
Hazugságok hálójában 7 . oldal
< 2 £ yM asai Nemzet
Ara:  S9  Fi  RTV-ii.íísor inrllókliilrl
ALAPÍTOTTA:  PETIK) SÁNDOR 
SZERDA,  1996. aiimi*ztu*  I  I, LLX. évfolyam,  190. szám
Az 11 OR akciót indíthat Karadzsics és Mladics elfogására
Christopher ma Géniben 
balkáni vezetőkkel tárgyal
Ú JV ID ÉK  -  A NATO kis hí­
ján  ismét  légicsapásokat  mért  a 
boszniai  szerbekre,  miután  azok 
a hét végén nem engedélyezték a 
Han  Pijesak melletti  fegyverrak­
tár  ellenőrzését,  megszegve  ez­
zel  a  daytoni  megállapodás  ren­
delkezéseit.  Az  IFOR  eltökélt­
nek  látszott,  hogy  feladatát  ko­
molyan  véve  érvényt  szerez  a 
megállapodásnak.  Michael Wal-
katonai 
ker tábornok, az IFOR szárazföl­
di  erőinek  parancsnoka  katego­
rikus  volt:  „Azért  vagyunk  itt, 
hogy  szavatoljuk  a  daytoni  ok­
mány 
függelékének 
megvalósítását.  Ha ez megköve­
teli  erőszak  alkalmazását,  akkor 
erre 
is  készek  vagyunk”.  Az 
IFOR  fokozott  harckészültsége 
és  a  biztonsági  hadművelet  el­
rendelése  is  bizonyítja,  hogy  a
NATO-parancsnokság  nem  tré­
fál.  Az  IFOR  fellépése  azonban 
arra is utal, hogy ha szükség mu­
tatkozik, az IFOR akciót indíthat
Karadzsics és Mladics elfogásá­
ra.  A  boszniai  szerb  katonai  ve­
zető ugyanis éppen Han Pijesak- 
ban 
leginkább,  s 
lám, most már ez sem tiltott terü­
let a NATO számára.
tartózkodik 
(Folytatás a 3. oldalon)
A csatlakozás és a hazai foglalkoztatáspolitika
Európai munkajogi normák
(M unkatársunktól)
A  hazai munkajogi szabályo­
zás  számos  vonatkozásban  meg­
felel az Európai Unió követelmé­
nyeinek  -   mondta  Kiss  Péter
ről.  A feladat jó alkalmat adott a 
hazai  munkaügyi  szakemberek 
számára annak áttekintésére:  hol 
tartunk a szabályozásban az unió 
országaihoz  képest.  Amint  fo­
ka  törvénykönyve  például  több 
ponton  teljesen  megfelel  az  EU 
munkajogi  normáinak.  A  ma­
gyar  törvényalkotásnak  azonban 
vannak  még  jogharmonizációs
amelyen 
munkaügyi  miniszter  keddi  saj­
tótájékoztatóján, 
az 
unió munkaügyi kérdéseire adott 
válaszokat ismertette.  Elmondta: 
a  kérdőív  mintegy  120  kérdést
tartalmazott  a  munkajogi  szabá­
lyozásról,  a  szakképzésről,  a 
munkaerő-piaci 
a 
munkabiztonságról,  valamint  az 
érdekegyeztetésről  és  a  munka­
ügyi  kapcsolatok  más  területei-
helyzetről, 
galmazott:  sehol  sem  volt  „lyuk
az  életrajzon",  tehát  nem  akadt 
olyan  terület,  amelyen  a  szabá­
lyozás  hiányzott  volna.  Ennek 
háttere, hogy a rendszerváltozást 
követő  első  években  a  munka- 
nélküliség  robbanásszerűen  tört 
rá  az  országra,  és  a  merőben  új
helyzet  kikényszerítette  a  szabá­
lyozást,  amely  már  eleve  Euró-
pa-konformnak  készült.  A  mun-
Léphaft Pál rajza
feladatai, például a létszámleépí­
tések szabályozásában.
Megtudtuk  azt  is:  az európai 
csatlakozást  nemcsak  kormány­
zati  szinten  készítik  elő,  hanem 
a kormányzati, a munkaadói és a 
munkavállalói  érdekképvisele­
tek  közötti  háromoldalú  egyez­
tetésnek  is  megvannak  az  uniós 
szabályai.
(Folytatás az 5.  oldalon)
S e g é ly   és  spórolás
A biztosítottakat meg kell védeni az önkormányzatoktól?
A testület marad, a jogkör szűkül
(Munkatársunktól)
A  kormány  holnapi  ülésén 
több fontos egészségügyi kérdés­
ről  folytat politikai  konzultációt, 
egyebek között csütörtökön hatá­
roznak  arról,  megmarad-e  mai 
formájában az Egészségbiztosítá­
si Önkormányzat, lesznek-e jövő­
re  országos  társadalombiztosítási 
választások, egészségügyi adóból 
vagy  járulékból  finanszírozzák-e 
a  biztosítottak 
jövő  évtől  az 
egészségügy  működését.  Mind­
ennek  részleteiről  Kökény  Mi­
hály,  a  Népjóléti  Minisztérium 
politikai  államtitkára  és  Simsa
Péter, az Egészségbiztosítási Ön-
kormányzat  alelnöke  tájékoztatta 
lapunkat.
Az  államtitkár  elmondta:  a
kormány fenn  szeretné  tartani  az
egészségügy közfinanszírozását. A
stabilizáció első üteme utáni más­
fél-két évben át kívánják alakítani 
a közfinanszírozás mai rendszerét. 
Itt  két  megoldás  képzelhető  el:  a
jelenlegi forma megőrzése,  illetve
a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat
létrehozatala, amely az állami, el­
különített  alapot  kezelné.  Ebben 
az  esetben  egészségügyi  adó  he­
lyettesítené a járulék egy részét. A 
Magyar Nemzet értesülése szerint 
valószínűleg köztes megoldás szü­
letik  majd,  amely 
lehetőséget 
nyújt arra is, hogy az Egészségbiz­
tosítási  Önkormányzat -   ugyan  a 
mainál  szűkebb jogkörrel -  fenn­
maradjon.
Kökény  Mihály  hangsúlyoz­
ta, egy esetleges elkülönített álla­
mi  pénzalap  mellett  is  működne 
olyan testület, amely konzultatív, 
illetve ellenőrzési feladatokat lát­
na  el.  Ha  a  jelenlegihez  közeli 
rendszert  fogadnának  el,  akkor 
fennmaradna  az  önkormányzat, 
de  az  általános  egyetértési  jog
helyett csak konkrét esetekben él­
hetnének ezzel a jogosítvánnyal.
(Folytatás a 3. oldalon)
i
Nikolits szerint összevonták az akciószázadot
Egy éve háborús helyzet
volt Baranyában
(Munkatársunktól)
A titkosszolgálatokat felügyelő 
tárca  nélküli  miniszter  érdeklődé­
sünkre megerősítette azt a sajtóhírt, 
amely  szerint  1995  augusztusában 
háborús  helyzet alakult ki  a délvi­
déken.  Ugyanakkor  a  félreértések 
elkerülése  végett  Nikolits  István 
aláhúzta:  Magyarországot  nem
érintette közvetlenül a feszült hely­
zet.  A  miniszter  kérdésünkre  el­
mondta, hogy Kaltenbach Jenő ki­
sebbségi  parlamenti  ombudsman 
közelmúltbeli  vizsgálatával  kap­
csolatban emlékezett meg a tavalyi 
Baranya-háromszögbeli 
esemé­
nyekről  egy  napilapnak  adott  teg­
napi  interjújában.  Mint  emlékeze­
tes,  a  titkosszolgálatok  1992  óta 
megfigyelték a magyarországi Ba­
ranya  megyében  élő  nemzeti  ki­
sebbségeket. Utólagos hivatalos in­
doklás  szerint  éppenséggel  saját
biztonságuk  érdekében  volt  erre
szükség. Az ügy kivizsgálását nem­
régiben 
több  kisebbségi  önkor­
mányzati vezető is kezdeményezte 
Kaltenbach Jenőnél, aki megállapí­
totta:  nem  történt törvénysértés az 
évekig  tartó  nyílt  adatgyűjtés  kö­
vetkeztében,  azonban  a megfigye­
lés  kipattant  ténye félelmet  keltett
az érintettek körében.
(Folytatás a 4. oldalon)
Felszámolják a Művelt Népet
Tüntetnek a könyvesek
(Munkatársunktól)
Szeptember 6-ára demonstrá­
ciót  szerveznek  az Állami Priva­
tizációs és Vagyonkezelő Rt. előtt
a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­
lalat  hitelezői:  66  könyvkiadó 
képviselői.  A  hitelezők  szerint 
kezességi felelősség címén össze­
sen  egymilliárd forintnyi  követe­
lésük  halmozódott  fel  az  ÁPV 
Rt.-nél,  amit  vitat a privatizációs 
szervezet.  Nem  arról  van  szó.
hogy az ÁPV Rt.  egyáltalán nem 
akar  fizetni,  csak  nem  ennyit  és 
nem akkor, amikor a hitelezők jo­
gosnak vélik.
Az  ÁPV  Rt.  úgy  értelmezi  a 
privatizációs törvényt, hogy csak 
a felszámolás zárómérlegének el­
készülte után kell eleget tennie az 
eredeti, 208 millió forintos kezes­
ségvállalásának, és ehhez ragasz­
kodik.
(Folytatás az 5. oldalon)
Számvetés félidőben
Meddig tart
a millecentenárinm?
igazi, 
(Munkatársunktól)
Szinte  Dunát  lehet  rekeszteni 
már  a  többnyire  szerény  külsősé­
gek  és  csekély  hírverés  közepette 
megtartott,  millecentenáriuminak 
kikiáltott  rendezvények  sokaságá­
val, 
látványos  „felhajtás­
nak”, tömegeket megmozgató nép­
ünnepélynek -  a „két és fél tenor” 
budapesti  fellépésén  túlmenően  -  
azonban  semmi  jele.  Még  a  leg­
központibb  rendezvénynek  szánt 
fővárosi  vízi  színpad  terve  is  el­
úszott  a  pénztelenségnek  köszön­
hetően,  politikai  kényszerűségből 
halasztódik  a  vereckei  emlékmű 
valóra válása, nem kerül sor a pápa 
és a pátriárka „csúcstalálkozójára” 
Pannonhalmán. Ugyanakkor gom­
ba mód szaporodnak a honfoglaló 
(magán)rendezvények.  Már-már 
úgy tűnik, púp az ország  hátán  az 
1100.  évforduló,  s jobb lenne mi­
nél  előbb  letudni  az  erről  való 
megemlékezést,  aztán  ismét  száz 
évre  a  felejtés  jótékony  leplével 
borítani a honfoglalás emlékét.
Miután közeledik a millecen- 
tenárium  emléknapjává nyilvání­
tott ünnep, augusztus  19-e, szám­
vetést,  mérlegelést  kértünk  a  46 
esztendős  Deme  Péter miniszteri 
biztostól,  a  Honfoglalás  1100. 
Évfordulója  Emlékbizottság  tit­
kárságának vezetőjétől.
(Folytatás a 4. oldalon)
Magyar Szentek temploma
időtartamú 
A  munkanélküli-segély  a
Munkaügyi  Minisztériumban
kidolgozott  tervek szerint  ha­
marosan  újból  változik.  Ha
kevésbé ,Jíraian” akarunk fo­
galmazni: csökken.  Mostanáig
a  segély  egy  évig  járt  mind­
azoknak,  akik  állásuk  elvesz­
tését  megelőzően 
legalább
négy éven át fizették a járulé­
kot (ha  rövidebb  ideig,  az  ki­
sebb 
ellátásra
adott  jogot).  Negyed  évig  a
korábbi  átlagkereset  75,  há­
romnegyed  esztendeig  pedig
annuk 6 0  százalékára lehetett
számítani.  Most  egységesítést
terveznek:  az  egy  év  egész
időtartama  alatt  65  százalék
jár  majd.  Feltéve  persze,
hogy _ az  előterjesztést  előbb
az  Érdekegyeztető  Tanács
szakbizottságai, majd  plenáris
ülése,  ezt  követően  pedig  a
parlament  is jóváhagyja.
Az  egységesítés  —  mond-*
a 
hatnánk — korszerűsítést, egy­
szerűbb  nyilvántartást  jelent.
De a valódi mozgatórugó nyil­
vánvalóan 
takarékosság
szándéka.  Ha  végignézünk  a
foglalkoztatási  törvény  eddigi
módosításául,  kitűnik,  hogy
ez  nem  először  fordul  elő
1991,  a jogszabály  elfogadá­
sa  óta.  Akkor  két  évben  ál­
lapították  meg  a  segélyezés
időtartamát,  aztán  -   még  az
év  végén  —  másfél  évre  csök­
kentették.  Ez  az  idő  mérsék­
lődött egy esztendőre a követ­
kező,  1993-as módosításkor.
A mostani tervezet szerűit
a  kiutalható  legalacsonyabb
összeg az öregségi nyugdíj mi­
nimuma,  a  legmagasabb  pe­
dig ennek kétszerese lehetne,
ami 
takarékossági
szempontokat sejtet.
szintén 
A  jóléti  rendszerek  re­
formja,  nünt  tudjuk,  általá­
ban  az  ellátások  lefaragását
jelenti. Ami a legtöbb esetben
kikerülhetetlen, 
lévén  hogy
az  utóbbi  években  a  magunk
bőrén  voltmik  kénytelenek
megtapasztalni, mit is jelent a
.  valóságban  a  mondás,  amely
szerint  szegény  ember  vízzel
főz.  Voltaképpen  azonban  a
munkanélkülieket  nem  ilyes­
fajta „reformokkal” lehel iga­
zán  visszavezetni  a  munka­
erőpiacra,  hanem  olyan  át­
képzésekkel,  amelyek  ered­
ményeként nemcsak bizonyít­
ványhoz,  hanem  álláshoz  le­
het jutni. Ha kevesebb a mun­
kanélküli,  az  az  államnak  is
jó:  kevesebb segélyt, szociális
támogatást  kell  kifizetni.  Aki
dolgozik, az adózik, és befize­
téseivel a nyugdíj- és egyéb já­
rulékalapokat is „hizlalja”.
A  nemzetgazdaság  számá­
ra  pedig  ez  lenne  az  igazi  ta­
karékosság.
Varga Zsuzsa

