﻿I 1
1 %
rí
... kl
A tiltil
II:
Ji*
k«M
îii-
I A
/Cil
■Iék-| Il,
lője,
/tie kell A il*
»/I
v a
lait
.hefl.
nap
a Ni *
> i.ulli* ,u| A n if toit itntlK ,, >s\/li gOl Í'
J»«, aki U cr«l il refl-
„gyÖM
váltott«
Hiv/i"
îkJÔC 11 c /ctô
Mf
,v%al.
mm

%
A garzon a legkeresettebb
Lakásbérleti díjak a fővárosban 8. oldal
INyertesre vár 450 millió forint
4. okiul
Mi lesz a Budai Gyermekkórházzal?
7. oldal
Magar Nemzet
Ára: 19,50 Ft Magyar Árutőzsde melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
PKNTKK, 1995. szeptember 15. LVIII. évfolyam, 217. szám
i\ATO-bejelentés a légicsapások felfüggesztéséről
A szerbek nehézfegyvereik visszavonását ígérik
Szarajevójuk h»niokz»ákfedezékeket építettek, mert újra az orvlövészek támadásaitól tartanak
(MTI külföldi képszolgálat - EPA)
ÚJVIDÉK - Richard Holbrooke amerikai megbízott ígéretet kapott Szlobodan Milosevics szerb elnöktől arra, hogy a boszniai szerbek kivonják nehézfegyvereiket Szarajevó környékéről. Willy Claes NATO-főtitkár pedig Brüsszelben ugyancsak csütörtökön délután bejelentette, elrendelte a boszniai szerbek
elleni légicsapások szüneteltetését.
A fegyverkivonás a hírek szerint egy szélesebb megállapodás része lehet. A hírügynökségi beszámolók szerint Clinton amerikai elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült előrelépést elérni
Szarajevó zárlatának feloldásában. Willy Claes NATO-főtitkár közölte a tagországok nagyköveteivel, azért járult hozzá a légicsapások átmeneti felfüggesztéséhez, hogy jobb lehetőséget adjon Rí-chard Holbrooke amerikai megbízott tárgyalásai sikeréhez.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jelcin megvétózta az embargótörlési
Orosz-amerikai
egyeztetés
Moszkvában
(Tudósítónktól) MOSZKVA-Az orosz elnök csütörtökön megvétózta az állami duma délszláv válsággal kapcsolatban nemrég hozott két törvényét a Jugoszláviával szemben életbe léptetett szankciók egyoldalú feloldásáról és a hasonló büntetőintézkedések bevezetéséről Horvátország ellen. Mint a Kreml sajtószolgálata közölte. Jelcin arra hivatkozva utasította vissza a két törvény aláírását, hogy ellentmondanak a nemzetközi normáknak és az orosz jogszabályoknak.
(Folytatás a 3. oldalon)
A román-magyar megbékélés előkészítése
Iliescu és a pártvezetok találkozója
BUKAREST - Ion Iliescu csütörtökön fogadta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a magyar-román történelmi megbékélés gondolatát, amelyet ő maga javasolt a közelmúltban. A találkozón, amelyen részt vett Ni-colae Vacaroiu miniszterelnök, valamint Teodor Melescanu, a bukaresti diplomácia irányítója is, kitértek arra a három dokumentumra, amelyet Budapestnek készülnek átadni a kezdeményezéssel kapcsolatban. A román politikai pártok egyébként szinte kivétel nélkül megpróbálnák leválasztani a megbékélés ügyéről a romániai magyar kisebbség helyzetének
kérdését. Miközben úgy vélik, Románia mindent megtett a kibékülésért s csak Budapest „igenje” késik, a romániai magyarság politikusainak elszigetelését szorgalmazzák.Szerdán egyébként a Gheorghe Funar pártjához tartozó Iosif Gábriel Chiuzbaian igazságügy-miniszter bejelentette: az RMDSZ betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell ezt kezdeményeznie az alkotmánybíróságnál. A miniszter ez év elején már tett ilyen nyilatkozatokat, ám akkor Bukarestben hangsúlyozták: a politikus magánvéleményéről van szó.
(cseke)
Kényelmetlen a hatalomnak, ha döntését megsemmisítik. Ez történt az Antall-kormány idején a kárpótlási és az igazságté-teli törvénnyel és most a Bokros-esomag több jogszabályával. Az előző koalíciót a politikai törvények megsemmisítése hozta ki leginkább sodrából, a jelenlegi kabinetet a „gazdaságot érintő” jogszabályok eltörlése érinti fájdalmasan. Korábban a politikai érdekre való hivatkozással - és az igazságosság nevében — kérdőjelezték meg az Alkotmánybíróság határozatait, ma a gazdasági helyzetre való utalással vitatják el az alkotmányőrök kompetenciáját bizo-
A mérce
nyos törvények felülvizsgálatában.
A mindenkori kormányok napi érdekeivel szemben — még ha azokat történelminek tünteti is fel a hatalom - elsőbbséget kell kapnia az Alkotmánybíróság által képviselt érdeknek: a jogállamiságnak. Ezzel vajon szenibesülnek-e azok a politikusok, akik támadják az alaptörvény bíráit, mondván, költségvetési kérdésekbe ne szóljanak bele?
Vannak fogaknak, melyek nehezen vethetők össze. Gazdasági mutatónak, kiadásnak és bevételnek lehet-e mércéje az arányosság vagy az emberi méltóság? Márpedig e mércével, az alapjogokat elő-
resorolva kell ccntiznic az Alkotmánybíróságnak, amikor a Bokros-csomagot vizsgálja.
A taláros testület alkotmányossági gyomirtásával alaposan megtépázta a pénzügyminiszterünk nevével jelzett jogszabályhal-mazt, , melyet a koalíció egyetlen gombnyomással fogadott cl. Ügy is emlegetik e törvénygyűjteményt, hogy stubilizációs csomag. E megjelölés szándékot is jelez, mellyel mindenki csak egyetérthet. De a gazdasági stabilizáció útján nem lehet végigmenni, ha leértékelődik a jogbiztonság, ami viszont dcstabili-zációhoz vezet.
Moldoványi Tibor
Kormánynyilatkozat az Alkotmánybíróság döntéséről
Megszűnik
a „nullakulcsos” adósáv
(Munkatársunktól)
A kabinet tegnapi ülésén tárgyalt az Alkotmánybíróság szerdai döntéséről, s e tárgykörben nyilatkozatot tett közzé - jelentette be Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal köz-igazgatási államtitkára a tegnapi kormányülést követő sajtókonferencián.
A kormány egyébként csütörtöki ülésén öt adótörvénytervezetet tárgyalt meg, a javaslatokat ezután az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti. A törvénytervezeteket a kormány
várhatóan a szeptember 28-ai ülésén véglegesíti, s utána az 1996-os költségvetési törvény-javaslattal együtt nyújtja be a parlamentnek megtárgyalásra. A tervezet szerint a jövő évi adótábla alapvetően nem változik. Megszűnik ugyanakkor a nullakulcsos sáv, de az ebből adódó terheket a munkabéreknél havonta történő adójóváírással kompenzálják 960 ezer forint éves bruttó jövedelemig. Változik az egyéni vállalkozók adóztatása is. A tervezet szerint kisebb változtatással fennmaradna az átalányadó rendszere, lehetővé válna a beruházási cé-
Több társasági adót fizetnek a vállalkozások
Hatékonyabb fellépés a feketegazdaság ellen
lú tartalékolás, ugyanakkor megszűnne a társasági adókörbe való átjelentkezés lehetősége úgy, hogy a jelenleg e szerint adózók is kötelesek - egyéves átmenet után - visszatérni az szja fizetésére. A nem munkáltatótól származó kifizetések után egységes, negyvenszázalékos lenne az adóelőleg.
A helyi adókról szóló törvény módosítása arra ad lehetőséget, hogy az önkormányzatok felemelhessék az általuk megállapítható adók felső határát, s kiiktatja a törvényből a kedvezmények egy részét.
(Folytatás az 5. oldalon)
( M unkatársunktól)
Az első nyolc hónapban az adóbevételek lényegében időarányosan alakultak, a kiemelt adónemek bevétele az előző évek első félévi időarányos teljesítésénél kedvezőbb - jelentette ki Pittl Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke azon a tegnapi budapesti sajtó-tájékoztatón, ahol az APEH első félévi tevékenységét, valamint az 1994. évi társasági adóbevallások feldolgozásának tapasztalatait ismertették.
Az első félévben az összes adóbevétel 573 milliárd forint volt, ami a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 24 százalékos növekedésnek felel meg. Az adóbevételek 35 százaléka az általános forgalmi adóból (áfa), 32 százaléka a személyi jövedelemadóból (szja) folyt be. A gazdálkodó szervezetek társasági adója - a számottevő növekedés ellenére - az összes adóbevétel mindössze nyolc százalékát teszi ki. A társasági adó hatálya alá tartozó vállal-
kozások száma 1994 végén megközelítette a 195 ezret.
A 172 ezer feldolgozott bevallás és a bevallást be nem nyújtók becsült együttes adatai alapján a pénzintézeteken kívüli vállalkozók az elmúlt év-
ben 9,4 billió (9400 milliárd) forint nettó árbevételt értek el, ami folyó áron 26,5 százalékos növekedést jelent. Érdekes, hogy a kisvállalkozások értékesítése volt dinamikusabb.
(Folytatás a 9. oldalon)

Léphnft Pál rajza
\ holnapi :V* oldalas Magyar Xnn/clhői
Interjú
Szabó Györggyel
Beszélgetés Boross Péterrel
Pungor Ernő a reálértelmiség helyzetéről
Legyen-e családi adó?
A koalíció alternatívája
Polgári szövetség vagy Torgyán
Miért lesz kétszáz forint az alma?
Népstadion, a katedrális
Nyomorgó hangjegymilliárdok
Sütő András Ceausescu végrendeletéről
Médiatörvény
A koalíció hajlik a korábbi konszenzusra?
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés kulturális bizottságának MSZP-s és SZDSZ-es képviselői megállapodtak abban, hogy nyitottak lesznek a korábbi hatpárti médiatárgyalások eredményeinek elfogadására- közölte lapunkkal Vitányi Iván, a testület elnöke.
(Folytatás az 5. oldalon)
Tárgyalások az érdeklődőkkel
Az ÁPV Rt. továbbra is finanszírozza a Magyar Nemzetet
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek nem érdeke, hogy megszűnjön a Magyar Nemzet, amely fontos szerepet tölt be a sajtópalettán - jelentette ki Dudás Ádám szóvivő az MTI munkatársának. Az ÁPV Rt. szeretné, ha elkelne a napilap, és amíg új tulajdonost nem találnak, addig finanszírozza a veszteséget. A Magyar Nemzet eladásáról jelenleg is folynak tárgyalások két érdeklődővel, akidet azonban a szóvivő nem kívánt megnevezni.
Mint ismeretes, a legutóbbi privatizációs pályázat győztese, az OTP Bank Rt. lemondott a Magyar Nemzet megvásárlásáról. Az OTP egy sajtóportfó-liót szeretett volna létrehozni, amelynek elképzelésük szerint
része lett volna a Szabad Föld is, amelynek nyereségéből pótolni tudták volna a Magyar Nemzet veszteségét. A hetilapot azonban a Postabanknak ítélte az ÁPV Rt. igazgatósága.
A Hírlapkiadó Részvény-társaság végelszámolója - a Magyar Nemzet tulajdonosa -szerint költségcsökkentő, bevételnövelő intézkedésekkel fel lehetne javítani a napilap gazdálkodását. így esetleg magasabb áron találhatna gazdára a lap. A felszámoló úgy véli, zártkörű pályázaton, az eddigi érdeklődők bevonásával kellene meghirdetni a lapot. Ezzel gyorsabb eredményt lehetne elérni, mint egy nyílt pályázaton. Az értékesítés módjáról a döntés az ÁPV Rt. kezében van.
✓
Adagosán tízszázalékos áremelés
Drágább a sertéshús és a baromfi
Az ország nagy húsipari cégei ezekben a napokban szinte kivétel nélkül emelték, illetve néhány napon belül emelik a termékeik árát. A baromfifeldolgozók vezetői - az MTI tudósítása szerint - az aszály miatti takarmányár-növekedéssel, illetve az energia-költségek emelkedésével, a sertésfeldolgozók pedig az élő állatok árának folyamatos drágulásával indokolják lépésüket.
A debreceni központú Hús Rt. átlagosan 10 százalékkal emelte árait. Az ugyancsak nagy húsfeldolgozónak számító nádudvari Nagisz Kft. hat-nyolc százalékos emelést hajtott végre. A balmazújvárosi R-KO-N Kft. hét százalékkal növelte árait. Ott a karajt például kilónként 500, a rövid ka-
rajt 543, a tarját 418 forintért adják, de miután a fogyasztói árakat az üzletek állapítják meg, így az szinte boltonként eltérő. Az ország legnagyobb húsipari cége, a Délhús Rt. is 10 százalékkal emelte termékei árát. A szeptember 4-én, majd 11-én életbe lépett áremelés után 25-én már csak a nagykereskedelmi hálózatokat érintő árkorrekciót terveznek. Ennél kisebb mértékben nőttek az alapvető élelmezési cikknek számító disznósajt és hurkafélék árai, az áremelést követő hetekben pedig akciós árakon kínálják a párizsit, a virslit, a lecsókolbászt, a kenőmájast, az olasz és a zalai felvágottakat.
A Pick Szeged Rt. az utóbbi fél évben kétszer emelt árat: az augusztusihoz képest jelenleg 6,7 százalékkal magasabban kínálják a sertéshúst.
(Folytatás a 9. oldalon)
*¥fj
ír
%•]
1
■Ï.
fi
--
h*. V 1
3? ftfí