
Mártírok emlékezete «-7. «id«i
Horvátország elnököt választott
Tudjman újabb győzelmét jósolták
A  független  horvát  állam
második  közvetlen  elnökvá­
lasztását tartották  vasárnap.
A valamivel több mint négy­
millió,  szavazásra  jogosult
állampolgár  ötéves  időszak­
ra  választhatta  meg  az  or­
szág új államfőjét.
A  szavazás általános vélekedés
szerint  tét  nélküli  volt,  a  közvéle­
mény-kutatási  előrejelzések  egy­
öntetűen  az országot  1990  óta  ve­
zető  Franjo  Tudjman  győzelmét
jósolták  a  szociálliberális  Vlado
Gotovaccal és  a  szociáldemokrata
Zdravko Tornáccal szemben. M int
az M TI emlékeztetett rá, ők csak a
még szerb kézen lévő horvát Duna
mentén voltak népszerűbbek Tudj-
mannál.
Ilyen  körülmények  között  a
szakértők  valószínűnek  tartották,
hogy Horvátországban nem is lesz
szükség második választási  fordu­
lóra,  mivel  Tudjman  már  most
megszerezheti  a  szükséges  szava­
zatok  többségét.  Amennyiben  ez
mégsem  így  történne,  úgy  két  hé­
ten belül  ismét az urnákhoz szólít­
ják a horvátokat, akkor viszont már
csak két jelölt közül választhatnak.
Zdravko  Tornác  szavazatának
leadásakor  reményét 
fejezte  ki,
hogy  demokratikusabb  lesz  a  vá­
lasztás, m int az azt m egelőző kam ­
pány. Gotovac viszont csak annyit
mondott  az  őt  faggató  újságírók­
nak, hogy a vasárnapi elnökválasz­
tás  „megmutatja  majd,  hogy  mit
várhatunk a jövőtől”. Tudjman ez­
zel  szemben  reményét  fejezte  ki,
hogy  a polgárok ugyanolyan poli­
tikai  és  demokratikus  érettségről
tesznek  tanúbizonyságot,  mint  a
független  horvát  állam  eddigi  vá­
lasztásain, amelyeket pártja, a Hor­
vát  Demokratikus  Közösség,  illet­
ve ő nyert meg. Tudjman 1992-ben
ugyancsak az első fordulóban győ­
zött,  s  akkor  hét  ellenfele  volt.  A 
választási  bizottság egyébként  va­
sárnap  éjfélre, 
lapzártánk  utánra
ígérte az első eredményeket.
Hírügynökségi 
beszámolók
szerint  a  választások nyugodt  lég­
körben,  incidensek  nélkül  zajlot­
tak,  a  voksolásra  némi  árnyékot
csak a viszonylag alacsony részvé­
teli  arány  vetett.  Három  órával  a
szavazóhelyiségek  bezárása  előtt
például  országos  szinten  a részvé­
tel  alig  haladta  meg  a  40  százalé­
kot.  A  távolmaradás, mint várható
volt,  leginkább  a szerbek lakta vi­
dékeket jellemezte.
Eladják a távvezeték-hálózatot is
Energiafüggőségtől tart a szakma
Szaporodnak-e
a kormányzati ígéretek?
Sebezhető
a növekedés
A   választások  előtti  évben  a
szakértők  óva  intik  a  kormányza­
tot olyan „közérzetjavító” intézke­
désektől, amelyek nem bevallottan
ugyan,  de  lényegében  a  közelgő
választásokra  kacsintgatva  kerül­
nek  érvényesítésre.  A   szakértők
tényleges  gazdaságpolitikai  szere­
pét mi sem érzékelteti jobban, mint
az,  hogy  ugyanakkor  a  modem
gazdaságokban  minden  kormány
beleesik ebbe az eredeti bűnbe. Ez
a  fajta  beidegződés  már  akár  tör­
vényszerűnek is deklarálható.
Nincs is ezzel semmi gond afej-
lett gazdaságokban,  részben  mert  a
gazdaság  erős  autonómiája  miatt  a
kormányzati ráhatások jóval kisebb
változásokat  eredményeznek,  mint
azt sokan gondolják, részben mert a
stabil és intézményesült társadalmi­
gazdasági berendezkedést, a jövede­
lemviszonyokat a közérzetjavító in­
tézkedések  aligha  mozdítják  ki  a
megszokott  kerékvágásból,  és  vé­
gül,  miután  a  választók  már  meg­
szokták az ilyen jellegű úri huncut­
ságokat,  az  intézkedések  választási
hozadéka meglehetősen kérdéses.
(Folytatás az 5.  oldalon)
Figyelmeztető tüntetések Amszterdamban
Nehéz napok elé néznek
az Európai Enió vezetői
(M  unkatársunktól)
AMSZTERDAM  -   Nehéz
megbeszélések  várnak  az
Európai Unió állam- és kor­
mányfőire hétfőn és kedden.
Tulajdonképpen 
az
egyetlen  dolog,  amelyben
vasárnap  egyetértést  ala­
kult  ki  a  megfigyelők  köré­
ben  itt  Amszterdamban;  a
csúcstalálkozó  kimenetelé­
nek megjósolására nem mer
vállalkozni senki.
ez 
és 
pénzügyi 
A   tanácskozásra  sötét  árnyé­
kot vet,  hogy  szombaton  több tíz­
ezres  tüntetés  volt  Amszterdam­
ban  a  munkanélküliség  és  a  sze­
génység, egyben pedig a tervezett
gazdasági 
unió
(E M U )  ellen.  Ugyanilyen  terhet
jelent a résztvevők számára, hogy
a  majdani  közös  valuta  aktuális
feladatai, így a jóváhagyásra váró
stabilitási  egyezmény  miatt  f e ­
szültté  vált  a  viszony  a  közösség
két  motorja,  Párizs  és  Bonn  kö ­
zött. Franciaország új kormánya a
szocialista  Lionel  Jospin  vezeté­
sével  teljesen  máshogy  viszonyul
az  euro  1999.  január  1-jei  beve­
zetésével összefüggő teendőkhöz,
mint  Helmut  K ohl  német  kan­
cellár kabinetje.  Jospin  azt  sürge­
ti, hogy a gazdasági növekedés és
a  munkahelyteremtés  ugyancsak
kapjon  prioritást  a  stabilitási
egyezményben, legyen annak egy
szociális fejezete  is,  Kohl  viszont
ragaszkodik  a  maastrichti  krité­
riumok  szigorú  betartásához,  és
úgy  véli,  strukturális reformokkal
lehet eredményesen küzdeni a kö­
zösségben  már több  mint  18  m il­
lió embert  sújtó munkanélküliség
ellen.  Bár 
idején  a
pénzügyminiszterek  még  egy  k í­
sérletet tettek  a francia-német el­
lentétek föloldására, a döntő lépés
alighanem magára Kohlra, francia
oldalon  pedig Jospinre  és  Chirac
elnökre vár.
lapzártánk 
Amszterdami  megfigyelők
szerint  ez  aligha  történhet  más­
ként,  mint  kölcsönös  engedm é­
nyek,  kitartó  kompromisszumke­
resés révén.
(Folytatás a 3.  oldalon)
Elkerülő át Balassagyarmaton
Területcsere Szlovákiával
óvárost 
(M unkatársunktól)
Már 
készült
1991-ben 
tervvázlat  a  balassagyar­
mati 
kikerülő
négy és fél  kilométer hosz-
szú  északi  elterelő  útra.
Megvalósítása  előtt  elhá­
rult  az  egyik  akadály:  a
magyar  és  a  szlovák  bel­
ügyminiszter nemrég szer­
ződést  írt  alá  a  kölcsönös
területcseréről, ugyanis  az
Ipoly  szabályozásakor  sok
helyen  megváltozott  az  ál­
lamhatár.
M agyar-szlovák  egyezmény
értelmében  Balassagyarmatnál
is kiigazítják a határ vonalát,  így
32  hektár földterület  a város ke­
zelésébe  kerül.  Itt  nemcsak  az
átmenő 
forgalom   elterelésére
n y ílik   lehetőség, hanem egy  ke­
reskedelmi-szolgáltató  központ
-   szállodával,  üzletekkel,  szer­
vizekkel -   építésére  is.  A   város
azt  szeretné,  ha  Balassagyarmat
újra  a  vidék  centrumává  válna,
és  ezért  a  fejlesztéseire  szlová­
kiai tőkét is vár.
Legfontosabb  az  elterelő  út
megépítése,  erre  azonban  a  vá­
rosnak  nincsen  pénze.  Pedig  az
Ipoly-völgy  központja,  Eszak-
Magyarország  egyik  legpatiná­
sabb történelm i városa, a  19 ezer
lakosú  B alassagyarm at  évtize­
dek óta fuldoklik  a közúti forga­
lomtól.
(Folytatás a 4.  oldalon)
Ismét Várhegyi Attila
a választmémy elnöke
A Fidesz a polgári
összefogás híve
(M unkatársunktól)
Újra a testület elnökévé válasz­
tották a hét végén  Várhegyi Attilát
a  Fidesz  országos  választmányá­
nak  tisztújító  ülésén.  A   szolnoki
polgármesterre  61-en  szavaztak,
egy  személy tartózkodott.  A z ese­
ményt megemlékezéssel kezdték a
301-es parcellánál,  ahol Szájer Jó­
zsef alelnök és Balázs-Piri László,
a TIB  alelnöke mondott beszédet.
Orbán Viktor pártelnök beszá­
molójában  rámutatott:  lehetséges,
hogy  a  Fidesz  és  a  mellette  lévő
pártok  abszolút  többséget  szerez­
zenek a jövő évi választásokon.
(Folytatás a 3.  oldalon)
Szent Adalbert-díj Tomaseknek
Az  Adalbert-díj  nemzetközi  bizottsága  az  idén  Frantisek  Tomáseknek,  Prága  1992-ben  el­
hunyt érsekének  adományozta  posztumusz  a Szent Adalbert Vojtech püspök  emlékére  alapí­
tott kitüntetést.  Az arauymedált, az adományozási oklevelet és a vele járó 20 ezer német már­
ka  összegű jutalmat  Michal  Kováé  szlovák  elnök jelenlétében  Göncz  Árpád  magyar  államfő
nyújtotta  át 
(jobbról  a  második).
(Tudósításunk a 2.  oldalon)
szombaton  Miloslav  VIknek,  Prága  bíborosának 
MTI-fotó -  Soós Lajos
(M unkatársunktól)
A   kormány  „egy  db  szavazat­
elsőbbséget biztosító részvény” ki­
vételével külföldi kézbe akarja ad­
ni  az  Országos  Villamos-távveze­
ték Rt.  tulajdonát is.  Ez derül ki  a
napokban  benyújtott  törvénymó­
dosítási javaslatból.
energetikai 
szakmának
csaknem egésze meglepetéssel ér­
tesült arról, hogy a kormány a vil­
A z 
lamosipar  három  kulcsvállalata
közül  kettőt,  a  Paksi  Atom erőm ű
Rt.-t és a villamos távvezeték-háló­
zatot,  az  Ovit  Rt.-t  külföldi  tulaj­
donba  kívánja  adni.  A z  1995-ben
elfogadott  privatizációs  törvény  e
két  cégnek  50  százalék  plusz  egy
szavazatnyi állami tulajdonlását ír­
ta elő, a napokban a parlamentnek
benyújtott  módosítási 
javaslat
azonban már a teljes eladást említi.
Léphaft Pál rajza
E  paragrafust  még  a  nyári  szünet
előtti dömpingben el akarja fogad­
tatni a kabinet.
A   változás  azért  keltett  meg­
döbbenést, mert a villamos szakma
túlnyomó része úgy látta: a M agyar
Villamos Művek Rt. mellett az alap-
erőműnek  számító  paksi  nukleáris
áramfejlesztőt és a szállítóhálózatot
állami kézben kell tartani.
(Folytatás a 4. oldalon)
Csúcs előtti lecke
AM SZTER D AM   -  Az  Eu­
rópai  Unió negyvenéves tör­
ténetének  egyik  legzaklatol-
tabb 
csúcstalálkozója  elé
néznek  hétfőn  és  kedden  a
közösség vezetői.  Egy sor jel
utalt  erre az elmúlt időkben,
ám ha még ez sem lett volna
elég,  mindennél  világosabb
üzenetet  kaptak  a  politiku­
sok a bét végén.  Az unió tag­
országaiból  a  becslések  sze­
rint 3 5 -5 0  ezer tüntető özön­
lött  Amszterdamba  szomba­
ton,  hogy  felemelje  szavát  a
munkanélküliség,  a szegény­
ség és a szociális kirekesztés
ellen.  Közülük  a  legelszán-
tabhak  nem  érték  be  azzal,
hogy  az  európai  tiltakozó
menet tagjaként  békésen  vé­
gigvonuljanak  a  városköz­
pont  utcáin,  összetűzéseket
provokáltak  a  kivezényelt
rendőrökkel,  sőt  a  csúcsta­
lálkozónak  otthont  adó  hol­
land  központi  bank  épületét
is  megrohamozták  volna,  ha
nem  állják  útjukat  a  bizton­
sági  erők.  Ekként  az  Euró­
pát  gyötrő  balsejtelmeket  is
felvillantotta  Amszterdam,
már  a  csúcstalálkozó  küszö­
bén,  s  most  az  odascreglett
állam-  és  kormányfőkre,  az
Európai  Bizottság  vezetőire
hártd a feladat, hogy  az unió
polgárait  megnyugtassák.  A
tiltakozók zöme ugyanis nem
törni-zúzni,  hanem  a  saját
létbiztonságát  féltve  jött  el
Amszterdamba.  Mint  egyikő­
jük  mondta,  eddig  minden
csúcson  a  pénzről  volt  szó,
eljött  az  ideje,  hogy  ezúttul
az  emberekre  figyeljenek  az
EU  vezetői.  Ez  most  a  leg­
főbb amszterdami lecke.
stabilitási 
S a csúcstalálkozó  résztve­
vői  tudatában  is  vannak  en­
nek. Szeretnék, ha Franciaor­
szág és Németország, a közös­
ség e két meghatározó tagálla­
ma  rendezni  tudná  nézetelté­
réseit a majdani  közös valutá­
val, az euróval és az azzal ösz-
szefiiggő 
egyez­
ménnyel  kapcsolatban.  S  azt
is,  ha  Maastricht  rossz  szelle­
meit  elűzve,  a  kormányközi
konferenciát  lezárva  legalább
nüimnáhs egyetértés jönne lét­
re  a jövő  Európájáról,  amely
valóban garantálja  a biztonsá­
got  és  a  szabadságot  műiden
polgárának,  és  egyben  meg­
nyitja  az  utat  a  liebocsátásra
váró országok előtt.
Kocsi Margit

