﻿
L v
K..
A csomagküldő vagy a fogyasztó Jár jól?
¡Ne „fent” döntsék el, 1
7 S£
mi jó a cigányságnak |
9. oldal
Európa helyett Dél-Anierika?
10. oldal
mm Nemzet
A feketegazdaság felszámolása?
12. oldal
A Feszliválzenekar Brüsszelben
14. oldal
mmmmmwmmA
Ara: 19,50 Ki
AKAIM 101 IA: l'KIIIO SÁNDOR (.SÍjTÖHTÖK, 1995. október 12. KV1II. évÍV»lvam. 210. szám
lolet
>1 * FtvUL.
ttcfl l o/á*
J Ml
ickéi
,’AltC*
n><fc
\ll§*
ujílé*
II. M.
v házán
100
nyff*
MTI
tu*
ry fC'
ÓM* :i
i elet-
írott
nctf
alatti
.,.,*•11
,K-n-pvi-n i**'
séf
. hí-
■sál
Megállapodás a szerbek és a muzulmánok között
Mától tűzszünet Boszniában
Szarajevóban helyreállt az áram- és gázszolgáltatás
(MTI külföldi képszolgálat -
EPA)
A boszniai szerbek és muzulmánok szerda délután egyezményt írtak alá arról, hogy csütörtökön 0 óra 1 perckor életbe léptetik a volt jugoszláv tagköztársaság teljes területére kiterjedő tűzszünetet.
A dokumentumot az MTI szerint Aleksa Buha boszniai szerb külügyminiszter, Hasan Muratovic, a szarajevói kormány ENSZ-ügyekben illetékes minisztere és Rupert Smith tá-
bornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka írta alá.
Az amerikai közvetítéssel kidolgozott s október 5-én elfogadott tűzszünetnek az eredeti tervek szerint október 10-én 0 óra 1 perckor kellett volna életbe lépnie, de csak mostanra sikerült teljesíteni az egyezmény életbelépésének feltételeit, azaz csak késéssel állt helyre a szarajevói áram- és gázszolgáltatás. A másik feltétel teljesítésére, a kelet-
bosznia Gorazdét és Szarajevót összekötő út megnyitására már hétfőn sor került.
A tűzszünet életbelépését megelőző napokban a muzulmán és horvát erők jelentős katonai sikereket értek el Nyugat-Boszniában: a szerbek feladták Sanski Mostot és Mrkonjic Gra-dot, s már veszélybe került Bánja Luka is, a legnagyobb, szerb kézen lévő boszniai város.
(Folytatás a 3. oldalon)
Idei jogalkotás Kabinetterv: 78 törvény és 36 rendelet
(Munkatársunktól)
A második félévben 78 törvény és 36 kormány-rendelet előkészítésén dolgozik a kormány.
Ez derül ki a kabinet részletes jogalkotási tervéből. A Miniszterelnöki Hivatal által összeállított „törvénytár” és rendeletgyűjtemény immár a jogszabályok előkészítéséért felelős tárcát is a nevén nevezi. A terjedelmes lista ugyanakkor a közvélemény számára némileg megnehezíti a dús jogalkotási program teljesítésének ellenőrzését.
(Folytatás a 4. oldalon)
Szabó György javaslata
Nem jár családi pótlék 17 ezer forint felett?
(Munkatársunktól)
Szabó György népjóléti miniszter is lemondana pozíciójáról a 25 napos betegszabadság bevezetése esetén - jelentette ki újságírók előtt szerdán. A kormány jövő heti ülése elé a miniszter azt a javaslatot terjeszti, hogy a családi pótléknál ne érvényesítsék a vagyoni korlátot, ám a jövedelmeknél ugyanazt a limitet vezessék be, amelyet a Bokros-csomag kapcsán egyszer már a parlament elfogadott. Eszerint családtagonként havi nettó 17 ezer forint feletti jövedelem után nem jár családi pótlék. A támogatás mértéke
differenciált lenne, a maximumot a 15 500 forint alatti egy főre jutó havi nettó jövedelmű családok kaphatnák. (Tehát a kormány a július óta bekövetkezett infláció mértékével nem emelné meg a jövedelmi határokat.)
Változás az eredeti tervekkel szemben az is, hogy a családtagok közé az eltartásra szoruló felnőttek - tehát nemcsak a gyermekek - is beszámíthatók. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az egygyermekesek is kaphatnak családi pótlékot, amennyiben a jövedelmük alacsony.
(Folytatás az 5. oldalon)
Aranyat érő tudomány
A nemzetközi tudományos élet évről évre visszatérő nagy eseménye a Nobel-díjak odaítélése. Olyan ez, ukár egy tudományos olimpia eredményhirdetése. A tudomány „győztesei” egy csapásra reflektorfénybe kerülnek, nevükkel és teljesítményükkel megismerkedik az egész világ.
Ha megvizsgáljuk a díjazottak tudományos tevékenységét, napnál világosabb, hogy az áltuluk felfedezett újdonságok nem konvertálhatók azonnal a gazdasági életbe; eredményeik gyakorlati alkalmazására néha évtizedekig kell várni. Ez az egyik oka, hogy gyakran olyan tudományos eredményekért kaptak-kapnak Nobcl-díjat, amelyeket mondjuk húsz évvel ezelőtt értek el, de csak napjainkra derült ki:	gazdagították,
jobbá tették az egész emberiség életét. E hosszú távon megtérülő vizsgálódások az alapkutatások. Szent-Györ-gyi Albert Nobel-díjas tudósunk így írt erről: „Ami a tudományt előreviszi, az az alapkutatás. Az alapkutatás helyzetét egy nagy probléma jellemzi, az, hogy minél alapvetőbb a felfedezés, annál távolabb esik a gyakorlati felhasználástól, annál kevésbé fligg össze a mindennapi problémákkal. Mégis ezek a nagy alapvető felfedezések viszik előre az emberiséget, de ez rendszerint tíz, húsz vagy harminc év után derül ki, mikor valami hasznos dolog lesz belőle.” Magyarán: ha ma nincs megfelelő színvonalú alapkutatás, akkor holnap nem születhetnek „hasznos dolgok”. Ezért az előrelátó kormányzat nem áldozza föl
a jövő zálogát napi politikai és rövid távú gazdasági érdekekért. Magyarországnak csak akkor van esélye a kitörésre, a modernizációra, a versenyképesség növelésére, ha az oktatás és az alapkutatás finanszírozásával megteremtik, fenntartják és újratermelik azt a szellemi tőkét, ami a felemelkedés motorja lehet. Ezt látva tiltakoznak a hazai tudományos élet képviselői azon fenyegető terv ellen, amely megszüntetné az állami költségvetésből fenntartott alapkutatást, műszaki fejlesztést és felsőoktatást finanszírozó független pénzügyi alupo-kat; mert ez derül ki az 1996-os költségvetési tervezetből. Ezt a kamikazeak-ciót egyetlen kormány sem hajthatja végre, mert abba az ország rokkan bele.
Hankó Ildikó
Göncz Árpád Szófiában
Bulgária
rendezi
adósságát
(Munkatársunktól) SZÓFIA - Nagy tapsot kapott Göncz Árpád köztársasági elnök a szófiai parlament előtti szerdai felszólalásának az a része, amely Magyarország európai uniós, s még nagyobbat az a mondata, amely NATO-csatlakozási törekvéseiről szólt. Ennek az élénk, elsősorban az ellenzéki liberális padsorokból felhangzó tetszés-nyilvánításnak az oka az -mint arra közvetve magyarázatot adott Zselju Zselev bolgár államfő is a Göncz Árpáddal közösen tartott délutáni sajtótájékoztatón -, hogy a szófiai politikai körök között nincs egyetértés a NATO-tagság kérdésében, a kormányzó szocialisták többsége nem támogatja e törekvést.
(Folytatás a 3. oldalon)
m
Hollandiában tárgyalt Horn Gyula
Hága támogatja a magyar átalakulást
A holland kormány nagyrabecsülését fejezte ki Wim Kok miniszterelnök azokért az erőfeszítésekért, amelyeket Magyarország a társadalmigazdasági átalakulás érdekében tesz, „akármilyen áldozatokkal is jár mindez”.
Mint vendégével, Horn Gyulával közösen tartott hágai sajtóértekezletén hangsúlyozta, fontos az is, hogy „perspektívát is nyújtsanak a magyar népnek”. Szavai szerint ennyiből Magyarország európai uniós tagsága nem lehet kérdéses, még ha a tagfelvételi tárgyalások várható időtartamát ma nem is lehet pontosan megbecsülni.
Kok „kiválónak" nevezte a holland-magyar kapcsolatok alakulását, amelyhez a
magyar kormányfő mostani hágai látogatása is további fontos hozzájárulás. A kétoldalú viszony továbbépítése szempontjából a magyar miniszterelnök követendő célként jelölte meg, hogy csökkenjen az export-import forgalomban ma még fennálló magyar deficit (tavaly a magyar export Hollandiába 259 millió dollárt tett ki, míg a behozatal elérte a 448,6 millió dollárt). Szorgalmazta holland partnerénél azt is, hogy Hága tartsa fenn a magyarországi beruházásokra adott eddigi hitelgaranciát (ennek kerete korábban 100 millió gulden volt, de Hága idén ezt 50 millióra mérsékelte). Magyar részről kívánságként fogalmazódott meg a regionális holland-magyar együttműködési programok folytatása is.
(Folytatás a 3. oldalon)
S
Érzelmi vihar az MSZP-frakcióban
A betegszabadságról a PM új előterjesztést készít
(Munkatársunktól) Személyeskedések nélküli, de nagy vita volt az MSZP-frakció ülésén; a képviselők szóvá tették, hogy a tárcák közti összhang megteremtése a miniszterelnök feladata, amire az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítania a kormányfőnek -jelentette ki Máté László, az MSZP alelnöke a szocialista képviselőcsoport tegnapi ülése után.
A munkaügyi miniszter lemondásával kapcsolatban kifejtette: Kósáné Kovács Magda „nemcsak” egy miniszter, hanem a pártban jelentős személyiség, ezért érzelmi vihart váltott ki elhatározása. Felvetődik a miniszterelnöki koordináció és kiegyenlítő szerep jelentősége a
döntések meghozatalában -hangoztatta Máté László, hozzátéve: ez ilyen egyértelműen még soha nem került szóba, ezért mindenképpen stílusváltásra van szükség a kormányzásban.
A frakcióülésről távozó Kósáné Kovács Magda lapunk kérdésére elmondta, a foglalkoztatáspolitika helyzetéről és jövőjéről adott tájékoztatást a szocialista képviselőcsoportnak. A frakcióülésen szó volt a korhatár előtti nyugdíjazásról és annak munkaerő-piaci hatásáról. Kósáné Kovács Magda úgy véli, hogy a szolgálati idő mellett az egészségi állapotot is mérlegelni kell. Ezt többen ellenezték, akiknek érveit a végső álláspont kialakítása során figyelembe kell venni - jegyezte meg Kósáné. További kérdésre válaszolva elmondta, nem kérte a frakciót, hogy a be-
tegszabadság finanszírozásának vitájában - mely lemondásához vezetett - támogassa a törvényalkotás során. Hozzáfűzte: Draskovits Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára úgy tájékoztatta a frakciót, hogy a beteg-szabadsággal kapcsolatban a PM új előterjesztést készít.
A frakcióülésről távozó Draskovits Tibortól megtudtuk, a betegszabadság finanszírozásának megváltoztatását újból áttekinti a PM. Annak firtatására, hogy a Pénzügyminisztériumot támadják a szocialista képviselők, mert nem egyeztet időben más tárcákkal, az államtitkár elismerte: valóban előfordul, hogy a kormány úgy kapja meg az előterjesztéseket, hogy a minisztereknek nincs elég idejük azokat tanulmányozni.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az agrártárca engedett a lobbyknak
Maradt gabonatartalék
(Munkatársainktól) Semmilyen veszély nem fenyegeti az ország jövő esztendei kenyérellátását, a malmok túlnyomó része beszerezte a kellő búza-mennyiséget. így vélekednek a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmány-gyártók és -kereskedők Szövetségének - magyarán a Gabonaszövetségnek - vezetői.
Tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban tartott tájékoztatón Makay György főtitkár kifejezte, hogy a búzamizéria mesterségesen felnagyítva került a közvélemény elé. A liszt az utóbbi két és fél évben csak alig drágult, az utóbbi napokban is csak négy forinttal emelkedett a kilónkénti ára. Egy egykilós kenyér mintegy húsz forint értékű lisztet tartalmaz. A gabona-ágazat tehát nem látja át, miért kellene száz forintra emelkednie a veknik árának.
(Folytatás a 13. oldalon)
A szombati 32 oldalas Hlagyar Nemzőt hői
Interjú
Szukái Imrével
A privatizáció sikere nem attól függ, hogy gyors vagy lassú a folyamul. Az állami vagyon döntő része már 1996 végén magánkézbe kerül. Az idén minden további nélkül meglesz a tervezett privatizációs bevétel - nyilatkozta Szokni Imre, az APV Ili. igazgatóságának elnöke.
Magyar
Részvény-
(köz)társaság
Magyarország^ ma: haza helyett vállalat! Állami monopólium, gigásztröszt vagy részvénytársaság, netán ká-efté. S mint ilyen: ráfizetéses. Válsága ott tart, hogy immár fölvetődött, egyáltalán megéri-e fönntartani -írja a publicista.
Top Gun Kecskemét
Egy hollandus mesélte, amikor fölviltük: ha repiihű kell, szívesebben használná a MIG-29-est, de harcnál azonnal átülne az F-16-os-ba, mert az teljesen elektronizált. Egyébként légi harcban az dönt, ki tud jobban trükközni. Az a lényeg, mindig én legyek hátul - mondják a kecskeméti Szentgyör-gyi Dezső harcászati repülőezred pilótái.
Nem teljesüllek a kormányhatározatok
Sztrájkbizottság
Diósgyőrben
(Munkatársunktól)
A diósgyőri kohászat súlyos gondjairól tájékoztatta tegnap a sajtót Kohold Tamás, Miskolc polgármestere. Elmondta: több kormányhatározat határideje már lejárt anélkül, hogy egyes pontjai teljesültek volna. Ennek elmaradásáért a polgármester a kormánytagokat tette felelőssé. (Folytatás a 13. oldalon)
A Pénzügykutató a költségvetésről
Megszorítással nincs tartós
1
Irtl
IVI
i-\
1
M,
w-

I
l&J
