﻿Összeállítás a 7. oldalon
Partner legyen a beteg
6. oldal
Suchman Tamás a stabilizációról
9. oldal
Futballszurkolók a világban
MMrNßinzrt
A nagyszülők még igazat mondtak
12. oldal
Nagy Imréék elrablása
16. oldal
^9	•	'	
A Ara: 25 Ft Színes Teleinagazin melléklettel		ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR SZERDA, 1995. tleeemher 6. ÉVID évfolyam, 286. szén.	
Párizsi találkozó Jacques Chirackal
Horn Gyula beszéde a Nyugat-európai Unióban
Jacques Chirac és Horn Gyula megbeszélése az Elysée-palotában
MTI-fotó - Kegyes András
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - A boszniai békeerőkben történő magyar részvételről döntő budapesti parlamenti szavazás miatt, amelyen jelen kívánt lenni Horn Gyula, a
magyar kormányfő csak néhány órás programot bonyolított le a francia fővárosban. Chirac elnökkel folytatott megbeszélésének és a Nyugat-európai Unió közgyűlése előtt elmondott be-
szédének fő témái voltak a délszláv válság rendezési esélyei, európai integrációs törekvéseink, valamint hazánk viszonya a szomszéd államokkal.
(Folytatás a 3. oldalon)
Amerikai előőrsök Tuzlában
Az előkészítő ei;ő Kaposvárra készül
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - A kedd reggeli tévéhíradók beszámolói szerint az első amerikai előőrsök már Tuzlába érkeztek, hogy előkészítsék a főhadiszállást. Németországban közben felpakolták azokat a vagonokat, amelyek Kaposvárra gurulnak, hogy a boszniai békeszerződés párizsi aláírása után megindulhassanak a csapatok is a délszláv térségbe. A The Washington Post azt jelentette szintén kedden, hogy Clinton elnök komolyan fontolóra vette: a francia fővárosban rendezendő ceremónia után ellátogat Szarajevóba, ám a Fehér Ház szóvivője gyorsan cáfolta ezt a kormányberkekből kiszivárgott értesülést.
A kongresszusban tovább folyik a vita az akció támogatásának a lehetőségéről, s kedden Holbrooke helyettes külügyi államtitkár tartott zárt ajtók mögött tájékoztatót a törvényhozóknak, akik a héten plenáris üléseken tekintik át a fejleményeket, s igyekeznek határozatot is hozni.
(Folytatás a 3. oldalon)
Változnak a szabályok
Külföldiek
ingatlanszerzése
A devizakódex január elsejétől módosítja a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó rendelkezéseket. Megváltozik az ingatlanszerzés engedélyezési eljárása - adta hírül az MTI a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján. A külföldi jogi vagy magánszemély a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével szerezheti meg.
(Folytatás a 11. oldalon)
Francia visszatérés a szövetség katonai szervezeteibe
Javier Solana a NATO élén
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülése kedden a NATO főtitkárává nevezte ki Javier Solana spanyol külügyminisztert. A tanácskozáson Franciaország is jelentős bejelentést tett, közel harmincévi távoliét után közölte, hogy visszatér a NATO katonai döntéshozó szervezeteibe.
Javier Solana - az első spanyol politikus a NATO élén - az Észak-atlanti Tanács egyhangú keddi döntését követően várhatóan csak az Európai Unió de-
cember 15-16-i csúcstalálkozója után veszi át új hivatalát. A soros EU-elnök, Madrid lesz a házigazdája a találkozónak, s Solana külügyminiszterként még részt vesz annak lebonyolításában. Az 53 éves politikust a NATO tizenhat nagykövete a múlt pénteken jelölte a szövetség kilencedik főtitkárának, miután a poszt hat héten át állt betöltetlenül. Solana elődje, Willy Claes a NATO élén eltöltött egy év után október 20-án kényszerült lemondásra, miután még a belga kormány tagjaként egy helikoptervásárlás kapcsán állítólag megvesztegetési botrányba keveredett. Távozását köve-
tően a volt holland kormányfőt, Ruud Lubberst, illetve a korábbi dán külügyminisztert, Uffe Elle-mann-Jensent tartották esélyesnek a főtitkári szék elnyerésére. Előbbi jelölését azonban az Egyesült Államok megvétózta -mint a Reuter emlékeztet, Washington leginkább azt vette zokon, hogy európai partnerei nem konzultáltak vele, mielőtt Lubberst nyilvánosan támogatásukról biztosították -, utóbbi ellen pedig Párizs emelte fel a szavát. Franciaország állítólag főként azt sérelmezte, hogy a dán politikus keményen ostorozta nukleáris kísérleti robbantásait.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jönnek, látnak, győznek?
Újra itt van Magyarországon a Nemzetközi Valutaalap (ismertebb rövid nevén az IMF) csapata, menetrendszerűen akkor, amikor a magyar Ország-gyűlésnek döntenie kell a jövő évi költségvetésről. A mostani delegáció küldetése, hogy előkészítse az új készenléti hitelmegállapodást — mintegy 300 millió dollárról van szó —, s esetleg kilátásba helyezze, hogy mikor kezdődhetnek el a tárgyalások a magyar szerkezetátalakítást elősegítő, várhatóan több mint egymilliárd dolláros hitelmegállapodásról.
Mi a mostani látogatás tétje? A magyar kormány nem csupán a 300 millió dolláros készenléti hitelt szeretné elkönyvelni — hiszen arra valójában az országnak nincs is szüksége, ami a hozzávetőleg kilenc-milliárd dollár devizatartalék ismeretében nem meglepő -, hanem szeretné visszaszerezni az általa tavaly nyár óta elveszített hi-
telt, illetve bizalmat a nemzetközi pénzvilág előtt. Ehhez jól jönne, ha az IMF delegációja ismét megdicsérné az itthon sokat, sokak által bírált - az Alkotmánybíróság által alaposan „szétcincált” - stabilizációs programot, és annak következetes folytatására buzdítaná a kormányzatot.
Mint ismert, a Valutaalap mindenekelőtt a folyó fizetési mérleg és az állam-háztartás hiányának drasztikus csökkentését, az ország nettó eladósodásának megállítását, az infláció megfékezését és a nagy szociális ellátórendszerek átfogó reformját — azaz „karcsúsítását” - várja el a Hom-Kun-cze kormánytól. Nyilván azért rögzítették az IMF-de-legáció látogatását az adótörvények és a költségvetés parlamenti szavazásának időpontjára, hogy a kormány igazolhassa eltökéltségét, miszerint - alkotmány-bírósági határozatok ide, sztrájkok és tömegdemonstrációk oda— mindenképpen
tovább halad a stabilizáció „bokros” útján. Amelytől azt várja, hogy a külföldi tőke ismét vonzónak találja és befektetési célnak válassza a közép-európai országok tetszés! indexe szerint meglehetősen megcsappant ázsió-jú országunkat.
Meglehet, a Valuaalap tekintélyes és befolyásos képviselői támogatásukról biztosítják a magyar kormány megszorító, további fogyasztáscsökkentést előirányzó gazdaságpolitikáját
—	hiszen nekik a megkívánt „végeredmény” számít, a társadalmi költségek nem! —, az viszont igencsak kétséges, hogy ha a kormány nem változtat az egyoldalú restrikción és a társadalmat sújtó jövedelemelvonáson, akkor kap-e itthon, a magyar választópolgároktól bizalmat, türelmet — mondhatnánk: legitimitást
—	kormányzása folytatásához. Ez a tét pedig tulán nagyobb, mint az a bizonyos 300 millió dollár.
Faggyas Sándor
Nőtt a munkanélküliség
Élénkülés várható a gazdaságban
(Munkatársunktól)
November végén 5500-zal több munkanélkülit tartottak nyilván, mint egy hónappal korábban, így a regisztrált állástalanok száma elérte a 484 600-at. A munkanélküliségi ráta az októberi 10 százalékról 10,2 százalékra emelkedett.
Az Országos Munkaügyi Központ keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy főként a mezőgazdaságban, az építőiparban, valamint a vendéglátásban vesztették el sokan az állásukat. A határozott idejű idénymunka-szerződések általában novemberben járnak le. Igen sokan azért kerültek vissza a regisztráltak közé, mert megszűntek a környezetvédelmi közhasznú munkák.
Novemberben mindezeknek a tényezőknek az együttes eredményeként mintegy 24 százalékkal többen kerültek be a nyilvántartásba, mint egy hónappal előtte.
(Folytatásall. oldaton)
Parlament: 187 igen, 157 nem a 48 százalékos adóra
Megszavazták a csapatkiildést
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés tegnapi, ülésén megszavazta a korlátozott létszámú magyar műszaki kontingens részvételét a délszláv válság rendezésében. A médiatörvény vitájában felborulni látszott a hatpárti konszenzus, s folytatódott a költségvetés vitája. A képviselők a késő éjszakai órákban - ellenzéki és SZDSZ-es ellenszavazatok mellett - elfogadták a 48 százalékos adókulcs bevezetését.
Napirend előtti felszólalásokkal kezdte keddi munkanapját is a parlament. Dávid Ibolya (MDF) a megyei közoktatási hi-
vatalok centralizációja ellen emelt szót, Latorcai János (KDNP) az autópályák koncessziószerződései kapcsán a várhatóan irreálisan magas használati díjakat kifogásolta. Tímár György kisgazda képviselő az Alkotmánybíróság „megregulá-zására” tett kísérleteket utasította vissza a jogállamiság nevében. Az igazságügyi tárca politikai államtitkára, Csiha Judit az áldatlan polémia mielőbbi lezárását sürgette, utalva arra is, hogy a kormány nemegyszer hangoztatta: tiszteletben tartja a legfőbb bírói fórum döntéseit.
A Hírlapkiadó Részvénytársaság privatizációjával foglalkozott napirend előtti felszólalásában Deutsch Tamás, a Fidesz
frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az rt. végelszámolásánál szabálytalanságok vannak. Képviselőcsoportja nevében személyi konzekvenciák levonását is sürgette a Hírlapkiadó Rt.-nél. Az elhangzottakra reflektált Suchman Tamás privatizációs miniszter, aki szerint a fideszes honatya által hangoztatott vélemény megalapozatlan. Az ellenzéki képviselőcsoport hétfői hasonló felvetése nyomán a privatizációs miniszter indokoltnak látta, hogy a parlamenti privatizációs bizottság mielőbb felálljon, és az tekinthetné át a hasonló felvetések ténybeli megalapozottságát.
(Folytatás az 5. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Nehéz helyzetben a kórházak
Februártól drágulnak
a gyógyszerek?
(Munkatársunktól)
A jövő évben várhatóan 38 százalékkal emelkedik a gyógyszerek ára a betegek számára. A magyar készítmények nagyobb, a külföldiek kjsebb mértékben drágulnak.
Egyelőre nem tudni, mikortól lépnek életbe a változások. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a szűkös költségvetés miatt azt szeretné, ha
már január 15-étől drágulnának a patikaszerek. A Népjóléti Minisztérium ilyen hamar várhatóan nem készül el az ehhez szükséges jogszabályokkal. így. legvalószínűbb, hogy csak februártól emelkednek az árak a gyógyszertárakban. Az idei hat gyógyszerdrágulással szemben jövőre csak ez az egyetlen áremelkedés várható a biztosító szándékai szerint.
(Folytatás a 4. oldalon)
„A képviselők között egy ügynök volt”
Az átvilágítóbíró perre megy
„Ennek a sajtótájékoztatónak az a célja, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét arra: Magyarországon veszélyben van a demokratikus államélet tisztasága, a jogállamiság. Nem a velem és Botos Gábor kollégámmal kapcsolatban történtek bemutatása a cél, de az eset jó példa a fenti megállapítás igazolására” - kezdte mondanivalóját Eigner József, az „elbocsátott” átvilágítóbíró. (Folytatás az 5. oldalon)
Ország a hó alatt
A közterület-fennlarlók szerint a kitartó hóesés ellenére járhatók az utak, és a buszok, bár késéssel, de járnak a hegyi utcákon is. Információk a ^havazásról a 20. oldalon
llavran Zoltán felvétele