
.Jagp r Nemzet A C
V l„\m O T T \:  l’KTIIO S.\M )Olt
SZÓNKAT.  1 *)*)<*.  s/rptcniln1
Másodszor Magyarországon:  Pannonhalmán és  Győrött
Az ezeréves magyar kereszténység
köszöntésére jött hozzánk a pápa
A pápa megérkezése után az őt köszöntő gyermekek körében Ferihegyen
MTI-fotó -Rózsahegyi Tibor
Mély meghatottsággal jövök immár második
alkalommal  e  nemes  nemzet  meglátogatására,
amelynek sorsa oly sok ponton kapcsolódik az én
szülőföldeméhez  -   kezdte  köszöntését  magyarul 
II.  János  Pál  pápa  pénteken  a Ferihegyi  repülő­
téren.  Magyarország  az idén ünnepli  fennállásá­
nak  1100.  évfordulóját,  és  kiemelten  emlékezik 
meg a pannonhalmi apátság alapításának ezredik 
évfordulójáról. Hogyne adnánk hálát Istennek az 
elmúlt századok során tett műveiért! Az ünnepsé­
geken való részvétellel magam is jobban megis­
merhetem történelmeteket, s feltárul előttem az a 
kulturális és vallási forrás, amelyből a magyarok 
évszázadokon át fényt és erőt tudtak meríteni. Az 
új évezred küszöbén időszerű a múltba tekinteni, 
hogy levonjuk a jelen feladataihoz és a jövő terve­
zéséhez  szükséges  nagy  tanulságokat,  és  bátorí­
tást,  bölcsességet  merítsünk  belőlük.  Senki  se
csüggedjen, és senki se becsülje le az eredménye­
ket -  biztatta hallgatóságát II. János Pál pápa, aki 
hangsúlyozta: nem szabad csodálkoznunk, ha idő­
re van szükség az újjászületéshez. Vörösmarty so­
rait idézte a Szózatból: „Annyi balszerencse közt,
oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem,
él  nemzet  e  hazán."  A  kétezredik  év  gondvise­
lésszerű  alkalom  arra,  hogy  a  magyar  nemzet 
megújítsa  hitét  Krisztusban,  akinek  világossága 
beragyogta történelmünk útját. Ezért imádkozom 
Pannonhalmán és Győrött -  mondta a szentatya. 
Azért jöttem, hogy megújítsam az üdvösség jó hí­
rét. Krisztus küldetésének fényében kezdem lelki­
pásztori látogatásomat.  Isten áldja meg Magyar-
országot! -  zárta szavait a szentatya.
Pannonhalma örömünnepe
Helyszíni beszélgetés Várszegi Asztrik főapáttal, a pápa házigazdájával
-  Ez  időben  is  megvolt  Rómával  a kapcsolatunk,  közvetlen  ügyvi­
Szent Benedek regulája arra tanítja a bencés szerzeteseket, hogy min­
vőnk volt a Szentszéknél, ő Rómában élt (korábban Békés Gellért, most 
den érkező vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust, és minden ér­
Büki Gábor), amennyire csak lehetett, intenzív, eleven kapcsolatot tartot­
kező vagy  távozó  vendéget teljes alázatossággal  köszöntsenek.  Ebben  a 
tak fönn prokurátoraink Róma és Pannonhalma között.
szellemben várták  Pannonhalmán  II. János  Pál pápát,  aki  pénteken kora 
délután érkezett helikopteren a község melletti  sportpályára.  Innen híres 
pápamobilján ment be a falu lakosságának örömteli üdvözlésétől kísérten 
a bencés monostorba. A pannonhalmi főapát, Várszegi Asztrik a neveze­
tes vendég mellett teljesített „házigazdái” kötelezettségei mellett szakított 
időt arra, hogy a Magyar Nemzet olvasói számára elmondja, mit jelent a 
magyarországi bencéseknek, mit az egész magyar népnek a szentatya pan­
nonhalmi jelenléte. Először a monostor korábbi híres vendégeiről esik szó.
-  A történelemből úgy ismerjük, hogy királyokat minden bizonnyal 
fogadott  Pannonhalma.  Szent  Istvánt  többször  is,  Imre  herceget,  Kál­
mánt, Lászlót, ha nagyot ugrunk a történelemben, Mária Teréziát, Ferenc 
Józsefet. De járt nálunk a história folyamán bolgár cár is, és természete­
sen megfordultak egyházi elöljáróink is.
-  Van néhány bencés kolostor, amelynek megmaradt az a kiváltsága, 
hogy  területtel  rendelkezzék.  Ezeknek  a  területi  apátságoknak  olyan  a 
jogállása, mint az egyházmegyéknek.  Az utóbbi  kétszáz évben Pannon­
halmának is püspöki rangú szerzetes elöljárói voltak. Ilyen Európában az 
anyamonostorunk, Monté Casino, Svájcban két monostor és Monserrat.
-  Mit várnak ma a Vatikántól Pannonhalma szerzetesei?
-  A szentatya jelenléte ma a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk.
-  Hol helyezkedik el Pannonhalma ma a bencés apátságok között a
-  E  kiváltságokat  élvező kolostorokat  a  katolikus  világegyház feje
meglátogatta?
világban?
-  A história folyamán milyen volt a Vatikán és Pannonhalma kapcsola­
ta? Beszédében, amellyel a Pannonhalmán tartózkodó szentatyát köszön­
tötte, Rómát a rend anyjának nevezte. Bárhogy fordult az egyház történel­
me, a világ történelme, jó anyának bizonyult Róma a bencések számára?
-  Nem  is az anya és gyermek kapcsolatot  hangsúlyoznám most, ha­
nem azt a nagyon kemény jogi kapcsolatot, amely a századok során Pan­
nonhalma és a Vatikán között fennállt, és amelyet a mindenkori pannon­
halmi apát igen komolyan vett. Róma volt mindig a mentsvárunk, ahová 
peres  ügyeinkben  fordultunk.  A  pannonhalmi  apátok  mindig  arra töre­
kedtek, hogy Rómától és a királytól megerősítést kapjanak, hogy kivált­
ságaikat újrafogalmaztassák, hogy Pannonhalma belügyeibe idehaza sen­
ki ne szólhasson bele.
-  És milyen  mentsvárnak bizonyult az elmúlt  negyven  évben Róma
Pannonhalmának?
-  Negyedikek vagyunk a sorban, akiket a szentatya meglátogatott.
-  Az esti közös imán, a szentatyát köszöntő beszédében a következőket
mondotta: Történelmünk összefonódott a magyar nép történelmével, szen­
vedései a mi szenvedéseink voltak, dicsőségük és békéjük a miénk is. Kö­
zülük, a soknemzetiségű Kárpát-medence gyermekei közül valók vagyunk,
imádságunkkal népünkért,  népeinkért  élünk.  Hogyan  képzeli el az ezer­
éves  magyar  kereszténységet  dicsőségével  és  hányattatásával  egyaránt
pontosan illusztráló bencés rend a magyar nép szolgálatát a jövőben?
-  Alapításunktól fogva Szent István szándéka az volt, hogy a bencés 
közösség, országunk, vagy ahogyan ő mondta, „királyságunk” épségéért, 
boldogulásáért imádkozzon. Úgy hiszem, az egész magyar bencés közös­
ség, akár lelkipásztori tevékenységet, akár oktatói tevékenységet folytat, 
de imádságos életével sem akar mást szolgálni, mint az egész magyar né­
pet, a Kárpát-medence népeit.  Hidat szeretnénk verni a szomszédos né­
pek között, az élő egyházak és felekezetek között is.
VjnmlcU  lap a  pápai  szGiitiuistTt'
A remény embere
/
Irta: Paskai László
Nagy örömmel és tisztelettel 
köszöntjük  //.  János  Pál
pápát, aki másodszor láto­
gat  hazánkba.  Jelenléte  kiemelt 
megtiszteltetés 
a  pannonhalmi 
bencés kolostornak, amely az idén 
ünnepli  alapításának  ezredik  év­
fordulóját,  és  ezzel  együtt  orszá­
gosan  megemlékezünk  a  magyar 
oktatás ezeréves jubileumáról. Je­
lenléte  kiemelt  megtiszteltetés 
Győrnek,  Apor  Vilmos  vértanú 
püspök városának, ahol szentmise 
keretében  találkozik  nemcsak  a 
jelen lévő hívekkel, hanem a tele­
vízió  és  a  rádió  közvetítésén  ke­
resztül az ország lakosaival is.
II.  János  Pál  pápa  személyé­
ben olyan embert köszöntünk, aki 
közel  áll  a  magyarokhoz.  Jól  is­
meri 
történelmünket,  figyelem­
mel kíséri országunk eseményeit, 
érdekli  a  magyarok  sorsa.  Irán­
tunk  tanúsított  megbecsülésének 
megható  jelét  adta  öt  évvel  ez­
előtt:  fáradságot  nem  ismerve, 
hosszabb  időn  keresztül  töreke­
dett a magyar kiejtés elsajátításá­
ra,  hogy  lelkipásztori  látogatása­
kor nyelvünkön  szóljon  hozzánk. 
Ez  a  figyelmesség  és  megbecsü­
lés  sokszor  megmutatkozik  Ró­
mában  a szerdai  általános  kihall­
gatáson,  amikor  nyelvünkön  kö­
szönti az Örök  Város  magyar za­
rándokait.  A  pápával  való  máso­
dik  találkozás  hazánk  földjén  to­
vább mélyíti ezt a személyes kap­
csolatot és tiszteletet.
De  személyében  olyan  em­
bert  is  köszöntünk,  aki  ma 
a  legnagyobb  erkölcsi  te­
kintély az egész világon. Korunk­
ban  az  egyének  és  a  közösségek 
nagyon  megalkuvókká  váltak  az 
erkölcsi  törvények  és  értékek  el­
fogadásában  és  megtartásában,  a 
polgári  törvényhozás  elszakadt  a 
természetes  erkölcsi 
törvények 
követelményeitől;  a  gazdasági 
haladás  mindig  .jobban  háttérbe 
szorítja az erkölcsi megfontoláso­
kat és szabályokat. A fíápa -  min­
den  ellene  felhozott  támadás  és 
kritika  ellenére  -   megalkuvás 
nélkül  hirdeti  az  erkölcsi  törvé­
nyeket  és  értékeket,  egyértel­
műen kiáll  az emberi jogok érvé­
nyesítése  mellett,  védelmezi  az 
élet  szentségét  és  sérthetetlensé­
gét  fogantatásától  a  természetes 
halálig.  Mai  magyar 
társadal­
munk  erkölcsisége  megromlott. 
Szükségünk van arra, hogy olyan 
személyre 
fel,  aki 
megalkuvás  nélkül  és  hitelesen 
képviseli az erkölcsi parancsokat,
tekintsünk 
felhív  az erkölcsi követelmények 
megtartására, rámutat az áldozat- 
vállalás  értékére  az  erkölcsi  tör­
vények  megtartásában.  Szüksé­
günk van arra, hogy tőle, mint hi­
teles  embertől  meghalljuk  az  er­
kölcsi  életre  segítő  útmutatásait, 
azokat szívünkbe fogadjuk,  meg­
fontoljuk és kövessük.
Személyében olyan embert is 
köszönthetünk,  aki  a  ke­
resztény  remény  embere. 
Csodálatos képességgel rendelke­
zik,  hogy  még  a  legnehezebb 
helyzetekben  is  biztatást,  bátorí­
tást,  reménységet  adjon  minden­
kinek,  függetlenül  egyéni  beállí­
tottságuktól, vallási és világnéze­
ti meggyőződésüktől. Pápává tör­
tént  megválasztása  után  a  bemu­
tatkozó  beszédében  emlékezetes 
módon  hangsúlyozta  a  feltámadt 
Krisztus  szavait:  Ne féljetek!  Ezt 
a  bátorítását  azóta  számtalanszor 
megismételte,  reményt  ébresztve 
és erősítve hallgatói  lelkében. Az 
a  remény,  amelyet  hirdet,  nem 
üres  képzelődés  vagy  lélektani 
hatás,  hanem  Jézus  Krisztus  sze­
mélyéből  származó  erő.  Folyto­
nosan megmutatja, hogy az evan­
géliumból  származó  szeretet  na­
gyobb erő, mint a félelem, a gyű­
lölet,  a  kétségbeesés.  Az  igazán 
hívő  keresztény  ember  saját  éle­
tében  megtapasztalja  a  krisztusi 
remény erejét: azt az Istentől jövő 
erőt, amely legyőzi a jelen nehéz­
ségeit és  segít a jövő építésében. 
A  győri  találkozás  jelmondata  a 
pápának  ezt  a  lelkiségét  állítja 
plénk:  Reményünk  Krisztus!  A 
szentatyával  való  találkozás  an­
nak a krisztusi reménynek az erő­
sítője,  amellyel  bizton  építhetjük 
magyar népünk és magyar egyhá­
zunk jövőjét.A katolikus  hívek  Szent  Pé­
ter apostol utódját köszön­
tik II. János Pál személyéi 
ben. Úgy tekintenek a hozzánk ér­
kező pápára, mint aki Jézus Krisz­
tus  akaratából  a péteri  szolgálatot 
tölti  be  az  egyházban,  megerősíti 
testvéreit a hitben és a keresztény 
életben. Eleink ezer éven keresztül 
a hit szemével tekintettek a pápák 
személyére, megőrizték hűségüket 
és  ragaszkodásukat  az  Apostoli
Szentszék  iránt.  A  tőlük  örökölt 
hűséget őrizzük szívünkben, és át­
adjuk az utánunk következő nem­
zedékeknek.
Jelenlétében  még  buzgóbban 
imádkozunk:  Tartsd  meg,  Isten,
Szentatyánkat,  Krisztusnak  hely­
tartóját!
Ajándék a bencésektől
Bognár György terve alapján készült az a színarany érme, amelyet
főapáti ajándékként nyújtott át Várszegi Asztrik II. János Pálnak
■ í r n u»**r 7
' 
IJ8hi- 
'  "mnk*. 
•'iOJTlH. \ 
'trve^.
!  ''-‘csen, 
/(>n. hisz 
ésa
1 1 3
7 s/a* ’Ö
'•Műnk. 
>b a hely.
'■  u,dtuk 
m$\
’ c^€lnű 
s  v^/ctö- 
tar*
1/011 yíu*
! u^*ickcq
>un a p^.
! ■  *** még 
>s  ‘Műveli
kúton 
Cí  inaga$
^*1  méter
U|hbi kö- 
! s/ k>  Gá-
mvc*i§ 
unt  és  a
KV»  hogy 
^ /e d e |. 
tan  ,i har-
1 mérési
lio g y l 
’>>  scsa-
•r\ úri)
en
ból?
gy  non- 
ednic  ha­
lálokai. S 
lenül egy 
'-di egye- 
rnányjogi 
■.  előfor- 
edési tör­
tei  a  bel- 
i  tógától, 
ági  meg- 
honatya 
u  belső) 
ki/árólag 
iha  adni, 
sz  a  vita 
i 
i g bán a 
i  többség 
s iseló úr 
ntcttc.ja- 
ks/ m (A 
(  u per úr
lövik 11-
1 te !)  it;
( vi.  #.)
,1  úllnék
i  házba, s
int  győt-
,i  szívem,
.uh vagy
' v  megsi-
i v  Mész-
ónt lövik
a  hibám
l.ikják.  A
, u  körte-
,  erzem a
i viii>k  he
mindig ez
),■  hát mi1
iim? így
,lc  érzem;
négiscsak
■ wek  rá.
,j  Cérnán
mered kát
, lmosan,
remegés
cuki  nem
va  van a
„I  bekuk-
„ém lát"'
,  egyszer
i art  se,  a
r  a  kerlté-
ui  az  e s i
mák.
I
siralom?
*áinl<>r

