
XAz ügynöktörvény
nem koalíciós
szakítópróba
Vastagh Pál a perek
időtartamáról
$ & Y Ífe
& T A o   ^
A z  an ialli  üzenet Orbán Viktor cikke a 15. oldalon
7.  oldal Magyar Nemzet Nem kamatozhat
Az első magyar
Oscar-díj története
a műszaki tudás
18. oldal
10. oldal
6 . oldal
Ára:  25  Fi  Ón és...  melléklettel
ALAPÍTOTTA:  PETIK)  SÁNDOR
SZÓMBA!,  1996.  február  17.  L1X.  évfolyam, 41.  szám
A  M agyar Nemzet útja
S okáig  hallgattunk  önmagunkról.  Mi­
közben  a  politikai  közélet  neves  sze­
replői, publicisták, az elektronikus és
nyomtatott sajtó információvadászai és hír­
elemzői az utóbbi két esztendőben folyama­
tosan foglalkoztak a Magyar Nemzettel — so­
kan  őszinte  aggodalommal,  de  néhányan  a
lapot  minduntalan  elparentálták,  álságos
részvétvirágokat helyezve  a jobb  sorsra ér­
demes újság nem létező sírhalmára.  Mi hall­
gattunk  türelmesen,  legfeljebb  magunkban
mormoltuk Cicero „quo usque tandem”-jét,
hogy  meddig  élnek  még  vissza  türelmünk­
kel.  A  legutóbbi  tulajdonosváltásnál  pedig
többen  „leírták”  lapunkat,  amely  „elve­
szett”  a  nemzeti,  modern  konzervatív  és
polgári gondolat számára.
A lap LIX.  évfolyamába lépett idén, azt
megelőzően  tíz  tulajdonos jegyezte az  újsá­
got, amely a változások ellenére még a sötét
elnyomás éveiben is igyekezett megőrizni az
eredeti  szellemiséget  és  eszmei  arculatot.
Ezt teszi most és a jövőben is. A régi, új  tu­
lajdonos, a Postabank ebben felelősségét át­
érezve támogat bennünket. A mai napon új­
jáalakult  és  kibővült,  nemzeti  elkötelezett­
ségű  szerkesztőbizottság  jelentősen  segíti
majd céljaink megvalósítását.
A  Magyar  Nemzet  alapításakor,  1938.
augusztus  25-én,  a  Magyar  társadalomhoz
című vezércikkében Pethő Sándor összefog­
lalta  azokat  a  társadalmi-pobtikai  célokat
és elveket, amelyek az újságírói, szerkesztői
munkát  alapvetően  meghatározzák.  Tekin­
tetbe kell venni, hogy a manifesztum megfo­
galmazása  olyan  időpontban  történt,  ami­
kor  az  Anschluss  után  és  München  előtt  a
hitleri  Németország  fenyegető  expanziója
rendkívül  megnövekedett  a  közép-kelet-
európai térségben.
A  nemzetközi  helyzet  alakulása  több
mint fél évszázad során természetesen alap­
vetően meghatározta a lap munkáját, hiszen
a nemzeti érdekek képviselete időnkint élet­
veszéllyel és fej veszessél járt. Mégis az egy­
mást  követő  szerkesztőségi  gárdák példájá­
ból  azt  tanultuk,  hogy  harag és  elfogultság
nélkül mindenkor bátran álljunk ki az álta­
lunk  helyesnek,  követendőnek  tartott elvek
mellett.  így tette ezt a lap 1938-ban, amikor
határozottan  fellépett  Itnrédy Béla  totalitá­
rius,  alkotmánysértő törekvéseivel szemben
és  később  is,  a  náci  nyomás  ellenére élesen
Hitélte  a  zsidótörvényeket.  De  támogatta
Teleki Pált, amikor nem engedte átvonulni a
német  csapatokat  Magyarország  területén.
A lap a legélesebb küzdelmet folytatta a ha­
zai  szélsőjobb  és  a  nyilas  csőcselék  ország­
vesztő  uszításával szemben, mélységesen el­
ítélte 1941-ben Bárdossy hadüzenetét, de tá­
mogatta  Kállay  Miklóst,  amikor  1943-ban
felvette a kapcsolatokat az angolszász hatal­
makkal.  A  lapot  1944.  március  22-én,  né­
hány nappal  a  német  megszállás után  betil­
tották, a szerkesztőség tagjai közül többeket
koncentrációs  táborba  hurcoltak.  A  lap
több  mint egy évig nem jelent meg.  Folytat­
hatnánk a sort  1945-től egészen a rendszer-
változásig,  így említhetnénk Nagy Imre első
kormányának  támogatását  Rákosival szem­
ben,  majd  1956-ban a  Petőfi  kör népszerű­
sítését.  1956.  október  23-tól  a  lap  a  forra­
dalom  és  népfelkelés  vezető  orgánuma,  a
Nagy  Imre-kormány  félhivatalos  lapja  lett.
November  4-től  1957  szeptemberéig  a  lap
megint  nem  jelent  meg  tizenegy  hónapon
keresztül.
Az  újramegjelenéstől  kezdve  a  lapnak
ismét  voltak  kiemelkedő  korszakai.  Jelzés-
értékű  volt  Illyés  Gyula  visszatérése  a
Magyar  Nemzethez  —  ő  már  1938-ban  az
állandó  szerzők  közé  tartozott.  Nálunk je­
lentek  meg  nemzetközi  feltűnést  is  keltő
s  a  határon  túli  magyarság  sorskérdéseit
tárgyaló  írásai.  A  lapot  1987-től  egyértel­
műen  az  ellenzék  szócsövének  tekintették.
Mi  tudósítottunk  egyedül  Lakitelekről  és
folyamatosan tájékoztattuk a közvéleményt
az ellenzéki  kerekasztal  munkájáról,  állás-
foglalásairól.M anifesztumunkban  a  többi  között ez
olvasható: „A Magyar Nemzet har­
col  közéletünk  erkölcsi  és  szellemi
felfrissítéséért,  a  nemzeti  társadalom  belső
megigazulásáért, a magyar nép szociális fel­
szabadításáért ’s nemzetünk történelmi gon­
dolatának védelméért.
Véleményünk  és  szellemünk  kifejtésé­
nek  e  lap  hasábjain  nincs  más  korlátja,
mint  tulajdon  lelkiismeretünk,  tehetségünk
és  meggyőződésünk.  A  magyar társadalom­
nak  most  a  független  lelkiismeret  bátor  és
bátorító hangjára van szüksége.
Követeljük, hogy legyen reform a jogál­
lamban,  rend  a  szabadságban,  jogfolyto­
nosság az alkotmányban, emberség a fegye­
lemben,  méltóság  a  nemzeti  öntudatban  s
egység  a  társadalmi  erővonalak  viszonyá­
ban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ba­
rátaik előtt is az erős egyéniségű népnek van
súlya és tekintélye.”
Szerkesztőségünk  1990-ban  ismét  hitet
tett a manifesztum elvei mellett, és újabb ál­
lásfoglalásában a többi között hangsúlyozta:
„A Magyar Nemzet a kialakuló új  euró­
pai helyzetben hazánk teljes és valódi nem­
zeti függetlenségét támogatja, e célok valóra
váltásában  is  országunk  mindenkori  geo­
politikai  adottságainak  figyelembevételét
ajánlja.  Küzd a Duna-völgyi népek  szoros,
intézményesített  együttműködéséért.  A  ki­
lencvenes  évtized  Magyarországának  foly­
tatnia  és  befejeznie  kell  a  polgárosodás
többször  megszakított  folyamatát,  szorgal­
mazza  a  centralizált  gazdaságszerkezet  át­
alakítását,  a magántulajdon  megfelelő  ará­
nyú  részesedését,  a jól  működő  piacgazda­
ság megteremtését.  A Magyar Nemzet külö­
nös  jelentőséget  tulajdonít  a  nemzettudat
megtisztításának  minden  torzulástól,  a
mind  elmélyültebb  nemzeti  önismeretnek.
Lapunk elutasít minden szélsőséget, szerve­
ződjenek  azok  akár faji,  akár  nemzeti  ala­
pon.  Az  új  magyar  polgári  demokráciában
helyet  kell  kapnia történelmünk  igazi  érté­
keinek, a nemzeti, a liberális, a haladó érté­
keknek.”
Súlyos  aggodalmak  szorításában  élünk.
Hazánk  jelen  helyzetében  nem  tartjuk  ki­
elégítőnek  és jövőt  formálónak  sem  a  kor­
mány,  sem  az  ellenzék  politikáját.  A  hosz-
szan elhúzódó, immár több mint egy évtize­
des válság a végsőkig kimerítette népünket.
Erőtartalékunk  utolsó  maradványait  éljük
fel,  miközben  a  pénzügyi  igazgatás  kifogy­
hatatlan  az  új  terhek,  adók és  megszorítá­
sok  kiagyalásában.  A politikai pártok nem
kereszt-,  hanem  hosszmetszetben  hasadtak
széjjel,  amiből  az  következik,  hogy  még
mindig nincsenek a politika szereplői a ma­
guknak megfelelő körben.  Ki tudja, milyen
érdek, szimat vagy hangulat hatására.
Közben lezüllött a kultúra, az oktatás,
az összeomlás szélére került a társa­
dalombiztosítás,  s  a  lakosság  több­
sége megállíthatatlanul a szegénység szintjé­
re  süllyed.  Lehet,  a  makrogazdaság  fo­
lyamatai  már  a javulás jeleit  mutatják,  de
mindeközben romlik az életszínvonal, a bel­
ső biztonság, a környezet állapota, a társa­
dalomban  eluralkodott  a  korrupció,  és  sű­
rűsödnek a feszültségek.
A  nyomtatott-és  elektronikus  sajtóban
különösen  kuszáit,  ellentmondásos  helyzet
alakult  ki.  A piac  törvényei egyre szelektí­
vebb  módon  befolyásolták  a  sajtó  anyagi
alapjait.  Pedig  II.  János  Pál  pápa  nem­
régen  határozottan  figyelmeztetett  a  veszé­
lyekre. Ezt mondotta: „A tömegtájékoztatás
olyan  meghatározó  szerepet  játszik  a  tár­
sadalom  életében,  hogy  nem  lehet  csak  a
piac játékainak kitenni, hanem megfelelően
védeni kell.”
A  független  és  erős  politikai  öntudattal
bíró rétegek, amelyekre mindig szilárdan le­
hetett építeni az ország felemelkedéséhez ve­
zető közös munkát, most legyengülve, szelle­
mileg és fizikailag megtépázva, nemzeti érzé­
seikben  megalázva  a  közélet  perifériájára
sodródtak,  alkotó  energiáik  felhasználatla­
nul  mennek  veszendőbe.  Pedig  éppen  jel-
lemerejük nagyobb szilárdsága és megbízha­
tósága,  valamint  nemzeti  érzésviláguk  na­
gyobb tömörsége miatt sokkal hitelesebb tá­
maszai  lennének  minden  átgondolt,  távla­
tokkal  rendelkező  országvezető  elképzelés­
nek, mint a jelenleg nyüzsgő kaméleonok és
szerencselovagok hada.
Az  alapító  gondolatnak  megfelelően  a
„Magyar Nemzet küzd, hogy Magyarország
magyar  ország  maradjon”.  A  lap  csaknem
hat  évtizedes  létével  bizonyította,  hogy  ezt
nem jelszónak tekintette, hanem magasztos
célnak, amelyért folytatott küzdelmét hiva­
tásának, létértelmének tartja.
A  honszerzés  ezerszázadik  és  az  ötven­
hatos forradalom és szabadságharc negyve­
nedik évfordulóján ismét hitet teszünk nem­
zeti  elkötelezettségünk  mellett,  a  modern
konzervatív,  a  történelmi  szabadelvű  és
polgári  eszmék  és  értékek  szolgálatában.
Munkánkban  a  mai  naptól  új,  kibővített
szerkesztőbizottság segíti a lapot. Köztiszte­
letben  álló  személyiségük  egyben  további
biztosítékot  is  jelent  a  lap  politikai  arcu­
latának,  szellemiségének  megőrzésében  és
megerősítésében.
Pethő Tibor
Kwasniewski lengyel államfő Magyarországon
Együttműködés 
az európai integrációért
Elnöki kézfogás a tárgyalások után
MTI-fotó -  Kovács Attila
(Munkatársunktól)
K elet-K özép-Európában 
elsőként  Magyarországra  látó- 
gatott él kinevezését követően  megbeszélést  folytatott  Göncz 
Aleksander  Kwasniewski  len-  Árpád  köztársasági  elnökkel,
gyei államfő, aki kétnapos nem 
valam int  Horn  Gyula  kor­
hivatalos  látogatásán  pénteken  mányfővel. 
(Folytatás a 3. oldalon)
A csatlakozás
nem csak
az EU-n múlik
Sir León Brittan
Budapesten
(Munkatársunktól)
Nem  csupán  az  Európai
Unión, Magyarországon is
múlik, hogy mikor fejeződ­
nek be a csatlakozási tár­
gyalások, amelyek kezde­
te 1997 végére vagy  1998
elejére várható -  hangsú­
lyozta  lapunknak  nyilat­
kozva Sir León Brittan.
Az  Európai  Bizottság  nagy 
tekintélyű  alelnöke  pénteken 
Budapesten  Horn  Gyula  mi­
niszterelnökkel,  Bokros  Lajos 
pénzügy-, Lotz Károly közleke­
dési,  hírközlési  és  vízügyi  mi­
niszterrel, továbbá Somogyi Fe­
renc  külügyi  államtitkárral  tár­
gyalt s az Országgyűlés integrá­
ciós  és  külügyi  bizottságának 
képviselőivel  találkozott.  Sza­
vaiból az derült ki, nincs kétsé­
ge  afelől,  hogy  Magyarország 
tagja  lesz  az  uniónak.  Mint 
mondta,  két  okból  látogatott 
most  Budapestre.  Részint  a 
brüsszeli bizottság alelnökeként 
rendkívül érdekelte, miként ha­
lad előre a magyar csatlakozási 
folyamat,  másrészt  az  EU  ke­
reskedelmi ügyekért felelős biz­
tosaként  is  feladata,  hogy  fi­
gyeljen Magyarországra.
(Folytatás a 3. oldalon)
Illúzió a központi
bértáblázat
-  véli az egészségbiztosítási
önkormányzat elnöke
Remélem, hogy a kormány 
előbb-utóbb saját körében ren­
det  rak,  hogy  ne  mondhasson 
mást kedden a pénzügyminisz­
ter, mint amit hétfőn mondott a 
m iniszterelnök;  úgy  tűnik, 
időnként  a  pénzügyminiszter 
provokálja a miniszterelnököt -
mondta pénteken Békéscsabán, 
a  területi  egészségbiztosítási 
testület  megalakulását  követő 
városházi  sajtótájékoztatón 
Sándor László, az MSZOSZ és 
az országos egészségbiztosítási 
önkormányzat elnöke.
(Folytatás a 6. oldalon)
Vita a privatizációs bevételről
Suchman Tamás nem
enged a 25 milliárdból
(Munkatársunktól)
Az  ÁPV  Rt.-ben  csütörtö­
kön  lezajlott Bokros-Suchman
vitáról  a  privatizációs  minisz­
ter tegnap egy kaposvári sajtó- 
tájékoztató  után  lapunknak el­
mondta:  a kormánydöntés sze­
rint  a  múlt  évi  privatizációs 
többletbevételt elsődlegesen az
adósságszolgálatra, az ezen túli 
megtakarítást  pedig  -   amely 
35—40 milliárd forintot jelente­
ne  -   a  gazdaság  növekedését
szolgáló célokra kell fordítani. 
Hozzátette:  a 35-40 milliárdos 
, megtakarítási  összeget  a  kor­
mányülés prognosztizálta.
(Folytatás a 10. oldalon)
Ü tköző-visszhang
Üdvözlendő
a konszenzus
keresése
Fővárosi egészségügyi fórum
Helyben döntenek a kórházakról
A  határon  túli  magyarság 
képviselői  mondták el  lapunk­
nak véleményüket arról, amiről 
az  Ütköző című  tévéműsorban 
Eörsi Mátyás, az Országgyűlés 
külügyi  bizottságának  elnöke 
és Németh Zsolt,  a Fidesz kül­
politikai  szakértője  szócsatá­
zott csütörtökön:  legyen-e par­
lamenti  vita  a  határon  túl  élő 
magyarság helyzetéről.
Markó  Béla,  az  RMDSZ 
szövetségi  elnöke  a  Magyar
Nemzetnek  úgy  nyilatkozott, 
hogy a romániai magyarság ér­
dekvédelmi  szervezete  amúgy 
üdvözli -  mindig is elvárta -  a 
magyar politikai erők konszen­
zuskeresését. Az RMDSZ meg­
látása szerint e kérdésben közös 
politikai  fellépés  szükséges, 
még a  látszatát is elkerülve an­
nak,  hogy  a  határon  túli  ma­
gyarság  kérdése netán  a politi­
kai  belharcok  eszközévé  válik. 
Markó  Béla  ugyanakkor  hang­
súlyozta: annak eldöntése, hogy 
a  konszenzus  keresése  milyen 
módszerekkel  és  eszközökkel 
történjék, temészetesen, kizáró­
lag  a  magyarországi  politikai 
erők ügye, a köztük lévő nézet- 
különbségek  és  a  közösségi 
hasznosságtudat függvényében..
(Folytatás a 3. oldalon)
I
Léphaft Pál rajza
Meglehetősen  rövid  idő, 
alig  három  hét  áll  a  budapesti 
kórházvezetők  rendelkezésére, 
hogy eldöntsék:  melyik  osztá­
lyon  hány  ágyat  tudnak  meg­
szüntetni.  A  Fővárosi  Önkor­
mányzat  vezetése  ugyanis  leg­
később március  10-ig kért nyi­
latkozatot  az  intézményveze­
tőktől a leépítési „hajlandóság­
ról” -  hangzott el azon a szak­
mai fórumon, amelyet az újabb 
kapacitáscsökkentés  előkészí­
tésére  hívtak  össze  pénteken  a 
fővárosban.  Az MTI tudósítása 
szerint  budapesti  és  Pest  me­
gyei  egészségügyi  intézmény- 
vezetők, a szakmai érdekképvi-
seletek,  valamint  a  szaktárca 
és  az  egészségbiztosító  képvi­
selőinek  részvételével  megtar­
tott  fórumon  Szabó  György 
népjóléti  miniszter  megerősí­
tette: az idén újabb tízezerrel kí­
vánják csökkenteni az  úgyneve­
zett aktív kórházi ágyak számát.
(Folytatás a 6. oldalon)

