációs tendereket. Az ÁPV Rt. ezt a szándékát három hazai napilapban és négy külföldi gazdasági újságban hozta nyilvánosságra.
Az értesítés kilátásba helyezi, hogy a befektetők pályázatot adhatnak majd be az MVM központ részvényeiből 24 százaléknyi részvénycsomag megvásárlására. Pályázni lehet továbbá hat áramszolgáltató részvényeinek átlag-soan 47,8 százalékára, valamint hét erőműtársaság részvényeinek 34-49 százalékára. Az MVM Rt. esetében a befektető 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycsomag megszerzésére kap elővételi jogot, az áramszolgáltatóknál és az erőműveknél a vevők később többségi tulajdont vásárolhatnak.
Azoknak a befektetőknek,
akik pályázni szándékoznak, tájékoztatót kell benyújtaniuk az ÁPV Rt.-hez augusztus 28-ig. Ezzel, illetve a később kiírandó pályázattal kapcsolatban az ÁPV Rt.-nél, valamint a Schroder londoni irodájában adnak tájékoztatást.
Az ÁPV tervei szerint a mintegy 600 milliárd forint vagyonú MVM Rt. privatizációjának első fordulója még az idén lezajlik, decemberig várhatóan megszületnek az első szerződések. Az idei évre tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel túlnyomó részének az MVM-társa-ságok értékesítéséből kellene befolynia.
Híd Kelet és Nyugat között
Harmadára csökkent az agrártermelés
(Munkatársunktól)
Ki emberiség fennmaradásának egyik kulcskérdése, hogy a tudomány miképpen tud részt venni az élelmiszerek előállításában, az új gyártási technológiák kidolgozásában, a minőség ellenőrzésében -mondta Lakos László, a földművelési tárca vezetője hétfőn a Nemzetközi Élelmiszer-tudományi és Technológiai Unió (IU-FoST) 9. Világkongresszusa megnyitó előadásában.
Emlékeztetett rá, hogy a tudományos kapcsolatok a gazdaság megújulásához is hozzájárulnak, és az élelmiszer-ipari technológiai transzfer, valamint innováció cseréjére Kelet-Közép-Európában ma kedvező a lehetőség. A tudományos együttműködésnek a világ fejlett és elmaradott térségei közötti különbség csökkentésében is óriási szerepe lehet. Számos országban még ma is a
mindennapi élelmiszer-szükséglet előteremtése okoz komoly gondot. Az ellentmondás feloldását jól szolgálhatja a budapesti világkongresszus, amely az együttműködés reményének jegyében viseli a „Híd Kelet és Nyugat között” címet.
(Folytatás all. oldalon)
Négy helyen kezdenek kutatófúrásokat
Versengés a nukleáris hulladékért
(Munkatársunktól)
Egyelőre még nem tudni, hol kezdik meg a kutatófúrásokat a Paksi Atomerőmű (PA) részére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktemető létesítésével kapcsolatban. A Mezőföld - Tolna és Fejér - kétszáz településének volt lehetősége arra, hogy július 31 -ig, azaz tegnapig leadja beleegyezését a kutatófúrások megkezdéséhez a telephely kijelölése érdekében. Még nem a lerakóhely kijelöléséről van tehát szó, hanem arról, hogy hova mennek a területet vizsgálni a szakemberek.
Az elkészült célprojekt alapján megállapították, hogy a Mezőföld és az attól délre eső dombság a legalkalmasabb terület a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére. A szóba jöhető településeken fórumokat tartottak, ahol az önkormányzati vezetők és az atomerőművi szakemberek tájékoztatták a lakosságot.
(Folytatás a 4. oldalról)
Polgárháborús menekültek Európában a volt Jugoszláviából