﻿plein her l
» *
ôiitr*
kor a
»KCf
-réU
c m. "ak látta*
mól
► éri.
*an */<V Re* H fíVvlt^ »dón
**/nalt járműi. Megmérd w. s rn/ung, akkor miiünk. |;|*5 n a/ *>• kohol* ® "' /ereket
• k. *. |.)
I
i
fi Imii
lcveinnd vá-t a feladatot« i r loie^e óta I ¿wg. ki érnek megorö-
n pedig igazi /Vn/rv bér-
"r t
nvumág
milliója
■nmillló
JM >pklll* s/c voll r / most i kk and
A meri-amtigy i állt A \ \ áros*' üli át. s || j de-(xiliti*
>1 mifdgia mcite a ;h. ital lan ¿1 folya-
a ; ¡/adó ,it volna >11 fórra* I, hanem
«# y {£4f#$P*
tt tagjai
hallgatsz.,inait,
hetvenes v utt éne-,l bt/o*
milyen
ieK Etvis , ,„voee-¿ordítel* nukoti a
It. M-
r*«*nv
»	«r
i’tpa
Ma-
, A
lit. 3
nyert
i fér* Füst
qSxí
Közelkép: Színházi kassza
oldal
Szédülünk a technika csodáitól
8. oldal
Egy üzleti döntés a betegek szemszögéből
10. oldal
M amar Nemzet
Ara: 19,5» Ft
ALAPIT!»FI A: PKTHO SÁNDOR
Horn Gyula a gazdasági stabilizációs program folytatásáról
Parlamenti vita a kormányzásról
(Munkatársunktól)
Gál Zoltán, az Ország-gyűlés elnöke nyitotta meg tegnap a parlament őszi ülésszakát, melynek kezdetén Horn Gyula miniszterelnök szólalt fel. A kormányfő részletesen beszámolt a kabinet elmúlt két hónapban végzett tevékenységéről, s értékelte a koalíciós vitákat, a gazdaság helyzetét.
A miniszterelnöki felszólalásra az egyes pártok frakció-vezetői mintegy órás vita keretében reagáltak. Nem jellemezte teljes nézatazonosság a két koalíciós partner helyzetértékelését sem, a négy ellenzéki párt vezérszónokai pedig - ha nem is azonos hangnemben -élesen bírálták a kormányfőt és a kormányzat megszorításokra építő gazdaságpolitikáját.
A miniszterelnök elsőként szólt a koalíciós vitákról, amelynek lényegét a kormányzás jobbá tételében, valamint a koalíciós együttműködés javításában jelölte meg. Horn Gyula nem indokolta meg részletesen a kormány átszervezésével kapcsolatos álláspontját. Az ország helyzetét értékelve alaptalannak nevezett minden olyan vádat, amely szerint gyengíteni kívánná a stabilizációs politikát. A koalíciós válságot érintve hangsúlyozta, hogy a maga részéről megegyezéspárti, de szükségesnek tart-
Horn Gyula: Egyszerre kell a válságot kezelni és az átalakulást menedzselni
Weber Lajos felvétele
ja az elmúlt 14 hónap tapasztalatainak hasznosítását. A vitákat ugyanakkor - mondotta -záros határidőn belül szeretné lezárni.
Hóm Gyula úgy fogalmazott, hogy egyszerre kell válságot kezelnie és az átalakulást
menedzselnie a kormánynak. Ennek alátámasztására példák sorával élt, az oktatástól a bankprivatizációig. Utalt a jogharmonizációs követelményekre, amelyek teljesítése az európai csatlakozás egyik előfeltétele. A továbbiakban a
kormányfő sorra vette a megszületett konkrét kormányzati döntéseket. Leszögezte, hogy a kabinet folytatja megkezdett pénzügyi és hitelpolitikáját az államközi kapcsolatok kiszélesítése érdekében.
(Folytatás az 5. oldalon)
A kormányfő az MSZP-frakció ülésén
Tájékoztató a koalíciós tárgyalásokról
(Munkatársunktól)
A koalíciós tárgyalások menetéről táj'ékoztatta az MSZP-frakciót Horn Gyula miniszterelnök a képviselőcsoport hétfői ülésén.
A megbeszélést követően Toller László frakcióvezetőhelyettes elmondta, a kormányfő és a képviselőcsoport eszmecseréjének végső kicsengése, hogy a szocialisták a koalíció fenntartása mellett vannak. Amennyiben a kabinet vagy a koalíció működte-
tésében változtatásra, strukturális átalakításra van szükség, akkor azt meg kell tenni - szögezte le a szocialista politikus. Hozzáfűzte, természetesen egyeztetésre van szükség a felek között. Toller László megjegyezte, az MSZP-frakció személyi kérdésekkel nem foglalkozott.
Toller László elmondta, az IKM nagy valószínűséggel egy tárca marad. A médiaüggyel megbízott államtitkári poszt létrehozása még nem dőlt el.
(Folytatás az 5. oldalon)
A Fidesz a 996-os költségvetésről
Fenyeget az adóprés
(M unkatársunktól)
A Fidesz úgy véli, hogy a koalíciós vita helyett inkább a törvénykezéssel, az ország sorsát érintő kérdésekkel kell foglalkozni, ezért a párt frakciójának első ülését követő sajtótájékoztatóján Varga Mihály az 1996-os költségvetéssel, valamint a hároméves gazdasági programmal kapcsolatban fejtette ki álláspontját.
Az augusztusi kormány-döntést követően a Fidesz -Magyar Polgári Párt úgy látja, hogy az 1996-os költségvetés
Újabb ígéretek
A kormányfő tegnapi, nagy várakozással figyelt beszéde korábbi, beváltatlan ígéretek számvetésének sikerült. Nem állítható, hogy Horn Gyula végleg ellentmondásba került önmagával, sőt bizonyos pontokon határozott kitartásról tett tanúbizonyságot, ám minden korábbinál világosabbá vált, hogy a késedelem behozhatatlan.
Elvarratlan koalíciós viták közepén kényszerítette rá a miniszterelnököt a parlamenti nyitány, hogy szóljon a közvéleményhez — úgymond -, az ország népéhez. Sok is meg kevés is az ilyen vállalkozás. Sok, hiszen így éppen azokat a konkrétumokat kerülhette és kerülte is meg, amelyekről a po-
litika napi vitái szólnak, kevés, hiszen éppen emiatt nem kapták meg méltó és hiteles súlyukat az országos kérdések.
Horn Gyula valóban arról beszélt, amit sok miiló ember hallani akart: a munkanélküliség csökkentésének erőfeszítéseiről, a vállalkozások segítéséről, a pénzvilág modernizálásáról, a feketegazdaság elleni küzdelemről, beruházásokról, útépítésekről, ipar-fejlesztésről és a mezőgazdaság versenyképességének megteremtéséről. ígéreteket hallottunk, amelyek ismét azzal fejeződtek be, hogy a parlamenti ciklus végére rendbe teszik az ország dolgait.
Alig-alig különböznek ezek az ígéretek a koalíciós
megállapodásban megfogalmazott céloktól, a kormányalakításkor elhangzott tervektől és a menet közben váltakozó pénzügy-miniszterek koncepciójától, ami önmagában még nem baj. A gond, hogy az ígéretes programok ellenére a polgár a személyes boldogulás esélyének nűnd gyorsabb csökkenését, elvesztését éli meg.
Csak reménykedhetünk, hogy Horn Gyula azért nem ment bele a koalíciós viták taglalásába, mert tartózkodott újabb aknák telepítésétől, amelyek valóban veszélyeztethetik a kormány s vele az ország egyensúlyát, amit a józan ellenzék sem kíván.
Szendrei Lőrinc
nem más, mint egy második Bokros-csomag. A tervezetben kiadáscsökkentő tételek keverednek bevételnövelő eszközökkel, így az elkövetkezendőkben a lefaragás, helyett meg kell tanulnunk az adóprés kifejezést is. Varga Mihály leszögezte: a Fidesz nem támogat semmilyen olyan javaslatot, amely a lakossági terhek további növekedésével jár. A Fidesz szerint értelmetlen a fogyasztási adó 15 százalékkal történő növelése, és aggályosnak tartják a személyi jövedelemadó tervezett módosítását is.
(Folytatás az 5. oldalon)
Októberre is átnyúlik az összegek kézbesítése
Szeptemberben két nyugdíj jön
(Munkatársunktól)
A nyugdíjasok többsége szeptemberben kétszer kap nyugdíjat - egyszer a rendes havi, ám már megnövelt járandóságát, majd a januárig visszamenőleges emelés összegét.
Várhatóan a kézbesítés átcsúszik a következő hónapra is, így lesznek olyan idős emberek, akik csak október elején jutnak hozzá a különbözeihez -tájékoztatta lapunkat Daróczi László, a nyugdíjfolyósító igazgatóság főosztályvezetője.
A parlament döntése alapján a tavaly nyugdíjazottak számára szeptember elsejétől, de január elsejei visszamenőleges hatály-lyal négy százalékkal emelkedik a nyugellátás összege.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
A kormánykoalíció válsága nem befolyásolja a privatizáció menetét, nem változtat a céljain, ám az kétségtelen, hogy a politikai instabilitás nem hat kedvezően a befektetői piacra. Egyelőre azonban fokozódik a nemzetközi érdeklődés a magyar privatiáció iránt - jelentette ki Suchman Tamás privatizációs miniszter tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen összegezte a privatizációban, s ezen belül a energiaszektor magánosításában tett eddigi lépéseket.
Arra a kérdésre, hogy a privatizációs miniszteri poszt a kisebbik koalíciós párt szerint felesleges, s ez vajon a személye, illetve a munkája
KEDD, 1995. szojiHmhImt 5. 1A ÜI. évfolyam, 208. szám
Eddig ötvenmilliárd forint a bevétel
Felgyorsul a privatizáció
iránti elégedetlenséget is kifejezi-e, Suchman Tamás kifejtette: ameddig a miniszterelnök igényt tart a tevékenységére, vállalja ezt a funkciót. Munkáját minőségileg nem kívánja értékelni, viszont úgy gondolja, amit eddig elvégzett, az mennyiségben nem kevés.
Üzletpolitikailag elhibá-zottnak tartja viszont, hogy a pótköltségvetés számai között a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az idén kívánatos privatizációs bevétel nagyságát. A „számháború" -nak ugyanis az a következménye, hogy a külföldi befektetők tisztában vannak azzal, mennyi pénzre van szüksége a költség-vetésnek, s ez eleve befolyásol-
ja, sőt behatárolja a várható ajánlatokat. Pedig a magyar privatizáció történetében minden eddigit felülmúló nagyságú vagyon értékesítése van soron - hangsúlyozta a miniszter. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. mintegy 1000 milliárd forint értékű állami tulajdon privatizációját készítette és készíti elő. Az utóbbi hónapokban a munka megfeszített ütemben folyik, korábban a kormányváltást követően egyébként a privatizáció lelassulását éppen az okozta, hogy az új firivatizációs törvény, illetve a két privatizációs szervezet összevonását megelőzően a tranzakciók nem voltak előkészítve.
(Folytatás all. oldalon)
Több mint százezer menekült a Vajdaságban
Lejárt a szerbekhez
intézett NATO-ultimátum
ÚJVIDÉK - Hétfő éjszaka tizenegy órakor telt le a boszniai szerbekhez intézett vasárnapi ultimátum. A Mladicsnak küldött figyelmeztető levél szerint számolniuk kell a pénteken felfüggesztett légicsapások felújításával, ha nem tesznek eleget a követeléseknek, s nem oldják fel Szarajevó ostromát. A NATO harci gépei azonban a határidő előtt is megindulhatnak, ha a szerbek védett övezeteket támadnának, így nyilatkozott Christopher Vernon, az ENSZ szarajevói szóvivője. Chris Gunnes zágrábi ENSZ-szóvivő szerint azonban nincsen semmiféle „végső határidő”, a támadások felújítása nem napok, hanem csupán
órák kérdése. Gunnes három követelésről szólt, amelyeknek mindenképpen eleget kell tenniük. Tüstént abba kell hagyniuk a Szarajevó, Tuzla, Gorazde és Bihac - a védett övezetek -elleni támadásokat, vissza kell vonniuk nehézfegyvereiket a bosnyák főváros körüli húsz kilométeres övezetből, és lehetővé kell tenniük a humanitárius szervezetek és az ENSZ tagjainak szabad mozgását.
Ezekből a követelésekből a késő délutáni órákig nem sok valósult meg. Chris Vernon szerint nem észlelték, hogy a szerbek megkezdték volna a nehézfegyverek eltávolítását. Nincs is szerb válasz.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szlovákiai magyar iskolák
T üntetésekkel kezdődött a tanév
POZSONY - Hétfőn Szlovákiában megnyílt az új iskolai tanév, ám a magyar tannyelvű iskolákban nem volt ünnepi hangulat. A szülők szinte valamennyi iskolában úgy döntöttek, csatlakoznak a galántai gimnázium felhívásához, s kora este a magyar középiskolák környékén gyertyás menettel tiltakoztak a kétnyelvű oktatás és a magyar igazgatók leváltása ellen, és azt is eldöntötték, kedden országosan nem engedik iskolába gyermekeiket. A Galántán, Komáromban, Dunaszerdahe-lyen, Somorján, Kassán, Párkányban, Ipolyságon, Szepsi-ben és Királyhelmecen megtartott csöndes tiltakozó nagygyűlésen nem történt rendzavarás. (Folytatás a 2. oldalon)
A hazai igénynél több répa terem
Megkeseredett cukorgyártók
(normál kristálycukor)
		
kristálycukor		kristálycukor
4	j ✓	
y
m
1993
:_______:_______
A kristálycukor fogyasztói átlagárának alakulása (1989-1995)
(Munkatársunktól)
„Nem a fogyasztóknak, inkább a cukrosoknak megy föl a cukruk a cukorárak miatt” - vélekedik Kovács András, a cukorterméktanács elnökhelyettese.
Az idén 122 ezer hektáron terem cukorrépa - a tavalyinál 17 ezer hektárral nagyobb területen -, mert a korábbi évek szolid terméseredményeinek hatására a gyárak nagyobb termőterületre szerződtek a termesztő üzemekkel és gazdákkal. A hektáronként várható 36-37 tonnás átlagtermés azt
ígéri: a hazai igényeknél több répa terem a földeken. Minthogy a cukor világpiaci ára alacsony, az idehaza érvényesülni akaró négy - francia, magyar, angol és osztrák - érdekcsoport Magyarországon akarja növelni piacát. így a belső verseny lefelé szorítja az árakat.
Ami a fogyasztóknak öröm, az bánat a gyártóknak. Az utóbbi három-négy évben ugyanis mintegy tízmilliói d forint veszteség keletkezett a honi cukoriparban azáltal, hogy a termelés költségei alatta maradnak az értékesítéskor kapott bevételnek.
Noha a gyárak leszorítják kiadásaikat - felújítások, karbantartások maradnak el -, a mai inflációval a takarékosság nem tud versenyezni. A külföldi tulajdonú gyárak, amelyek együttesen a hazai piac 68 százalékát árasztják el cukorral, nyugati tőkéből még bírják a ráfizetést, előbb-utóbb azonban ott is megmutatkozik majd a veszteségek hatása - mondta Kovács András a Magyar Nemzet érdeklődésére. így várható, hogy a bő répatermés ellenére az idén valóban emelkedik a cukor ára.
(Folytatás all. oldalon)
i
•1..
fV-l
4*1