﻿Mi lesz az Operaházzal?
Beszélgetés Vámos Lászlóval a 12. oldalon
London vendége Horn Gyula
Brit támogatás európai integrációnkhoz
LONDON - Kedden délután Londonba érkezett Horn Gyula magyar miniszterelnök. Hivatalba lépése óta ez az első látogatása miniszterelnökként az Egyesült Királyságban.
Horn Gyulát - más, magas rangú tisztségviselők társaságában - elkísérte a brit fővárosba Bokros Lajos pénzügy-
miniszter is, aki már a délelőtti órákban megérkezett. A miniszterelnök Londonban elsőként a kisebb ellenzéki párt, a liberális demokraták vezérével, Paddy Ashdownnal találkozott, majd este beszédet tartott a Chatham House-ban, a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Ebben Horn Gyula hangsúlyozta, hogy Magyarország - gazdasági, politikai és
biztonsági szempontokból egyaránt - fontosnak tartja az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozást, és a belépést a NATO-ba, illetve az Európai Unióba összehangoltan és egy időben képzeli, noha Budapest tudatában van annak, hogy a két szervezetbe való integrálódása nem feltétlenül esik majd egybe időben.
(Folytatás a 3. oldalon)
Québeci referendum
Ismét vesztettek a szeparatisták
Kohamrendőrök csaptak össze az elszakadásért tüntetőkkel
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
(Tudósítónktól) WASHINGTON - Ellentétben a szeparatisták vágyaival, nem Kanada vált ketté, hanem
Québec: a függetlenség kivívásáról döntő hétfői népszavazáson az egység hívei ugyanis mindössze egy százalékkal kere-
kedtek felül, s a tartomány megosztottságát e kérdésben jól jelzi az 50,6-49,4 százalékos arány. (Folytatás a 2. oldalon)
Vem kár a vitáért
Két hónappal az év vége előtt még nem tudni, mi valósul meg az idén az energiaipar privatizációjából. Holott nagyrészt ettől függ, leljesül-e az ez évi költségvetési törvényben előirányzott 150 milliárd forintos privatizációs bevétel, ami nélkül a központi büdzsé hiánya - a kormány ígérete ellenére — hasonló nagyságú lenne, mint tavaly. A lakosságot, a gazdálkodó és a társadalmi szervezeteket, a vállalkozókat persze a költségvetés mérlegénél nyilván jobban izgatja, hogy az energiát termelő és szolgáltató cégek magánosítása milyen hatással lesz az energiaellátás biztonságára s még inkább az árára. Minden bizonnyal e kérdések, az utóbbi hetekben szaporodó kételyek és aggályok is szóba kerülnek az Országgyűlés mai politikai vitanapján, melynek témája: az energiaipar privatizációja.
Nem késő erről vitat-I kozni alig két hónappal a
I
végső döntések előtt? Miután a potenciális befektetők már átvették a tenderfüzeteket és javában készülnek a pályázatok beadására? Nem lehet késő, hiszen bár a naptárhoz igazodó költségvetési év végének közeledte gyorsításra sarkallja a bevételek beszedőit, azt minden felelős döntéshozónak tudnia kell: ezek a privatizációs döntések nem egy vagy két évre szólnak, hanem évtizedekre meghatározzák a magyar gazdaság és társadalom fejlődési pályáját, nem utolsósorban európai integrációs esélyeit. Úgy tűnik, kormány és ellenzéke (annak java része) egyaránt az energiaipar mielőbbi eredményes privatizációját — s ezzel együtt jelentős részének külföldi tulajdonba adását — tartja az ország érdekének. Az ellenzék azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy hiba volna a nagy sietségben - pusztán a szűk látókörű fiskális szempontokra figyelve, netán lobbyér-
dekeknek engedve - elkótyavetyélni az ország egyik legfontosabb és legértékesebb stratégiai ágazatát.
A privatizációt nem az minősíti, hogy gyors vagy lassú, hanem az, hogy eredményes, hasznos-e a magyar gazdaság szempontjából, vagy nem. Ezt történetesen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta lapunkban nemrég megjelent interjújában. A mai politikai vitanapon remélhetőleg e szellemben fejtik ki álláspontjukat kormánypárti és ellenzéki képviselők, akiktől arra vár világos választ a társadalom, hogy a magyar állam milyen garanciákat -beleszólási és ellenőrzési jogot — kíván s tud érvényesíteni a leendő külföldi tulajdonosokkal kötött szerződésekben azért, hogy a hazai fogyasztók számára hosszú távon fenntartható legyen az energiaellátás biztonsága és reális ára.
Faggyas Sándor
Megkezdődött az adótörvények általános vitája
A lakosság terhelése jövőre sem csökken
Boszniai rendezés Clinton az amerikai szerepvállalásról
(Tudósítónktól) WASHINGTON - Megkezdvén a kongresszus és a közvélemény felkészítését a boszniai rendezésben való amerikai részvételre, Clinton elnök kedden délben a Fehér Házban rövid nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte, az Egyesült Államok vezető erejének érvényesítése nélkül e konfliktus éppúgy megoldhatatlan, mint a közel-keleti, az északír vagy a haiti. Az elnök mellett állt a szöveg felolvasásakor Gore alelnök, Laké nemzet-biztonsági tanácsadó, Christo-pher külügyminiszter, Albright ENSZ-nagykövet és Holbrooke helyettes külügyi államtitkár. A békealkudozás ma kezdődik az ohiói Dayton légibázisán, ahova kedden folyamatosan érkeztek a küldöttségek.
(Folytatás a 3. oldalon)
Következik a harmadik találkozó
Programot alkotnának a hajósiak
(Munkatársunktól)
Az MSZP kongresszusa előtt megszervezzük a harmadik „hajósi” találkozót, mert az eddigi megbeszélések összegzésére feltétlenül szükség van - nyilatkozta lapunknak Alföldi Albert, aki hétfőn második alkalommal hívta eszmecserére a szocialistákat a Petőfi Csarnokba.
A szocialista politikus szerint alaposan át kell gondolni, hogy alakítsanak-e platformot a hajósiak, hiszen a platformmá szerveződés előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Ezért szerencsésebbnek tartaná, ha politikai műhellyé szerveződnének a hajósi szocialisták, akik a párton belül a legkülönfélébb áramlatokkal kommunikálhatnak.
Mint elmondta, a Petőfi Csarnokba lényegesen több szocialista képviselő ment el, mint Hajósra, ami részben az újonnan megjelentek kíváncsiságának tulajdonítható.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés tegnapi ülésén Akar Lászlónak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának expozéjával megkezdődött a jövő évi költségvetést megalapozó adótörvények, valamint az államháztartási törvényjavaslat általános vitája.
Napirend előtt ismét számos felszólalás hangzott el. Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár a szófiai kömyezet-
(Munkatársunktól)
Tegnap délelőtt a Magyar Újságírók Szövetségének székházában negyvenöt percen keresztül több mint húsz kérdésre válaszolt Horn Gyula miniszterelnök. A sajtótájékoztató vágás nélkül került adásba este a televízió 2-es csatornáján. A külföldi - elsősorban amerikai példákból ismert — hagyományteremtő kezdeményezésen 68 hazai és nyolc külföldi sajtóorgánum képviselői tehettek fel kérdéseket a kormányfőnek, aki a pergő rendezési koncepciót betartva a lényeges kérdésekre is igyekezett minél rövidebben, tömörebben válaszolni. így közéletünk szinte valamennyi kérdése terítékre kerülhetett.
A miniszterelnök az ország hitelképességére vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal folytatott tárgyalásaink a nemzetközi megítélésünk szempontjából végtelenül fontosak, hiszen nem ők vannak ránk utalva, hanem éppen fordítva, a mi perspektívánk szempontjából fontos a megegyezés. Epéikül nem bővíthetők az ország forrásai, nem gyorsítható a
védelmi tanácskozás eredményeiről számolt be. Semjén Zsolt (KDNP) II. János Pál pápának az ENSZ ünnepi közgyűlésén elmondott beszédének a nemzeti kisebbségek jogait érintő részéből vont le kö-Svetkeztetéseket. Pusztai Erzsébet (MDF) a sztrájkok politikai hátteréről beszélt, a bizalmatlanság okai között említve a döcögő érdekegyeztetést s a hatásvizsgálatok hiányát. Surján László (KDNP) szerint az érdekegyeztetés eredménytelenségét mutatja az erősödő
gazdasági stabilizáció és nem javíthatók a teljesítmények. Ehhez kapcsolódott a véleménye, amely szerint bár ismeri a lakosság, az állampolgárok teherviselésének határait, a mind nyomasztóbb terhek hatását, nem tart attól, hogy társadalmi robbanáshoz vezetnének az elégedetlenséget, a jogos aggodalmat kifejező sztrájkszerveződések sem.
Lapunk kérdése külön kitért a közalkalmazottak helyzetének elemzésére. Megjegyezte, hogy a kormányzati straté-
sztrájkhangulat, amit Torgyán József (FKGP) a felelőtlen kormányzati magatartás egyenes következményének tulajdonított. Lamperth Mónika (MSZP) viszont az egykori kormánypártok felelősségére apellált. Torgyán József napirend előtti felszólalásában a földkiadás újabb anomáliáit ostorozta. Az ismét hosszúra nyúlt napirend előtti parlamenti szócsata utolsó témájaként pedig a kassai vasműben történt gázrobbanás szolgált. ' (Folytatás az 5. oldalon)
gia a megállapodások, az érdekek és lehetőségek kiegyensúlyozása felé tart, aminek része, hogy a közalkalmazottak és a reálszférában dolgozók bére közötti különbséget csökkenteni kell. Itt beszélt arról is, hogy az ipari tárca vezetője és a privatizációs miniszter most dolgozza ki azt a feltételrendszert, aminek alapján a nyereséges állami vállalatok dolgozói különprémiumban, jutalomban részesülhetnek az eredmények alapján.
(Folytatás az 5. oldalon)
A
Miniszterelnöki sajtókonferencia a MUOSZ-ban
Százezer gazdasági bűncselekményre derülhet fény
Nagy Imre-emlékplakettesek
Az 1956-os forradalom szellemiségének ébrentartásáért 12-en kapták meg a Nagy Imre-emlékplakettet Göncz Árpád köztársasági elnöktől tegnap a Parlamentben. A képen Petri György költő átveszi az elismerést
MTI-fotó - Czech Attila
A Mól résztulajdont kér az Adriából
Folyamatban a vezetéküzlet
(Munkatársunktól)
A Horvát Magánosítási Alap a Mólnak és az osztrák OMV-nek az Adria Kőolajvezeték Részvénytársaság (JANAF) 12,5-12,5 százalékos tulajdon-hányadát ajánlotta fel, az erről szóló hivatalos értesítést rövidesen megkapja a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A cég sajtóirodájától érkezett tájékoztatás szerint az Adria vezeték horvátországi szakaszának értéke 743 millió német márka. A társaságot egy-harmad részben a horvát INA, egyharmad részben két nyugdíjalap, 1,01 százalékban az alkalmazotti kör birtokolja. A Horvát Magánosítási Alap 32,33 százalékot tulajdonol, ebből kínált föl korábban 15 százalékpontnyi részt. Az 111 427 darab, ezer márka névértékű részvények egy hányadára a Mól és az OMV pályázott.
(Folytatás all. oldalon)