﻿Embargók és hatásaik
oldal
r v
V___

Kontraszelekció a bíróságokon
6. oldal
L titársat keresünk...
9. oldal
Magyar Nemzet

Hungarológia főszak Turkuban
12. oldal
Küzdelem a néma járvány ellen
15. oldal

Ara: 25 Ft Színes Teleinairazin melléklettel
ALAPÍTOTTA: PKTIIO SAMMM1
S/FHDA, 1995. szeptember ó. IMII. évfolyam, 209. szám
Az MSZP és az SZDSZ együtt akar kormányozni
Felülvizsgálják a koalíciós szerződés egyes pontjait
Az MSZP és az SZDSZ egyben kívánja tartani a koalíciót -jelentette be egybehangzóan Horn Gyula kormányfő, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ elnöke a koalíciós egyeztető tanács tegnap esti, mintegy másfél órás tanácskozását követő sajtóértekezleten.
A politikusok bejelentették, hogy a tegnapi nappal lezárták a köztük lévő vitát, és elkezdődik az egyeztetés szakasza. A két
párt képviselőiből két munka-csoportot hoznak létre. Az egyiknek az lesz a feladata, hogy az eddigi tapasztalatok alapján rögzítse az együttműködés normáit. A másik a tavaly megkötött koalíciós megállapodás első és második fejezetét kell áttekintetnie az esetleges korszerűsítés érdekében. Az említett fejezetek a közös kormányzás működési szabályait és intézményes biztosítékait összegzik, illetve a kor-
Léphaft Pál rajza
mányzati struktúrát rögzítik. Az elemző munka során vizsgálják meg a kormány esetleges átalakításának lehetőségeit. A két munkacsoportnak két-három héten belül be kell fejeznie tevékenységét. A KÉT azt javasolja az MSZP elnökségének és az SZDSZ Ügyvivői Testületének, hogy a munkacsoportok jelentését közös tanácskozáson vitassa meg.
(Tudósításunk az 5. oldalon)
Az ellenzék elutasítja a felsőoktatás fejlesztési elveit
Törvényben szabályozzák a lobogó és a címer használatát
(M unkát ársunktól)
Keddi ülésén két expozét hallgatott meg a parlament. A nemzeti jelképek használatáról szóló törvényjavaslatot Vatagh Pál, a felsőoktatás fejlesztéséből szóló parlamenti határozattervezetet pedig Fodor Gábor terjesztette elő.
Az Országgyűlés keddi munkanapja napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető a politikai kultúráról és a törvényho-
zás működéséről fejtette ki kritikus véleményét. A parlament presztízsének megóvása érdekében illemkódex kidolgozását javasolta. Felszólalása nyomán az ellenzéki konstruktivi-tás értelmezéséről rögtönzött vita kerekedett, majd Szekeres Imre (MSZP) az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésének ötvenedik évfordulója alkalmából kért szót. A frakció-vezető felidézte az egykori, immár a magyar történelem részévé vált felszólalásokat, majd arról szólt, hogy Magyar-ország ötven év után újra törté-
nelmi feladatok előtt áll. Tor-gyán József napirend előtti felszólalásában a privatizációs visszaéléseket gyűjtötte csokorba. Negatív példaként említve a HungarHotels, az ÉGISZ és a Hungaroton ügyét, számon kérve a kormányon a nemzet pénzét. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője a határon túli magyarok helyzetének romlása mellett a Duna Televízió anyagi gondjairól szólt, s a Vasárnapi Újság című rádióműsor vezetőjének menesztésének körülményeit bírálta.
(Folytatás a: 5. oldalon)
Kapkodó modernizálás
Megkezdődlek az iskola-bezárások, a pedagóguselbocsátások, s noha konkrét számokról senki sem tud, a becslések szerint huszonötezer tanítót és tanárt kell elküldeni annak érde-kében, hogy a pályán maradók lisztesebb bért kapjanak, emberhez méltóbb körülmények között éljenek. A miniszter és a közoktatás irányítói optimisták, a nehéz és fájdalmas műtét után hamarosan minden jóra lordul, elkezdődhet a racionális modernizáció, hiszen ahogy az evangéliumi példabeszéd mondja: „Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”
De vajon tényleg a választoltak maradnak-e a pályán!’ Sajnos, erre nincs semmi garancia. Ahol az iskolafenntartó úgy látja, hogy képtelen tovább üzemeltetni az iskolát, mert
ezernyi más gondja-baja van, s a fogyatkozó gyereksereget úgyis befogadja valaki, ott szélnek eresztik a tanárokat, függetlenül attól, nülyen teljesítményt nyújtottak. A legkiválóbb tanítónak is mennie kell, ahol kevés a diák és szegény az önkormányzat. A finanszírozás a nagy iskoláknak kedvez, a körzetesítésnek, az iskolabuszoknak. A jelen helyzetben senki sem firtatja, hogy a kistelepülések iskoláinak tanítói és tanárid - 1 sőt maga az iskola is - milyen szerepet játszanak a helyi társadalom életében. Látszólag közömbös, hogy azt, amit egyszer lerombol-nak, ú jjáépíteni jóval nehezebb lesz. A közoktatás irányítói, miközben racionalizálásról beszélnek, arról nem ejtenek szót, milyennek szeretnék látni a korszerű ismeretekkel felvérte-
zett iljúságot. Ehhez nagyon határozott jövőkép kellene, amely még a zord pénzügyé-reket is meggyőzné arról, hogy az iskolabezárások és pedagóguselboesátások nem pusztán anyagi kérdések. Hogy a pályán kell tartani minden elhivatott pedagógust, mert a társadalomnak soha ennyire nem volt szüksége jó nevelőkre.
Amikor a közoktatás modernizációs programja először felmerüli, még arról volt szó, hogy a terület vtdamennyi problémáját összehangoltan kezelik majd. A jövőkép elhomályosult, maradt a kapkodás, az iskolabezárás, a pe-dagóguselhocsálás. S közben nagyüzemi méretekben bocsátják ki a tanárképző intézmények a vélhetően munka nélkül maradó diplomásokat. __
Osztovits Ágnes
Várjuk a további bukaresti jelzéseket
Mától szakértői tárgyalások Pozsonyban
(Munkatársunktól)
Horn Gyula és Vladimír Meciar találkozójának eredményeként szerdán Pozsonyban szűkkörű tárgyalások kezdődnek Bős-Nagymaros kérdéséről. A megbeszélésen magyar részről a Miniszterelnöki Hivatal és a Külügyminisztérium egy-egy magas beosztású képviselője vesz részt. Mindezt Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője jelentette ki szokásos keddi sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a két fél egyelőre még csak feltáró megbeszéléseket folytat.
(Folytatás a 2. oldalon)
Parlamenti képviselők helyszíni szemléje
Eléggé védett-e a déli határunk?
(M unkatársunktól)
Déli határszemlét tartott kedden az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A képviselők Siklósra és Beremendre látogattak Nyíri Sándor belügyi államtitkár és Kiss Kálmán határőrtábomok, rendészeti főigazgató-helyettes társaságában.
A már-már eladott, ám a veszélyhelyzet miatt ismét határőrségi célra igénybe vett siklósi laktanyában a képviselők részletes tájékoztatást kaptak a határvédelmi erők elhelyezkedéséről, majd látványos önvédelmi és harcászati bemutatót tekintettek meg a győri határvadász zászlóalj „előadásában”.
(Folytatás a 4. oldalon)
Addig folytatják, ameddig szükséges
A NATO felújította a légicsapásokat Boszniában
ÚJVIDÉK - A NATO vadászbombázói kedden kora délután felújították a Szarajevó körüli szerb állások elleni támadásokat, miután a szerb fél nem tett eleget ígéretének,
s Mladics egységei nem vonták vissza a nehézfegyvereket a bosnyák főváros körüli húsz kilométeres tiltott övezetből. Erős robbanások zaja hallatszott, majd Dobónja és Luka-
vica fölé sűrű fekete füst emelkedett. A repülők a szélesebb térségben kerestek - és minden jel szerint találtak -célpontokat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az újabb légicsapásokat végrehajtó F-18-ok még a Theodore Roosevelt anyahajé fedélzetén
i	(MTI külföldi képszolgálat -AP)
Több milliárd márka befektetésre vár
Az Elmü érdekli az RWE vezetőit
(M unkatársunktól)
A nyilvánosság bevonásával kíván nyomatékot adni befektetői szándékának a Rajna-vesztfáliai villamosművek: az RWE Energie - derült ki tegnap Richard Klein igazgatósági tag sajtótájékoztatójából. A német részvénytársaság elsősorban a Budapesti Elektromos
Művekből, az Elmüből szeretne nagy hányadot vásárolni, ám tulajdonos kíván lenni a Mátrai Erőműben, s részt vesz a gázszolgáltatók magánosításában is.
Az RWE pénzügyeiért felelős Richard Klein elárulta: a német áramtermelés egyhar-madát előállító cég tízmilliói d
márkát fektethet be a közeljövőben, s e pénz jelentős részéből a magyar energiaágazatban vesznek tulajdont. Az Elmü mellett még egy áramaszolgál-tató vállalatban, továbbá egy erőműben, valamint egy gáz-szolgáltató cégben kívánnak birtokosok lenni.
(Folytatás a 10. oldalon)
Könnyű fizikai munkát végeznek?
Béremelést követelnek
Privatizáció előtt:
Kik veszik kézbe a Volánt?
a hivatásos tűzoltók
(M unkatársunktól) Emberhez méltó bért és emberi munkakörülményeket követelt kedden délelőtt több mint kétezer hivatásos tűzoltó.
Az ország minden megyéjéből érkezett „lánglovagok” az elmúlt három évben tárgyalásos úton szerették volna elérni, hogy 17-22 ezer forintos bérüket megemeljék. Erre azonban nem került sor, s ezért a mintegy négyezer hivatásos tűzoltó közül a szabadnaposok egyenruhába öltözve vonultak végig tegnap a Felvonulási tértől egészen a Parlamentig, hogy átadják petíciójukat Gál Zoltánnak, a Parlament elnökének. Ki oltja cl a tűzoltók egyre égetőfb gondjait? - tette fel több demonstráló tűzoltó a kérdést. Petíciójukban áldatlan munkakörülményeikre utalva a tűzoltók tudatták, hogy a készültségi szolgálatot ellátók havonta 240-264 óra alapmunkaidőt teljesítenek, melyhez öt óra kötelező túlóra is járul. Ezen túlmenően a káresetek felszámolásának szabadidőre eső túlóra részét a személyi állomány jelenleg még hivatástudatból, emberségből, ellenszolgáltatás nélkül végzi. (Folytatás a 4. oldalon)

A tüntető tűzoltók Gál Zoltánhoz juttatták el petíciójukat
IIuvran Zoltán fölvétele
(M unkatársunktól)
Privatizálni kell a Volán társaságokat, de hogyan és mikor? Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. mai, szerdai igazgatósági ülésén vitatja meg a kérdést, amelynek nem kisebb a tétje, mint hogy tovább öregszik-e az autóbuszpark, vagy felemelik a közúti személyszállítás díjait. Akkor viszont félő, hogy nem lesz utas...
A közúti személyszállítást végző Volán társaságok a privatizációs törvény alapján korábbi gazdájuktól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól az idén átkerültek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt -hez, azzal a céllal, hogy 50 százalék plusz egy szavazat arányban tartós állami tulajdonban maradnak, 49 százalékukat viszont privatizálják. A 29 Volán társaság az egykori, többnyire vegyes profilú - személyszállítást és árufuvarozást egyaránt végző - megyei vállalatokból jött létre. A kilencvenes évek elején ment végbe az. osztódás, vagyis az egyes üzemigazgatóságok önálló társaságokká alakultak. Sőt, néhány megyében az állami vállalatból több cég is létrejött, Heves megyében páldául három, Bács-Kiskunban kettő, Veszprém megyében viszont nyolc új társaságot hoztak létre.
(Folytatás a 10. oldalon)