
<*>
1 ?
1If
IIsíi
U.
1 i
Cl■
I
t   8 
3  8
*11 di
§glilí
5 fii.
Ifjj
8  8 ^ 1
8  fi  S
a
s   — r a
ÍP?
*  S  Ü*  i ' i
s 11**5'
P
Titkosszolgálatok romló pozícióban  4. »i<iai
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA:  PETHO SÁNDOR  CSÜTÖRTÖK,  1996. nu^iiszlus 22. LIX. évfolyam,  I9i>. szám
Ara:  29  hl
Lebegj szerint az ultimátum igen rossz tréfa volt
Tűzszünet Csecsenföldön
Román-magyar egyeztetés Budapesten
A Fidesz és az MDF sürgeti
a páriáméul összehívását
/
:L-V-S|
S
f i
f i im
a
HÍRÖSSZEFOGLALÓ
Miközben  szerdán  Budapes­
ten  kétnapos  magyar-román 
szakértői egyeztetés kezdődött a 
tervezett  alapszerződés,  illetve 
az  ahhoz  csatolt  melléklet  szö­
vegéről,  a Fidesz -  Magyar Pol­
gári  Párt  támogatásáról  biztosí­
totta a határon  túli  magyar szer­
vezeteknek azt a kezdeményezé­
sét, hogy az alapszerződés miatt 
soron  kívül  és  azonnal  üljön 
össze  a  magyar-magyar  csúcs. 
A  Fidesz  és  az  MDF  szorgal­
mazta  azt  is,  hogy  a  témával 
kapcsolatban  hívják  össze  az 
Országgyűlés  rendkívüli  ülését. 
Közben Bonn és Párizs üdvözöl­
te  a  magyar-román  alapszerző­
dés  ügyében  született  elvi  meg­
állapodást.
Az  elnökség  rendkívüli  ta­
nácskozásán  elfogadott  doku­
mentumban  a Fidesz leszögezte,
hogy a készülő alapszerződésről 
mindenképpen  ki  kell  kérni  az 
RMDSZ  vélem ényét.  Orbán
Viktor pártelnök szerint nem ar­
ról  kell  vitatkozni,  hogy  milyen 
alapú  autonómiára  van  szükség 
Romániában, hanem az a fontos, 
hogy  a biztosított  autonómia te­
gye lehetővé a romániai magyar­
ság  jogainak  érvényesülését.  A 
Fidesz  elfogadhatatlannak  tart­
ja,  hogy  a  készülő  dokumentu­
mokban nem esik szó a kollektív 
jogokról  -   hangsúlyozta  Orbán 
Viktor,  aki 
leszögezte  azt  is: 
pártja elnöksége egyetért az Or­
szággyűlés  rendkívüli  ülésének 
összehívásával a magyar-román 
alapszerződéssel kapcsolatban.
Az  alapszerződés  körül  tá­
madt  viharról  szerdai  sajtóérte­
kezletén szót ejtett Kovács László 
külügyminiszter is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az intézmények tartozásának csak a fele valós
Rossz a kórházleépítésről
szóló törvény
(M unkatársunktól)
Egyetlen  magyar  kórház
sem felel meg azoknak a mi-
ninális  követelményeknek,
amelyeket  a  Népjóléti  Mi­
nisztérium  szakmai  szabá­
lyai megszabtak. A fejleszté­
sek terhét az önkormányza­
tok többsége nem  képes áll­
ni, így könnyen előfordulhat,
hogy a kórházi leépítéseknek
mind  több  kis  kórház  esik
majd áldozatul -  hangzott el
azon  a szerdai  sajtótájékoz­
tatón,  amelyet  a  Magyar
Kórházszövetség  kibővített
elnökségi  ülését  követően
tartottak Budapesten.
A  magyar egészségügyi  ellá­
tás 
többségét  nyújtó  kórházak 
működéséhez  mindeddig  nem 
kellett  engedély,  a szaktárca ren­
deleté -  késleltetett határidővel -
megszabja, hogy  minden  betegre 
nyolc  négyzetméternyi 
terület 
jusson,  s  minden  öt  ágy  mellett 
legyen 
fürdőszoba.  Mogyorós
László, a Népjóléti Minisztérium 
főosztályvezetője  szerint,  ha egy 
presszóban  is  előírják  a  mellék- 
helyiségek szükségességét, akkor 
nem lehet ez másként a kórházak­
nál sem.
Kövecs  Gyula,  a  kórházszö­
vetség elnöke ihindezzel egyetér­
tett, de véleménye szerint teljesít­
hetetlenek a rendeletben megsza­
bott  normák,  ezeket  várhatóan  a 
határidő  közeledtével  módosítani 
fogják.  Magyar  Levente,  az  Ön- 
kormányzati  Szövetségi  Tanács 
elnöke szerint a minisztérium úgy 
gondolkozik: ha az önkormányza­
toknak  kedves  a  kórházuk  élete, 
akkor szálljon be a minimális kö­
vetelmények finanszírozásába is.
(Folytatás a 4. oldalon)
\  szom bati
32 old alas
M agyar McmiizoIIiőI
Hazudik
a statisztika?
Már most is igyekszünk az
állampolgártól a lehető legke­
vesebbet  kérdezni,  és  távol
tartjuk  magunkat  attól,  hogy
túlzottan  firtassuk  a  magán­
életét.  Az  állampolgároktól  is
függ,  milyen  a  szakmai  meg­
bízhatóságunk  -   mondja  dr.
Katona  Tamás,  a  Központi
Statisztikai Hivatal elnöke.
Etikus
országiás a tét
Történelmünk  egyik  leg­
fontosabb  tanulságát  Szent
István Intelmeiben találjuk: a
nagy  átalakuláshoz  és  orszá­
gunk  európai  integrálódásá­
hoz kellett az új erkölcs, az új
hit.  Az  etikus  kormányzásra
és az egyház oktatási-nevelési
missziójára ma is nagy szüksé­
günk  van,  hogy  megfeleljünk
korunk  kihívásainak  -   írja
Mádl Ferenc akadémikus.
Az élő fegyver
Az  ember  körmönfontan
tökéletes  gyilkológépeket  ho­
zott  létre.  Viadalokra  edzik
őket  könyörtelenül,  kidobó-
meg verőemberek élő pajzsnak
használják. A „pit”-fajták meg
nekiindulnak...
Központi nyomozóhivatal
Nincs pénz
számítógépekre
Elkészült  a  szeptember  1-jén 
felálló nyomozóhivatal szervezeti 
és működési szabályzata, jelenleg 
a majdani vezető kiválasztása fo­
lyik -  jelentette be Kuncze Gábor 
belügyminiszter szerdai sajtótájé­
koztatóján.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bevonulnak az újoncok
A napokban összesen tizenháromezren öltöznek katonaruliába a honvédségnél és a határőrség­
nél.  (További  információk  lapunk 4.  oldalán)
MTl-fotó - Illés Tibor
j rrt.zaii..
L  J- go
Groznij  lakossága  tömegesen menekült el lakóhelyéről
(MTI külföldi képszolgálat -  AP)
sát,  az  elővárosokból  és  Groz- 
nijból  visszavonandó  egységek 
között  fegyvermentes  területek 
kialakítását  jelölte  meg.  A  to­
vábbi kérdések -  esetleg Groznij 
teljes leszerelése -  későbbre ma­
radnak.
(Folytatás a 2. oldalon)
HÍRÖSSZEFOGLALÓ
Tűzszünetben állapodott meg 
szerda este  Aszlan Maszhadov, a 
csecsen  erők  főparancsnoka  és 
az orosz elnök csecsenföldi meg­
bízottja,  Alekszandr  Lebeny  tá­
bornok. Ezt megelőzően az orosz 
belügyi  alakulatok  páratlan  he­
vességű  légi  és  tüzérségi  táma­
dást  hajtottak  végre  Groznij  el­
len,  ahonnan  kétségbesetten me­
nekült el a lakosság jó része.
Szerda  esti  megállapodásá­
ról  szólva,  Alekszandr Lebegy a 
válságból  kivezető  út  első  lépé­
seiként  a  csapatok  szétválasztá­
Felhasználatlan jegyhegyek
Egyesülnek a kárpótlási
és a földhivatalok
elsőfokú 
(Munkatársunktól)
Minden  harmadik  magyar ál­
lampolgárt érintette a kárpótlás, s 
az  öt éve  alakult  hivatalok  eddig 
hárommillió 
döntést 
hoztak.  Ha  az  Országgyűlés  a 
még  1995  májusában  sürgősség­
gel beterjesztett törvényjavaslatot 
jóváhagyja,  akkor  ősszel  a  kár­
pótlást érintő utolsó jogszabályok 
is  hatályba  léphetnek.  Csakhogy 
a  jogosultak  közül  -   tekintettel 
életkorukra  -   egyre  kevesebben 
vannak életben.
A  kormányzat  1994  őszén  el­
utasította a kárpótlást lezáró külön 
törvény  meghozatalát,  ezért  szá­
mos kérdés -  a nemzeti gondozás, 
a speciális nyugdíjak és a semmis­
ség  -   szabályozására  nincs  köz­
vetlen törvényi szöveg.  Az évente 
meghozott  több  mint  ötszázezer 
döntés  közül  a  vagyoni  ügyek 
húsz  ezrelékénél,  a  politikai  ül­
döztetés  miatti  kárpótlási  ügyek­
nek pedig egy százalékánál hoztak 
hibás döntést az elbíráló hivatalok. 
Ez a magyar közigazgatás mai ál­
lapotát tekintve jó arány.
(Folytatás a 9. oldalon)
Alkotmánybíróság
Sortűzzel kezdenek
(Munkatársunktól)
A  Magyar  Nemzet  értesülése 
szerint 
az  Alkotmánybíróság 
szeptember  2-án  és  3-án  -   első 
őszi teljes  ülésén -  vizsgálja meg 
az  igazságtételi  törvény  alkotmá­
nyosságát,  eleget  téve  ezzel  a 
Legfelsőbb  Bíróság  elnöke  és  a 
legfőbb  ügyész  közös  tavalyi  in­
dítványának,  midőn  felfüggesz­
tették  az  ’56-os  sortüzekkel  kap­
csolatos bírósági eljárásokat. Mint 
emlékezetes:  az  indítvány  szerint 
a 
törvény  módosítása  ellenére
sem felel  meg  a  nemzetközi jog­
nak,  mert  az  Országgyűlés  nem 
követte  pontosan  az  Alkotmány- 
bíróság korábbi útmutatását.
(Folytatás a 3. oldalon)
H ol  a   h a tá r?
unnak 
Amikor 
idején
Ilorn  Gyula  a/,  utolsó  pártál­
lami 
kiilügy miniszterként
osztrák kollégájával egyetem­
ben  átvágta  a  vasfüggönyt,
aligha gondolta,  hogy egyszer
még  demokratikusan  válasz­
tott  kormányfőként  ugyanez­
zel  a  határral  gyűlik  meg  a
haja.  Akkor  minden  olyan
egyértelműnek  és  probléma­
mentesnek 
időközben
viszont  nyugati  szomszédaink
Itemasíroztuk 
az  Európai
Unióba, s -  remélhetőleg csu­
pán  átmeneti  jelleggel  -   me­
gint  ez  lett  a  gyepű  centrum
és periféria között.
tűnt; 
Azokat  a  német  turistá­
kat  azonban,  akiket  a  mille-
centenáriumi 
szirénhangok
átcsábítottak  Magyarország­
ra  a  négynapos  ünnepekre,
ez  a  sajátos  történelmi  szi­
tuáció vajmi kevéssé érdekli.
Ok  szórakozni,  enni, 
inni
akarnak  —  s  ha  elunták,  bé­
kében  hazamenni.  Nos,  épp
ez utóbbival van a probléma.
Nem  igazán  lehet ugyanis  vi­
tatkozni  azzal  az  öklét  rázó
idegennel,  aki  végképp  elve­
szítette már a türelmét a sok­
órás  meddő várakozás folya­
mán  a  magyar-osztrák  hatá­
ron,  és  azt  üvölti,  hogy  soha
többet  nem  jön  Magyaror­
szágra  -   se  ünnep  idején,  se
hétköznap.  Akár ujjal  is mu­
togathatunk  a  „sógorokra”,
hogy  a  torlódás épp az ő ko­
mótos  ügyintézésük  eredmé­
nye;  s  akár  a  miniszterelnök
is közbenjárhat a nem éppen
európai  módszerek  megvál­
toztatása 
a  kétoldalú
egyezmények  érvényesítése
érdekében — a tény  tény  ma­
rad:  Ausztria  egyre  inkább
ellendrukkere  a  magyar ide­
és 
genforgalomnak.  Ahogy  pél­
dául  a  svájcinak  is:  az  útin-
formációk  szerint  szomszé­
daink  nyugati  határain  is  te­
tőzik a tumultus.
Ezek után lehet magunkat
riogatni: mi lesz, ha a szigorú
schengeni  előírások  Hegyes­
halomnál  is  éreztetik  majd  a
hatásukat;  s  lehet  sandán  cé­
lozgatni arra, hogy az osztrák
millennium  nem  tűr  maga
mellett versenytársat, s szom­
szédaink  elfogultságukból  fa­
kadóan  azt  sem  tudják  hirte­
len, hol a halár. A valódi kér­
dés azonban az, hogy az euró­
pai  normák  valóban  minden­
kire:  oiég  kinn  és  már  benn
lévőkre  is  egyaránt  érvénye-
sek-e;  s  hogy  egyenlő  elbírá­
lás  hiányában  nem  épülnck-c
kis  vasfüggönyök  a  régi  or­
mótlan helyett.
Csontos János

