﻿Észak- és Dél-Magyarországon
Gázcégek francia kézben
A ruha (is) teszi a futballistát
Fradi-nyereség: 382 millió
Az ÁPV Rt. és a Gaz de Francé Budapesten aláírta két regionális gázszolgáltató társaság, az ÉGZ Rt. és a Dégáz Rt. többségi tulajdonának eladásáról szóló szerződéseket. A francia cég részéről Jacques Deyirmendjian alelnök, az ÁPV Rt. részéről pedig Szokat Imre igazgatósági elnök látta el kézjegyével az okmányokat -
jelentette az MTI. Az ÉGZ 51 százalékos részvénycsomagját a Gaz de Francé 77 millió, a Dégáz Rt. többségi tulajdonrészét pedig 92 millió dollárért vásárolhatta meg. A privatizációban részt vevő külföldi befektetők sorában a franciák ezzel a harmadik helyre rukkoltak előre - közölte az ÁPV Rt. sajtóigazgatósága.
A múlt heti amszterdami mérkőzéssel lezárult egy fejezet a honi labdarúgás történetében. A Bajnokok Ligája első magyar képviselője, a Ferencváros búcsút intett az európai elit további versengésének. A sorozat kulisszatitkairól eddig kevés szó esett, pedig a színfalak mögötti történések is fölöttébb izgalmasak voltak.
A hollandiai meccset követően Havasi Mihály, az FTC klubtitkára nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, s arról is beszélt, hogy mivel a magyarázható az Ajax csapatának a Fradi ellen indított hadjárata. Összeállításunkból kiderül: 382 millió forint nyereség származott a BL-szereplésből.
(Interjúnk a 16. oldalon)
Lejárt Párizs ultimátuma
Továbbra sincs hír a francia pilótákról
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Vasárnap éjfélkor lejárt az ultimátum, amelyet személyesen Chirac francia elnök intézett Milosevics szerb államfőhöz: ha Belgrád nem szolgáltat információkat a Boszniában eltűnt két francia pilóta sorsáról, Párizs megakadályozza a Szerbia-ellenes szankciók feloldását. A szer-bek azonban nem tettek eleget a felszólításnak, a pilótákról továbbra sincs semmi hír.
A boszniai békefolyamat veszélybe kerülhet, ha Párizs nem kapja meg az általa igényelt valós híreket a két francia pilótáról, akiknek gépét augusztus végén lőtték le Pale környékén a boszniai szerbek -jelentette ki Londonban de Charette francia külügyminiszter. Négy nappal a boszniai békemegállapodás tervezett párizsi aláírása előtt nem várt problémát jelent a nemzetközi közösségnek, hogy immár 101. napja nem tudni hitelt érdemlően semmit a két francia repülőtiszt hollétéről, állapotáról.
(Folytatás a 3. olddlon)
A cél a befektetők figyelmének felkeltése
Horn Gyula Tokióban tárgyal
Vasárnap megérkezett Tokióba Horn Gyula kormányfő, aki háromnapos látogatásán igyekszik felkelteni a japán befektetők érdeklődését Magyar-ország iránt. A miniszterelnököt elkísérte Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Akar László pénzügyminisztériumi, Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi minisztériumi, Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, valamint Nyíri Iván, az Eximbank elnöke és Lascsik Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgatója.
Horn Gyula találkozik Mu-rajama Tomiicsi kormányfővel és Kono Johei külügyminiszterrel, valamint a Magyar-országgal szoros kapcsolatban álló japán pénzintézetek vezetőivel. Kedden rendezik meg a Nomura értékforgalmi társaság székházában a japán politikusok és üzletemberek által érdeklődéssel várt befektetői szemináriumot. A néhai Antall József kormányfő 1991-es látogatása óta magyar miniszterelnök első ízben tesz munkalátogatást a szigetországban.
A megfigyelők nem várják azt, hogy a látogatás hatására hirtelen fordulat következzék be a meglehetősen óvatos japán befektetők magatartásában vagy az importőrök mérsékelt vásárlási kedvében.
(Folytatás a 3. oldalon)
Problémák hosszú sora vár még megoldásra
Befejeződött a londoni Bosznia-értekezlet
(Tudósítónktól)
LONDON - A londoni Bosznia-konferencia szombati zárónapja megoldandó problémák sokaságát vetette fel, és ezek sorában csupán az egyik volt a francia kormány által a boszniai szerbeknek adott vasárnap éjféli ultimátum a fogoly pilóták szabadon engedésére.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Ogata Szadako asszony például a közel kétmilliónyi menekült sorsát vetette fel - közülük soknak egyszerűen nincs hova hazatérnie, akkor sem, ha
esetleg akarna. Számukra a daytoni megállapodás anyagi kárpótlást helyez kilátásba, ám nem világos, hogy ezek az összegek honnan teremthetők elő. Az sincs tisztázva, hogy a NATO vezetésével Boszniába érkező erők részt vesznek-e majd a menekültek hazatelepülésének katonai biztosításában. A gazdaság újjáépítése londoni vélemények szerint megnyugtató módon rendeződhet, ha a volt svéd miniszterelnök, Cári Bildt koordinátorként épp olyan agilisán veti bele magát a munkába, amilyen módon az Európai Unió boszniai főmegbízottjaként dolgozott. A rekonstruk-
cióban a londoni konferencia döntése nyomán vezető szerepet játszik majd az Európa Bizottság, illetve a Világbank, a boszniai demokratikus választási folyamat megszervezésében és felügyeletében pedig az EBESZ.
Az újjáépítésre fordítandó hosszú távú költségekről a Világbank és az EU egyébként februárban, egy e célra összehívott konferencián tesz majd jelentést, ám Londonban a hét végén elhatározták: a legsürgetőbb feladatok meghatározására két hét múlva Brüsszelben hívnak össze nemzetközi értekezletet.
(Folytatás a 3. oldalon)
Magyarország a híd fontos pillére lehet
- nyilatkozta lapunknak a belgrádi ipari miniszter
(Munkatársunktól)
Öt esztendővel ezelőtt az akkor 24 milliós Jugoszlávia - a szomszédság okán is - hazánk egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere volt. A délszláv háború szétszakította a kapcsolatokat, porba rombolta a hadban álló s embargóval sújtott ország gazdaságát. Az ENSZ-szankciók egyes becslések szerint 70-120 milliárd dolláros
kárt okoztak Belgrádnak, ám a magyar gazdaság is több mint kétmilliárd dollárnyi veszteséget szenvedett a blokád következtében meghiúsult üzletek, a befagyasztott kereskedelem, a más irányba terelt tranzitforgalom elmaradt bevételei miatt.
A daytoni békemegállapodás szinte egy csapásra aktivizálta az erőket, s a szankciók feloldása számtalan területen moz-
gásba hozta a. négy esztendőn át alapjáraton üzemelő motorokat. A napokban a belgrádi kormány két alelnökének és két miniszterének vezetésével másfél száz üzletember tárgyalt Budapesten. A Magyar Nemzet számára exkluzív interjút adott Fodor Oszkár (56 éves), a belgrádi kormány iparügyi minisztere.
(Folytatás és információk a délszláv piacról a 10. oldalon)
A PSZ nem fogadja el a KIÉT ajánlatát
Megtartják december 15-i sztrájkjukat a pedagógusok
A háromezerből száztizenegy katona megérkezett
Taszáron landoltak a NATO csapatszállító gépei
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) országos vezetősége vasárnapi rendkívüli ülésén úgy döntött: nem fogadja el azt a megállapodástervezetet, amely pénteken a Költség-vetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) született. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkár asszonya arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy a közel száztagú vezetőség csaknem teljes létszámban, néhány tartózkodással szavazott így, és megerősítette a december 15-re hirdetett egynapos országos pedagógussztrájkot. A főtitkár asszony hangsúlyozta: nem kizárólag a bér kérdése miatt szüntetik be a munkát, abba sem kívánnak beletörődni, hogy a magyar oktatásügy kiadásait radikálisan meg-
faragják. A kormány ugyan 19,5 százalékos keresetnövekedésről beszél, ám a KIÉT-en született jegyzőkönyv szerint a közalkalmazottak februárban 10, szeptemberben minimum kétszázalékos bérfejlesztést kapnának. Ez éves viszonylatban a PSZ számítása szerint 9,7 százalékos bruttó bérnövekedésnek felel meg, szemben a 20 százalékosra tervezett inflációval. Kimondatlanul a kormányzat arra is gondol, a többi bérfejlesztést létszámleépítéssel oldaná meg, ezt pedig a PSZ nem tudja elfogadni. „Magyarország szellemi tőkéjét nem dobhatjuk oda a Valutaalapnak a készenléti hitelért” - hangoztatta Szöllősiné.
Kérdésünkre - a kormányzat azzal is fenyegetődzött, amennyiben a KIÉT-en legutol-
jára megfogalmazott ajánlatot a közalkalmazottak nem fogadják el, akkor még ennyi bérfejlesztéshez sem juthatnak - Szöllősiné azt felelte: nem hiszi, hogy a kormány új konfliktust akarna „bevásárolni”, a tanulságot nem a szakszervezetnek kell levonni. Egyébként a PSZ tudatában van annak, hogy a tiltakozás a visszájára is fordulhat, de azt is világosan látja, hogy a közalkalmazotti bérek ügyében a végső döntést a parlament hozza, ez még nem történt meg, így erre sincs garancia. Szöllősiné azt is kifejtette, a több mint háromezer településen és 11 ezer munkahelyen komolyan készülődnek a Magyarországon első pedagógussztrájkra, mint hangsúlyozta, kollégái nagyon elszántak.
T. K.
Léphaft Pál rajza
Megkopott ezüst
Milyen vasárnap is volt tegnap? A régi reklámszövegek szerint:	ezüst. Most
azonban mintha kevesebbet emlegették volna a karácsony előtti bevásárlócsúccsal kapcsolatban a nemesfémeket. Bizonyára nem azért, mint ha kevesebb fogyna belőlük, mint a korábbi években, sőt. Hiszen a jövedelmek polarizálódnak, az olló nyűik: a legfelső és a legalsó jövedebni csoportok között a kutatók legutóbb már tizenhétszeres különbséget számoltak. Szemben a „normális”, lehiggadt piac-gazdaságokkal, ahol ezek a differenciák nem nagyobbak öt-hatszorosnál.
Van tehát a leggazdagabb akárhány ezernek hol és nül bevásárolnia, ha meg akarja örvendeztetni szerelteit az ünnepekre. Aki régen járt utoljára a budapesti Belvárosban, annak van min meglepődnie. Szinte egyik
üzlet sincs ott, ahol megszoktuk: könyvesbolt helyén bank, élelmiszerbolt helyiségében luxus ruhaház nyűt, márkás parfümöt pedig annyit lehet kapni, hogy akár Christian Diorban fii-rödhet az egész felső tízezer.
A tömegek azonban ezüstvasárnapon sem ezeket a boltokat keresték fel. Délelőtt fél tizenegy tájban szinte kiürült a hatos vűla-mos a Blaha Lujza téri megállóban, a leszállók pedig a régi, megszokott áruházak, a Rákóczi úti boltok, bazárok felé özönlöttek. Remélve, hogy itt olyan áron vásárolhatnak, amit még elbír a pénztárcájuk.
Hétköznap azonban nincs telt ház még mostanában sem ezeken a helyeken. Olyannyira, hogy az egyik nagy bolthálózat ezüstvasárnapra tízszázalékos kedvezményt hirdetett, amire korábban nem volt példa,
mert amúgy is dőltek a vevők. Hogy most hová tartatták? A zugpiacokra. Ahol -megszorítások ide, szigorítások oda - manapság is ontják az olcsó (mert adózatlan?) holmit. így aztán nemcsak a máris hírhedt nagy halak viszik át jövedelmeik egy részét a fekete-szürke gazdaságba, hanem - akaratlanul — a bérből élő, „mezei” állampolgárok is, hiszen az árusokkal automatikusan osztoznak a be nem fizetett hasznon. Ez persze nemigen érdekli a vásárlókat, miközben fillérjeiket számolgatják: eddig és csak eddig lehet nyújtózkodni. Legfeljebb otthon ábrándoznak el azon: vajon milyen messze van az az idő, amikor az átlagkeresetből nem csak a létminimumon való megélhetésre és a zugpiaci ajándékvásárlásra futja majd Magyarországon?
Varga Zsuzsa
Deák János (mellette Donald M. Blinken nagykövet) fogadja az első amerikai katonákat
(MTI külföldi képszolgálat - AP)
(Munkatársunktól)
Óriási érdeklődés, több mint húsz tévéstáb s mintegy száz újságíró várakozása előzte meg múlt hét szombaton a taszári repülőtéren a Németországból hazánkba érkező, NATO-katoná-kat szállító Hercules gépek lan-
dolását. A Kapós harcászati repülőezred légikikötőjének betonján Donald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete mellett felsorakoztak a magyar honvédvezérkar tisztjei és a már Somogybán tartózkodó IFOR-előőrs vezetői.
Ünnepi uniformisban várták új fegyverbarátaikat a taszári pilóták is, és akik nem lehettek részesei a rendkívül nagy jelentőségű hadtörténeti eseménynek, azt mondogatták, kár, hogy ötven évet késtek az amerikai fiúk.
(Folytatás az 5. oldalon)
ALAPÍTOTTA: PETIK) SÁNDOR
HÉTFŐ, 1995. december 11. LV1II. Évfolyam. 290. szám
Milyen ma az értelmiség?
7. oldal
A „negyvennyolcas
99
«gy
6. oldal
Zwack a korrupció elleni fellépésről,.
11. oldal
Magyar Nemzet
í;'/ff"/,v '*-f/' ''••	■*>
I Versenytárgyalás, pályázat
1	12. oldal
Az egyház a kommunikációs társadalomban
15. oldal
1