﻿Kié a bőség kosara?
Körkép a karácsonyi piacról a 7. oldalon
I Nyugdíjemelés fj
nemzeti helytállásért
6. oldal
Elnapolt népszavazás
8. oldal
Magyar Nemzet
A miniszter a Skodáját mosta
Beszélgetés Cálszécsy Andrással a 9. oldalon
Vélemények a költségvetésről
12. oldal
¡9,30 Ft
ALAPÍTOTTA: PETIIO SÁNDOR CSÍTÖRTÖK. 1903. deceinher 21. IMII. évfolyam, 299. szám
Eddig tizenhétezer IFOR-katona érkezett meg
Az ENSZ átadta a NATO-nak a békeparancsnokságot
Egy amerikai katona aknakeresővel átvizsgálja tuzlai bázisuk kerítését
(MTI külföldi képszolgálat -AP)
ÚJVIDÉK - A NATO-erők szerdán hivatalosan is megkezdték egyéves boszniai mandátumukat. A szarajevói repülőtéren megejtették a megbízatás ünnepélyes átruházását az ENSZ-ről a NATO-ra. A békéről tehát
szerdától az Unprofor helyett az IFOR gondoskodik, amelynek konkrét feladata a Daytonban kidolgozott és parafáit - majd Párizsban ünnepélyesen megerősített - békemegállapodás érvényesítése. Bertrand Janvier
francia tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek parancsnoka Michael Walker brit tábornoknak, a NATO szárazföldi erői parancsnokának adta át a felhatalmazásokat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Clinton Tuzlában és Taszáron?
Nem elképzelhetetlen, hogy Clinton elnök jövőre Magyarországra látogat. Lapunknak adott exkluzív interjújában Donald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete kifejtette: „Nincs rögzített időpont, és természetesen nekem sincs elképzelésem arról, hogy mikor jönne az elnök, de úgy gondolom, nagyon valószínű, hogy valamikor 1996 elején felkeresi az amerikai erőket valahol Tuzla környékén, s amennyiben így dönt, mi azt reméljük - nem tudjuk, csak reméljük -, hogy eljön Taszárra és Kaposvárra is” — tette hozzá a nagykövet, aki egyebekben úgy vélekedett, hogy az oroszországi választási eredmények inkább felgyorsítják, mint lelassítják a NATO bővítésének folyamatát.
(További részletek all. oldalon)
„Ezeréves elnyomást” emlegettek
Pozsonyban szavazták meg az alapszerződést
POZSONY - Közel hétórás vita után úgy döntött szerdán, a kora esti órákban a szlovák parlament, hogy ngm szavaz a szlovák-magyar alapszerződésről. A javaslatot az elhalasztásra Augustin Marian Huska, a parlament és a legnagyobb kormánykoalíciós politikai erő alelnöke tette.
Az előteijesztett határozat szerint a szlovák parlament annak tudatában, milyen fontos a történelmi kiegyezés és a jószomszédi viszony Magyarországgal, valamint attól a szándéktól vezérelve, hogy a középeurópai államok területi integritása és a határok sérthetetlensé-
ge garantálásával alakítsák ki térségük stabilitását, nem szakítja meg a szlovák-magyar alap-szerződés ratifikációs folyamatát, csupán a szavazást halasztja el. Addig pedig megbízza a parlament külügyi bizottságát, dolgozzon ki az alapszerződéshez egy járulékos dokumentumöt, amely a szlovák kormány 1995. március 19-i jegyzékéből indul ki. Abban a pozsonyi kabinet leszögezte, hogy Szlovákia a kisebbségi jogokat kizárólag az egyéni emberi jogok részeként hajlandó kezelni. Huska alelnök javaslatát a vele lévő 136 képviselőből a kormánykoalíció 80 képviselője támogatta, 47-en szavaztak ellene, köztük a magyar koalíció honatyái is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Miniszterváró
Hamar Iehűtötte a mi— nlszterváró reményeket a Szabad Demokraták Szövetsége, amikor a fodori út folytatását jelölte meg a kulturális tárca új várományosa legfőbb feladatának. A művészeti és tudományos élet jelesei az elmúlt időszakban többször is megfogalmazták: ebben az átmeneti időszakban Eötvös- vagy Klebels-berg-formátumú személyiségre lenne szükség, aki hosszú távon gondolkodik, nem enged a pillanatnyi pénzügyi kényszernek, mert tudja, hogy Magyarország csakis szellemi tőkéjével vívhat ki rangot a világban. Olyan kullúrpolitikusra, aki el tudja fogadtatni elképzeléseit azokkal is, akik más világnézetet vallanak, másként gondolkodnak a jövőről. Mi-
niszterre, aki féltve óvja a felhalmozott értékeket, de nyitott műiden újra is. Aki nem akar forradalmi változásokat, mert tudja, hogy ezen az érzékeny területen nincs helye a gyors döntésekkel járó rombolásnak.
Az új miniszterre vár a kultúrafinanszírozás megreformálása, áttekinthetővé tétele, a közoktatási reform beteljesítése, a felső-oktatás menedzselése, a kultúra és az oktatás területén mutatkozó feszültségek kezelése. Embert, politikust próbáló feladatok, hiszen minden döntés valamiféle érdeket sért, mégpedig olyan csoportoknál, amelyek ellenvéleményüket a jövőben is hatásosan fogalmazzák majd meg. A miniszter elődje kudarcai-
ból okulva nyilván felméri, hogy az értelmiségi támogatottságot csak úgy lehet megőrizni, ha a valós helyzetet ország-világ elé tárja, ha lépéseit nem csak a saját pártjával egyezteti. Ha eltökélten nem pártpolitikusként kezeli a rábízott területeket. Ha tanácsadói körét minél szélesebbre bővíti, komolyan veszi a plurális demokráciát, azt hogy az ellenzék sem a kultúra és oktatás vesztét akarja. Ha közmegegyezésre törekszik a legszélesebb nyilvánosság bevonásával. Csak így érheti el, ami nagy elődjeinek sikerült: senki sem emlékszik már arra, ki volt Eötvös József vagy Klebelsberg Kunó idejében a pénzügyminiszter.
Osztovits Ágnes
Horváth Adám a médiatörvényről
Magyar Bálint bizottsági meghallgatása
Tizennégy igen szavazattal, egy nemmel és egy tartózkodással az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szerdán egyórás meghallgatást követően támogatta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterré történő kinevezését. A bizottság ülésén Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője személyes életútját ismertette, majd kifejtette programját. Elmondta, hogy a kultúra területén is reformra van szükség, számos már meglévő törvényt újra kell gondolni és a közeljövőben meg kell alkotni a filmtörvényt, a közművelődési és a nonprofit törvényt. A kultúrán belül kiemelten foglalkozott az intézményekkel, s azok finanszírozásával.
(Folytatás az 5. oldalon)
✓
Eredménytelenül zárult az ET plenáris ülése
Továbbra sem született ár-bér megállapodás
Nem született meg az árbér megállapodást az Érdekegyeztető Tanács szerdai plenáris ülésén, mert a munkaadói oldal kijelentette: a kormányzat által javasolt formában nem hajlandó aláírni. A kormányzati és a munkavállalói oldalnak nem sikerült a munkaadókat rávennie arra, folytassák tovább a tárgyalást. Mivel az ár-bér megállapodásról csak háromoldalú egyezség köthető, nem is folytatták még az előkészítését sem.
Az ÉT plenáris ülése este fél hétkor megkezdte a jövő évi minimálbér-emeléssel, illetve az országosan ajánlható bér-
emelési átlagokkal kapcsolatos kérdések tárgyalását.
Az 1994 nyara óta megkezdett tárgyalásokon már meghiúsult egy hasonló szándékú társadalmi-gazdasági megállapodás, illetve egy politikai nyilatkozat aláírása, noha e megállapodásoknak rendkívül nagy szerepe volna többek között a társadalmi béke fenntartásában. Tegnap a munkaadói oldal végleges elutasítását azzal indokolta, hogy a kormányzat egyetlen általuk lényegesnek tartott kérést se teljesített. E kérések a személyi jövedelem-adóra, a szolidaritási járulékra, a bérgarancia-járulékra, a betegszabadsággal és a táppénzzel kapcsolatos munkaadói kötelezettségekre vonatkoztak. A
jövő évi minimálbér-emeléssel, illetve az országosan ajánlható béremelési mértékekkel kapcsolatos tárgyaláshoz a munkavállalói oldal 15 ezer forintos minimálbérre jelentett be igényt, a jövő évi béremelési átlagnál pedig 19,5 százalékot jelölt meg. A munkaadók 13 500 forintos minimálbért tartottak elfogadhatónak. A konhányzat kijelentette: a minimálbért tekintve elfogadják a két szociális partner megegyezésével kialakított mértéket.
A továbbiakban a jövő évi minimálbér-emelésről sem jött létre megállapodás. A tárgyalást január 12-én folytatják.
(Az ÉT jövőjéről cikkünk a 12. oldalon)
Szabó György az egészségügyi fórumon
„A népjólét éve lesz 1996”
A következő év a kormánypolitikában a népjólét éve lesz - ígérte Szabó György népjóléti miniszter szerdán Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egészségügyi és szociálpolitikai szakosztálya által rendezett fórumon.
Az egészségügyi témákkal foglalkozó újságírók számára tartott eszmecserén a miniszteren kívül jelen volt Sándor László, az Egészségbiztosítási, illetve Mészáros Tamás, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke is. Szabó György elmondta: a Népjóléti Minisztéri-
umban jövőre személyi és szervezeti változásokat tervez, mert meglátása szerint a tíz éve kialakult struktúra nem felel meg a mai követelményeknek. A következő évben a gyógyszer-támogatásnál várható robbanás, ezért a hazai piacvédelmet kell erősíteni - vélekedett. Szeretnék egy, az egységesítés irányában mutató és leginkább a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat megcélzó szociálpolitikai rendszer alapjait lerakni, mégpedig úgy, hogy átláthatóbb legyen a szociális támogatások rendszere. A közeli hetekben széles körű társadalmi vitára bocsátják a nyugdíjrendszer több koncepcióját, amelyek
összebékíthetetlenek egymással. A kormánynak és a biztosító önkormányzatnak ugyanis nem kell azt a felelősséget vállalni, hogy az ország összes lakosát érintő rendszerrel kapcsolatban egyértelmű döntést hozzon a legszélesebb érdekegyeztetés nélkül. Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke úgy látja: felelős posztokon is olyan illúziókat keltenek, mintha a kötelező társadalombiztosítási rend ellátási normáinak folyamatos csökkentésével párhuzamosan kialakuló kiegészítő és üzleti biztosító rendszer át tudná venni annak funkcióját.
(Folytatás a 4. oldalon)
A bevétel 852 millió dollár
Elkelt a Matáv többségi tulajdona
(Munkatársunktól)
Tegnap a késő esti órákban aláírták a magyar privatizáció eddigi legnagyobb értékű megállapodását. Nyolcszázötvenkét millió dollárért, azaz közel 117 milliárd forintért értékesítette az ÁPV Rt. a Matáv 37 százalékos tulajdonrészét, így a Deutsche Telecom-ot és a chicagói Ameri-tech-1 tömörítő MagyatCom nevű konzorcium immár 67 százalékban tulajdonosa a távközlési cégnek. A részvényeket néhány éven belül bevezetik a tőzsdére. A dolgozóknak, illetve esetleges önkormányzati részvényátadásra 2,68 százalékot különítenek el.. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvényben előírt 25 százalék plusz egy szavazatnyi állami tulajdonhányadon felüli teljes részvénymennyiségét értékesíti. A MagyarCom konzorcium már 1993. decemberében 30 százalékos tulajdonrészt szerzett a Matávban. A huszonöt évre elnyert országos koncesszió alapján a Matáv 2001-ig kizárólagos szolgáltató a belföldi és a nemzetközi távhívásban, valamint a helyi távbeszélő szolgáltatásban, az' ország 54 körzetéből 36-ban, további három körzetben pedig vegyes vállalatként működik.
(Folytatás a 13. oldalon)
Fenyő a Parlamentnél
A Pilisi Parkerdő Gazdaság 15 méteres fenyőóriását állították fel szerdán az Országház előtt, ahová karácsony másnapján, december 26-án várják a gyermekeket vidám ünnepségre, közös játékra
Weber Lajos felvétele
Emelkedik a tv előfizetési díja
A pénzügyminiszter rendeleté alapján 1996. január elsejétől a Magyar Televízió műsora vételének előfizetési díja készülékenként havi 460forintról 530 forintra nő. A kedvezmények és a díjfizetés rendje nem változik. A Magyar Posta Rt. 1996. januárjában - az 1995 decemberi és az 1996 januári díjként együtt - 990 forintot, februártól kéthavi díjként 1060 forintot jogosult beszedni.
A PM felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a fenti összeg a Magyar Televízió 1-es és 2-es műsora vételének díja. Nem tartalmazza azonban az egyes televíziókészülék helyi műsorvételi lehetőségével kapcsolatos műszaki feltételek megteremtésének, üzemeltetésének, a műholdas és kábeltelevíziós műsorok vételének ellenértékét, amelyről az érdekelt felek külön szerződésben állapodnak meg.
A Szikra nyomdában készül majd
A Postabanké a Magyar Nemzet
(Munkatársunktól)
Értesüléseink szerint lapunk, a Magyar Nemzet alapítói és kiadói joga, amelyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. döntése alapján a Szikra Lapnyomda Rt. nyert el, átkerül a Postabank Rt. média-portfóli-ójába. A Postabank - mint ismert, az Állami Nyomdával közösen - a Szikra Lapnyomda 51 százalékos tulajdonosa. Információink szerint a nyomda egy korábbi koncepciónak megfelelően - amely szerint fejleszteni kívánta a kiadói tevékenységét - nyújtotta be szándéknyilatkozatát az ÁPV Rt.-hez a Magyar Nemzet megvételére.
A többségi tulajdonosok azonban megváltoztatták ezt az elképzelést:	úgy döntöttek,
hogy megszüntetik a Szikra Lapnyomda kiadói tevékenységét, és az teljes egészében átkerül a Postabank sajtóportfóli-ójába. Ennek lesz része a Magyar Nemzet is. A Szikra Lapnyomda nem kiadója, hanem előállítója lesz lapunknak, ez várhatóan formátumváltoztatással is jár, amelynek időpontja még bizonytalan.