﻿Fiatalkorúak előzetesben
7. oldal
Merre, nyugati magyar irodalom?
6. oldal
Lakás- és ingatlanpiac |
8. oldal
Magw Nemzet
Két gyógyszergyár 1 • •• //• íovoie
9. oldal
Az Ajax nem ad jegyei az FTC szurkolóinak |
1	13. oldal
Ára: 19,50 Ft
Magyar Árutőzsde melléklettel
ALAPÍTOTTA: PI TIK) SÁNDOR
PÉNTEK, 1995. november 17. 1 A lii. évfolyam, 270. szám
Magyar kormánynyilatkozat a pozsonyi döntésről
Budapest konzultálni akar a nemzetközi szervezetekkel
A szlovák kormányzat be tudja bizonyítani, hogy a pozsonyi parlament által szerda este elfogadott nyelvtörvény nem sérti sem a szlovák alkotmányt, sem más nemzetközi dokumentumokat - cáfolta a különböző véleményeket Iván Gasparovic házelnök, hozzátéve, hogy Pozsony éppen ezért bármely országgal és szervezettel hajlandó tárgyalni a tör-
Rudolf Scharpingot lemondatták
Oskar Lafontaine az SPD új elnöke
BONN - Váratlan fordulatot vett a német szociáldemokraták mannheimi kongreszusa: a küldöttek 321 szavazattal a magát utolsó pillanatban mégis jelöltető Oskar Lafontaine Saar-vidéki miniszterelnököt választották országos elnökké. Ez az első eset, hogy az SPD első emberét két jelölt közül választja a párt legfelső testületé. Az utóbbi időben koncepciótlansága és erőtlensége miatt mindinkább a bírálat kerettüzébe került Rudolf Scharping eddigi pártelnök - akit 1993 nyarán a párttagság megszavaztatását követően emeltek pajzsra - mindössze 190 szavazatot kapott, de alel-nökjelöltként a legjobb eredménnyel végzett. Megfigyelők szerint a gazdasági kérdésekben pragmatikus, ám biztonsági és külpolitikai téren nagyonis balos Lafontaine puccsszerű elnökké választása egyértelműen az SPD bullatolódására enged következtetni. A nagy tekintélyű, karizmatikus kisugárzású és akaratát mindig érvényesíteni képes pártvezér, oldalán a kitűnő szervező hírében álló új ügyvezetővel, Franz Müntefe-ringgel vélhetőleg véget vet a német szociáldemokrácia évek óta tartó vezetési válságának.
J. Gy.
(Kommentárunk a 2. oldalon)
vényről. A pozsonyi parlament elnökétől eltérő véleményt fogalmazott azonban meg a nyelvtörvényt egyedül elutasító ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom, amely azt egyértelműen rossznak tartja. Mélységesen csalódottak a szlovákiai magyar pártok is, amelyek szerint a szerda esti döntés egyenesen a szlovák-magyar alapszerződést kérdőjelezi meg.
ÚJVIDÉK - A hágai nemzetközi törvényszékhez közel álló források szerint nyomozás közben olyan bizonyítékok is előkerültek, amelyek alapján Milosevics ellen is vádat emelhetnek háborús bűncselekmények elkövetéséért, írja a Nasa Borba független szerb napilap nyugati sajtóközlésekre hivatkozva. Kis-Jugoszláviában természetesen a Daytonban tárgyaló szerb államfőt érintő értesülések nem kerülnek nyilvánosságra. Az azonban már igen, hogy a hatalmak elutasították azokat a belgrádi jelzéseket, amelyek szerint Karadzsics
Iván Gasparovic kijelentésével egyébként gyakorlatilag elébe ment a magyar kormányzat csütörtöki nyilatkozatának, amely mihamarabbi két- és többoldalú konzultációkat sürget a nemzetközi szervezetek bevonásával a szlovákiai kisebbségek anyenyelv-haszná-lati jogáról.
(Tudósításaink a 3. oldalon)
Léphafl Pál rajza
és Mladics kész visszavonulni tisztségéből, ha szavatolják számukra, hogy nem adják ki őket a hágai nemzetközi törvényszéknek, amely most a srebrenicai vérengzést is a két boszniai vezető terhére írta.
Nincs tehát alku a háborús bűnösök büntetése körül. Függetlenül attól, hogy milyen tisztséget töltenek be. Senki sem méltányolja azokat a szerb „félelmeket”, hogy a vádemelések akadályozzák, sőt megakaszthatják a daytoni békefolyamatot.
(Folytatás a 3. oldalon)
A nagyhatalmak elutasítják Karadzsicsék ajánlatát
Milosevics ellen is vádat emelhetnek Hágában
Az alku fedezete
Ki tudja, talán a figyelmeztető sztrájkok és szak-szervezeti demonstrációk hutására - s az esetleg még erősebb formában megnyilvánuló társadalmi elégedetlenség és engedetlenség megelőzésére — az MSZP-SZDSZ kormány szerdán szokatlan kompromisszumkészségről tett bizonyságot. A miniszterelnök bejelentette, hogy a társadalmi béke megőrzése végett a kormány még az idén kész alternatív javaslatokat kidolgozni a terhek igazságosabb elosztásáért, a pénzügyminiszter pedig az Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évi négyszázalékos átlagos reálbércsök-kentéshől — reggeltől délutánra — két százalékot engedett! Jelezte, hu a szociális partnerek meg tud-nuk alkudni a 19,5 százalékos bruttó átlagos béremelésben, s 20,5 százalék közelében tartható a jövő évi infláció, akkor e két sarokszám teljesülése esetén a
kormány vállalja, hogy 1997 elejétől olyan átfogó személyijövedelemadó- és társadalombiztosítási járulékfizetési reformot vezet be — a szociális partnerekkel közös egyetértéssel —, hogy ebből fakadóan a munkavállalóknál további nettó keresetcsökkenés (1996-hoz képest) 1997-98-ban nem történhet, a munkáltatói terhek pedig jelentősen mérséklődnek.
Ez tényleg vonzó ajánlatnak látszik, nem csoda, hogy a szakszervezetek képviselői a lehetséges kompromisszum jó alapjának minősítették. A munkáltatók ugyan hiányolták az új előterjesztésből kimaradt sarokszámokat, de végül ők is elfogadták tárgyalási alapnak a kormány javaslatát.
Ezután csupán két apró kérdés marad. Hol a (költségvetési) fedezete, azaz kinek a bőrére, pontosabban zsebére megy a kormány áltul néhány óra leforgása
alatt tett jelentős engedmény? Ez ugyanis egyáltalán nem világos. Másrészt mi a fedezete a már talán a jövő vagy azt követő héten megkötendő ár-bér megállapodás című _ dokumentumnak, ha az ÉT-ben helyet foglaló szervezetek által képviselt munkaadók és munkavállalók jelentős része egyszerűen fütyül majd az abban foglalt átlagszámokra, s kedvezőbb pozíciót akar elérni? Amire máris látni határozott szándékokat. Ha az erősebb érdekcsoportok eltökéllek és képesek érvényesíteni saját külön érdekeiket, akkor papíron marad a kölcsönös önkorlátozás, az infláció pedig változatlanul magas lesz, amivel viszont mindenki veszít. Kivéve persze a „tűzhöz” mindig közel ülőket, az egyenlők között egyenlőbbeket.
Nekik ugyanis - csak nekik! - van minden eshetőségre fedezetük.
Faggyas Sándor
Jóváhagyták az ÉT-megállapodás tervezetét
A parlament elé terjesztik a médiatörvény-javaslatot
(Munkatársunktól)
A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény tervezetét, s azt pénteken benyújtja a parlamentnek. Ugyancsak jóváhagyta a kabinet az Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén született megállapodástervezetet, s utasították a pénzügyminisztert, hogy az ebből adódó részfeladatokat a jövő heti kormányülésre terjessze be.
A kabinetülés részleteiről Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára számolt be a sajtó munkatársainak. A médatörvény terve-
Pontatlan
interpelláció?
Dunainak és Pálnak nincs orosz érdekeltsége
(Munkatársunktól)
MOSZKVA - „Ma már nem olyan világban élünk, ahol egy magáncég hatással tudna lenni a kormány döntéseire” -hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Dunai András, a Hungárián Fináncé and Trade Corporation moszkvai irodavezetője azzal a minapi parlamenti interpellációval kapcsolatban, amely azt sugallta, hogy édesapjának, Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszternek köze lenne ahhoz, hogy az általa képviselt cég lett annak a minisztériumközi egyezménynek a koordinátora, amelynek alapján az magyar termékcsomagokat állít össze és finanszírozza azok bejuttatását az orosz piacra.
Gáspár Miklós (KDNP) parlamenti felszólalása - a képviselő kifogásolta, hogy egy New York-i székhelyű cégen keresztül folynak magyar érdekeltségű üzleti tárgyalások Oroszországgal -több tévedést tartalmaz, s csúsztat, szögezte le Dunai András, példaként említve, hogy az említett ajánlattételkor ő még nem is dolgozott az amerikai-magyar pénzügyi és kereskedelmi magáncégnél.
(Folytatás a 9. oldalon)
zetével kapcsolatosan elmondta, a javaslat hatpárti támogatással kerül az Országgyűlés elé, így a régóta húzódó vita után elképzelhető, hogy még ebben az évben megszülethet a médiatörvény. A továbbiakban az államtitkár ismertette a törvényjavaslat legfontosabb részleteit: az elkövetkezőkben három köz-alapítvány jön létre, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna televízió alapítványa, amelyek élén 21-21, illetve 23 tagú kuratórium áll. A kuratórium tagjainak egy részét a parlament, a többit a különböző érdekképviseleti szervek, egyházak választják meg. A csúcson az Országos Rádió- és Televíziótestület áll majd, amelynek tagjait a parlament választja meg. A testületnek egy legalább
(Munkatársunktól)
Az üzleti élet biztonsága és a közvélemény megnyugtatása szempontjából fontos az a törvény-módosítás, amely a polgári törvénykönyvben előírt húszszázalékos ügyleti kamatmaximumot szüntetné meg - hangzott el azon a tegnap késő esti rendkívüli sajtótájékoztatón, amelyet Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke, Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank al-elnöke és Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára tartott.
Noha rendkívüli helyzetről nincs szó - hangsúlyozták -, a rendkívüli magas szintű egyeztetés mégis indokolt, hiszen el kel! kerülni, hogy az emberek feleslegesen kivegyék pénzüket a bankból vagy bírósági perek özönét kezdeményezzék, kifogásolva a lakáshitelkamatok 25 százalékra történt emelését. Az ügy előzménye, hogy az egyik napilapban a bankrendszer megroggyanásának lehetőségét vetették fel amiatt, hogy a kormány csak most javasolta a polgári törvénykönyvben
ötfős panaszbizottsága lesz, amelynek tagjait az Országgyűlés négy évre választja meg.
A továbbiakban Kiss Elemér arról tájékoztatott, hogy a kabinet megtárgyalta és jóváhagyta a szerda esti ÉT-Ulésen elfogadott megállapodásterve-zctet. Mint ismeretes, a megállapodás értelmében a jövő évi reálbércsökkenés nem haladhatja meg átlagosan a két százalékot - a kormány korábbi javaslata négy százalék volt -, azzal, hogy személyi jövedelemadóból 480 milliárd folyik be a központi költségvetésbe. A tervezett kétszázalékos munka-vállalói nyugdíjjárulék-emelés-re sem kerül sor, s a kormány az eddig bejelentetteken túl tartózkodik a hatósági áremelésektől.
(Folytatás az 5. oldalon)
valóban szereplő húszszázalékos kamatplafon eltörlését. Csütörtökön emiatt egyébként Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke Surányi György jegybankelnök, Bokros Lajos pénzügyminiszter, Vastagh Pál igazságügy-miniszter és Rusznák Tamás bankfelügyeleti elnök lemondását tartotta indokoltnak. Horváth Béla, az FKGP kabinetfőnöke ezt tetézve azt javasolta, hogy a lakáshitelt felvevő családoknak bírósági úton kellene a húsz százalék feletti kamathányadot visszakövetelniük. A sajtótájékoztató résztvevői ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy törvényi felhatalmazás alapján egy jegybanki rendelkezés már eddig is lehetőséget adott a pénzintézeteknek a kamatok saját hatáskörben történő meghatározására.
A Bankfelügyelet elnöke, Rusznák Tamás, aláhúzta: a lakáskamatok meghatározása törvényben történt, így annak jogosságához nem férhet kétség. Arra viszont nem kaptunk választ, hogy az 1994-es jogszabályból miért csak most tartották kiiktatandónak az eltérő értelmezést kiváltó részt.
(Folytatás a 9. oldalon)
A holnapi 32 oldalas Magyar Nemzetből
Interjú
Fejtő Ferenccel
Für Lajos és Áder János a polgári
szövetségről
Kósáné nem a politikával szakított...
Ki leplezi le a feketegazd aságot?
A középszerűség lázadása
/
Uj gazdasági feudalizmus?
A harang a faluért szól
Erzsébet királyné, a költő
Hogyan tovább, írószövetség?
Ki tisztítja a tükröket Lágymányosi hídon?
Egyre nagyobb a forgalom az új dunai átkelőn
(M unkatársunktól)
A Lágymányosi híd kihasználtsága az új létesítményeknél szokásosnál lényegesen gyorsabb mértékben növekszik, egyes csúcsórákban a kapacitás kihasználása már elérte a hetvenöt százalékot. A csúcsforgalmi időkben 2100-2400 gépkocsi halad át óránként a hídon. Mindez azt követően derült ki, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat út-, híd-, műtárgyüzemeltetési főosztálya forgalom-számlálást végzett. A számlálási eredményekből levont következtetéseket azonban ma még csak előzetesnek, leginkább „első benyomásnak” szabad felfogni -vélkedett az eredményeket ismertető Ullrich András.
(Folytatás a 4. oldalon)
Bankbotrányt jósol a kisgazdapárt
Húsz százalék-e a kamatmaximum?
Elmaradt a sztrájk a TVK-ban
Vállalatonként határoz
✓
az APV Rt. a béremelésről
Harminchárommilliónyi kártérítést követelnek az ügyfelek
Ügyvédi műhibaperek
Elmaradt a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. dolgozóinak csütörtök reggel 8 és 10 óra közötti időre meghirdetett kétórás, bér-fejlesztést követelő figyelmeztető sztrájkja. A Tiszaújvárosban működő reprezentatív Petrolkémiai Dolgozók Szakszervezete és a sztrájkbizottság által meghirdetett figyelmeztető sztrájkot azért tartották volna, mert a tulajdonos ÁPV Rt. az idei esztendőre csupán 15 százalékos bruttó átlagkereset-növekményt ajánlott fel az ötezer dolgozó által kért 20 százalékkal szemben. Szabó János, a sztrájkbizottság elnöke az MTI-\eI közölte: az ÁPV Rt. igazgatótanácsa szer-
dán döntött az igényelt többletbér kifizetéséről, amely maximum 21 százalékos lehet. Ezt a döntést még szerda este írásban is megkapta a szakszervezet és a sztrájkbizottság. A döntést az érdekképviseleti szervezetek kompromisszumként elfogadták, ezért a figyelmeztető sztrájkfelhívást visszavonták.
Várhegyi Miklós, a TVK Rt. vezérigazgatója szerint a nagyüzemben az üzleti tervet meghaladó, kimagasló eredményekre számítanak az idén, ezért hozhatott a dolgozók számára kedvező döntést az ÁPV Rt.
(Folytatás az 5. oldalon)
(M unkatársunktól)
A rendszerváltás óta a média egyre több orvosi műhibaperről számol be. Különös halálesetekről hallunk, műtét közben vagy után tisztázatlan körülmények között elhunyt anyákról, lányokról, életük végéig tolószékbe kényszerített fiatalokról. A hozzátartozók nem nyugszanak bele a tragédiába. Korántsem a meggazdagodás végett, mint inkább az igazságérzetükre hivatkozva nem vagyoni kártérítés címén milliókat követelnek az általuk vétkesnek tartott orvostól. Hogy az ügyvédek ellen is indítanak műhibapereket, erről a
közvélemény keveset tud. Pedig 1994-ben az állampolgárok jogi képviselőik ellen összesen 33 millió forint összértékben nyújtottak be a bíróságokhoz kártérítési keresetet. Az 1991-ben hatálybale-pett új ügyvédi törvény előírja: csak akkor lehet valaki tagja a kamarának, azaz csak akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha felelősségbiztosítással rendelkezik. Magyarországon ma közel öt és fél ezer ügyvéd praktizál. Kilencven százalékuk a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja.
(Folytatás a 4. oldalon)