﻿
Bérlakás-megvásárlás - határidő után

Összeállítás a 8. oldalon
/ Q
—'
Hetvenéves a Magyar Rádió
7. oldal
A biztosítási kálvária
9. oldal

Magyar Nemzet

A gyermekkönyvhét kínálata
10. oldal
Az értelmiség megint útban van
12. oldal

Ara: l(i,50 Ft Magyar Árutőzsde melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
PÉNTEK, 19Ö.1. december l. 1A III. évfolyam, 2«2. szám
Negyvenezer amerikai katona vesz részt a balkáni akcióban
Christopher, Perry és Shalikashvili a kongresszusban
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Nem harcolni, hanem békét teremteni mennek a NATO, s köztük az amerikai erők Boszniába, világos célokkal, egyértelműen megfogalmazott feladatokkal, egy évre. Ezt hangoztatta a képviselőház külügyi bizottságában csütörtökön délelőtt Christopher külügy-, Perry védelmi miniszter és Shalikashvili vezérkari főnök. A törvényhozás újabb és újabb kérdéseket tesz fel, s e folyamat következtében az amerikai közvélemény is értesül a várható fejleményekről. A csapatokat azonban Boszniába küldik, az elnök ezt már egyértelműen, s alkotmányos jogával élve eldöntötte, a kongresszus most önnön véleményét kívánja kialakítani arról, hogyan támogathatná az amerikai erőket. A kétségek jórészt a békemegállapodásban és a balkáni történelemben rejlenek a honatyák szemében, akiknek egy része nem győződött meg arról, hogy szárazföldi csapatokkal valóban be kell avatkozni a béke megteremtésére. Az akció lezárásának feltételeit is megkérdőjelezik. Clinton elnök hétfői beszédére építve mind Christopher, mind Perry ismertette a daytoni egyezmény főbb pontjait, utalva arra, hogy Párizsban december tizennegyedikén úják alá a békeszerződést.
(Folytatás a 3. oldalon)
Egyelőre norvég ENSZ-katonák járőrödnek Szarajevó belvárosában, de hamarosan átadják helyüket a NATO-erőknek
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
Párizsi aláírás Magyarországot a külügyminiszter képviseli
(M unkatársunktól) Magyarországot várhatóan Kovács László külügyminiszter fogja képviselni a boszniai békemegállapodás december 14-i, párizsi aláírásán. Mind a Miniszterelnöki Hivatalban, mind pedig külügyminisztériu-mi körökben abból kiindulva közölték ezt, hogy a térségbeli államoknak szóló meghívás eddig mindig külügyminiszteri szintű volt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csak kisebbségi részt adnak el a gázmüvekből
Emelkednek a fővárosi víz- és csatornadíjak
(Munkatársunktól) Majdnem négyórás zárt ülést követően a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött: kisebbségi tulajdonrészt ad el a Fővárosi Gázművek Rt.-ből.
A városatyák arról is határoztak, hogy jövő év január elsejétől megemelik a víz- és
csatornahasználati díjakat. A közgyűlés 54 igen, hét nem és hat tartózkodás mellett úgy határozott, hogy a négy állva maradt pályázó közül az eladási szerződést vagy az első helyre sorolt Ruhrgas-VEW konzorciummal, vagy a második helyezett Gaz de Francé céggel kötik meg.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Adó)tabula rasa?
Tovább tart az áldatlan politikai huzakodás a jövő évi adótábla körül. Hiányát máris megszenvedte a parlament, a kormány által érvényesnek tekintett adókulcsok nélkül kellett lezárni az általános vitát. De a szakszervezetek nyilatkozatai arra engednek következtetni: súlyosabb következményekkel is számolni kell, ha az ET-megállapo-dást „felrúgva”, a kialkudott adótáblába „bele-maszatol” a formális szerepre kárhoztott T. Ház vagy a kabinet.
Valóban sürget az idő. Bár a parlamenti ütemterv szerint csupán december 28-án lenne a végszavazás a jövő évi költségvetésről, már a jövő kedden voksolni kellene az adótábláról. Érvényes adótábla nélkül pedig felmérhetetlen zavarok támadhatnak az állam-háztartásban, a gazdaságban, a kereskedelemben. A koalíció presztízséről
nem is beszélve. Mert valóban a kormány tekintélyével játszik, aki a 24. órában „tabula rasát” követel. Inkább a koalíción belül kellene egyszer tabula rasát csinálni. Mert ez a költségvetési „hajci-hő” csak részben emlékeztet az előző kormányzati ciklus decemberi költség-vetési ámokfutásaira. Akkor inkább az ellenzék és a koalíció között húzódott a demarkációs vonal. Most a koalíción belül is munkálkodnak a tektonikus erők.
Adóügyben egyelőre homokpadra futottak a koalíciós egyeztető tárgyalások. Az SZDSZ által képviselt gazdaságpolitika olykor mintha közelebb is kerülne az ellenzékhez, mint a szocialisták kemény magja által képviselt nézetekhez. A balra eltolódott adófelfogáshoz, amely a polgárokat kissé önkényesen egyrészt bér-
ből és fizetésből élő tisztes adófizetőkre, másrészt pontenciális „adócsaló” vállalkozókra oszt-ja.
A szocialisták nem engedtek a 48-ból. Talán mert nem tudják megemészteni az utcai demonstrációk hatását. Esetleg mert úgy érzik, hogy az ár-bér megállapodást előkészítő országos sztrájkkészültség politikai legitimitásukat kérdőjelezi meg? Netán a szakszervezeti lobby megsúgta, hogy a sztrájkalapból hosszabb munka-beszünteséseket is finanszírozni lehet?
Nem áll magasan a politikai tőzsdén a szükségköltségvetés ázsiója. De annak a veszélye is fennáll, hogy a parlament erejéből tb-költ-ségvetésre sem futja az idén... Új adótáblával bíbelődni ilyenkor? Talán még a régi is jobb egy elhibázott helyett.
Bodnár Lajos
Az MSZP ragaszkodik a 48 százalékos adókulcshoz
Eredménytelen a koalíciós egyeztetés
(Munkatársunktól) Sikertelenül zárult az MSZP és az SZDSZ megbeszélése a jövő évi adósávokról a koalíciós egyeztetőtanács tegnapi ülésén. A vitában a végső szót - azt, hogy miként szavaznak a koalíciós frakciók az Országgyűlésben - hétfői tanácskozásukon mondják ki a képviselőcsoportok.
Horn Gyula miniszterelnök dolgozószobájában került sor a megbeszélésre, amelyen részt vett Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Szekeres Imre az MSZP frakcióvezetője, az SZDSZ részéről Pető Iván pártelnök és Kuncze Gábor belügyminiszter. Az egyeztetésen nyilvánvalóvá vált: szocialisták kitartanak amellett, hogy 48 szá-
zalékos legyen a legmagasabb adókulcs, az SZDSZ ragaszkodik álláspontjához, amely szerint 44 százalékban állapítanák meg az adótábla felső sávját.
A megbeszélést követő rögtönzött sajtótájékoztatón Pető Iván kifejtette: a parlament működési rendjét nem befolyásolja az elmaradt egyezség. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyekben sikerült konszenzusra jutni.
Szekeres Imre elmondta, közeledtek az álláspontok az önkormányzati finanszírozás és a családtámogatások kérdésében. Rámutatott: a 48 százalékos adókulcs azért szükséges, mert a magasabb jövedelműek nagyobb terheket tudnak vállalni. A döntés során mérlegelni kell, hogy a költségvetésnek mekkora bevételre van szüksége szociális, oktatási, önkor-
mányzati és egészségügyi feladatainak ellátásához. Ehhez az eddigi számítások szerint 480 milliárd forint szja-nak kell befolyni. Az adótábla meghatározásakor az MSZP arra törekszik, hogy az alacsonyabb jövedelműekre ne háruljon több teher.
Annak firtatására, van-e mozgástere a döntéshozatalban a két frakciónak, a szabad demokrata politikus leszögezte: a 48 százalékos adó azokat sújtja, akiket nem szabad ilyen módon terhelni. A költségvetési kérdésekben nagymértékben befolyásolja az álláspontokat, van-e esély megállapodásra az Érdekegyeztető Tanácsban. Az SZDSZ szerint nem szerencsés a munkavállalói oldal sztrájkfenyegetéseinek engedni, hiszen így a gondok továbbgörgetése lehet a következmény.
(Folytatás az 5. oldalon)
A közterhek csökkentését igénylik
Lesz-e ár-bér megállapodás?
(Munkatársunktól)
Az Érdekegyeztető Tanács következő, december 8-i ülésén szeretné aláírni az ár-bér megállapodást a kormány a másik két szociális partnerrel. Mint a legutóbbi ÉT-ülésen is kiderült, a kormány javaslatainak egy része sokkal kevésbé fogadható el a munkaadói oldal, mint a munkavállalók számára. A 48 százalékos legmagasabb adókulcsot és a diszkriminatív adójóváírási szisztémát tartalmazó kettős adótáblát a kormány csak a szakszervezetek támogatását bírva nyújtotta be e hét elején a parlamentnek.
(Folytatás a 9. oldalon)
Kormánytartalékból kétszázmillió a Duna televíziónak
Hatékonyabb fellépés a feketemunka ellen
(Munkatársunktól)
A kormány tegnapi ülésén határozatot hozott a feketefoglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés lehetőségeiről, tárgyalt a cigányság helyzetéről, s úgy döntött, hogy a Duna televíziónak 200 millió forintot biztosít a költségvetés általános tartaléka terhére.
A kabinet ülésén szó esett Orbán Viktornak, az Ország-gyűlés európai integrációs ügyek bizottsága elnökének brüsszeli nyilatkozatairól, valamint azok visszhangjáról az Eu-
rópai Unió tagállamai budapesti nagykövetei körében. Ezzel kapcsolatban a közleményt fogalmaztak meg, amelyet Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára ismertetett a sajtóértekezleten. A nyilatkozat leszögezi:	„Figyelembe véve,
hogy az Európai Unió részéről értetlenül fogadták a magyar sajtóban megjelent nyilatkozatok azon kitételeit, amelyek azt sugallják, mintha Magyarország csatlakozási esélyei gyengültek volna, a kormány szükségesnek tartotta leszögezni, hogy nem osztja ezt az értékelést”.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az MSZOSZ a nyugdíjasokért
Kiszámíthatóbb életet várnak
(Munkatársunktól)
„Bár a lakosság még aktívan dolgozó részét az elmúlt években nagyobb reáljövedelem-csökkenés érte, mint a nyugdíjasokat, őket e veszteség mégis érzékenyebben érinti, hiszen roppant alacsony szinten kénytelenek ezt elviselni” - szögezte le tegnap Sándor László, az MSZOSZ elnöke
azon a tanácskozáson, amelyet a konföderáció nyugdíjasválasztmánya és a Nyugdíjaskamara fennállásának ötödik évfordulója tiszteletére rendeztek. Az elnök a szakszervezeti szövetség székházának idősekkel zsúfolásig megtelt nagytermében arról is beszélt, soha ennyi magára maradt idős ember nem volt, mint
Léphaft Pál rajza
most, a generációk elkülönülése idején, s nincsenek már meg a gazdaság átalakulása miatt azok a régi munkahelyek sem, amelyek időről időre visszahívják a nyugdíjasokat. E pszichés magányérzet Sándor László szerint legalább annyira megfontolandó, mint az anyagiak.
(Folytatás a 4. oldalon)
A holnapi 82 «»lilailas Magyar Vemzel Imi
Interjú Pető Ivánnal
Beszélgetés Latorcai Jánossal
Mi a dolga egy munkaügyi miniszternek?
Veszélyben Antall öröksége
A balliberális elit válsága
Kaposvár
NATO-lázban
Az embargó vége - a biznisz reménye
Amikor a színtársulat éppen „tájol”
Épít-e Ligeti Béla Nemzetit az Erzsébet téren?
Mégsem lesz vezetőváltás az ÁPV Rt. élén?
(Munkatársunktól)
Lapunk információi szerint László Andrást, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét nevezik ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezér-igazgatójává Lascsik Attila helyébe. Dudits Ádám, a privatizációs szervezet szóvivője tegnap ugyan cáfolta azt a lap-értesülést, hogy az ÁPV Rt.-nél vezércserére készülnek, és a jelenlegi vezérigazgató-helyettest, Kocsis Istvánt nevezik ki az ügyvezetés élére.
Lascsik Attila tegnap este -az ÁPV Rt. szóvivője útján -azt közölte lapunkkal, hogy a privatizációs miniszter és őközte harmonikus a kapcsolat, s nem került szóba a leváltása; nemcsak azért nincs most a (privatizációs) színpadon, mert beteg, hanem mert ő nem színész, hanem rendező. , (Folytatás a 9. oldalon)
Tizenhét éves Őrizetben a gyilkosság gyanúsítottja
A BRFK bűnüldözési főosztályának beosztottai alig több mint 48 óra alatt elfogták a budapesti 12 éves István Zsolt brutális meggyilkolásával gyanúsítható 17 éves M. Lászlót. A magyar kriminalisztikában párját ritkító bűncselekmény felderítésében kiemelkedő érdemeket szereztek a főkapitányság ifjúságvédelmi osztályának nyomozói, akik adatgyűjtésükkel és a megszerzett információikkal eljutottak a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalemberhez.
(Folytatás a 16. oldalon)
V